Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 49. szám - Görögország krizise - Belpolitikai harcok Romániában

mmtm KUÍIPOLITIKA Vasárnap, 1022 december 3. sekken, mert az összes ke: esztények egyesületi annyira szükséges, hoev a schizma és a dogmává lett egykori történelmi pi Ianatny» szükségek érdeke nem vehető figyelembe. Pe az egyház egvsé: es; tésánk. a közős keresztény civilizáció egyöntetű megteremtésének módla nem lehet eey* szerű kápttulálás * Róma e'őtt Am/nt az anglikán ögyház habozás nélkül elismeri a szentszák elfogadható igénveit; o fogadia Rómát központnak és a oápát a kereszténység láthalö fejének, épnen usv a keleti kereszténység ősi érzékenységének védelmét vár a a nagy közös cél érdekében Rómától. <xxx><><>o<><><x><>o^ M aöt*ög ffov»9*a&afmi ko**m<iny vésztönusznyszótiG — Mivek wNidak$áft a ttivóg-cit minisztet*vkei Világszerte óriási érthető feltűnést keltett a Sörög politikusok kMgizése, Ismeretes, hogy a görög hadseregne* kisázsiai csúfos veresége után Görögorzátfcan kitört a forradalom, Konstantin király lemondott és elhagyta az országot, a hatalom pedig névleg Ugyan átszállt fiára, valójá!ban pedig a forradalmárok kezében maradt, akik siétiek is azt alaposan kihasználni. Első ténykedéseik közé tartó, zott népgyűlések összehívása, melye* ken viharosan követelték azoknak •a megbüntetését, akik a Súlyos vereségnek, mely nagy Görögország ideáljának Vígét vetett, okozói lehettek. A legnagyobb ily nópgyü^s, melyet a \ forradalmároknak rendezniök sikejrüJt, óktöíer 22-én lett megtartva és akkor a gyüjés határozati javaslatot I fogadott el, melyben követese, hogy Qannaria. Balfazzi. Stratigos. -Protopapadakis. Gudas, Theodokin. Hadfannesii é$ Stratos bűnhődjenek. A nevezettek közül egyedül Hadjannesti tiszt., ő Pppulas tábornok fez év má. jutóban történi lanÖEcfása i»*á*» VSUM ál a idBÍínhi göarög nadsereg _ pai-arvGysekságíát A töbjM politikus, volt lüfcfeziMGWfki M^gxmnhzte*. | 'akiknek mgy.. vHzfym • , hogy Crörögors'záp, már a BalMa-báboruban • iá nagy lerülűti nyereség - birto^ ! kára. jutott,. Ezek az " államférfiak ! egyébként mind Konstantin király | hívei voltak és'mint látni fogjuk, ez jivojt r'főbűnük. A népgyűlés elhatá{rozásártak hatása alatt a forradalmi | kormány prizeibe vette a fent neve! zett politikusokat és katonákat, azon; kívül azonban le lett tartóztatva szá| mos alacsonyabbtrendü tiszt és áUam* , hivatalnok is. Aránylag rövid ideig • tartó vizsgálat után közzétették a i vizsgáló bizottság jelentését, amely 15 pontban foglalja össze a vádat. Ez a jelentés részletesein foglalkozik Görögország helyzetével a háfroru alatt. Kifejti, högv a fitörög nép őszinte barátsággal és hálával viseltetett az antant iránt, melyhez oly régi törtémielmi szálak fűzték. Részleteden ismerteti azután a Venize'osz és Konstantin király között támadt viszályt, áttér Konstantin király szerepőre, a szalonikii forradalomra, kiterjed különösen Konstantin király környezetének szerinte átkos befolyására, tüzetesen megvizsgálja azt a felelősséget, mély Konstantin királyt azáltal | terheli, hogy, átvette a kisázsiai hadsereg föparancsnokságái és keresztülvitte, hogy a görög hadsereg Angorát megtámadja. Azonban az alkotmány értelmében nem emel vádat, a király ellen, mivel az uralkodó az alkotmány ezerint szent és sérthetetlen. Helyette aradban a vádlott miniszterek felelősek. A jelentés azután részletesen kitér a vád egyes pontjaira és azokat felsorolja: 1. Három entente nagyhatalom jegyzékének dacára a vádlottak 1920 december 3-án népszavazást rendeltek el arról, vaj jón vis«zatérhet-e Konstantin király és a népszavazás eredményét meghamisítva, bejelentették az ententeíiak. hogy a görög nép 99 százaléka feivánia Konstantin királyt Görögtff&tis trónján látni. 2. Elmulasztották a wü'ks'éges intézkedések megtételét, amely Görögország számárít biztosította volna az entente által megábélt északi Epirüs és Dodekanézos birtoklását. 3. Elsikkasztották a* entente hatalmak 1920 december 8-ati kelt jegyzékét, mely abban az esetben, ha Konstantin király visszatér, Gőrög1 arsrág gazdasági bJokjdjAt hfik&á tólátásiba. 4. A hadsereg fontosabb állásait tehetetlen és protekciós alakokkal töltötték be, mintán elmozdították a kipróbált. harcedzett tiszteket és meghonosították a hadsereg körében a protekciós rendszert 5. Bár Anglia és Franciaország miniszterelnökei ismételten kijelentették, hagy addig, míg Konstantin király van a trónon. Görögországot nem'. támogatják, nem tanácsolták Konstantinnak, hogy mondjon le. sőt maguk sem léptek vissza és arra törekedtek, hogy a görög nép ne tudja meg az ewteme-hatalmak akaratát v6. 1921 márciusában kiadták a kisázsiai hadseregnek azt a parancsot, hogy támadjon, bár a mozgósítás még nem volt kész. Ennek tudható be a fi<?rög hadsereg első veresége. 7. A kis. ázsiai görög hadsereg főparancsnoka akaratának ellenére rendkívüli haditanácsban Konstantin) királlyal együtt keresztül erőszakolták azt a határozatot, hofity Angorát meg kell támadni és ezáltal megindították a görög hadsereg morái6ss?é<>ml5®át. 8 A K&rőg ha; «tf: tm. főparancsnokságát Kofru-umíin királyra ruházták, ak'f mint királyt ti«m l4wt feldőtséfre vonni. rexw^kmk. t^ hssöüiő a. ^&knfik üéni•hr-íl segélyeket juttattuk h '•• ú íií\íWr^i%mm pocsékollak., el Gürögországi pénzét akkor, amikor a hadsereg szükséget szenvedett. 10. Anélkül, hogy a ííörög parlament határozatát, amely a sévresi szerződósben biztosított területeit a nemzeti követelések minimumának bélyegezte, tekintetbe vették volna, megbízták a hatalmakat a közvetítéssel és teljhatalommal ruházták fel őket a tárgyalások vezetésére. 11. A tehetetlenségről és a rátermettség hiányáról közismert Hadjannesti tábornokot kinevezték hadseregfőparancsnokp'aik. 12.. Széjjel fórG'ácsolták a kisázsiai görög hadsereg erejét, csökkentették ezáltal harci felkészültségét és ezáltal az ellenséges támadások sikerét elősegítették. 13. Egyezményt kötöttek Angliával és enmiek értelmében lemondtak a nyugati hatalmak által felajánlott hitelnek egy részéről. 14. Eltűrték, hogy egy mellékkormány, melynek tagfai többek kőzött Miidós herceg. Streit, Dusinanniis és mások voltak, terrorisztiku-s eljárással minden ellentmondást letiport. 15. Megakadályozták Rallis volt mintatér elnököt és Venizelost, hogy Görögország külpolitikai érdekeit hathatósan képviseljék. A jelentéi ezután valamennyi vádpontot tanúkihallgatások és okmányokkal megerősíti. A fővád. mint már emiitettük az. hogy a vádlottak Konstantin király politikáját „támogatták. A forradalmárok a. vádlottakat egy rendkívüli katonai törvényszék elé állították. A tárgyalás' november 13-áiu kezdődött Othonaios tábornok elnöklete alatt a parlamént üléstermében, maga a törvényszék, mely 20 tisztből állott, az elnöki emelvényen foglalt helyet, mijí a vádlottak a Szemben *cvö miniszter pad ÖB állottak, ahonnan még nem rég az ország ügyéit intézték. A terem talmin zsúfolva, az épületet meg. bizható csapatok, őrzik. A tárgyalás nyilvánosan volt. de protekció nélkül nem lehetett bejutni. A forradalmi Ügyész ezután ismertette a vádat, majd a bírákhoz a következő szavakkal fordult: Az önök kötelessége, hogy Görögországot megmentsék még akkor is, ha Öngyilkosságot akar elkövetni, Több mint 30 tanút hallgattak ki, a Jegérdekesebb vallomást, mely egy, $?«jMain. d perdöntő te volt, Ropulai tábornak, a kisázsiai tíörög hadsereg volt főparancsnoka tette. Populas részletesen kitért a görög hatsereg (elszerelésének hangulatára és harci készültségére. Szerinte a hadserea 1920 végúi niagyszarü kondícióban v°lt. később azonban mind gyakrabban beavatkozott a kormány, főleg a magasabb parancsnokságok betöltésében, számos tehetségtelen tisztet nevezett ki fontos felelős állásokba. maid parancsot adott a II. és III. offenzívára, melyek közül kü-öpösen az utóbbi, a III. a sikertelenség csiráját hordták mj-gukban és a csapatok szel!em, 6rc és a fegyelemre a legro. szabb hálással voltak. Igen rossz hatással volt szerinte továbbá a kormánynak a beleegyezése alhhoz. hogy a hadsereg kiürítse Kisázsiát és a teheteÜenségéről közismert Hadjannesti ^ tábornoknak főparancsnokká való kinevezése. Vé. Sül kijelentet;© a tábornok, hogy \ vádolt miniszterek elárulták az orszáí;Ot. A többi tanú hasonlóképpen uvi« latkozoit. Ilyen körülmények között az itélef, nem lehetett kétréses és .csak arról lehetett szó, hogy vájjon az entente-hátalmak intervenciójára a halálos itcler végrehajtását fclfügigesz. tik-e. Ez a felfüggesztés anrn'ál inkább is indokolt lett volna, mivel a vádolt minisztereknek köszönhető az a terűleti nyere éír. amelyre Görösorszáíi az elmúlt balkáni ós a vilár;(aáboruban szert tett. Az is kétségtelen, hogy a ííörög hadserea katasztrófája nem leg. kisebb mértélíben arra a forradalmi propagandára vezethető vissza, melyet Görögország mai urai irányítottak. OOOCK>O<X><><X>OOOOOO<X> Stambuünszlcy bukaresti látogafása — A főpapság a görög-keleti egy* háznak államegyházzá proklamáiását követeli — i4z erdélyiek moz. gahna — A konzervatív demokraták és az erdélyi neenzetiek fúziója Romániában a belpolitikai harcok éppen a Legalkalmatlanabb időben 'viharzottak fel olyan hevessséggel, amilyenre példa a régi királyság po itikai életében soha nem vo-t. Az ország létérdeke forog kockán a keleti kérdésben, mert ha a tengerszorosokat akár egyik, akár a másik hatalom elzárhatja, teljesen annak kénye kedvétől fog függni Románia gazdasági élete. mithogy tengeren való kivitele bármikor megakasztható. Lezüllött közlekedési eszközeivel szárazon évtizedekig asm gonőo'baf mezőgazdasági terményernek komoly exportáltára, tehát ri van utaflya a tengeri közlöb a^sre. A koiö-üaíi-.hiipö-yi eáam6áyel ai'-kU november kompén aáfris. megakadt egész kivlí :le ' t-s eíO"eÖ«n tekert Cons. Át annyira íilokikötőjét, kálták a 1 befutó gabonaszállitmányok, hogy raktáraj több készletet felvenni nem tudnak, sőt a vaiggonoik kirakása • is lehetet enné VáH. Ha három napi ilyen zavar már megbéníthatja külkereskedelmét, mire számithat a tengeri ut teljes lezárása esetén. Siet is az oláh hormány Parisban nyakra-főre elhelyeztetni a hangulatkeltő ckiktit. tekinte'tel a lausapnei értekezletre; ezekben minden lehető statisztikákkal magyarázgatják a szakírók, hogy Románia ügye az általános béke ügye, továbbá az antant érdeke, Középeurópa megmentésének eszköze, Nyugateurópa szükséglete, szóval semniikéopen sem helyikérdés mert Csehország, Lengyelország, ő rajta keresztül jut tengerhez, Franciaország a Dardanellákon át és romániai lerakalokkal hódithatja meg az orosz piacot, tehát seg tsenek a Dardanellák nyitvatartásában. SztambuHnszki látogatása is a keleti kérdéssel függött össze tehát isen nagy érdeklődéssel kisérte a sajtó. A tárgyalások azonban biza'masak voltak s a kormány végül is egy semmitmondó kommünikét adott ki, mely szerint a Ruszcsuk-igiurs':ui rég tervezett Dunahid • megépitéséről volt szó és sikerült is megegyezni. Hogy nem ilyen kisjelentőségü • kérdésről vo'4 azonban szó, eléggé mutatja azóta a íausannei konferencián létrejönni látszó törökellenes Balkánblokk Bulgária és Görögország bevonásával. Akármilyen megállapodás történjék is azonban Románia részéről, nagyon bizonytalan c'etü kormány kötötte. Bratianu „erőskezű" kormánj7a annyi jogfosztás, erőszakoskodás és önkény után is csak parlament nélkül bukdácsol, bár az Őszi ai-rlamenli ülésszak ideje e'ikövetkezett vohia, A kormány nem meri a Házat összehívni, mert az ellenzékkel sem szép szóval, sem erőszakkal megegyezni nem tud. Az ellenzék tovább is távol marad a törvénytelen parlament tanácskozásairól és az a fenyegetés sem hat rá, hogy a Hbenvis többség megüresedettnek fogja kimondani a távolmaradók heiyejt ós kerületeikbe^ uj választást ir ki. Egyelőre még minsdig csak az alkolmányozó bizottság, me^y kizárólag liberálisokból áll, dogoz'ik. ha ugyan dolognak nevezhető az, hogy minden elvi kérdés pontosabb megállap tá-sát később hozandó uj törvényekre bizza. Megvan a közigazgatási reform, mely eitöríi a járási beosztást és csak teL :esen a központtól függő megyéket és azon belül községelíet ismer, de nem merik életbeléptetni. Az egyházi kérdések szabályozási, nál a görög keleti főpapság követeli a üőrög keleti egyháznak áUnmeguháZzá proklamdlását az egész Romámlba.n, mint van ma a régi királyságban. A p<ipüi>at való kovvórdátuniQt • elfőQ'záríí fism .akarják,',A vJágj tagok egj* ré$m is csai'aikozott hozzájuk, mire a bteottsáig ugy ^övegezte meg ,?zt fi pontot, hogy állameígyház nem lesz, a felekezetek egyenjogúak, de azért a gö. rög, keleti egyháznak elsőbbsége van. Fából vaskarika. A közoktatás kérd& sében ugy döntöttek, hogy kívánatos a teljes átami oktatás bevezetése, de azért a magánoktatás is megmaradhat, ellenben a nemzeti és felekezeti- Ú< sebbségek iskola'kérdését majd külön törvényben szabályozzák. Legjellemzőbb a halálbüntetés ügyében való lárgya-ás. A régi Románia polgári törvénykönyve a halálbüntetést nem ismerte, az uj területeken azonban a magyar, osztrák, illetőleg orosz törvények érv énybenm áradása folytán használatban van. Most a bizottság egy része ennefk eltörlését, más része a kirá-yságbá való bevezetését kívánta. Bratianu minisztere'nök maga is felszó'alt és a halálbüntetés bevezetését k vánta azzal a hihetetlen megokolással, hogy faj román úgysem kővet el olyan bünt, melyért halálbüntetés járna, tehát ez csak a nemzeti kisebbségekre fog vonatkozni, tehát fenlartandó, illetőleg kiterjesztendő (!) Ilyen nyílt felhívást ál^mi gyilkolásra a nemzetiségekkel szemben még felelős államférfi soha el nem követett. A politikai pántok életében nagyon fontos lépés történt november 22-én, amikor az elhalt Take Jonescu pártja, a konzervatív-demokrata párt kimondta beolvadását az erdélyi nemzeti pártba. Az uj párt Román Nemzeti Párt nevet vett fel, elhányván az erdélyi jelzőt, programmja azonban teljes egészében megmaradt. Székhelyét Kolozsvárról Bukarestbe tették' át ós uj vezetőségiébe paritásois alapon választják be az erdélyieket és a királyságbeli demokratákat. Az erdélyieket erre a lépésre két ok késztette: Egyfelől ál'andóan azzal vádolták őket, hogy mint tartományi párt, elkülönülést akarnak r, kü'önben is, mivel az országnak csafo egy részében van gyökerük, nem kormányképesd;. Másfelől különösen' a kormány sajtója a legvadabbul támadta őket a parasztpárttal való tárgyalások miatt, hogy a szélsőséges elemekkel, a köztársaságialiíkai akarnaki összefogni jjg