Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 42. szám - A budapesti népszövetségi ülések

Vasárnap, 1922. október 15. MftimiR itibroiiirnu iyénycsü.lnek és Aus-zí'triáb'an, különö- közül melyik az erösebh. Emelőre bi­ftftí Becsben a munkásság koránt sin- zonyos okn/wk vannak azt hinni, hggy Icsejni olyan erősen a vezetők kezében. Jjfógy azt lehessen mondani, hogy a ijnutikástömetlek a maguk részéről is cl fogják fcigadni jobboldali vezetőik 'álláspontját. Könnyen lehetséges azon­ibaii. ihogy a népszövetség hitelakciójá­nak az lesz: az eredménye, hogy az Josztilákj szociáldemokrata párt eddig rgységies frontja felborul és más orszú­jgíp mintájára két csoportra íog osz­a szocialisták és a független B^ocáálisták csoportjára. A közel jövő £ieg fogja mulatni, hogy a csoportok jelenleg a független szocialista állás­pont az erősebb. Az osztrák helyzetet behatóan is­merő körökből egyébként, az a hír szi­várgóit ki. hoou az osztrák szociál­demokrata párt magatartására döntő csapatok által való megszállása, mely idegen csapatok abban az esetben, ha a szanálás körül nehézségek merülné­nek fel, arra lesznek hivatva, hogy a rendet feltartsák és a Genfben kidol­gozott talpraállitási terv keresztül­vitelét biztosítsák, <<>sX>O<X><><>OO<>0<>OCO0 apesti nepsz Előkészítés — Az Összeállította: Pól l-JÚKjg fejeződött ibe Genfben á Nem­íe'íékí Szövetségének teljes ülése, alig íteltéki meg a hivatalos kormánygépvi­mVw hazájukban a jelentésüket, máris jteíjes erővel megindul az egyes orszá­gokban a Nemzietek Szövetségének tá­mogatására alakult társadalmi egyesü­íerfcek könétoen a' biráló, propagativ, és fáí^oyö évre elöikfezitö munka. Ma már jniheis! (Enírópfában ország, melyben nem $oIüja ilyen nem-hivatalos, társadalmi ^zeiíyezlel, amelyet, szemben a Nemze­nek Szövetsége kifejezésével, nálunk Jtiépszövcteégi társaságoknaik szoknak iftéyezni. A nyugati áramokban1, főleg {Angliában óriási méreteket ölt a nép­tézöyetségi mozgatom; igen erős szer­fezetek dolgoznak Japánban, Svájc, ^Hollandia, Német-, Francia- és Olasz­;'országban. A magyarországi mozgal­tapÜE — mint köztudomású — a Kül­mfflí (Társaság működésével kapcso­latosak' és határozottan elevennek és ^fee^snjekl mondhatók. | E:.népszövetségi társaságok (ligák, [teÖeitáciők stb.) nemzetközi Uniója, a . Bruxöllesben székelő, hosszunevü .iünion Internationale des Associa­j itions Rour la Société des Nations, Szintén \megkezdi ezévi társaságközi )müködeséts még pedig, alapszabályai­nak uta'sitása szerint, a Főtanácson '[{Conseil Générale) ülésével, amely ijlés ezidén fővárosunkban lesz, a Kül­ügyi Társaság meghívására, a jövő .•hét folyamán. I %z Unió évente kétszer tart nem­js€»{k1pzi összülést. ősszel a főtanácsi "illést, melynek feladata a következő jtegész jévi munka irányának megsza­l&sa, • főlég a Nemzetek Szövetsége an'ár lőfolyt teljes ülése tanúságainak &ekjnté4bevételével és tavasszal a tél­re^ ülést jAssemble Pleniéíe), anii­f^pr/az egyes,országok társaságai a le­Fíjölytatott működésük alapján határo­í faltokat hoznak, legnagyobbrészt idegből, ríogy azok a Nemzetek Szö­'yetsége elé terjesztessenek, mint a ['•világ" közvéleményének kifejezései. í: ^Magyarország eddig két főtanácsi ||ílcseri vett részt, 1920-ban Párisban |iés 1921 őszén Bécsben, valamint kél |eJieö ülési konferencián jelent meg. f§Ppi tavaszán Genfben és az idén jú­niusban Párisban. A budapesti októ­i^er; 20-iki ülés, mint emiitettük, fő­• tanácsi ülés lesz. k Az Unió nemzetközi szervezkedésé­fiáéi: igen előrehaladott állapotában Lviiri, hiszen minden európai állam [benne van; tagja Japán és China is. rÍAmerika azonban még mindig távol­Witfia magát a Nemzetek ' 'Szövetségé­toi.-igy teh'át az Uniótól is. |; 'Áz iUnio belső összetételén kezdet­iben lctagadhalallanul meglátszott a íháború utáni idők minden attribit­tuma. Ententc vezetőség, francia fő­titkár, belga székhely, kedvenc kis­entente, a semlegesek hűvössége a központi hatalmak iránt, a német— osztrák-magyar—bolgár—török de­legációk mostohagyermek állapota. Letagadhatatlan azonban az is, hogy a központiak működése az Unióban folytonos helyzetjavulással és terep­nyeréssel járt. A semlegesek kezdettek teljesen semlegesek lenni, a győzök kénytelenek lettek az igazságot két­oldalú vélemény után megállapítani. A hangulat ilyértelmü átalakulásában a magyaroknak határozott érdemeik ülésszak programja ia-Pívny Béla dr. vannak. A budapesti főtanácsi ülés is remélhetőleg nagymértékben hozzá­járul majd az egyenlőség elvének ki­alakulásához. Ha a két tábor (entente és központi hatalmak) közeledése az érintkezés­ben nagy haladást is tett, észrevehe­toleg élénk érdekellentét mozgatja őket a tárgyalási anyag megválasztá­sánál. A nyugati államok és a kis-en­tente hivatalos körei a békemű sért­hetetlenségének alapján állanak és a revíziót perhorreszkálják. A legyő­zöttek a bákék igazságtalanságainak, hazugságainak, hypokrizisének gyá­szos következményeit igyekeznek ki­domborítani és megjavítani. E tekin­tetben feladatuk kezd könnyebb lenni, mert a békék káros kihatásai már a győzők országait is érintik és a belátás olt is terjed. Az ellentét onnan ered, hogy elvben az entente a Nem­zetek Szövetsége eszméjének általános propagálására szeretné a fősúlyt fek­tetnji. Ide konkludál például az ango­lok népszövetségi mozgalmának hiva­talos lapja, a fleadway, a prágai kon­ferencia utáni elmélkedésében a kö­vetkező kitételeivel: — Megfontolandó kérdés, vájjon a konferenciák nem szentelik-e idejük nagy részét hagykeretü politikai kér­désekre s csak igen kis részét arra, ami végeredményben a Nemzetek Szö­vetségére alakult önkéntes társasá­goknak a feladata, nevezetesen a pro­paganda és a nevelés. A legyőzöttek álláspontja más. A Nemzetek Szövetségének csak ott és csak oly mértékben lehetnek támoga­tására, ahol és amily mértékben a le­győzöttek oly sok oldalon sértett ér­dekében áll. A Nemzetek Szövetsége alkotmánylevelének nem egy fejezete a győzőknek kedvező módon van meg­alkotva. Hogy támogassuk ezt mi? De van több oly kötelessége a Nemzetek Szövetségének, amely a legyőzöttek­nek lenne kedvező, ha azok teljesít­tetnének. Így a lefegyverzés, a kisebb­ségek jogainak védelme, amelyek azonban nem teljesíttetnek. A mi mű­ködésünk elsősorban a vitális kérdé­sekre kell, hogy irányuljon és csak ebben a speciális irányban propagál­hatjuk a Nemzetek Szövetségének esz­méiét és támojiaíhaljuk működé- él. A ,,Ueutsche Liga fúr VölkeúbuiuV cg.v körlevelében e tekintetben például a leghatározottabban ilyen szellemben ir szopt. 15-iki dátummal: — Genfben ülésezik a Nemzetek Szö­vetsége, amig lenn Kisázsiában s amint látszik, nem is teljesen azoknak a bűn­részessége nélkül, akik a népek önren­delkezési jogát tekintetbe nem vevő béke­szerződéseket alakították, összecsendül­nek a fegyverek: több nem is kell, hogy a Nemzetek Szövetsége hibái nyilván­valóvá létessenek. — A beutscluj Liga für VölkerbuuJ mindeunekdaeára mindig támogatója volt a Nemzenek Szövetségének és Némtor.szág közreműködésének o téren. — inert a puszta krit-ika, mely, mögött nem áll az uj alakulásra irányuló akarat — a lign előtit felelőtlennek és meddőnek látszott. — Nem sikerüli, hogy ebbeli felfogá­sunknak a kormánynál és a német nép nagyobb részénél barátokat szerezzünk. Folytatnunk kell tehát munkánkat és meg kell kísérelnünk, hogy a Nemzetek Szövetsége eszméjével együtt azt a poli­tikai fölfogást is mennél szélesebb körök­ben ismertessük., miszerint Németországnak feladnia, hogy a Nemzetek Szövetségében való működése utján a valóságot az esz­méhez közelebb hozza, és hogy ezáltal necsak a világnak tegyen szolgálatot, ha­nem mindenekelőtt sajátmagának is a jövőben gyakorlati, politikai előnyöket biztosítson. Határozottan a mi felfogásunkhoz is közel áll e kijelentés; közelebb mint Headvvay programmja. Kétségtelen az. hogyha az Unió arra a térre lépne, hogy korlátozza a tár­gyalásai anyagát, a fejlődése meg­állana, mivel a jelenlegi lázas idők nem engedik meg azt, hogy nemzet­közi összejöveteleken akadémikus ala­pon tárgyaljanak propaganda és edukativ anyagot egy oly szövetségről, mely maga is akadémikus. Ha. éppen ellenkezőleg, több politi­kum és evvel kapcsolatosan a megértés keresése és a távolság áthidalása lesz uralkodó a tárgyalásokon s ha a beteg részek feltárásától nem hióznak sokan, Európa hamar-ibb vis?za[érhet a mun­kás élethez. Magyarország társadalmát annyira áthatja e felfogás, hogy csak ily iránvu nemzetközi működéinek lehet hazánk­ban rokonszenves visszhangja. Amen.v­nyiben azonban az iigazság és a jog keresésének i?he!ö$é,;'e nem adatnék meg a/. Unió * tárgyalásaim, mi sem t-rmészelescbb mint az, hogy a ható erők más területekre térnének át ná­lunk is. Egyelőre még azonban, szerencsére, az a helyzet, hogy páratlanul gazdag munkaprogramm várja a tárgylást a hétvégi ülésszakon. A tárgyalásra pe­dig, az előjelekből ítélve, Európa min­den részéből sereglenek majd ide Nem­ze'tek Szövetségének barátai. Áz időbeosztás Á íőtanácsülés idejéül október 20.. 21. és 22-ike, azaz péntek, szombat és vasár­nap állapíttattak meg. Az érkezők való­színűleg csütörtök este, vagy péntek reg­gel érkeznek. Az elszállásolásnál a fő­városi Idegenforgalmi Iroda, a pálya­udvari fogadtatásnál az egyetemi és fő­iskolai hallgatók szövetsége segédkezik a Külügyi Társaságnak. A főtanácsi ülést péntek délelőtt az Unió Elnökségének ülése előzi meg, ame­lyen a főtanácsi ülés munkabeosztása, je­lölések kérdése stb. tárgyaltáfik meg; Az Elnökség igen szükkeretü bizottság, fel­adata inkább csak irányt jelölő. Tagjai jelenleg: Elnöke az Unió elnöke, Francésco Ruffini olasz szenátor, volt közoktatás­ügyi miniszter. Tagjai: Adclswárd báró svéd volt meg­hatalmazott miniszter, Léao-Szc-Kong pá­risi kinai főkonzul, Davies angol kép­viselő, McnsdorfJ gróf, volt cs. és kir. osztrák-magyar nagykövet, Osusky cseh­szlovák meghatalmazatt miniszter, Trcub, volt hollandi pénzügyminiszter alelnökök és La Fontaine belga szenátor, mint pénz­táros. Az Elnökség tagjai közül Ruffini, Adelsward Leao-Sze-Kong megbízatása az idén lejár és miután az alapszabály szerint újra nem választhatók, helyük ujakkal töltetnek bfe, még pedig valószí­nűleg oly államok képviselőiből is, ahon­nan eddig nem volt még elnöke vagy al­elnöke az Uniónak. Az Elnökség áltál javasolt programm értelmében a főtanácsi ülés péntek dél­után megkezdi a tárgyalásait és folytatja mindaddig, mig teljes befejezésre nem hozza. Valószínűleg pénteken egy, szom­baton kél, vasárnap egy főtanácsi ülés lesz. A főtanácsnak tagjai azok, akiket az ülésekre az egyes nemzeti affiliált nép­szövetségi társaságok hivatalosan bejelen­tenek. Az egyes társaságok legfeljebb há­rom tagot jelenthetnek be tanácstagképp és annyi póttagot, ahány tagol jelentet­tek be. Magyarországot képviselik: Apponni Albert gróf, a Külügyi Társaság elnöke, Popovics Sándor dr., a Külügyi Társaság közgazdasági osztályának elnöke, WlassicS Gyula báró, a Külügyi Táraság alelnöke. Póllagokul az előadandó tárgyak sze­rint jelöli ki a delegátusait a Társaság. Tagjai lesznek így Berzcviczy Albert, a lefegyverzés kérdése, * Paikert Alajos, a Nemzetek Szövetsége alkotmánylevelének revíziója ügye. Ludvigh Ernő, a kisebb-' ségi kérdés tárgyában. Emellett szombaton napirenden kívül lesz egy amerikai nemzetgazdász felolva­sása Keleteurópa gazdasági és pénzügyi helyzetéről. .lenks professzor, amerikai egyetemi tanár, a napirend gazdasági kér­déseivel párhuzamosan, utazásai alapján szerzett tapasztalatait és ajánlásait ismer­teti majd a főtanács előtt. Erre az ismer­tető előadásra a Külügyi Társaság a köz­gazdasági osztálya összes tagjait és a Magyar-Amerikai Társaság tagjait hívja meg. Avégből továbbá, hogy a főváros széle­sebb körei is megismerhessék az előadó­kat és a népszövetségi mozgalmakat, a Külügyi Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor a Vigadóban meetinget tart, ame­lyen a Budapesten képviselt nemzetek egy-egy szónoka felszólal majd. Magyar részről is lesz több felszólaló. Az ülések közötti időt a külföldiek tár­sadalmi érintkezések felvételére és a vá­ros megtekintésére használják. E végből a Külügyi Társaság az érkezőket össze­hozza a Budapesten alakult külföldi kamarákkal és társaságokkal péntek dél­ben. A szük keretekben, külön-külön tar­tott szerény ebédek alatt a külföldiek megismerkednek egynehány honfitársükí kai, ugy, hogy péntek este már, amikor a Külügyi Társaság a képviselőházban es­télyt ad, a külföldiek, a kötött ismeret­ségek alapján, további társadalmi ténye­zőkkel ismerkedhetnek meg. A Külügyi Társaság az országházi estélyére 5Ö0 meg­hívót bocsájt ki. A meghivásnál főszem­pont az lesz, hogy a népszövetségi és általában a külügyi kérdések iránt érdek­lődő és aktive működő tagok kéressenek megjelenésre. Szombaton este viszont a miniszterelnök fogadja a vendégeket, akik ott politikai miliőben találják magukat. Vasárnap délelőtti meetingre 2000 meg­hívót bocsát ki a Külügyi Társaság, este az Operában a magyar zenét-ismerik meg a főtanácsi tagok a Vajda tornya cimü Dohnányi-darab előadása folyamán. A nappali "órákban mindig kerül majd idő a város és múzeumainak megtekintésére, amelyben a Külügyi Társaság egy ad hoc Fogadó Bizottsága lesz a vendégeink kalauza. Munkaanyag Az alább ismertetendő napirend igazo­lója annak a sokirányú tárgyalásnak, amelv az Unió konferenciáit jellemzi. Általánosságban megjegyezhetjük, hogy az Unió kezdeíbeni ténykedése a propa­ganda és a .^rvezkedés volt. Azután át­tért azokra a tárgyakra, amelyek a Nem­zetek Szövetsége működését mintegy ser­kentein s alkolmánydevelét tökéletesíteni a kar iák. A tavalyi működés gerince a ki­sebbségek jogának tárgyalása volt. Az idén, íöleg a Magyar Külügyi Társaság iniciativájára, ugylátszik, a gazdasági és pénzügvi kérdések korülnek előtérbe, A Külügyi Társaság egy állandó gazdasági bizottság alapítását javasolja, amely főleg Kelctcurópa gazdasági helyzetét ismer­tetné részletesen és azután precíz javas­latokat tenne a beteges állapotok meg­szüntetésére. Emellett kívánja a Külügyi Társaság a tavaly megalakított kisebbségi bizottság működésének folytatását, főleg abból a szempontból, hogy állapittassék meg, hogy a tavaly elfogadott Dickinson­féle javaslatok mennyiben vállak valóra, vagy maradtak írott malaszt, továbbá avégből, hogy ujabb javaslatok tárgyal­lassanak a változott körülményeknek megfelelőleg és hogy a Nemzetek Szövet­ségének működése és tervel a legbeha­tóbban vizsgáltassanak meg. Elkerülhetetlen lesz természetesén az, hogy e fő kérdések és az egyéb változatos programmpont tárgyalásai közben fel ne bukkanjon ismételve á közeljövő idők legfontosabb kérdése, a békeiriüvek reví­ziója, még pedig most már nemcsak lopva, hanem mint szükségesség, amely egyedül javíthatja meg Európa gazdasági életének beteg szervezetét. Aki c kérdést felveti, nem tekinthető a jövőben, mint kezdetben, robbantőanyaggal játszónak és igy a nemzetközi konferenciák harmó­niáját zavaró elemnek, hanem racionális orvosságot javasló tanácsadónak. Az a nagy nyilvánosság, amely ily népszövet­ségi konferenciák működését kiséri, ga­rantálja azt, hogy a konferenciaterem falain belül mondottak a nagyvilág értel­mes és a korszellem hangját vágvó széles köreibe is eljutnak. A napirend egyébként a következő: I. Belső ügyek. 1. Főtitkári jelentés. 2. Pénztári jeleütés. 3. A társaságok mű­ködése. 4. A Oseh-Szloviáiia területén mű­ködő Tiéps»ovetpégi e»etv«zlcDd^efc egy­máshoz, való viszonya. 6. A prágai hatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom