Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 38. szám - Az interparlamentáris bécsi konferenciáról

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap 1922 szeptember 17. vollna ismét vonulniok. Ez pedig nem lett volna érdekes. Esetleg még a részvétflastrom békéltető kis hízottsás sem került. volna ki a visszahívásuk mégkisértésére... Nemcsak nemzeti csoportoknál jön elő az, hogy egyszer lázasan működnék' az interparlamentáris mozgalmaknál, majd elcsendesülnek: ezt bizonyos társadalmi osztályok képviselőinél is felleljük. A szocialistáknál éppúgy feltalálható ez, mint a katonai állam reprezentánsainál, vagy a többé-kevésbbé abszolutisztikus kormánnyal bíró orsziáigokból jövök delegátusoknál. ; Mindez azonban bizonyos okokra vezethető vissza, főleg nemzetközi okokra. Amikor a leszerelés nagy problémája van például a szőnyegen, Franciaország jelenlegi kormánypárti körei távolmaradnak: ez persze nem akadályozza, meg a francia pacifiista Moutet, a republiikiánus „dreyfusisard" Buysson szenátort, hogy jelen ne legyen Bécsben s hogy az első ne indítványozza a békék revízióját s a leszerelést, az, utóbbi meg azt, hogy a jövőben ne Jegyén akadály tudományos és szellemi nemzetközi munkánál az, hogy egyesek mily nemzetiséghez tartoznak, vagy mily ország polgárai, ami a francia és német tudósok együttműködését célozza. Amikor a kisebbségi kérdés van napirenden, Benes, Pasics stb. „parla- ' menterjei" nincsenek Jelen. Ez természetszerűleg nem gátolja meg viszont a csehországi németajkú Medingert, vagy a nagyromániai, helyesebben nagyim atgyarországi sváb képviselőt, Moellert. hogy el ne jöjjön és fej ne szólaljon és ne követelje annak az ádáz szisztémának a megszüntetését, amely a kisebbségek kiirtását célozza. • Ilyen széles horizontú nagy elhatározásoki melleit szerencsére teljesen jelentéktelen külügyi szempontbóli ur. közé, hiszen nem az unióhoz irányititatott a távolmaradás bejelentése, mint pl. ezt áz 1895. évi bruxellesi konferenciánál a német szocialisták osztentativ tették, hanem a csoporthoz és igy belügy maradt a kérdés. Mégis oly eseménykapcsolódások voltak a bécsi konferencia körül, amelyek után meg• állapítható, hogy a szocialista párt [htelyesebben jáirt volna el, ha megjelenik, még ha némi okot is vélt elmaradása indokául látni. j Röviden az alábbiakban ismertetjük 0 kérdés állását. * Augusztus 28-án nyílt meg a konferencia. Huszonhetedikén a Bécsi Magyar Újság egy minősíthetetlen támadást hoz Magyarország, kormánya, nemzetgyűlése ellen és bejelenti, hogy |e: támadási! külföldi nyelven a konferencia tagjainak megküldi. Ez huszonnyolcadikán meg is történik. A tanácsterem ajtai előtt a külföldiek kezébe nyomnak egy pamphleteíi a katonai diktatúra álparlamentarizmusáröl és az ipari parlamentarizmus szükségességéről Magyarországon. » ' Az elnök, megtudva ezt, az ülés előtt kijelenti, hogy e nyomtatvány szétosztása visszaélés, s hogy azonnal meg'tette a szükséges lépéseket, miszerint ha kell, rendőrség vezesse el a nyomtatvány osztogatóit. Erre az emigránsok, a szétosztást beszüntetve, a nyom. 1 tatványokíat a hotelekbe kézbesítették ki. A délutáni ülés tartama alatt az „emigránsok" tovább mentek. Megjelentek az ülésterem körüli folyosókon , és kapacitálni (kezdtlék; a tagokat oly irányban, hogy ne fogadják el a magyar meghívást és ne jöjjenek1 el Budapestre, hivatkozva mindenféle fehér terrorra, A magyar delegláéió ezt meghallván, azonnal megkezdte az eUenjxdüködést. t . A háttérben nagy harc) kezdődött 'erre, melynek' eredményével!, azt hiszem mindkét A bejelentkezettek közü'i mintegy 10 százaléka — a külföldi szocialistáik! — visszalépt'ék a budapesti uttól, A nem szocialisták, egy, pár szocialistával éppen azért is eljöttek', hogy tényleg! lássák — a fehér terror hazáját... A magyar delegáció tagjai természetesen megikérdezték a távolmaradókat a lemondás okát illetőleg, kifejezve, hogy a visszralépésük tulajdoniképpen szolidaritás a volt magyar kommunistáfkíkal és igy hallgatólagos ítélet,, amely vizsgálat és kritüká nélkül 'elfogadja igazaik gyanánt! a rágalmakat, ahelyett, hogy éppen meggyőződést szerezne a magyarországi állapotokról. Megállapítható. hogy a külföldi szociálisták a magyar kommunistákkal való együttműködést, nem vállalták: hogy ki is birta őket a magyarellenes akcióra, nem is kutattuk. Megállapítottuk ' azt is, hogy a külföldi szocialisták rendkívül nagy örömmel vettek a mi felvilágositásainkat és ha a. már, meghozott határozatainkat nem is. vtáltozfethattá'k meg és nem jöttek el Budapestre, ezt többen közülük sajnálták és egyben saját kötelességükké tették, hogy nem-szocialista és Pestre leránduló" honfitársaiktlól, a viszonyaink felől, amelynek á'talunk való ismertetése kiemelte őket a rágalomrajzolta világból, alatposan tájékozódni fognak. Ha a szociáldemokrata párt vállalkozott arra a nehéz feladatra, hogy 25 nemzetgyűlés taggal közreműködjék a legázolt ország lalpraállitásában. e feladatot teljesítenie is kellene az egész vonalon, Érdemei> elismerést és rokonszenvet e párt akkor talál az ország közvéleményében, ha az országért valamit tesz is. A pártnak nagy lehetőségei volnának éppen a külföldi szervezetekkel való szolidaritása folytán. E lehetőségeket kihasználva, a pártnak egyéb belső céljai elérésénél is kétséglom összes faktorainak támogatása nélkül sikerei lassúbbak lesznek. A polgári elemek kétségtelenül önfeláldozó módon dolgoznak, pedig a középosztálynak ugyancsak van oka panaszra. A szocialisták munkáját, is igényli azonban az ország. Ha. nem kapja meg, a mulasztás felett Ítélkezni fog egykor. A magyar politikai társadalom min. den osztálya együtt dolgozott, a bécsi konforeiieián, kivéve a. szóciálistákat, Bizonyítja ezt a bécsi résztvevők listája, amely az alábbi: s I. Főrendiházi tan Berzeviczu Albert, elnök. //. Nemzetaiiülési képviselők; Apponyi Albert gróf. Baross János dr., Bessnueu Zénó dr.,. Bíró Pál dr, » Bugyi Antal, Dénes István dr., Drehr Imre dr,. Drózdu Viktor. Erödi-Harrach Tihamér. Endre Zsigmond. Fábián Béla dr.. Giesswein Sándor dr.. Guruén István dr., Dabasi Halász- Móric, Hegedűs György. Hegyeshalmu La. jos dr.. Houos Miksa gróf. Illés József dr., Kállaay Tamás. Karafiáth Jenő dr.. Lukács György dr., Maillot Nándor báró, Marschatl Ferenc dr., Mauer János. Moser Ernő. örffu Imre dr., Pesthu Pál dr„ Pethes László dr., Platthg György dr., Rádau Gedeon gróf. Rainprcchf Antal dr., Rupert I Rezsö. Schandl Károly dr.. Szabó Sán. dor dr,. Szabóky Jenő. Temesváry Imre, Zeöke Antal dr ///. Volt országgyűlési képviselők: Béla Henrik, Gratz Gusztáv dr., György Endre. Hantos Elemér dr.. Héderváry Lehel. Hegedűs Kálmán. Papp Géza báré>. Vermes Béla, llinszky István. II. A konferencia munkája A' bécsi interparlamentáris hét alatt ülésezett: a munkaügyi bizottság egyszer, a gazdasági* és pénzügyi bizottság egyszer, a főtanács kétszer, a végrehajtó bizottság kétszer. a teljes ülés hatszor, a kisebbségi bizottság egyszer. Dacára az így látható erős munkálkodásnak, a napirend nem völt kimeríthető, ugy hogy annak két pontja, úgymint: a külpolitika parlamenti ellenőr, zése és a gyarmati mandátumok kérdése a jövő konferenciára halasztattak. Letárgyaltattak igy: a gazdasági és pénzügyi kérdések, az alapszabály módosítás, a kisebbségi ügyek, a washingtoni konferencia munkája, a lefegyverzés. Természetszerűleg elvégeztetett ezenfelül az összes alapszabályszerü bizottságalakitás, választás, és minden egyéb adminisztratív ügy, valamint a Ferdinánd Buysson-nak már emlitett javaslata'. A legfőbb viták folytak: 1. a gazda, sági és pénzügyi kérdések körüb amelyek miatt albizottság is alakult. % A kisebbségi kérdés tárgyában, mely egy teljes napot vett igénybe és Adelsvard javaslatának változatlan elfogadására vezetett. 3. A lefegyverzés, ügyében, amely rendkívül sokoldalúlag világíttatott meg és ugyancsak progressziv felfogással záródott le. A napirend minden Pont iához szólalt fel magyar szónok, kivéve az egyhangúlag elfogadott a'apszabálv kérdését. A} Bizottsági ülések alakított, ami \ meg is látszott. Ami. dőn a bizottságok képviselői összejöttek, a központi előadó ismertette az egyes országokban eddig alkotolt szociális.. intézkedéseket. Magyarország, ról egy szó sem volt említve, holott hazánk törvényhozása e tekintetben igen előrehaladott. — A magyar csoport részéről az utolsó napokban felkért Giesswein Sándor dr. részletesen kifejtette a kiadvány kiáltó hiányait, felemlítve az 1884. évi 183. paragrafusbéd álló XVli. t. -cikket. az 1891. évi XXVII. t. -cikket a vasárnapi munkaszünet tárgyában, az 1893. évi XXVIII. t. -cikket, a gyári balesetvédelemről s az iparfelügyelöj intézményről, az 1907. évi XIX. t. -cikkei a betegség és balesetbiztosításról, A nők éjjeli munkájának tilalmát, a fehér, vagy sárga foszforral való gyujlógyártás eltiltását tartalmazó törvények és rendeletek egy véget nem érő sora jelent meg Magyarországon, még a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal létesítése elölt. E hivatal fennállása óta — bár reánk kötelező — önként vesz. szük iránvadóul a hivatal határozatait és ültetjük át a saját legislaturánkba. Igy az 1921. évi XXXI. t. -c a munkásbiztositásj bíráskodásról, az 1921. évi XXXVII. t. -c az üzleti záróráról, az 1922. évi XII. t. -c. az ipartörvény novellája, az 1922. évi XVII. t. -cikk a lakásépítési akcióról. Ezzel párhuzamosan az egész kereskedelmi és ipari ügy a legteljesebb reform alatt, van és magába öleli a washingtoni konferencián hozott határozatokat éé ajánlatokat. a trianoni békeszerződés által megjelölt irányelvek egész anyagát a munkaidő, közvetítés. a fiatalkorúak ! munkája1, az egészség, testi épség és erkölcs védetmérői, Előkészítés alatt vannak a gazdasági szakegyesületek, a munkáskamabiztosítása stb.. stb,. stb. kérdések' tőr*; vényjavaslata vagy novellája. 1 Giesswein előadását csodálkozással! hallgatta a bizottság, amelynek mun< kája ha hazánkra nézve hiányos volt elsősorban saját hibánk. * • i A gazdasági es pénzügyi bizottság. ülésén báró Szterényi József tag be«j tegsége miatt részünkről nem jelenti meg senki. Ez ülés egyébként csupán befejező része volt egy megkezdeti ülés sorozatnak, amelyet Treub v. hol-*; Iand pénz-ügvniiniszter vezetett. A Főtanács ülésén Magyarországol Apponyi Albert gróf és Berzcviczu A'Lbert képviselték és mondhatni, hogy tt főtanácsi ülés munkájában számtalan; felszólalásukkal alaposan kivették 3 részüket. .. i Apponui Albert gróf indítványa volt az, hogy a leköszönt Weardale lordot válassza meg az Unió tiszteletbeli elnőkévé, ami az Unió életében az elsőj Berzeviczy Albert vállalta a vitát a régi országgyűlési tagoknak a konferencián való elismertetése kérdésében^' A régi tagok közül az aktiv, mandátummal bíró képviselőkkel egyenlő ta^ gunak csak Szterényi József bárót és} Gratz Gusztáv dr. -t ismerte el a Főta> nács. hozzájárult azonban, hogy a magyar delegáció régi jogú tagjai a bécsi konferencián kivételesen részt* vehessenek. \ Apponyi Albert gróf volt az, aki 4 hosszú és csaknem kínos vitáb hogy a régi és megjelentni nemakaró és ui, det természetesen még el nem ismerhetett belga interparlamentáris csoport egymáshoz és az Unióhoz való viszonyát: miképp szabályozzák, közbevetett indilványával megoldotta és pedig ugyhogy javasolta, hogy ideiglenesen, a XX. konferenciára, precedenst nem íiépazhetőleg, fogadja el a belgákat a ügyben kifejlődött vitát vigye. Mind a kettőt elismerőleg terjesztették a megfelelő bizottságok elé. a Mindkét tagunk még sok más kéri désben is felszólalt.. A végrehajtóbizottság először még régi összetételéin ülésezett az üléssorozat előtt és a végső rendelkezésed; ket foganatosította; másodszor az ülésciklus befejezése után jött„ össze, amikor már teljes, öttagu volt és a jövő teendőkre vonatkozólag váltott eszmecserét. Ezen már az uj 2 tag köztük Apponyi Albert gróf Is megjelent. Mondanunk sem kell. hogy egv ily kiváló és nemzetközi tekintélynek az Unió legbelsőbb szervében való. részvétele magyar szempontból rendkivül értékkel bír. A kisebbségi interparlamentáris-bizottság nagy tettekre hivatott testület, ) amelybe minden ország egy tagot de-i legál. A mi képviselőnk Lukács Györgyi v. miniszter. A bizottság egyszerűen; megalakult és a jövő programmjáról tárgyalt i i B) A teljes ülés 1 A teljes ülések három napon át délelőtt és délután folytak, néha 7—81] óráig este, az osztrák parlamenti ópület képviselőházi tanácstermében. Azj] osztrák csoport nem volt lul szigorú a parlamenti épületbe lépés kontrollálásánál, innen van, hogy a terem körüli futó folyosók „emigráns"-okkal voltakí] megszállva, kik jó pesti szokás szerinti „főzték" a külföldi „pasikat", hogy; „lestoppolják" őket a pesti utazás elől ! A gyanutlan magyar nemzetgyülési urak kezdetiben szóba elegyedtek a ma-] gyárul beszélő egyedekkel és csak. alj másnapi „Bécsi Magyar Ujság"~ból]