Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 38. szám - A keleti és középeurópai és az osztrák kérdés - Koronázás Erdélyben az erdélyiek részvétele nélkül

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap^ 1922 szeptember 17. hogy a honunk könnYe, e nagy folyó magyarlakta területén hömpölyög és a'baloldal mégis cseh. Megdöbbenés v olt az arcokon Dévény és Pozsony elorzotí kövei előtt. Megbotránkozás, amikor Newton lord Pesten elmondta, 'hogy oz az ország, mely oly nagyszerű 'kultururalkodásokkal bir, mit szenved az uj államoktól. És amikor Apponyi beszélt Anonymusról, ki névtelenül akart nagy lenni, Hunyadyról, ki a keresztény-védelem megtestesítője volt, akíiknek emlékei a városligeti tó térrajzán ebédelő vendegeket körülölelik, szemekben könny csillogott... . A - kirá'ndisíás sikeréről, melyen 19 ország államférfia vett részt, az eltávozók ideküldött levelei, sürgönyei és hárlapi ciik-kei beszélnek. Koronázás Erdélyben az érdemiek részvétele nélKül (• Az erdélyi oláh nemzeti párt vejtetőí a szovátai tanácskozásokra csak a fközvelifő királyné iránti udvariasságból mentek cl. mint. "Utólag kijelent'tették s így a kibékülés nem in sike-, rült Eredmény telének maradlak a Jorga tárgyalásai is s a lapoktól már bejelentett koncentrációs kormány nem alakulhatott meg személyi nehéz-, ' ségek miatt. Az e délviek olyan ellen• szenvvel viseltetnek a Braiianu testvérek iránt. hogv ezekkel nem hajlandók az uj kormányba belépni, viszont ti Bratianu család semmi szín alatt ki nem bocsátja a hatalmat kezéből A béke így végérvényesen meghiusulván, a koimárív a királyi családot használja lel pozíciója megerősítésére. Kitűzte á koronázás időpontját az ellen•zéki pártok mindén tiltakozása ellenére ós végre akarja hajtatni tekintet nélkül az erdélyiek, és a királyságbeli ellenzéki pártok - távolmaradására. Nagyrománia megalakulása óta ez már ötödik időpotia a koronázásnak, űé á'. király "most is ellenezte és a minisztertanács unszolása elöl elutazott Hátszegre vadászatra; ígv még mindig kérdés hogy meg lesz-e a koronázás,: melyet most október 14—16-ára tüzt*ek: ki;. Első. nap maga a koronázás lenne Gvulafehérvárott. a másik két nap a külön ünnepélyek Bu karestben. Áz; ünnepségekről egy külön bizottság részletes: programmot dolgozott ki és tíiyatalosan közzé is telte már. ennyivel lelőrehalüdottabb állapotban van tehát a kérdés, mint az c. őző határ* időknél. v., ; Hosv a békülni nem akaró erdélyi vezetőket diszkreditálja, a kormányi kétségbeesett lépésre határozta el magát.; •Biratianu előzőleg többször bevált gyakorlatát vélte elő megint: az összeesküvések és; merényletek k okolását. 1912-ben máj: egy ilyen merénylettel . mentelte meg belügyminiszteri állását, amikor ^Vízkereszt ünnepén a királyi sátcrat aláaknáztatta s azután kellő időben felfedeztette a titkos rendőrséggel' « merényletet. Ugyanígy tett 1915ben Berthelot francia tábornokkal, aki előtt a vasuti síneket aknáztál ta alá, hivatalosan a németbarát konzervativ pártot gyanusítván meg a merénylettel. A béketárgyalások alatt saját diplomáciai futárját raboltatta ki és tünteftett el több okmányt. A mostani merénylet egész meséje eléggé ismeretes int hapisajtóból. A koholmány az ecrész világot bejárta és csak a rendőri jelentés ügyetlenségének köszönhető, hogy valószjnütlenségc rögtön kidéxüJt. \\ magyar összeesküvés és rnerényletlerv meséjének Magyarország ellen, irányuló élét külpolitikailag igyekeztek értékesíteni, belpolitikailag pedig arra használták ki. hogy a kor; mány sajtója az, erdélyi vezéreket vádolta meg azzal, hogy Budapesttel szövetkezve, a királyi család élete ellen törnek. így akarja a korrnánv, egyfelől a dinasztikus nép előtt másfelőli tus uralkodó előtt befeketíteni az erdélyieket és igazolni a maga politikáját, hogy az erdélyieket, mint legerősebb ellenzéki pártot a kormányba bevonni nem lehet.. Románia konszolidálását . csakv »,. liberális "párt végezheti. -.. * végrehajtóbizottiága három napig ta?tó izgatott tanácskozás után Kolozsvárott egyhangúlag kimondta, hogv a koronázáson részt nem vesz. hanem haladéktalanul memorandumot terjeszt a király elé. kifejtvén okait, melyek miatt távol marad. A gyűlés határozatáról hosszabb kommünikét adott ki) melyben a mostani kormányt ja. közhatalom bitorlójának bélyegzi s aztán a közállapotok tarthatatlanságát leírva, megállapítja, hogy a nemzet életének legszomorúbb korszakát éli ma. A kormány sajtója ennek a határozatnak élét azzal akarja elvenni, hogy azt fejtegeti:.. nem kár, ha távolmaradnak az erdélyi urak a koronázásról, ott lesznek az erdélyi parasztok". Azt nem irtja meg. hogv a programm egyik főpontja Gyulafehérvárt a nagy ökörsütés és az ingyen lakoma, melyre hihetőleg tenyles elmennek az erdélyi „parasztok". A keleti és középeurópai és az osztrák Az osztrák problémának két oldala van: egy gazdasági és egy politikai. A sí. -germaini béke előtérbe állította annak idején a gazdasási problémát. A it«gyhat»hnak tanácsa megalakította az önálló, független és — életképtelen Ausztriát. Életképtelen azért, mert egyrészt hiányzott a gazdasási ereje ahhoz. hogy a szükséges külföldi be hozatal költségért fedezhette volnamásrészt meri nem akadt egy osztrák államférfi, aki kellő erővel összpontosította és egyesitette volna az osztrák népben tagadhatatlanul rejlő erőket, hogy kezet fogva, közösen likvidálják az elvesztett háború által okozott helyzetet és az önálló Ausztria létét uj bázisokra fektessék. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogv Ausztria talán ilyen képességekben szegény volna; ez utóbbi megállapításunk igazolását a belpolitikai helyzetben kell kersni. a hol tudvalevőleg két egyformán hatalmas párt, a keresztényi-szocialista és a szociáldemokrata párt versengnek a hatalomért. Egyiküknek sincs meg a kellő többségük és csak így. lehetséges hogy egy számbelileg gyenge harmadik párt valamennyi fontos kérdésnél döntő szerepel játszik- melyet termé szetesen számos koncesszióval fizetett meg magának, u-gy hogy egységes pollikáról Ausztriában szó sem lehet. A többszöri koalíciós kormányok mindig csak' a koalíció gyengeségét mutatták és Ausztria minden erőlködése hogv önerejéből szánalmas gazdásági helyzetéből kijusson, meddőknek kelietf, hegy maradjon. Ezzel a ténnyel a nagyhatalmak a st. -germaini béke megkötése óta tisztában vannak, Érezték is talán annak erkölcsi kötelességét, hogy müveikért felelősek lévén, kénytelenek azok fen hutásáról is gondoskodni. Azonban A különböző politikai problémák' a német jóvátétel kérdése, a francia-angol politikai versengés annyira lekötötte figyelmüket és annyira igénybe vette államférfia«k gondját, hogy, ha Ausztria, segély-kiáltása folytán igyekeztek is némi -egitséget nyújtani, hogy a szerencsétlen ország gazdasági helyzetét és ezáltal a politikai helyzeté} is szanálják, akciójuk mindenkor csak egy gazdag ember kézmozdulatának jellegével birt, aki egy koldusnak alamizsnát ad, meluJuel csak ideig-óráig tud segíteni. Közben a gazdasági káosz Ausztriában nŐttön-nőtt. a valuta teljes összeomlása folytán az osztrákok képtelenek voltak külföldről a szükiéges nyersanyagokat behozni, a belpolitikai helyzet elmérgesedése folytán pedig a tekintély teljes lerombolása bekövetkezett. A hatalmon levő szociáldemokrata párl ugyanis a tömegeket már régóta nem tudja kezében tar Nini és csak akkor rendelkezik felettük, ha arról van szó, hogy tüntessenek. Innen magyarázhatók meg azok a sajnálatos tünemények, hogy a bécsi szövetséges kormány rendeleteit már Bécstől egy néhány árai távolságra semmibe sem veszik, innen magyarázható, hogy sok olyan rendelet van. melyet senkisem smer. sonkisem akar ismerni vagy betartani. A' vázolt helyzet olylán az osztrák külügyi politika is csakhamar olyan befolyások alá került, amelyek nem szolgálnak az ország javára. Elés rámutatnunk a nyugatmaguarországi kérdés igen szerencsétlen kezelésért, Í -amely talán abban: az utolsó • pillanatban, amikor Auszlriát-», valahogyan meg lehetett volna menteni, megfosztatta ezt az országot a teljes erővel a konszolidáció felé törekvő Maggarorszáqnak' reális értékben talán még nem túlságosan nagy. dc mindenesetre számottevő, morális erőben pedig kiszámíthatatlan értékű támogatásától. E szerencsétlen politika kezdete viszs'-tfnyulik még a Renner-éra idejére, a . mikor a szociáldemokrata párt.. uralmon lévén> a szociálista Csehország karjaiba vettette magát, mig Magyarország iránt, mely szemében — a . -. szimpatikus^- Kun Béla uralma ulán — teljesen igazolatlanul a legsötétebb reakciói, az osztrák köztársaság ellen való álandó fenyegetést képviselte, csak gyűlölettel viselkedett, Az osztrák nép nem okult három éves tapasztalatain, talán már nem is okulhatott' mert megbénult ellenállási ereje a mindennapi életért folytatott súlyos küzdelemben. Ezt az álapotot egynéhány újonnan keletkezett állam síelve haaznáíba ki. monarchia utódállamai közül az ere* detileg lebjobban megszervezett Csehország elsőnek kezdte álarcát levetni, mihelyt, legalább külszinre, ugy ahogy rendbe szedte magát a különböző békeszerződések állal meghatározott halárvonalakon belül. A cseh államnak a monarchia összeomlása óta történt fejlődését tekintve, mindinkább azt látjuk, hogy azok a demokratikus jelszavak, melyeknek — ma már azt mondhatjuk — oltalma alatt ez az állam alakult, eltüntek elvesztek és a nacionalizmus jelszaván át immár teljesen helyi adtak az imperializmusnak, mely viszont a pánszlávizmust fedi. A cseh államférfiak azonban tisztában voltak azzal, hogy egy olyan ország, ahol teljesen elnyomott nemzetiségek képezik a lakosság nagyobb részét, aktív külpolitikára imperialisztikus célok elérésére nem alkalmas és ezért alkalom után néztek, hogy egy más hasonló helyzetben levő állam segítségét és támogatását szerzik meg politikájukra nézve, melynek fő célja az volt, hogy a nemzetiségeket a legnagyobb erőszak politikájával megtörjék és ilyen uton állítsák őket állameszméiknek szolgálalába. Hozzájárult ezen tervükhöz az a félelem is, hogy. egyes államok, amelyek a háborúban a legtöbbet szenvedtek és amelyeket a békeszerződés a legkegyetlenebbül megcsonkított, nem nyugodnak meg a rájuk kényszeritett súlyos feltételekbe és bármely percben készek lehetnének arra, hogy fegyverrel szerezzék vissza az elvesztett területeket. Szüntelen lármájukkal el is érték azt, hogy a nyugati hatalmak egy ideig teljesen behódoltak ennek a nézetnek és évekre volt szükség, hogy az a meggyőződés alakuljon ki, hogy ez a feltevés pusztán propaganda fogás, mert ilyen Európa békéjét veszélyeztető vállalkozásokra hiányzanak- előfeltételek. Ma már a nyugati országok is tudják, hogy ugy Magyarország, mint Bulgária a békeszerződések alapján akarják jövőjüket biztosítani és uj életet kezdeni. Az adott helyzetben a csehek szövetségese csak Jugoszlávia lehetett, először, mint szláv állam, másodszor mint utód-állam, mely ugy Magyarországtól, mint Bulgáriától tetemes területeket kapott, ezekkel együtt jelentős kisebbségeket és melynek lelkiismerete szintén rossz volt. A rossz lelkiismeret no, zt| a. szövetségbe** Romániát is; Igy keletkezett a kis ententc, melynek létesítését Franciaország, Csehország és Jugoszlávia legfőbb protektora erőteljesen támogatott. A vezető szerep ebben az államszövetségben határozottan Csehországot illet [c meg. A kisc; entente. nak azonban egy hatalmas hibája volt. Az aránylag két leggyengébb ország egymással szomszédos volt, azonban Magyarország és Ausztria elzárták ettől a blokktól a harmadik szövetségest, A harmadik cél tehát a területi összeköttetés az úgynevezett korridor kérdése volt. Ezt á korridort Magyarországon át nem lehetett megvalósítani, hanem csak Ausztrián át. A kis ententc ennek folytán tehát teljes erővel feküdt neki Ausztria megfelelő megdolgozásának. Ezt a helyzetet ismerte fel Olaszország és a rappalói szerződés által belépett a kis entenle-ba, melynek vezetése e naptól kezdve Olaszországnál, mint a szövetségben képviselt, egyedüli nagyhatalomnál volt. E pillanatban a kis ententc egy hatalmas blokk volt, mely „biztosította" a békeszerződéseket. Olaszország részvétele pedig egyelőre meghiúsította a cseh-jugoszláv korridor lenét,. A szívélyes viszony Olaszország és a kis entente között azonban nem sokáig tartott. Tudjuk, hogy Olaszország! és Jugoszlávia között éppen a rapalló? szerződésből kifolyólag csakhamar súlyos nézeteltérések és politikai feszültség keletkezett, mely mai napi;, ' sem simult el. Tudjuk továbbá, hogy a szorosan vett kis entente, azaz Csehország és Jugoszlávia 1921-ben két ízben is, húsvétkor és októberben forszírozták Olaszország és a többi nagyhatalom ellenére, a fegyveres beavatkozást azzal a célzattal, hogy a korridor tervét most már Magyarországon át megvalósítsák. Tudjuk azt is, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben is Olaszország! teljes nagyhatalmi tekintélyére volt szükség, hogy a korridor terve meghiúsuljon. Nyilvánvaló tehát, hogy a csehek egy pillanatig sem, adták fel a korridor tervét és 'hogy minden erejükkel azon dolgoztak, hogy ezt a politikai céljukat megvalósítsák. Mindenekelőtt kibővítették a szorosan vett kis enten te-ot Lengyeorszá-ggal, amely nagyrészt a néphangulat ellenére a Magyarországgal való történelmi barátságot felcserélte a cseh szövetséggel. Igaz ugyon, hogy formális szerződés nem jött létre, de talán francia befolyás alatt Lengyelország teljesen a kis entente-hoz csatlakozott, magával hozván a balti államok szövetségét js. Kérdés ugyan, vaijonya balti államok segítsége adott esetben a kis entente ügyét támogatta volna; -e, mert hiszen ezeknek az. » országoknak érdekei Középeurópában - nincsenek 'és' őket teljesen leköti az orosz kérdés. Mindazonáltal Genuában látjuk^hogy Lengyelország, mint a balti ouszágok képviselője, közösen küzd a kis, / entente államokkal. > i A kísentente. helyesebben Csehország és Jugoszlávia, látva eddigi erőlködéseinek meddőségét, ujból visszatért, a korridornak osztrák megoldása ^tervéhez. Miután nyers erővel nem, sikerült a dolog, most már óvatosabban 'próbálkoztak és> arra törekedtek, hogy Ausztriát gazdasági függőséggel' láncolják magukhoz, mit természesetesen követett volna a politikai hegemónia is.... t Ezt a célt szolgáltattak:.. ^hallstatti találkozás és lánai egyezmény. A': r. zer-" ződés bizonyos gazdasági előnyöket nyújtott Ausztriának' amelynek azonban csak ideig-óráig birták a fenyegető gazdasági válságot elodázni. Lehetséges, hogy Beneséknek az:. volt a-tervük, hogy Ausztriát annyira, meggyengitik. hogv talán nagyobb áldozatok nélkül is elérik céljukat, legalább is arra mű. 1 tat az -utolsó osztrák válságnak- a lefolyása. • '. _ - j A válság előzménye a következő: Ausztria ismételt segélykérésére az utolsó londoni konferencia az osztrák j probléma megvitatás át napirendre, tűzte. Kevéssel a konferencia összehi-j -vása előtt Lloyd Georae kijelentette, ' hogy iAnglia nem hajlandó továbbra is : a bécsi kormányt,. pénzügyileg <támogatni közben Bécs várta az igért kül-