Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 37. szám - A kis entente sajtóhadjáratából - A svájci munkanélküliek segélyezése

MAGYAR KÜLPOLITIKA Szociális mozgalmak A svájci munkanélküliek vetségtanácsi intézkedés módot nem nyújtott. Mi a magunk részéről, hogy a napról-napra szomorúbb jelenségekkel fellépő inség útjába eredményesebben lehessen, akadályt gördíteni, 3 következőket tartjuk hangsulyozandóknak: 1. A pótlék beszerzési segélyként rendszeresítendő. 2. A segélyek magasságára az 1921. évi október hó 21-én kelt szövetségtanácsi határozat az irányadió. 3. A pótlékra igényjogosultsággal bir minden szabályszerűen öszszeirt munkanélküli, figyelem nélkül arra, vajjon munkanélkülisége teljes, vagy részleges-e, valamint az olyan szükségmunkán foglalkoztatott egyén, kinek munkabére nem magasabb annál az összegnél, melyet teljes munkanélküliség esetén fizetnek. 4. A beszerzési pótlék a munkanélküliként való jelentkezéstől számított kilencven nap eltelte után esedékes és minden további kilencven nap után az igényjotgosultság megujul. 5. A beszerzési pótlék akkor is folyósítandó, ha a segélyre való igényjogosultság, már megszűnt, természetesen csak abban az esetben, ha az igénylő még mindig munkanélkül van és munkát, önhibáján kívül, nem képes találni. Ugyancsak jogosult a pótlékra az olyan szükséget látó munkanélküli, akit a fennálló rendelkezések elütnek a munkanélküli segélytől. 6. A pótlékra vonatkozó igény elbírálása ellen a munkanélkülinek panaszjoga van ős a felebbezési eljárás módozataira nézve a szövetségi népgazdasági bizottságnak az 1922. évi március hó 2. napját! hozott rendelkezései alkalmazandók. " Vita a harmadik internacionálé hírszolgálatáról Prewbrasenszky, ki a génuai szovjetdelegáció egyik vezetője volt, a moszkvai Prawda 184-ik számában Radekkel vitába elegyedett és megállapította azt, hogy az ő benyomásai a nyugateuirópai ut folyamán egészen mások voltak, mint a melyeknek Radek kifejezést adott. Az érdekes cikkben, mely Moszkvában erős feltünlés tárgyává lett, megírja, hogy az 1918. és az 1919. években Szovjetoroszországban általános volt a hit a világforradalom küszöbonlóteíében és bár Szovjetoroszország nyugatjeurópaí hírszolgálatát azóta tökéletesitették és erre a célra külön szervezetei létesitettek, az oroszországi közvéleménynek régi tájékozatlansága Európa gazdasági viszonyai, valamint az ottani munkásmozgalmak fejleményei felől továbbra isi megmaradt, mert az orosz hivatalos távirati ügynökség a Rosta, a valódi helyzettől teljesen eltérő tudósításokat tesz közzé és ezért van az, hogy az orosz olvasó évek óta csodálkozva kérdezi, hogy ha a helyzet az, amint a Rosta tudósításai leírják', miért nem következett be mostanság: a világforradalom? 'Annál csodálatosabbnak tartja Prewbrasenszky a Rosta híradásainak tájékozatlanságát, hiszen az európai birszolgálat teljesen a harmadik internacionálénak bizalmasai kezében van. Prewbrásenszky cikkét viszont mi olvassuk csodálkozással. Ekkora naivsággal, minit amely ebben a cikkben megnyilvánul, valóban ritkán találkozhatni, Prewbrásenszky; szemét kinyitották a Nyugateurópában tapasztalt valóságok a saját viszonylatukban, de Szovjetoroszországban, ugy látszik, nem nézett körűi olyan lelkiismeretesen. Rosenfednek az egyesülés mellett kardoskodók részéről Dittmann válaszolt. A jelenlegi líelyzet azt mutatja, hogy az egyesülés mégis csak létre fog jönni az ősz folyamán. A kis entente sajtóhadjáratából A Prager Presse — Ausztria államadósságainak felosztása Rjec prágai radikális lap érdekes leleplezést közöl a „Prager Presséről Ezt a németnyelvű napilapot tavaly alapította a cseh külügyminisztérium 15 millió cseh korona állampénzzel, minit névleges részvénytársaságot. A' részvények 80 százaléka; a külügyminisztérium négy tisztviselői jének nevén jegyeztette. A lap célja' kettős: egyfelől, hogy Benes politikáját propagálja a németnyelvű külföldön, másrészről azt a látszatot keltse, hogy a csehországi és felvidéki németek helyeslik Benes politikáját. A „Prager Presse" a kormány mindén erőlködése és támogatása ellenére igen rossz üzletnek bizonyult: csak ugy nyeli a milliókat, viszont súlya a külföldön majdnem semmi, belföldön pedig egyetlen német a keiébe nem veszi. Az alaptőke rég elfogyolít és a cseh külügyminisztérium kénytelen a. rendelkezési alapból fedezni az ujabb kiadásokat. A cseh pártok is megsok kalták már Benesnek ezt a szerencsétlen üzletét és az őszi parlamenti ülésszak elején több képviselő interpellációra készül és elszámolást fog követelni a „Prager, Presse-re elpocsékolt; állampénzekről. Az angol munkanélküliség Az Observer közli Mac Namara angol közmunkaminiszter nyilatkozatát a munkanélküliekről. Eszerint az angol munkanélküliség tekinthető Angolország háború által elpusztított területének. Az angol ipar a háború előtti évtizedben 4. 7 százalék munkanélkülit mutatott ki. A munkanélkülieknek legnagyobb száma ebben az évtizedben az 1908. évbeni mutatkozott, amikor is 7. 8 százalék volt. Közvetlenül a háború előtt ez a százalék 2. 8 százalékra sülyedt. Az angol ipar utolsó két esztendeje azonban a munkaviszonyoknak teljes felborulását mutatja. A munkanélkülieknek száma a mult év júniusában érte el tetőpontját 23. 1 százalékka. Ettől az időtől állandó javulás mutatkozott ugy. hogy ma már csak 14. 6 százalék a munkanélküliek száma, de még ez is rosszabb, mint a háború előtti évtized legrosszabb esztendejében volt. A' miniszter pontos számokban is közli a munkanélküliek létszámát. 1919 július 1-én 21, 040. 278 munkanélkülit számoltak össze. Jelenleg ez a szám 1, 328. 600-ra csökkent. A miniszter véleménye szerint a helyzet még javulni fog. mindaddig, amid a szokásos holt évad bekövetkezik. Nem hiszi azonban, hogy a munkanélküliek számát 1, 200. 000-nél alacsonyabbra lehetne leszorítani, sőt az is lehetségies, hogy ennyire sem. Meggondolandó 'azonban, hogy a munkanélküliség már a harmadik télen át tart. így tehát ez idén érezhetőbb lesz. mint ezelőtt. A kormány a munkanélküliség megszüntetésére eddig 30—50 millió font sterlinget fordított közmunkákra és ezt az akicóját még tovább is fogja folytatni. Ezenkívül a kormány 1614 millió ipari kölcsönt. 25 millió magánvállalati kölcsönt garantált különtféle bankok utján. 17 millió befektetést eszközölt vasutak elektrifikálására és dokkok' építésére. Tervbe van véve még, hogy a kormány ujabb 25 —50 millió kölcsönt font garantálni különféle magánvállalatok részére. 60 millió font sterlinget fizettek ki eddig a szegények, betegek és aggok között és végül 90 millió font sterlinget adtak ki az állam által rendszeresített munkanélküli segély és biztosítás címén. Utóbbi összegűek háromnegyed résziét, a vállalkozók és munkások szolgáltalták. • •"• "