Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 43. szám - Lloyd George - Magyarország és a nemzetek szövetsége

2 nmmn KÜLPOLITIKA Vasárnan. 1922 október 22. azt a kötelezettséget la, hagy az ukrán vasutakat, eláősörfaan ia!zoklat, amelyek Ukrajnából ínyugat felié vezetnek, öt év alatt rjencíbe hoznák. Az angolok érdekeltsége elsősorban a petróleum j'orrásokra, továbbá a gabonakivitelre, a cukoriparra ós as déli Uralvidék érc- és szénbányáira \ev{jed! ki. Ezeknek & kiliiaszaiáJálslát magukniak akarják fenntartani. Az egyéb ukrán kiivlitelre licenciákat akarnak kiadni, termésizetesen elsősorban! angol (cégeknek, azonban egyes német importcégek is elő "Vannak már jegyezve. Az anigjol érdekeltségi kiterjed a Feketetenigeri hajózásra, valamint az odesszai kikötőre is. A vállalatban csakis angol tőke vtan érdekelve. Amerikai tőkepénzesek ajánlatait a csoiport viss'zautasitiótta. Hyan ezredes kijelentette nekem, hogy reménye szerint laijj organizáció munkáját !mlé@ ebben az évben i]>efejezüiieti, lujgyj, hogy a tulajdonképpeni munkát már a jövő esztendőben meg akarja kezdianii. Az angol tőke ezzel a- megállapodással egy ujabb, hatalmas lépést tett Oroszország gazdasági kiaknázása felé és hilztositoitta magának az abszolút előnyt, nemcsak a némtet esi francia, de az amerikai tőke előtt is. Az orosz kormány elutasító magatartását az Urqu!hart szerződéssel szemben angol gazdasági körökben amúgy sem veszik komolyan ós bizton hiszik, hogy a szeriziődlést :még ebben azi évben ratifikálni fogjiálk. Akkor az 'angol nagytőke ennek a két szerződlésnek az álapjá/ni, 'csaknem egyeduralkodója lesz az oroisizorsizági produkciónak és - külkereskedelemnek. (S.) OOOOOC^OOOOOOOOOOOOOO<X>0<>00^ Lloyd George A lemondott miniszterelnök ingadozó politikája — Memoranduma Magyarország feldarabolása ellen — Mit várhatunk bukásától? A nagy entente azon államférfiai •közül, kik a szerencsétlen és igazságtalan párisi békéket kötötték, az utolsó tfs kidőlt a kormányból. Jóideje Lloyd George Dávid, az angol miniszterelnök maga volt már csak ezek közül felelős állásban, most ő is megbukott és megvalósíthatná azt á hangulatkeltő mondását, melyet még ez évi március j20Ján hangoztatott Criscieth-ben. Elment az angol falu templomába és az .istentiszteleten a pap alkalmi ünnepi beszédben ünnepelte az ország nagy j;fiálj, ítf.áki elérkezett a hírnév .csúcspontjára." Lloyd George akkor azt .felelte: „Pihenésre jöttem, mint ahogy száraz! dockban helyeznek el egy hajót, melylet egy húszéves vihar elkoptatott/' , í 4 Lloyd Georgec-t is elkoptathatta eléggé. 1916 óta, amióta Anglia miitis^j-i-m.ök«?v a-' folytonos belső és külső eii«aité.tí>k uíja és vihara. ,iE!gy«lőre azonban, nem akar megpihenni, hanem ma kacs kitartással repülőgépes korúira iádul, hogy a parlament helyetti, mely politikáját elítélte és öl elejtette, a választók bizalmát szerezze megi. Ez a vasidegzetü öregember, akit nem tudott megőrölni ez a mozgalmas •öt esztendő, még meg akar fizetni ellenfeleinek a megbuktatásáért. Hogy sikerül-e vágyj nem pártját uralomra vinni, a Jövő kérdése, valószínűnek azonban nem látszlik, mert az' okok nem annyira személyiek, mint inkább miélyenj'áró elviek. . > Anglia hagyományos belpolitikája, hogy itt évszázadok óta a konzervativ és liberális párt váltogatja egymást a) Ikorm'ányoni, aszerint, hogy mikor járja le magát pillanatnyilag egyik annyira, hogy az uj választáson a másik kap valamelyes többséget. Mikor a háború kitört, éppen a liberálisok voltak uralmon. A felelősséget ilyen rendkívüli időkben azonban nem akarták vállalni s maguk kívánták a pártközi kormányt. A háború Angliára nézve legalább bevégződött s igy nem volt már semmi szükség a koalícióra, melyet már <csak Lloyd George hajthatatlan akaratereje tudott összetartani. Távozni a kormány éléről nem akart, saját pártjával pedig nem kormányozhatott, mert ez sokkal kisebbszámu a konzervatívoknál. így azután kénytelen volt folytonos engedményekkel és megalkuvásokkal tartani pozícióját: ihol konzervativ politikát űzött, saját elvei ellen, hol egyénit saját többségével szemben. így nem csoda, ha mindkét párt elégedetlen volt. Az 1918-iki, választásokban a konzervatívok abszolút többségben kerültek be, de azért a koalíció fenmaradt. A párt mereven konzervativ része az ir kérdés félbolygatásakor kilépett azonban a koalicióból és ez az ellenzéki csoport elég tekintélyes nyolcvan főnyi szavazattal rendelkezett. Ellenzékben volt a liberálisoknak egyik része is, mint független liberális párt Asquithtal. Ez a két ellenzéki csoport a pártnak a koalícióban megmaradt részét esetről-esetre befolyásolna tudta, ugy hogy a kormány élete, különösen az utóbbi esztendőben nem volt egyéb szakadatlan bukdácsolásnál. Egyöntetű szilárd többségre nem támaszkodhatván), Llody George politikája is mindie inigaidozott. Teljes három év múlva jutott nyilvánosságra 1919 március 25-én kelt memoranduma, melyet a nagykövetek tanácsához intézett s melyben kereken kijelenti, hogy a, jóvátételi fizetéseknek meg kell szűnni és hogy többek közt kár volt a magyar nép feldarabolása az újsütetű államok közt. De azért az idén február 7-én mikor az Alsóházban Clynes munkáspárti vezér megtámadta az angolfrancia garancia-szerződésért, hosszú fces.rédíbéív fejtette ki," hogy feltétlenül szükséges ez a szerződés, mert. különben ii(m törsz ág nem lelne a követkéz ményektől és az ujabb német nemzedék a revans-saellembeni nőne fel. Alig egy hónappal előbb a koaliieliós liberálisok londoni nagygyűlésén másfélóra hosszat fejtegette, hogy Angliában kétmillió embernek nincs muiikája s ezek csak ugy jutnak munkához, ha helyreállna a világkereskedelem, ehhez pedig a népek kölcsönös bizalma kell, ez pedig csak a béke helyreálli'tásával térhet visszaj, béke pedig nem lehet a németek elnyomásával. A genuai konferencia az ő eszméje volt és körömszakadtig való küzdelmet folytatott érte az összehívás előtt is, valamint a konferencián is, a franciákkal szemben, de azért lényegében mindig engedett a francia követeléseknek, mihelyt otthon a konzervativok nyomást gyakoroltak reá. A boulognei találkozón Poincarénak Ígéretet tett, hogy az orosz kérdésben a francia álláspontot támogatja, de azért olyan egyezséget kötött a szovjettel, mely nagyjából annak jogi elismeréséül tekinthető. A francia lapok akkor nyíltan azzal vádolták, hogy a vejétől, Cary Evanstól vezetett angol petroleumtrösztnek akarja az oroszoktól a kaukázusi petróleumot megszerezni. így himbálózott az utóbbi években a bizonytalanság hullámain Angol ország egész külpolitikája s taln évekig eltartott volna még a kompromisszumoknak ez a játéka, ha Musztafa Kemál kardja, mely a görögöt földre sújtotta, meg nem sebzi az angol presztizs't. Odahaza már március 15-én kimondták a koaliciós konzervatívok, hogy nem támogatják, de a válság akikor elsimult. Most azonban, amikor a török kérdésben, egyik vereség érte a másik után), amikor sZept mber 12-én még megfenyegeltí Franciaországot, hogy annak választania kell az angol barátság és i mili.ari >;•). agresszív Törökország pártolása között s aztán mégis hozzájárult a mudániai konferenciához és a háborús kardcsörtelések után kénytelen volt belenyugodni, hogy Konstantinápoly mégis csak elvesszen a britt világpolitikára nézve és •a tengerszorosak mégse kerüljenek angol fennhatóság alá: otthoni ellenfeleli nem kegyelmeztek. A konzervativok kimondták, hogy a választásokon nem a koaliciós programmal lépnek fel és amennyiben többségbe kerülnek, saját pártjukból ikövetelinek miniszterelnököt. Most már nem lehetett elsimítani a válságot és Lloyd George kénytelen volt hat évii miniszterelnökösködés után megválni a hatalomtól. A magyar közönség nagyon vegyes érzelmekkel tekintheti ezt a távozást. Megszoktuk, hogy egy-egy külföldi vezéralaktól lessük sorsunk jobbrafordultát: egyideig Wilsontól vártuk a vvilsoni békét s benne csalódva, Angliától, illetőleg annak képviselőjétől, Lloyd Georgetól lestük a megváltást. Időnként ugy is látszott, mintha az angol politika programmba vette volna Magyarország talpraállitását, időnként biztató hangok jöttek magától Lloyd Georgetól is, hogy nem lehet jóvátétel fizetésére kényszeríteni bennünket, időnként leintették Londonból a kis-entente egy-egy tulmerész rablást kísérletét, de máskor megint éppen Lloyd George jelentette ki, hogy a megtörténteket visszacsinálni nem lehet és Angliának pártolni kell szövetségeseit. Hogy mikor, melyik nyilatkozata volt őszinte, vagy mikor, melyiket tette belpolitikai okokból és nyomásra, nem lehet megállapítani. Az tény, hogy a trianoni béke tárgyalásakor Anglia jóakaratának legcsekélyebb nyomát sem láttuk, a keleti határ megállapításakor Anglia kép. viselője ejtette ki azokat a végzete$ szavakat, hogy egy-két százezer ma. gyar elcsatolása nem számit, ha en. nek fejében egy vasúti vonalat lehet juttatni a szövetséges Romániának. Maga Lloyd George volt az, aki | Bánság elrablása után naivul meg. kérdezte, hogy hát hol is van az a Bánság? Viszont ha azt nézzük, hogy mi jö. het Angliában Lloyd George után és milyen politikai tájékozódás várhat utódjai alatt, legkevesebb okunk sem lehet az örömre. A konzervativok fel tétlen barátságot akarnak Francia országgal és semmiesetre sem állanai ellent a francia követeléseknek, azi pedig jól tudjuk, hogy amik francia követeléseknek látszanak, közelebbről nézve kitűnik róluk, hogy Prágában, Bukarestben vagy Belgrádban készül tek. Most csakis konzervativ kormánj jöhet, de az uj választások nagy meg. lepetéseket hozhatnak. A munkáspárl már április 3-án az alsóházban nyolcvannégy bizalmatlansági szavazatot tudott összehozni a kormány ellen, amikor Lloyd George a jóvátétel követeléséhez és a kis-ántánt pártolásához ragaszkodott. A három pótválasztáson régi biztos kerületekben a munkáspárt győzött és nagyon könnyen meglehet, hogy a decemberi uj vá lasztások alkalmával a munkáspárt talán egyedül is többségbe jut, de a liberálisokkal mindenesetre: A murikáspárt programmja pedig az, hogy $ békeszerződések rosszak és revideálni kell őket. Akkor talán meg lesz az okunk, hogy örvendjünk Lloyd George lemondásának. oo<x>ooooooooo<x>pooo<>ooo<^^ agyarország is a nemzetek szüuefségt Az antantra háruló jóvátétel: a világ jogászai tegyék jóvá, amit a tábornokok elrontottak. — A nemzetek szövetségét , a jogrend szervévé kell tenni, a jogrend alapja pedig a jogegyenlőség. Irta; aiESSWiíKI Sá&ttOSl drn nemzetgyűlési képviselő. . A magyar nemzet szivéből fakadt és. minden ingvar ember szivében visszhangol kelt az a magyar fohász, melyet egy lelkes magyar honleány férfias szavakba foglalt. Igenis, mi hiszünk az isteni örök < igazságban és ennek alapján hiszünk Magyarország feltámadásában. De vájjon az isteni igazságosság eszközei azok, amit ultima ratio regum név alatt ismertek?Vájjon a nemzetek sérelmeit és a fegyveres erőszak zsarnoki hatalmát lehet-e s lehet-e különösen manap az öldöklő gázok idejében fegyveres erővel és az ágyuk tűzokádó torkával megtorolni? A világháború megmutatta, hogy az ilyen igazságszolgáltatás nagyon kétes eredményében és borzalmas a maga módszerében. A népeknek más módot kell keresniök jogaik védelmére. Az igazságosság nem tűri azt, hogy Európában két osztályzatú nemzet lakjék egymás mellett, az egyik, mely kifosztva és lefegyverzelten rabszolga életre van kárhoztatva s a másik, mely állig fegyverben a kizsákmányolók érdekeit védi s ennélfogva módot kell találni arra, hogy a világból ezt az igazságtalanságot eltüntessük. Századok óta . foglalkoztak e gondolattal, Dantétól kezdve Kantig, a mi keresztény kultui'ánk legnagyobb gondolkozói. De a gondolat sok évszázadon át a tudósok szobáiba zárkózott, egy évszázad óta a kulturvilág minden országában zártabb körű társaságokat foglalkoztatott. Valami világparlamentre gondoltak, melyből nemzetközi bíróság alakulna ki, hogy a nemzetek közt felmerülő viszályokat bírói ítélettel döntse el. A világháború alatt ez a gondolat újból hatalmasabb erővel tört ki, felkarolta azt a katolikus egyház feje és a világ egyik leghatalmasabb köztársaságának elnöke. Belekerült a nemzetek szövetségének ez az eszméje a békeszerződésekbe is, bár azok igazságtalanságai közé bele nem illik, igaz, hogy oly formában, amely mellett meg nem maradhat. De hisz a békeszerződéseket nem a jog, hanem a hatalom nevében kötötték és amit Í vak hadiszerencse kegyencei, a győz teseknek nevezett generálisok elrontot lak, azt a világ jogászainak jóvá kell tennie. Ez az a jóvátétel, amellyel a gyoztp államok is tartoznak a világnak. 4 nemzetek szövetségét a nemzetköz jogrend szervévé kell tenni, jogrená pedig jogegyenlőség nélkül nincs meg Ezt az alapot kell mindenekelőtt a nemzetek szövetségének megadni enélkül mint kártyavár összedűl. A nemzetek szövetségének jövője én azonban nem tartom reménytelen nek. A jelén év folyamán hatféle nemzetközi kongresszuson volt alkalmam |tapasztalni azt, hogy a világ minden müveit nemzetében találkoznak igazságosan és elfogulatlanul gondolkozó emberek, akik a nemzetek szövetségé' bői egy, a háború és a békekötését okozta igazságtalanságokat megszün tető szervet kívánnak alkotni. Azéii kell nekünk minden szellemi erőnket belevetnünk, hogy ez sikerüljön s ei oknál fogva üdvözöljük a nemzetei szövetsége körül fáradozó vendégeinket igazi magyaros lelkesedéssel. »OOOOOOOOO<XX>OOOOOOOOOOOO0^ Hírek a sajtó köréből Kassán a cseh kormány támogatássá megjelent Fáklya cimü szociáldemokrata lap október 3-iki számában beljelentette, hölgy (miegijelenését; (beszünteti. A Fáklya, egybeolvad! a Pozsonyban nigiyancsak nagly részviétlene'ég mellett megjelenő Munkás Ujsáa cimü szociáldemokrata lappal, amely ezentúl Munkás újság—Fáklya címmel jelenik meg. — Aradról 'jelentik: Az Arad és Vidéke napilap, amelv a romám imipériliim átvétele előtt az egyik legelterjedtebb magyar vidéki xíjsiáá volt. október 1-én beszüntette ímeglielenését. — Ungvárról jelentik, hogy Volosin lapja: a Sloboda. amely eddiÜ hetenként kétszer jelent mieft. anyagi nehézségek miatt ezentúl hetenkénl csak egyszer fogi'a örvendeztetni csekélyszámu olvasóldözönségtét.