Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 36. szám - Ujabb konferencia a keleti kérdésben

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 szeptember 3. Mezopotámia (Irak) Az angol kormány és a bagdadi kormány között létrejött egyezség Mezopotámia, vagy ahogyan a nagyhatalmak hivatalosan nevezik: Irák, 1921 júliusában, Fayszal király Bagdadba: való bevonulásakor, kikiáltotta •a királyságot. Ez a királyság nem volt telljesen szuverén, mait amiért az iraki arabság küzdött. Több izben rámutattam azokra a mozgalmakra, amelyek ugy az iraki arabok, mint a bagdadi kormány részéről a függetlenség megszerzése érdekében történitek, de a legnagyobb jelenitőségü a legutóbb lefolyt zendülés, amelyben a bagdadi kormány dicséretreméltóan vezető szerepet játszott Ez a szabadságharc vezetett sikerre és hozta meg a régen óhajtott eredményt. Ugyanis, az angol hadsereg még 1919-ben Sziriából történt visszavonulága alkalmával az angol protektorátus alá helyezett Mezopotámiát megszállta, ahol azóta az arabok részéről állandó harc volt a megszálló hadsereg ellen. A legelkeseredettebb harcók azombam az angolok és az iraki arabok között 1920-ban voltak, amikor Anglia rá! akarta tenni a kezét az iraki petróleumforrásokra. Ez ellen a tény ellen nemcsak az ország lakossága fogott fegyvert, de tiltakoztak ellene az amerikaiak és a franciák is. . Az angol kormány kezdetben meni vetett súlyt aa arabokkal való barátkozás fontosságaira, de amikor a zöldüléseik lehetetlenné tették az angol kolonizáló politika megalapozását, ekkor az angolok észbe kaptak és Fayszal királlyal próbáltak olyan szerződést kötni, amely bár formailag kielégítette volna. az arabok kívánságán, de lényegétben az angol érdekét szolgálta volna. Azonban Fayszal ós kormánya átláttak az Angolok tervén és nem-fogadták el a felkínált szerződést. Ekkor az angol kormány a bagdadi kormánynak kinált fel olyan szerződést, amely megfelelt az iráki nép kivánságaiinalk és alkalmas volt annak a szivélyes és barátságos viszonynak az előmozdításaira, amely valahai az angolok és arabok között fennállott és egyidejűleg elősegítette az ország gazdaságii hetyzeténék megerősítését'. Végül is az angol kormány és a bagdadi kormány közlött létrejött az egyezmény, amely az angorai koraiánytnak Hakimiejet-millie cimü félhivatalos lapjának izmidi tudósítása alapján a következő hét pontot tartalmazza: 1. Irák független, alkotmányos és polgári állam. 2. Az iraki kormány az ország határainak megvédése céljából hadseregét, megerősitheti, illetően növelheti. 3. Anglia támogatást ad ahhoz, hogy az jraki kormány hadiseregét újjászervezhesse. 4. Ha az iráki kormánynak szüksége lesz amigoll szakértőkre, akkor az angol. kormány kötelesi az iraki kormánynak állami tanácsadókat küldeni. 5. Az angol kormány által kiküldendő tanácsadók az, iráki kormányhoz tartoznak, azonban vitás esetekben, az iráki kormány álláspontjához (kötetesek alkalmazkodni. 6. Az iráki kormány pénzügyi kérdéseit önállóan és függetillenüi intézi, de az állami kötségvetéseknól és a vámkérdéseknél köteles meghallgatni a pénzügyi tnácsadókat. 7. Az Jráki kormány az ország pénlzügyi helyzetének javulása esetén külföldre követeket is küldhet, addig azonban az írták az külképviseleteket az angol külképviseletiek látják el. Ennek az egyezségnek van még egy zárópontja, amely az Egyiptomban megjelenő El-mukattaini cimü arab lap értesülése szerint arról szól, hogy az angol kormány a bagdadi (kormánynak 1 millió font sterling kölcsönt is folyósít. Mint az: egyezmény első pontjaiból is kitűnik, Irák sok megpróbáltatás és küzdelem után elérte állami függetlenségét, ami nagyrészben köszönhető az angol kormány barátságos magatartásának és megértésének. Az angoloknak ez a magatartása; azt a látszatot kelti, hogy szakitott francia szövetségesének a háború utáni vak politikájával, amely az egész világ meghódítását tűzte ki célul. A teljes egyetértés és őszinte barátság azonban csak akkor álliana Anglia és az arabok között teljesen helyre, ha Anglia 'hatályonkivül helyezné a Balfour-féle deklarációt, amely Palesztinát a cionistáknaik juttatta. Egyébként az ajogol—arab politika célkitűzésében megegyezik, mert hiszen az anaboknak az ország határán belül a. nemzeti egység megteremtése után nem más a céljuk, mint gazdag országuk természieti kincseinek kiaknázására egy tőkeerős nemzet megnyerése, amellyel közelebbi és szorosabb nekszusra lépnék. Ez a nemzet pedig nem volna más, mint Anglia, amely ismeri az arabok jellemét, szokásait, történetét és azokat a kiválóan sajátos tulajdonságait, amelyéket az angolok révén értékesiteni lehetne és ezáltal szolgálni mindkét nemzet! érdekeit. Egyiptom és Irák önállósága' után feltétlenül szükséges Palesztina felszabadítása is, amely most az angol- cionista hatalom alatt szenved. Ezt pedig Sziria. feszabadulása követné, amely a franciák türhetetlen és zsarnoki uralma alatt él. Az angolok által könnyen megvalósitható Palesztina felszabadítása esetén önmagától bekövetkezne a rab Sziria függetlensége is és ezzel az egységes arab front megteremtődnie és felszabadulna zsarnok ellenségeinek nyomása alól. Maruffy Mohamed Szaid. Megegyezés Olaszország és az angorai török kormány között — Török hadosztályok mozgósítása francia költségen A konstantinápolyi lapok azt jelentik, hogy az ottani tábornoki bizottság angol és francia tagjait. Harington és Péte főbiztosokat Londonba, illetőleg Párísba rendelték, hogy előterjesztést tegyenek a görög-török kérdésben. Konstantinápoly elhagyása előtt Péte tábornok audiencián volt a szultánnál teljes két óra hosszat. A nagyhatalmak megegyeztek ugyanis, hogy a közeli Kelet kérdésének tárgyalására ui konferenciát hivnak össze vagy Genuába, vagy a Földközitenger valamelyik szigetére. A két tábornok elutazása előtt az olasz fömegbizottal együtt ugy rendelkezett, hogy semleges zónát jelölt ki Tráciában. amelyből kiparancsolta az előnyomuló görögökel. A görög arcvonal Csataldzsától 15 kilométerre nyugatra vonul. Az igy megürült semleges zónában nemzetközi csendőrség látja el a közigazgatást. Harington elutazásával egyidőben az athéni angol diplomáciai képviselő jegyzéket nyújtott át a görög kormánynak, melyben határozottan arra mutat, hogy a franciaangol csapatok rendeletet kaplak a Csataldzsa-vonal megvédésére és ha Görögország bármilyen támadást intéz e vonal ellen, az kiszámíthatatlan következményekkel jár ránézve. A Polithia görög napilap azt jelenti, hogy a franciák egy teljes török hadosztályt mozgósítottak és vezényeltek a Csataldzsa-vonalra és ennek fenntartása francia költségen történik. Egy másik konstantinápolyi török lap, az Efemerisz Valkanian, hivatalos forrásból közli, hogy a görög kormánynak kezébe került az Olaszország és az angorai török nemzeti kormány közt kötött szerződés szövege. A szerződés szerint a törökök Kisázsiában jelentékeny gazdasági koncessziókat nyújtanak Olaszországnak, az olasz kormány pedig kötelezi magát, hogy ezek fejében diplomáciailag támogatja a török köveieléseket és felszereléssel és lőszerrel látja el a kemalista hadsereget. A nagyhatalmak nyomása alatt a görögök különben is csak ijesztgetésre szánt Konstantinápoly elleni akciójukat nem folytatják, sőt a kisázsiai kérdésben is egyideig diplomáciai lépésekre szorítkoztak. Megalakították Szmirnában a Kisázsiai Nemzetvédelmi Tanácsot, melynek elnöke. Psaltov dr., most Parisba utazott a nemtörök szmirnavidéki lakosság képviseletében. Állitólag a görögöket, örményeket és a cserkeszeket képviseli, tehát nemcsak a keresztényeket, hanem a mohamedánok egy részét is. Psaltov Parisban azzal érvelt, hogy a kisázsiaiak állandóan franciabarátok voltak, ami abból is látszik, hogy iskoláikban kötelező tárgy a francia nyelv, ök a francia kultúrát terjesztik a törökökkel szemben és nem avatkoznak Európa i-Görögország pártviszályaiba sem s igy nem is büntethetők a görög politikáért. Az európai kultúra és humanitás nevében kérik tehát a franciákat, hogy ne szolgáltassák ki őket a visszatérés esetén vérfürdőkre készülő török hordáknak, hanem ismerjék el a már kikiáltott kisázsiai görög autonómiát, mert ők saját erejükből meg tudnak akkor küzdeni a törökökkel. Nem külön görög köztársaságot alkarnak, hanem a Nemzetek Szö. vétségének, jobban mondva a nagy. entente-aiak felügyelete alatt valódi autonóm államot akarnak megteremteni, melyben a görögök, örmények, zsidók és cserkeszek egyforma iogok mellett élnének. Psaltov csak informativ útra indul, rövid időn belül követi őt Parisba és Londonba a szmirnaj nemzetgyülésnek hivatalos képviselete. A konstantinápolyi Prodosz jelentése szerint Venizelosz Svájcba hivtaPártjának összes vezetőit, hogy egy; szeptember elején tartandó kongresz-. szuson foglaljanak végleg állást, hogy milyen magatartást tanusitson a párt Konstantin királlyal szemben. Ez a. kongresszus valószínűleg már számit' Görögorszának a török támadás folytán való nagyobbarányu megrázkódására és Venizelosz reméli, hogy felállíthatja a köztársaságot a reményeiben csalatkozott nemzet segítségével a megrendült trón helyére. KÖZGAZDASÁG A szovjet bankjegyforgalma A nemzetek szövetsége mellett működő magyar királyi titkárság küldi nekünk a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal következő közleményét: A hágai konferenciának az orosz ügyekkel foglalkozó bizottsága azt orosz sajtó nyomán » kövelkező adatokat köz. M az orosz szovjet által kibocsátott bankjegy mennyiségiről: (Milliárd rubelekben) 1917 1918 1919 1920 1921 1922 Január _ 1, 8 4, 1 35, 2 130, 3 12. 021, 9 Február — 1, 4 3, 8 32, 8 189, 3 18. 832, 1 — 3, 0 5, 8 47, 6 198, 5 26. 945, 6 — 4, 2 5. 9 47, 1 230, 5 45. 893, 2 Május — 2, 5 11, 4 62, 9 205, 1 65. 000, Június., — 3, 0 8, 5 61, 2 224, 8 85. 000, ' Július — 2, 6 12, 1 68, 9 461, 0 Augusztus...... — 2, 3 13, 8 70. 6 702, 6 . Szeptember...... — 2, 8 22, 0 93, 9 1. 023, 7 Október — 2, 8 23, 9 117, 6 1. 950, 8 _ November 2, 6 3, 0 22, 4 132, 8 3. 365, 0 December 2, 3 4, 0 32, 5 173, 0 7. 694, 2 — Összesen: 4, 9 33, 5 164, 2 943, 6 16. 375, 3 253. 692, 8 1922 július 1-én összesen 271. 256 milliárd papírrubel volt forgalomban — Az Egyesült Fa és Ipar rt. tegnap tartotta hatodik rendes közgyűlését, melyen elhatározták, hogy a mérlegszerű tarllalék és az adótartalék gazdag dotálása után fennmaradó összegből részvényenkin t nyolc korona osztalékot fizetnek. Az esedékes szelvényeket szeptember 1-től kezdve váltják be az Angol-Osztrák \Bank budapesti fiókjánál. — Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaság. A ma megtartott rendkivüli közgyűlés a részvénytőkének 30, 000. 000 koronáról 60, 000. 000 koronám való emelését határozta el. A kibocsátásra kerülő részvényekből 75. 000 darabra 2: 1 arányban 200 koronás árfolyamon, melyhez kibocsátási költség fejében 100 korona számítandó, összesen tehát darabonként 300 koronáért a irégi részvényeseknek elővételi joguk lesz. A további 75. 000 részvényből 25. 000 darab szpbad' kézből helyeztetik el. míg" az ezután fennmaradó 50. 000 darab egyelőre tárcában marad, hogy különlegjes okok fennfor^ igása esetén rendelkezésre álljon. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalatBudapest, 1922. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájiban (Bökk Szilard-u. 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeezky László.