Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 39. szám - Az osztrák hadirokkantügy ujabb szabályozása - A szovjetkormány európai politikája

szintén megilleti, feltéve, ha jogosult özvegy nem maradt hátra­Ha a házasságot felbontják, vagy ak feleség a saját hibája miatt nem élt egy háztartásban a rokkanttal, az öz­vegyi járadék nem folyósítható. Az özvegyi járadék, ha az özvegy tartósan keresetképtelen, vagy legalább két tizennyolc éven alól gyermekről kell gondoskodnia, vagy ha életének ötvenedik évét betőltötte, annak az ősszegnek fele, más esetben harminc százaléka, amely az elhalt férjet, mint rokkantat megilletné. Ha az özvegy ujból férjhez megy. a járadék élvezetiére való joga elenyé­szik, ellenben igénye van végkielégítés ­képpen egy évi járadékának a külön­böző pótlékokkal számított háromszo­rosát felvenni. E végkielégítést akkor is ki kell adni, ha az özvegy az uj há­zasság folytán elveszti osztrák állam­polgárságát. A tizennyolcadik életévét még be nem töltött árva árvajáradékra bir igénnyel. Ha azonban testi vagy szel­lemi okokból munkaképtelen maradna, ennek az életkornak betöltése nem képez akadályt a járadék további ki­szolgáltatása ellen. Ha az árva kikép­zése a tizennyolcadik óv betöltésekor még befejezve nem volna, a járadék, legfeljebb huszonnegyedik életévéig, kifizethető, A házasságon kivül. született, örök­befogadott, ingyen gondozásra átvett, nevelt gyermek továbbá a mostoha­gyermek, ha anyjával a rokkant a házasságot a rokkantságnak bekövet­kezte előlit kötötte, ugyanazt a járadé­kot élvezi, mint a törvényes házasság­ból született gyermekek. Az árvajáradék összege, ha az anyu életben van, fejeikként busz százaléka annak a járandóságnak, mely a rok­kantat megilletné, ha pedig! a gyermek anyátlan is, a százalék mértéke har­mincra emelkedik. kártalanitási járadékra joggal bir­nak a szülők, ezek nemlétében a" nagy­szülők és a szülőtlen testvérek, ez utób-­biak tizennyolcadik életvüknek betöl­téséig. A természetes atya. valamint az örökbefogadó mostoha és nevelőszülő a törvényes szülőkkel egy elbirálás alá esik, feltéve, hogy az örökbefogadás mostoha és nevelő szülői viszonya a rokkantságot megelőzőleg követke­zett be. Mindazonáltal a szülők, nagyszülők és testvérek csak akkor élvezhetik a támogatást, ha arra való rászorulhá­guk megállapítási mer és ha kétségen kivül áll, hogy megelőzőleg őket a rokkant tartotta, vagy legalább is jr­lentősen segélyezte. A járulék minden igényjogosult után tizenöt százaléka annak a járandóságnak, mely a rok­kantai megilletné, azonban az együtes összeg az ötven százalékot nem ha­ladhatja meg. Ha a rokkant elhal, hátramaradottja az egyhavi rokkantjáruléknak másfél­szeresét kapja, a drágasági pótlékok­kal együtt, temetkezési pénz gyanánt. Kártalanításra az illetékes helyi po­litikai halóságnál kell jelentkezni. Minden, az osztrák államszövetség­hez tartozó ország központjában rok­kant kártalanítási bizottságot kell ala­kítani melynek élén az ország legfőbb vezetője áll. A bizottság tagjai a szer­vezett hadirokkantak és özvegyek meg­bízottjai, a gyermekvédelmi szerveze­tek képviselői, az állami pénzügyi igaz­gatás kiküldöttje, a nyilvános egész­ségügyi szolgálator. végző, továbbá a hadirokkantak és özvegyei gyógykeze­­ésével megbízott, valamint a munkás­biztosításnál működő orvosok, a sza­badoktalással hivatásszerűen foglal­kozó meghívott szakemberek és a szo­ciális biztosítós kérdésének szakem­berek A bizottság vezeti és ellenőrzi az ille­tékes hivataloknak a rokkantügy kere­tében folytatott tevékenységét. A rokkantkártalanitási bizottság döntései ellen a. Wienben létesitett sok. kártalanitási birósághoz lehet panasszal élni. Árok a rokkanlak, akiknek rokkant­sági ifoka legalább harmincötszázalé­kos, külön drágasági pótlékot élveznek. A drágasági pótlék Összege 35—45 szá­zalékos rokkanság; esetében a rok­kantjáradék ötven százaléka, 45—55 százalékos rokkantságától kétszáz. 55— 65 százalékos rokkantságinál négyszáz, 65—75 százalékos rokkantságnál ki­lenicszáz százaléka. Há a rokkantság 75 százalékos, vagy ennél több. pótlék­ként a járuléknak ezerhatszáz száza­léka utalandó ki. Munkaképtelen, vagy két gyermeket gondozó, vagy életének ötvenötödik évét betöltött özvegyeket és egész ár­vákat ezer. félárvákat és egyéb hátra­maradottakat hétszázszázalékos drá­gasági pótlék illet meg. Uj törvény Dániában a munka­nélküliség támogatásáról Az uj dán törvény a munkaközvetí­tésnek, a munkanélküliek támogatása- 1 nak, valamint a szükségmunkák létesi- ! lésének és pénzügyi megalapozásának kérdését szabályozza. A munkaközvetítést a községi mun­kaközvetítő hivatalok látják el, mig az egész ország területére érvényes ha­tállyal a munkaerőkereslet és kínálat közötti kiegyenlítődési a kopenhágai központi munkaközvetítő szervezet szol­gálja. A községi munkaközvetítő hivatalok igazgatását a törvény paritásos bizott­ságok hatáskörébe utalja, melyeknek a munkaadók és munkások gazdasági egyesülései által benyujtott névjegyzék alapján a községtanácsok választják. A névjegyzékben legalább kétszerannyi egyénnek kell szerepelnie, mint a mennyinek választása szükséges. A munkanélküliség esetére való biz­tosítás az önkéntesség alapján nyugszik. Az állam minden olyan szervezet részére, mely — alapszabályai értel­mében —- tagjait munkanélküliségi tá­mogatásban részesíti s amely bizonyos megállapított feltételeknek aláveti ma­gát, állami hozzájárulást teljesit, mely felerésze lehet a tagok által biztosítási díjként befizetett összegnek. a tagok járulékainak egy harmadrésze­vel szintén segélyt nyujt a biztosítást végző szervezeteknek. A munkanélküli támogatás összege nem tehet kisebb napi egy koronánál és nem lehel több egyedül álló egyén­nél napi három és fél, családos egyén­nél négy koronánál. A támogatás megállapításánál figye­lemmel kell tenni arra is, hogy ennek összege ne haladja tul a normális munkabér kétharmad részét. A munka­nélküliség első hat napjának tartama alatt támogatás nem folyósítható. Részleges munkanélküliségnél csak akkor ál be a biztositott nak támoga­tásra való igényjogosultsága, ha munka­ideje legalább egy harmadrészben megrövidült. Midőn a munkanélkülivé váll tag a támogatás kiutalása céljából jeienlke­zik, a támogatási kifizető hivatal tar­tozik erről a körülményről az illetékes munkaközvetítő hivatalt is értesíteni. A támogatást nem szabad kiszolgáltatni az olyan munkanélküli részére, aki a neki felajánlott munkaalkalmat vissza­utasítja, de csak akkor, ha a munkabér összege megtelel annak az összegnek, melyet a helyi és foglalkozási viszo­nyok között fizetni szoktak. Az azon­ban, hogy a kilátásba helyezett munka­bér kisebbb a munkanélküli által leg­utóbbi helyén élvezeti bérénél, meg nem ad okot a munkaalkalom vissza­utasítására. A külföldön élő dán munkanélküliek­nek támogatást kölcsönösségi. szerző­dés-kötés által szintén biztosítani kívánja az uj törvény. Különösen sulyos válságok, a hosz­szura tartó munkanélküliség esetére a a törvény külön munkanélküli alapot létesít, mely a munkanélküli segély további kifizetését biztosítja s amely-; bői a rendszeresítendő szükségmun­kák pénzügyi fedezete ellátható. Az alap jövedelméül az állam hozzá­járulása, és a munkaadók befizetései szolgálnak, mig a munkanélküli bizto­sítást intéző szervezetek a hozzájuk befolyt biztosítási dijak egyharmad-, részét tartoznak az alap rendelkezésére bocsájtani. Szükségmunkák végzésénél az alap­ból napi három koronával járul hozzá az állam a munkások fizetéséhez, ame­lyet azonban olyképpen kell megálla­pítani, hogy az kisebb összegű legyen,. A szovjetkormány európai politikája •A Magyar Külpolitika augusztus 27. iki számában hosszabb cikkben mutatott rá arra az erőteljes küzde­lemre, melyet Szovjet Oroszország, ré­szint a maga uralma biztosítására és kiterjesztésére, de ennek leple alatt a pánszlávizmus egyeduralma érdeké­ben is, Ázsiában kifejt. Mai cikkünk­ben az orosz tanácsköztársaság euró­pai külpolitikájáról számolunk be. Amikor 1920. augusztusában Bt orosz szovjetcsapatok megakadtak Varsó elleni offenzivájukban, és ismét visszatérni kényszerültek tisztán orosz területre, a közvetlen bolsevista-vesze­delem egyelőre megszünt napikérdés lenni Európa számára. Maga a tanács­kormány is belátta, hogy egyelőre, tisztán fegyveres erővel nem valósit­hatja meg a maga céljait, tehát a diplomáciára és a propagandára szo­rítkozott Nyugat felé. Kommunista­propagandáját erős mértékben kifej­lesztette, mert nem mondhatott le ar­ról a régi elvről, hogy egy világfor­radalomnak kell bekövetkeznie, amely a nyugati államok mai rendszerét" megdöntse. Ezzel egyidejűleg azonben arra is törekedett, hogy gazdasági és politikai kapcsolatokat teremtsen s nembolsevista államokkal. Gazdasági tárgyalásokat kezdett Angliával, Né­metországgal, Svédországgal és Olasz­országgal s több izben megkísérelte. hogy az ugynevezett szomszédos álla­mokkal békeszerződések alapján hozza' létre a aazdasági kapcsolatot, mert arra számított, hogy az ilyen gazda­sági kapcsolatokat természetszerüen követné a tanácskormány politikai el­ismerése is. Megállapitható azonban, hogy ugy ezek a gazdasági, célzatu tárgyalások, valamint az a propa­ganda is. amely a nyugateurópai ál­lamok egymásrauszitásában látta fö­feladatát. nem vezettek, mert nem vezethettek a kívánt eredményre, minthogy kapkodás és bizonytalanság jellemezte azokat, ami Szovjetorosz­ország belpolitikai helyzetével magya­rázhetó-, A háboru előtt is gyönge orosz középosztálytól, valamint a cél­tudatosan és rendszeresen tönkretett arisztokráciától ugyanis már nem kell féltenie uralmát a tanácskormány­nak, de minden erejét és figyelmét erre kell fordítania akkor, amikor most, a nagy éhínség következtében, immár a paraszttömegek is lázadoz­nak. Viszont azonban éppen ez a hely. zet szabja is meg a Szovjet külpoliti­kai irányát egyfelől, hogy tudniillik. külföldi segítséggel kell ismét, talpra­­­­­­­­­ Oroszországot, — másfelől pedig annak a felismerése, hogy Szovjetoroszország tenger nélkül csak másodrangu jelentőséggel bir, noha egy ilyen irányu törekvése ellen, ért­hetően, minden erejükkel ellenszegül­nének az Oroszország testéböl meg­növekedett és az abbol keletkezett új államok. Az uj államok közül főleg Lengyel országra nézve jelent veszedelmei Szovjetoroszország megerősödése. Len­gyelország ezért már régebben árta törekedett, hogy szorosabb kapcso. latba ""jusson a Balti-államokal, és hogy katonai szövetségek kötésével ellensulyozza a Szovjet hatalmi törek­véséit. Törekvései azonban nem jár­hattak kellő sikerrel, mert hiszen Lit­vánia még nem feledhette el. hogy Vilnát éppen Lengyelország rabolta el től. Ezrel szemben éppen a vilnai kér­désből kifolyólag sokkal sikeresebben operálhatott a balti államokkal Orosz­ország, mely, elsőbben Litvánia iránt mutatva rokonszenvet. Rigában ke­resztülvitte, hogy a balti államok kép­viselői szorosabb gazdasági összeköt­tetések és Szovjetoroszországnak de jure való elismerése mellett foglalja­nak állást. Vasárnap, 1922 szeptember 24. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Szociális mozgalmak

Next

/
Oldalképek
Tartalom