Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 39. szám - Az osztrák hadirokkantügy ujabb szabályozása - A szovjetkormány európai politikája

szintén megilleti, feltéve, ha jogosult özvegy nem maradt hátraHa a házasságot felbontják, vagy ak feleség a saját hibája miatt nem élt egy háztartásban a rokkanttal, az özvegyi járadék nem folyósítható. Az özvegyi járadék, ha az özvegy tartósan keresetképtelen, vagy legalább két tizennyolc éven alól gyermekről kell gondoskodnia, vagy ha életének ötvenedik évét betőltötte, annak az ősszegnek fele, más esetben harminc százaléka, amely az elhalt férjet, mint rokkantat megilletné. Ha az özvegy ujból férjhez megy. a járadék élvezetiére való joga elenyészik, ellenben igénye van végkielégítés képpen egy évi járadékának a különböző pótlékokkal számított háromszorosát felvenni. E végkielégítést akkor is ki kell adni, ha az özvegy az uj házasság folytán elveszti osztrák állampolgárságát. A tizennyolcadik életévét még be nem töltött árva árvajáradékra bir igénnyel. Ha azonban testi vagy szellemi okokból munkaképtelen maradna, ennek az életkornak betöltése nem képez akadályt a járadék további kiszolgáltatása ellen. Ha az árva kiképzése a tizennyolcadik óv betöltésekor még befejezve nem volna, a járadék, legfeljebb huszonnegyedik életévéig, kifizethető, A házasságon kivül. született, örökbefogadott, ingyen gondozásra átvett, nevelt gyermek továbbá a mostohagyermek, ha anyjával a rokkant a házasságot a rokkantságnak bekövetkezte előlit kötötte, ugyanazt a járadékot élvezi, mint a törvényes házasságból született gyermekek. Az árvajáradék összege, ha az anyu életben van, fejeikként busz százaléka annak a járandóságnak, mely a rokkantat megilletné, ha pedig! a gyermek anyátlan is, a százalék mértéke harmincra emelkedik. kártalanitási járadékra joggal birnak a szülők, ezek nemlétében a" nagyszülők és a szülőtlen testvérek, ez utób-biak tizennyolcadik életvüknek betöltéséig. A természetes atya. valamint az örökbefogadó mostoha és nevelőszülő a törvényes szülőkkel egy elbirálás alá esik, feltéve, hogy az örökbefogadás mostoha és nevelő szülői viszonya a rokkantságot megelőzőleg következett be. Mindazonáltal a szülők, nagyszülők és testvérek csak akkor élvezhetik a támogatást, ha arra való rászorulháguk megállapítási mer és ha kétségen kivül áll, hogy megelőzőleg őket a rokkant tartotta, vagy legalább is jrlentősen segélyezte. A járulék minden igényjogosult után tizenöt százaléka annak a járandóságnak, mely a rokkantai megilletné, azonban az együtes összeg az ötven százalékot nem haladhatja meg. Ha a rokkant elhal, hátramaradottja az egyhavi rokkantjáruléknak másfélszeresét kapja, a drágasági pótlékokkal együtt, temetkezési pénz gyanánt. Kártalanításra az illetékes helyi politikai halóságnál kell jelentkezni. Minden, az osztrák államszövetséghez tartozó ország központjában rokkant kártalanítási bizottságot kell alakítani melynek élén az ország legfőbb vezetője áll. A bizottság tagjai a szervezett hadirokkantak és özvegyek megbízottjai, a gyermekvédelmi szervezetek képviselői, az állami pénzügyi igazgatás kiküldöttje, a nyilvános egészségügyi szolgálator. végző, továbbá a hadirokkantak és özvegyei gyógykezeésével megbízott, valamint a munkásbiztosításnál működő orvosok, a szabadoktalással hivatásszerűen foglalkozó meghívott szakemberek és a szociális biztosítós kérdésének szakemberek A bizottság vezeti és ellenőrzi az illetékes hivataloknak a rokkantügy keretében folytatott tevékenységét. A rokkantkártalanitási bizottság döntései ellen a. Wienben létesitett sok. kártalanitási birósághoz lehet panasszal élni. Árok a rokkanlak, akiknek rokkantsági ifoka legalább harmincötszázalékos, külön drágasági pótlékot élveznek. A drágasági pótlék Összege 35—45 százalékos rokkanság; esetében a rokkantjáradék ötven százaléka, 45—55 százalékos rokkantságától kétszáz. 55— 65 százalékos rokkantságinál négyszáz, 65—75 százalékos rokkantságnál kilenicszáz százaléka. Há a rokkantság 75 százalékos, vagy ennél több. pótlékként a járuléknak ezerhatszáz százaléka utalandó ki. Munkaképtelen, vagy két gyermeket gondozó, vagy életének ötvenötödik évét betöltött özvegyeket és egész árvákat ezer. félárvákat és egyéb hátramaradottakat hétszázszázalékos drágasági pótlék illet meg. Uj törvény Dániában a munkanélküliség támogatásáról Az uj dán törvény a munkaközvetítésnek, a munkanélküliek támogatása- 1 nak, valamint a szükségmunkák létesi- ! lésének és pénzügyi megalapozásának kérdését szabályozza. A munkaközvetítést a községi munkaközvetítő hivatalok látják el, mig az egész ország területére érvényes hatállyal a munkaerőkereslet és kínálat közötti kiegyenlítődési a kopenhágai központi munkaközvetítő szervezet szolgálja. A községi munkaközvetítő hivatalok igazgatását a törvény paritásos bizottságok hatáskörébe utalja, melyeknek a munkaadók és munkások gazdasági egyesülései által benyujtott névjegyzék alapján a községtanácsok választják. A névjegyzékben legalább kétszerannyi egyénnek kell szerepelnie, mint a mennyinek választása szükséges. A munkanélküliség esetére való biztosítás az önkéntesség alapján nyugszik. Az állam minden olyan szervezet részére, mely — alapszabályai értelmében —- tagjait munkanélküliségi támogatásban részesíti s amely bizonyos megállapított feltételeknek aláveti magát, állami hozzájárulást teljesit, mely felerésze lehet a tagok által biztosítási díjként befizetett összegnek. a tagok járulékainak egy harmadrészevel szintén segélyt nyujt a biztosítást végző szervezeteknek. A munkanélküli támogatás összege nem tehet kisebb napi egy koronánál és nem lehel több egyedül álló egyénnél napi három és fél, családos egyénnél négy koronánál. A támogatás megállapításánál figyelemmel kell tenni arra is, hogy ennek összege ne haladja tul a normális munkabér kétharmad részét. A munkanélküliség első hat napjának tartama alatt támogatás nem folyósítható. Részleges munkanélküliségnél csak akkor ál be a biztositott nak támogatásra való igényjogosultsága, ha munkaideje legalább egy harmadrészben megrövidült. Midőn a munkanélkülivé váll tag a támogatás kiutalása céljából jeienlkezik, a támogatási kifizető hivatal tartozik erről a körülményről az illetékes munkaközvetítő hivatalt is értesíteni. A támogatást nem szabad kiszolgáltatni az olyan munkanélküli részére, aki a neki felajánlott munkaalkalmat visszautasítja, de csak akkor, ha a munkabér összege megtelel annak az összegnek, melyet a helyi és foglalkozási viszonyok között fizetni szoktak. Az azonban, hogy a kilátásba helyezett munkabér kisebbb a munkanélküli által legutóbbi helyén élvezeti bérénél, meg nem ad okot a munkaalkalom visszautasítására. A külföldön élő dán munkanélkülieknek támogatást kölcsönösségi. szerződés-kötés által szintén biztosítani kívánja az uj törvény. Különösen sulyos válságok, a hoszszura tartó munkanélküliség esetére a a törvény külön munkanélküli alapot létesít, mely a munkanélküli segély további kifizetését biztosítja s amely-; bői a rendszeresítendő szükségmunkák pénzügyi fedezete ellátható. Az alap jövedelméül az állam hozzájárulása, és a munkaadók befizetései szolgálnak, mig a munkanélküli biztosítást intéző szervezetek a hozzájuk befolyt biztosítási dijak egyharmad-, részét tartoznak az alap rendelkezésére bocsájtani. Szükségmunkák végzésénél az alapból napi három koronával járul hozzá az állam a munkások fizetéséhez, amelyet azonban olyképpen kell megállapítani, hogy az kisebb összegű legyen,. A szovjetkormány európai politikája •A Magyar Külpolitika augusztus 27. iki számában hosszabb cikkben mutatott rá arra az erőteljes küzdelemre, melyet Szovjet Oroszország, részint a maga uralma biztosítására és kiterjesztésére, de ennek leple alatt a pánszlávizmus egyeduralma érdekében is, Ázsiában kifejt. Mai cikkünkben az orosz tanácsköztársaság európai külpolitikájáról számolunk be. Amikor 1920. augusztusában Bt orosz szovjetcsapatok megakadtak Varsó elleni offenzivájukban, és ismét visszatérni kényszerültek tisztán orosz területre, a közvetlen bolsevista-veszedelem egyelőre megszünt napikérdés lenni Európa számára. Maga a tanácskormány is belátta, hogy egyelőre, tisztán fegyveres erővel nem valósithatja meg a maga céljait, tehát a diplomáciára és a propagandára szorítkozott Nyugat felé. Kommunistapropagandáját erős mértékben kifejlesztette, mert nem mondhatott le arról a régi elvről, hogy egy világforradalomnak kell bekövetkeznie, amely a nyugati államok mai rendszerét" megdöntse. Ezzel egyidejűleg azonben arra is törekedett, hogy gazdasági és politikai kapcsolatokat teremtsen s nembolsevista államokkal. Gazdasági tárgyalásokat kezdett Angliával, Németországgal, Svédországgal és Olaszországgal s több izben megkísérelte. hogy az ugynevezett szomszédos államokkal békeszerződések alapján hozza' létre a aazdasági kapcsolatot, mert arra számított, hogy az ilyen gazdasági kapcsolatokat természetszerüen követné a tanácskormány politikai elismerése is. Megállapitható azonban, hogy ugy ezek a gazdasági, célzatu tárgyalások, valamint az a propaganda is. amely a nyugateurópai államok egymásrauszitásában látta föfeladatát. nem vezettek, mert nem vezethettek a kívánt eredményre, minthogy kapkodás és bizonytalanság jellemezte azokat, ami Szovjetoroszország belpolitikai helyzetével magyarázhetó-, A háboru előtt is gyönge orosz középosztálytól, valamint a céltudatosan és rendszeresen tönkretett arisztokráciától ugyanis már nem kell féltenie uralmát a tanácskormánynak, de minden erejét és figyelmét erre kell fordítania akkor, amikor most, a nagy éhínség következtében, immár a paraszttömegek is lázadoznak. Viszont azonban éppen ez a hely. zet szabja is meg a Szovjet külpolitikai irányát egyfelől, hogy tudniillik. külföldi segítséggel kell ismét, talpra Oroszországot, — másfelől pedig annak a felismerése, hogy Szovjetoroszország tenger nélkül csak másodrangu jelentőséggel bir, noha egy ilyen irányu törekvése ellen, érthetően, minden erejükkel ellenszegülnének az Oroszország testéböl megnövekedett és az abbol keletkezett új államok. Az uj államok közül főleg Lengyel országra nézve jelent veszedelmei Szovjetoroszország megerősödése. Lengyelország ezért már régebben árta törekedett, hogy szorosabb kapcso. latba ""jusson a Balti-államokal, és hogy katonai szövetségek kötésével ellensulyozza a Szovjet hatalmi törekvéséit. Törekvései azonban nem járhattak kellő sikerrel, mert hiszen Litvánia még nem feledhette el. hogy Vilnát éppen Lengyelország rabolta el től. Ezrel szemben éppen a vilnai kérdésből kifolyólag sokkal sikeresebben operálhatott a balti államokkal Oroszország, mely, elsőbben Litvánia iránt mutatva rokonszenvet. Rigában keresztülvitte, hogy a balti államok képviselői szorosabb gazdasági összeköttetések és Szovjetoroszországnak de jure való elismerése mellett foglaljanak állást. Vasárnap, 1922 szeptember 24. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Szociális mozgalmak