Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 48. szám - Az utódállamok uj határainak engedélyezését az entente a kisebbségi szerződések elfogadásához kötötte

•Vasárnap, 1922 november 26. — Mi — úgymond — egy békés egységei akarunk az ellenséggel, azaz, ki akarjuk küszöbölni azokat a tényezőket, melyek a jövőben a békét zavarhatnák, és azon vagyunk, hogy r különféle területeket az általuk lakta népek ethnoprapbiai és fajbeli jellemek. szerint mélíávosati felosztjuk... A háború főterhei a nagyhatalmak vállaira nehezedlek és ha ők nem dolgoztak volna, nem lennének itt, hogy ezeket „ kérdéseket Önökkel együtt rendezhessük. Ezért tehát nem hunyhatunk szemet afelett, hogy végső elemzésbén a nagyhatalmak száraz földi és tennen csanatai lesznek azok. melyek maid kezességet nyújtanak a világbéke állandósítására. Oktalannak és igazságtalannak mondható-e ilyen körülmények között, hogy a nagyhatalmak nem mint* diktátorok, hanem mint, a szövetségesek barátai, azt mondják ezeknek: Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kezességet vállaljunk olyan területi kiigazitásíokért, melyeket nem tekinthetünk jogosoknak, és nem lehet megtűrnünk, olyan zavargó tényezőket. melyekről azt hisszük, hogy a világbékét fogják ve szélyeztetni? Vegyük például a kisebbségek jogait. Semmi sem veszélyeztetheti a világbéke ügyét inkább mint az a bánásmód, melyben a kisebbségeket részesíteni fogják. Ha tehát a nagyhatalmak a világbékéért kezességet vállalnak el. lehet-e jogtalannak minősíteni eljárásukat, mikor viszont 'ezen a téren követelnek bizonyos garanciákat?.... — Románia. Cseh-Sziovákorszás és Szerbia feltéte ezik a maguk részéről, hogyha a kötendő szerződéseket nem fogják tiszteletben tartani, az Egyesült Államok hadseregüket és tengeri erőiket uira át fogják küldeni, hogy. *: a békét tiszteletben tartsák... [ — Bratianu ur figyelmét felhívom, ne felejtse el. hogy ö a szövetséges [hátaknak szankcióját kéri nagy területi kiegészitésekhez. melyekkel Komálnia gyarapodni fog győzelmünk folytán és hogy ima ennélfogva jogosultak vagyunk azt mondani: Ha hozzájárulunk ezekhez a területi változásokhoz, jogunk van követelni bizonyos békegaranciákat töle. iá. — Kérem Kramarz, Trumbic és Bratianu barátaimat, higyjék el nekem, hogyha rni azon véleményen vagyunk, hogy megmaradjanak a szerződés szövegében azok a szavak, melyeket ők szeretnének onnan eltávolítani, ez nem azért van, mert mi oktalan feltételeket akarunk- szabni nekik^ hanem azért, mert mi azt akarjuk, hogy olyan dolgokat tartalmazzon, melyekért mi kezességet vállajhatunk. Hogyha elfogadnék azt a terveZe.. melyet a cseh-szlovák és jugoszlovák (!) delegáció Inditvánvoznak, loés tudnillik ezeket a dolgokat _ a szövetséges államok és a különböző delegátusok előbb megtátgyalják. az történhetnék, hogy miután ez a konferencia elodázta magát, egyes csoportok maguk között határoznák meg, hogy mi legyen a világbéke alapja. Ez nagyon veszélyes terv lenne st. b, A béke szankciója ott van. ahol a nagy erő rejlik. E fenti sorok csupán töredékei a Wilson-féle beszédnek, de olyan töredékei, melyekből könnyen kivehető gondolatmenete. Kétségtelenül megállapithaló. hogy a- nagyhatalmak, melyeknek szószólója Wilson vo?t.: i területi kiigazításokat ezen kisebbségi szerződések elfogadásához kötő! fék. A nagyhatalmak ezeket a kisebbségi sértődéseket a Népszövetség oltalma alá helyezték. olyanformán, hogy a NÉPSZÖVETSÉGNEK nincsen murin joga beleavatkozni az érdekelt orszégok belügyeibe. de árra van joga: őrködni. hogy ezen feltételek pontosan betartassanak. Reflexiók, 5. A szerződések csak ui államokra vonatkozhattak és olyanokra, melyek . tetemesen gyarapodtak a béke folytán. Németországra nem voltak alkal- ] maz-hatók, Magyarországra voltaképpen szintén nem. Hogyha mégis ugy történt.. hogy a nagyhatalmak ezeket 1 a pontokat a magyar szerződésbe is: becikkelyezték. ez azért volt. mert a ' nagyhatalmak tévesen ugv fogják fel; a dolgot, hogy Magyarország is csak i most, a béke folytán született uj ál- í lam. Ausztriára ez a feltevés persze helyes volt, mert Ausztria, mint ilyen, 1918 előtt önálló exisztenciát nem folytatott. Bulgáriát is bevonták, mert, bár ugyan szintén vesztett a területéböl a béke folytán, de nem akartak kivételt tenni vele szemben. Görögországnak nagy területet ígértek. Szerbia különösen azért is tiltakozott, mert a szerződés bevezető soraiban az áll: — Tekintettel arra. hogy 1913 kezdete óta Szerbia hatalmas terülelgyarapofdásban részesült... A szerbek szerint a bukaresti béke a nagyhatalmak hozzájárulása nélkül jött létre; utólag nem lehetett tehát ebből kifolyólag feltételeket róni reájok. Végiül hangoztatni akarjuk, hogy ezen szerződések értelmében a Népszövetségnek igenis jogában áll ezzel a kérdéssel állandóan foglalkozni és a kisebbségek oltalmát gyakorlatban is ellenőrizni. Ha ezt nem teszi, mulasztást követ el. de a mi feladatunk öt állandóan arra figyelmeztetni. Hogyha ezt tesszük., nem lehet bennünket azzal vádolni, hogy mi zavarjuk a békét, amint azt a cseh ralbulisztika szeretné feltüntetni. A békét azok zavarták, a kik a lehetetlen békeszerződéseket ránk kényszeritették. A kisebbségi kérdés rendezése pusztán enyhíthetne ezeken az állapotokon. A béke minden igazi barátjának tehát arra kell törekednie, hogy ezek az enyhítések minél előbb s minél hatályosabban érvényesüljenek. A bolgár különbéke kérdése A Radoszlavov kormány a börtönben — Gerginov szenzációs leleplezése — Radoszlavov és Sztambulinszki szerepe a világháboruban Bulgáriában huszonhárom volt miniszter ül már a börtönben és várja a népszavazást, mely itélkezzék felette. A háborúba való belépésért a felelősséget akarja a Sztarnbiiinszkykormány, — illetőleg a mindenható parasztpárt. melynek a kormány saját nyilatkozata szerint is csak végrehajtó közege, — megállap tani. Külön törvényszéket alkottak meg a kérdés el intézésére, de ez a Radoszlavov-kabi net tagjainak ügyét hónapokig tár gyalta, anélkül, hogy • Ítéletet mert volna hozni. A polgári el'enzék ugyanis a hadseregre támaszkodva, 'egyelőre igen erős volt ahhoz, hogy sem a kormány szabad kezet mert volnaengedni bosszujának s mig végül is az ellenzéket kelepcébe csalta s aztán felfegyverzett (felelőt en elemek kel letartóztatták összes vezéreit, az 1912 óta kormányon levő kabinetek tagjait. így kerültek a Radoszlavovkormány fogoly tagijaihoz Maünov, Gesov, Danev s az ellenzéki frakciók többi vezérei. A háborúban való felelősség kérdésének megállapítását most ezekkel szemben folytatják. Váratlanul azonban nagyon érdekes leleplezéseket adott ki a tárgyalások közben kükön kötetben Gerginov demokrata képviselő. Mal nov sógora. Könyvében többek közt ezt irja: — 1910 nyarán, midőn Románia akcióbalépésre készült a központi hatalmak ellen, a bolgár kormánynak javaslatot tett, hogy kedvező körülmények között kössön különbekét az énfente-tal. Ezt az ajánlatot Derussí szófiai oláh kövei tette, ennek fejében kérte, hogy Bulgária őrizze meg semlegességét Romániával szemben. ha az hadat üzenne az Osztrák-Magyar Monarchiának. E semlegesség fejében megígérte, hogy Románia visszaadja Bulgáriának Uj-Dobrudzsát, Anglia, Franciaország és Olaszország pedig formálisan kötelezik magukat, hogy elismerik Bulgáriának jogigényét Macedóniára a Vardar folyóig. Az akkor: kormány azonban kereken visszautasította ezt az ajánlatot. Erre Derussi Mallnovhoz, az ellenzék fejéhez fordult, hegy fogadja el Románia ajánlatát, kezdjen tárgyalásokat a többi pártokkal, hogy bizalmatlanságot szavazhassanak a Radoszlárv ov-kormány nak. A parasztpárt, Sztambulinszki pártja, azonban visszautasította Malinov kérését és 1916 július 23-án, midőn Malinov a Szobranjeban bizalmatlansági indítványt nyújtott be, « parasztpárti képviselők, köztük a mai kormány összes tagjai, a kormány mellett szavaztak s így ők akadáyozták meg, hogy Bulgária megköthesse a különbékét. Erre Mallnov elvesztvén a parlamentben a küzdelmet, Ferdinánd oánól kért kihallgatást, de ez nem fogadta. így aztán írásban közölte az uralkodóval, hogy mekkora vészének teszi ki magát Bulgária.. gött Berlintől ás Bécstől, semhogy az entent-tal szövetkezeit volna. Ez a kérdés, mondta tovább Derussi, akkor a többi Balkán-államot is nagyon foglalkoztatta. Románia részéről Take Jonescu sürgette, hogy mindent meg kell tenni Bulgária megnyerése érdekében. E célból irt is Venizeiosznak, rámutatván, hogy Bulgária megbékitése elengedhetelen. de e oálból áldozatokra van szükség Szerbia, Görögország és Románia részéről. Az entente azonban nagyon elhúzta a kérdést s ahelyett, hogy kész és határozott propoziciót terjesztett volna Ferdinánd cár elé azzal, hogy, azt vagy elfogadja, vagy nem, meddő tárgyalásokkal próbálta az egyes Balkán-államok érdekeit összeegyeztetni, mig /végre is minden késő lett, 1915 októberében Bulgária a német szövetséget választotta. Azután még egy alkalommal lehetett volna szó megegyezésről. Konkrét ajánlatot Románia Bulgária háborúba-* lépése után már nem tehetett. mert; ezt rögtön denunciálták volna azs-i ententnál. 1916 júliusában azonban a bolgár kormány fáradt bele a hadviselésbe és Radoszlavov ajánlatot tett Romániának. Kijelentette, ihogy Bulgária elérte célját és nem látja be, hogy mért folytatná tovább a háborút nagy szövetségesei kedvéért. Ha háborús területnyereségét legalább részben biztosíthatja, kilép a küzdelemből s e célból kéri az oláh kormány közvetítését, hogy különbékét köthessen. Első feltétele, hogy hódításait legalább részlten meghagyják, másodszor pedig biztosítsák, hogy Oroszország nem fogja Ferdinánd cár eltávolítását követelni. Románia nem aakarta Radoszlavovnak kedvét venni és azt felelte, hogy közben fog járni, de ha Bulgária további folytatja a háborút, nem tehet semmit, sőt az oláh hadsereg is az olasszal együtt fellep elbán©. Ezért nem támadott Bulgária néhány napig Románia hadbalépése után, de aztán nem tudott ellenállni a németeknek és kénytelen volt a dunamenti küzdelmet Románia ellen megindítani • Mindenesetre elég érdekes ujabb adatok a háború alatti diplomáciai titkok történetéhez. . ' 1920 óla éhínség van a Verchovinán és a hivatalos kimutatások szerint is 300 százalékkal emelkedett a halálozások száma, az emelkedési pedig a legutóbbi időben eléri a 7—800 százalékot. Borzalmas napokat él át a szegény verchovinai nép és a helyzete napról-napra kétségbeejtőbb. A hó régen lehullott már olt a kis viskókra és a nagy hegyekre, az emberek kivétel nélkül alultápláltak, nincs ellenálló erejük a betegségekkel szemben és a szürke téli délutánokon sírva kisérik ki a hóval befujt utakon, a temetőkbe a halottakat... Verohovinián mindig nehéz viszonyok között élt a nép. A termés rendesen rossz s a zord időjárás miatt, a terméketlenség miatt éhség volt 1891ben és 1898-ban is. A magyar állam azonban segített a százezrek kínlódásán és kiküldte Egan Edét aki állandó intézményeket létesített. A „hegyvidéki kirendeltség" egy nagyszerű szervezet volt. melynek egy célja volt: gazdaságilag támogatni a ruthén népet. Ennek a népnek nem volt addig munkaalkalma, a hegyvidéki kirendeltség 10 millió arany korona költségvetéssel a ruthén nép gazdasági életét javítani igyekezett. Különféle telepeket, mintagazdasagokat létesített, ahol a nép munkát kapott, továbbá ellátták a népet vetőmaggal, fajmarhával. Így alakult pompás tejgazdaság a volóei havasokon, Szolyván gyárak és fürészüzemek létesültek, ahol állami rendeletre csakis helybeliek kaphattak munkát. A falvak gyermekeit fe'ruházták, kosárfonókat állitottak, egyszóval könnyitett a magyar állam a szegény Verchovina a cseh uralom alatt visszajutasitiván az oláh. ajánlatot. Ez a leleplezés nagy konsternációt keltett Romániában. A bukaresti Lupta meginterjuvolta Derussit, Románia 1914—16. évi ezófiai követét Derussi elmondta (Lupta, nov. 17. ), hogy a világháború kitörésekor az értenie rögtön megtett minden lépést Szófiában, hogy megakadályozza Bulgáriát abban, hogy hátbatámadja a szerbeket. E célból a bukaresti békében*" megcsonkított és megalázott Bulgáriának területi kompenzációkat ajánlott Ilyenül szolgálhatott elsősorban Macedónia és az entente képviselői egyidejű tárgyalásokat folytattak Szófiában és. Nisben, ráakarváh venni a szerbeket, hogy Macedónia egy részéről mondjanak le Bulgára javára, Bulgáriát pedig arra, hogy a határkiigazítás fejétben legalább semlegességre kötelezze magát a háborúban. A szerbek egyetlen lépésnyi földet sem akartak Bulgáriának visszaadni, Ferdinánd cár pedig sokkal inkább fügA cseh kormány átvette ugyan a hegyvidéki kirendeltséget, de csak azért, hogy ott néhány nagy fizetéses állást cseh hivatalnokoknak juttasson. A régi telepek, tejgazdaságok és mintagazdaságok lezüllöttek és sorra megszűntek, a földek parcellázásánál pedig véletlenül se juthatott más földhöz, mint cseh bevándorollt. „Ruszinszkó", ahogyan most nevezik azt a főidet, a csehek gyarmatává vált és a szegény ruthén paraszt nem eszik mást, mint egy kis káposztalét, egy darabka zabbal kevert fekete kenyeret és vasárnap néha egv kis krumplit. A nép sirva jár koldulni, munkáért könyörögi és csak egy falat krumplit kér érte. mert nem birja az éhséget. A cseh miniszterek egymás után látogatták meg ezt a sors sújtotta országrészt hogy személyesen, győződjenek meg a helyszínen a valóról, maga Benes külügyminiszter is lent járt a ruthének között és amikor hazautazott kijelentette, hogy — a helyzet nem is olyan rettenetes, mint híresztelik. Akkor még csak 300 százalékos volt a halálozási szám emelkedése, segítség! nem is érkezett és Így, növekedett meg a halálozási százalék 800-ra. Lehet, hogy a helyzet a prágai vezetőköröknek még igy sem olyan rettenetes, jóllehet, a népszövetség maga figyelmeztette őket arra, hogy a ruthének autonómiáját most már minél előbb adja meg. Egyelőre még a prágai parlamentihez sincs képviselete.. Ruszinszkó"-nak, a községi képviseletről nem is szólva. Egyelőre csak 40; 000 cseh hivatalnokot helyeztek el; ott ós sürgős csak a kaszárnyák