Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 46. szám - A nemzetközi munkaügyi szervezet illetékessége a mezőgazdasági munkaviszonyok terén

6 Vásárnap, 1922. november 12. Petka helyett desatKa Csehországban • ^Tudvalevő, hagy Csehországban a kormányon felül uralkodik a petka, az az őtöstanács, amely a főpolitikai pár­tok vezetőiből alakult és amely ugy­szólván szuverén hatalommal diktál (Csehország belügyeiben, sőt az ország [külpolitikájában is. Ez a petka ujab­ban kibővült és helyelte desatka (tizes­jltánács) alakullt, mely mint a koalíciós pártok végrehajtó bizottsága tartja igíyüléseit, megállapítja a szövetkezett (Pártok taktikai magatartását s ki­osztja a szerepeket. Abban is megálla­podtak, hogy az egyes pártok kikül­döttjei havonta legalább egyszer tanács­kozásra üljenek össze. A tizes bizottság első. gyűlésén- a szociáldemokrata Jo­hannis elnökölt, aki tisztét november végéig fotgja megtartani. A desatka tagjai és póttagjai: a szociáldemokrata pártból Jolhannis, Meissner dr. (Marek, Astr, Pocisk), ' a köztársasági klubból: Stanek dr. ( Srobár dr. (Srdinko. Med­vecky), a csehszlovák szocialista pártból: Slavicek, Laube. (Pechmanné, Palejdl), a cseh néppártból (lidová): Nosek dr., Hrubán dr., (Samalik P. Raudnicky), a\ nemzeti demokrata pártból: Lukavszky dr.. Ehfílis dr., (Votmba, Bérgmairm). A szevb egység ünnepének fiaskója — Kemál basa győzelmének hatása — Uj albán gerilla harcok előestéjén—Pasics UJ balkán szövetséget Tervez A délszláv mohamedánok megmozdulása ' Az első balkáni háború' sorsát el döntő kumanovói győzelem tiz éves 'évfordulóját nagy fénnyel óhajtotta megünnepelni a délszláv állam. A kis­antant államai mostanában világra­szóló ünnepekkel akarják igazolni azt. hogy ők a középeurópai konszolidáció alapjai. Hogy ezekkei a hivatalos ün­nepekkel éppen az ellenkező, ered­| menyi! érik el, arra utólag ébredtek rá. A kumanovói ünnep a gyulafehér­| vári koronázás méltó párjaként zajlott flé. Csak arra volt jó, hogy a délszláv állam belső bajait a külföld felé is dokumentálja s hogy a belső ellenté­teket is növelje. A kormánysajtó heteiken át magya­. rázta, hogy a kumanovói győzelem voltaképpen a délszlávok felszabadulá­sának a kezdete, tehát nemcsak szerb, hanem horvát és szlovén ünnep is. Aki azonban eljutott Kumanovóba, ott egyetlen, más lobogót nem látott, mint szerbet- Horvát vagy szlovén zászlóról nem is szólva, még a délszláv állami lobogó is végleg hiányzott.. Demetro­vics zágrábi helytartón, Bauer zágrábi és Jeglics laibachi érseken, Aksámo­vics djakóvári, Accellini caltarói püs­pökön, Lukinicsan, a szkupstina ui el­nökén kivül, horvát és szlovén rész­vevője nem is igen akadt, az ünnepnek. Képviselő csak egy: a Blokkból a mi­nap, kilépett Hausler Károly, aki sziv­erősitőüT visszamjeaiőleg felvette összes napidijait a konstituante összeülése óta, bár eddig csak egyetlenegy ülésen vett részt. Eleinte ugy volt, hogy Rá­dicsék is eljönnek a macedón várasba, de azután a belgrádi kormány maga­tartása. Davidoviosék meghátrálása az alkotmány revíziójának kérdésében, ; azután a. horvát közvélemény meg­mozdulása a részvétel ellen a paraszt­párt, vezérét eitériüették szándékától. Mint tisztára szerb nemzeti ünnep isi kinos fiaskói! jelent Kumanovó. A nagy ül közét még élő hősei távolimaradtak. A kormány csak három invalidus meg­jelenését. engedélyezte, de ezeknek sem akarta megengedni, hogy szóno­kolhassanak. Erre az invalidusok boj­kott alá vették az ünnepet és Belgrád­ban György henceg mellett tüntettek. Pacsics a képviselőknek száznyolcvan dinár napidíjat adott a részvétel fejé­ben, de így is csak harmincketten: mentek el. Belgrádtól Kumanovóig egyetlen állomáson sem volt fogadta­tás, sehol égy lélek nem várta a belgrádi kirándulók három külön vo­natát. Sehol egy zászló nem hirdette a; nemzeti ünnepet. Kumanovóban csak a hivatalos személyek fogadták a királyt,: a kormányt és a képviselőket. 'A fellobogózott városban a lakosság közömbösen bámészkodott, vagy el­bújt házaiba. Igaz, hogy a tizenhatezer főnyi lakosságnak harmadrészé sem szerb, a többi bolgár és tőrök. Hideg, feszes, üres ünnep volt. mindenki őszintén megkönnyebbült, mikor vége yolt. A kormánysajtó a fiaskóért bűnba­kot keresetit s nem a kormány népsze- ] rütlenségében, az ügyetlen rendezés- i ben, az általános elkedvetlenedésben, i a délszláv eszme teljes elhalványodá­sában találta meg, hanem a muzulmá­nokban. Egyetlen muzulmán sem vett részt az ünnepélyen, még a kormányt támogató csoport tagjai közül sem. Csansevics effendi a szarajevói reisz­übulema, Maglájics mufti, a kormány­párti csoport elnöke. Karamehmcdo­vics a szkupstina uj alelnöke. Vilouics és Amérovics miniszterek mind beiteket jelentettek. ' •. Igaz, hogy a kumanovói ünnep tö­rökellenes ünnep volt, ami a szerbek­nél azt teszi, hogy muzulmán-ellenes is, de hiszen a délszláv állam kormány­zása sem volt égy percig sem más, mint muzulmán-ellenes a a muzsulrná­nok egy része mégis mindig hajlandó volt a rezsimet támogatni, igy remél­vén népének egy kis kíméletet bizto­sítani. Joggal fel lehetett tehát lenni, hogy a kormányhü muzulmánok a vá­góhidra hajltott, birkajámborságával fognak belgrádi parancsszóra Kumano­vó ba menni, hogy ott a királytól kezdve az utolsó helybeli nagyságig mindenki belegázoljon legszentebb val­lási és nemzeti hagyományaikba. A kormánysajtó szerint a muzulmánok tüntető távolmaradása elárulta, hogy ők még mindig törököknek érzik ma­gukat és nem dészlávoknak. Ha a szerb kormánysajtó e vádja Maglájicsckra nézve nem áll is meg, bizonyos az, hogy Kemál basa győzel­mei a teljes szolgaiságba süllyedt dél­szláv muzulmánok önérzetét vissza­adta. A szerb kegyellenség és durvaság Szpáhó Aíehmedet és társait ezer megalázkodás után rákényszeritette, hogy ellenzékbe menjenek és Rádics felé orientálódjanak, Kemál basa meg­jelenése Európában Belgrád utolsó muzulmán rabszolgáit is uj utakra fpgja téríteni. Rádics egyszer azt mondta magáról a horvát száborban, hogy ő az a politikai avialikus, aki minden áramlatot felhasznál az emel­kedésre si most ez a Rádics, aki pár hete • még hajlandó volt Kumanovóba menini, aki a balkáni háború szerb líö-. rekvéseivel Bregalnicáig nyíltan azo­nosította magát, egyszerre oda van Og nagy muzulmán barátságtól s a Btoklr sajtója nem győzi magyarázni, mi­csoda politikai balfogás és tapintatlan­ság akkor ünnepelni Kumano. vót, mi­kor a török visszatért Európába s vív oly állam részéről, melynek másfél­millió muzulmán alattvalója van. Rá­dicsék észrevették, hogy a délszláv ál­lam történetében egy uj fejezet kezdő­dik: a muzulmánok megmozdulása. A mult évi szAndzsáki muzulmán lá­zadás vezérei, Boskovics Husszeja és Mehonics Juszuf valóban már fel is tűntek bandáikkal. Az albán betörések hajdani, inézője, Cur Bajram, a hírek szerint ismét Albániába érkezett és kibékült Ahmel béggel, a tiranai kor­mány belügyminiszterével s ugy lát­szik együttesen szervezik a gerilla­harcot. Már megtörténi Novi-Bazár vi­dékén, hogy Mehonics megvert és el­kergetett egy husz főnyi csendőroszta­got és végig Macedónián nyüzsögnek az erdőkben a kacsákok. Pedig most ősz van, mi lesz, ha kitavaszodik? A törökök Európába való visszaté­résének délszláv belpolitikai következ­ményeit Pasicsék ugy látszik egy uj balkáni szövetséggel remélik ellensú­lyozni. A baj az, hogy szövetségesüket, Romániát1., Törökország sorsa nem érinti oly közvetlenül, minit őket, s baj az, hogy a görög-bolgár viszony olyan, mely ez államok szövetkezéséi: eleve kizárja s végül baj az. hogy Bul­gáriával a mai szerb rezsimnek nehéz megtalálni a megértés útjait. Kemal basa európai békefeltételei Törökországnak követelik Konstanti­nápolyt és Kelet-Tráciát Drinápollyal. Nyugat-Trácia számára, ha a török annexió nem lehetséges, Kemál haj­landó autonómiával is beérni és min­denetselre biztosítja Bulgáriának Dede­agacsot, mint a neuilly békében meg­ígért égei kikötőt. Kívánja, hogy egész Macedónia, — szóval mind a szerb, mind a görög uralom alatt álló részek — autonómiát kapjon, de a délszlá­voknak biztosiltassék Szaloniki, mint' szabad kikötő. A tervezett uj balkáni szövetségnek görög koncepciója szerint ennek egyik legelső feladata volna megakadályozni azt, hogy Bulgária k i­járást kapjon az Égei-tengerre, ami körülbelül Nyugat-Tráciának görög uralom alatt! való megmaradásával egyenlő, Görögország ennek fejében biztosítaná Szaloniki szabad haszná­latát a délszláv oknak, amire" enélkül is kötelezve volna és természetesen köl­csönösen elesnék Macedónia autonó­miája. A szerb-román hivatalos állás­pont Bulgáriával szemben a neuillyi béke végrehajtása, ami igen súlyos tehertételek melleit az égei kikölőt biztosítja. Románia semleges zónát kí­ván vonni Törökország és Bulgária közé, amivel viszont a görög érdekeket akarja szolgálni. Alig hihető, hogy Bulgária bármily szívesen látta is a görögök küakarodását Tirádából, köny­nyen belenyugodjék e tartomány egészben vagy részben való török an­nexiójába, amint már ki is derült, hogy Sztambulinszki a nyugati hatal­maknál az osztatlan, Trácia autonó­miáját sürgette. Szerb forrásból szár­mazó hirek szerint a ^bolgár miniszter­elnök Belgrádnak olyan ajánlatot is lett volna, hogy ha Bulgária megkap­hatná Tráciát, lemondana minden igé­nyéről Macedóniára nézve és támo­gatná Görög-Macedónia szerb annexió­ját. Látható, hogy a helyzet igen za­varos. Szerb félhivatalos nyilatkozat Görögországot a, kisantantba való belé­pésre csábítja, ami az ország számára kevés előnyt biztositana éppen Török­országgal szemben. Más részről. Buka­rest és Belgrád tárgyalnak a félbolse­vik Sztambuliszkivel. Szambuliszkit egész eddigi külpolitikája a bolgár nemzeti ideálok elárulásával Szerbia karjaiba hajtja, viszont parasztbolse­vizmusa az orosz-török szövetség felé. Ez elleniéiből Sztambuliszki bukása követkézbe tik, ami azonban a bolgár nacionalizmus felülkerekedésével még inkább komplikálná a helyzetet. Aliig hihető, hogy ily viszonyok kö­zött egy életképes balkáni szövetség jöhessen létre. Ez Törökországnak nagy előnyt fog biztosítani a keleti válságot megoldó békekonferencián. És meg fogja gyöngíteni a belgrádi re­zsim ellenálló képességéi) a délszláv muzulmánok mozgalmával szemben. Rádics mellett lesz hát muzulmán sze­paratizmus is a délszláv királyságban. És ki tudja még mi minden, ha az olasz fascizmus tartja magát? bj. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Az igazgatóság elhatározta, hogy a folyó hó 15-ére egybehivandó rendkívüli közgyűlésen az alaptőké­nek 150 millió koronáról 50. 000 da­rab részvény kibocsátása álltai 200 millió koronára való fölemelését fogja indítványozni olyképpen, hogy az uj részvények teljességükben a régi rész­vényesieknek ajánltassanak föl. A ki­bocsátás időpontjának és az uj részvé­nyek árának megállapítása az igazga< tóságra lesz bizandó. Ugyancsak a Pesri Magyar Kereske. delmi bank közli, hogy az o hónap 15-ére egybehívott közgyűlés alkalmá­ból kiadandó uj részvényeket a rész, vényesek csakis véglegesen részvény, címletek alapján fogják átvehetni. A részvényesek saját érdeke tehát, hogy a kezeik, között lévő részvényutalvá^ nyokat a bank értékpénztáránál (V„ Fürdő-utca 2. ) mielőbb végleges rész­vényekre cseréljék* át. A Magyar-Cseh Iparbank R. -T., alaptőkéjét 200 millió koronára emelte. Minden régi részvény után egy, ujra gyakorolható az elővételi jog e hónap 8—18-ika között, az intézet értékpapir-pénztáránál, 520 K ellené­ben. Az uj rézvények 1923. január 1-től vesznek részt az üzleti ered­ményben. A régi részvényesek által esetleg! át nem veendő részvények egy. idejü elhelyezése biztosítva van. Az Első Dunagősshajózási Társa­ság 72. 750 drb uj részvény kibocsátá­sával részvónytőkéjét 229 millió 162. 500 osztrák koronára emeli föl. — Két régi részvény tulajdonosa (két régi félrészvény egy egész részvény­nek számit) egy uij részvény átvételére jogosult. — Az uj 1023. január 1-től fogva osztalékjogosult részvények vé. telára tel quel egy millió osztrák ko. rona. — A vételjog 1922. november 6-tól 14-ig az Allgemeine östlerr. Bo­denkredit'anstaltnál, Wien, Teinfalt strasse 8. vagy annak városi irodájá­ban. Kärntnerstrasse 49. gyakorol, ható. A Magyar Altalános Kőszén­bánya R. -T. igazgatósátga a napokban tartott ülésében elhatározta, hogy e hónap 25-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek javasolni fogja, 'hogy 82. 000 darab uj részvény kibo­csátása által a társulati alaptőkét 48A millió koronára emelje föl aként, hogy minden 2 (kettő) darab régi " rész. vényre egy uj, 1923. szelvénnyel birő részvény adassék 10. 000 ikorona án» —- költségmentesen -— a fönnmaradó) 2000 darab részvény pedig a franca részvényeseikkel legutóbb Páriában kötött előnyös megállapodásból kifő lyóan a francia részvényeseknek en­gedtessék át, a háború alatt. kor­mánytilalom, folytán be nem váltott szelvénykövetelésükből támasztott igényeik részbeni kielégítésére. A tár­sulat üzemeinek fejlesztése, valamint ipari érdekeltségeinek nagymérvű pénzszükséglete Okolják meg az ujabb tőke beszerzését. Az alapszabályok­ban biztosított elővételi jogon túl­menően, a társulat az összes uj rész-j vényeiket ezuttal a régi <részvényesek-| nek engedi át. A Hungária Egyesült Gőzmal­mok R. -T. á részvénytőkének 28 millió K-ra való emelését (határozta el, 35. 000 darab, egy előbbi felhatal­mazásból folyó 17. a00 darabbal együtt, összesen 52. 000 darab uj részvényt a részvényeseiknek 2000 K elővételi árban költségmentesen 1: 1 arányban ajánlanak föl. Az uj rész­vények az ez évi üzleteredményben részesednek. Az elővételi, jog folyó évi október 25-től november 6-ig a Magyar Általános Hitelbanknál gya­korolható., — A Hitelbank tőkeemelése. A Ma­gyar Álltalános Hitelbank igazgatósága mai ülésében elhatározta, hogy a folyó hó 25-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésen az alaptőkének 280 mil­lió koronáról 350. 000 részvény kibo­csátásával 420 millió koronára eme­lését fogja inditványozni. A kibocsá­tásra kerülő összes részvények az ed­digi részvényeseknék ajánltatnak föl Az' alap tőkeemelés sikeres keresztül­vitele egy nemzetközi konzorcium, ál­tal eleve biztosítva van, olyképpen, hogy az esetleg szabaddá váló részvé­nyeik elsőrendű tőkepénzes kezekben nyernek elhelyezést. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat Budapest, 1922, Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk gzilárd-u. 4. ). Felelős nyomdavezetői Nedeczky; László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom