Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 53. szám - A délszláv földreform-hivatalos megvilágitásban

Vasárnap, 1922. rleceniber 3í. Jtetkezetek szövetségének megalakulása után annak igazgatója lett. Ezen működésével nagy érdemeket szerzett a tisztán lengyel gazdasági élet fellendítése körül. , A háború kitörése után megszervezte n Varsói polgári bizottság élelmezési osztályát és tagja leit a Központi Polgári Bizottságnak. Varsó elfoglalása előtt Oroszország belsejébe menekült és 1917-ben, a Moszkvában megtartott lengyel politikai gyűlésen a Lengyel Pártközi Egyesülés elnökévé választatott. Ez a szervezet volt az, amely a nyugati hatalmakkal működött együtt a németek ellen. Varsóba 1918. júliusában tért viszsza, újból elfoglalta a fogyasztási szövetkezetek szövetségének igazgatói állását és a varsói felső kereskedelmi iskolában a szövetkezeti ügy történetének és elméletének tanára lett. \ A Paderevszki-kormány megalakulásakor, 1919 évi januárjában belügyminiszterré nevezték ki és ez állását körülbelül egy évig, a Skulski-kormány megalakulásáig töltötte be. Miniszteri állásától történi, megválása után belépett a Witos vezetése alatt álló mérsékelt pnrasztpártba, ismét átvette tanári állását és szerkesztette* uj pártjának lapját, a. „Vola Ludu"-t. Habár a nemzeti pártok a választáson Vojciecbovszki ellen szavaztak, Vöjciechovszki megválasztását, meg. elégedéssel fogadták, mert azon körülményből, hogy a háború idején velük egysorban küzdött a németek ellen, valamint, hogy a pártjukbeli Paderevszki kormányának tagja volt és a komoly gazdasági munkában vett részt, azt remélik, hogy a meddő pártküzdelmek helyett, komoly közgazdasági politikát fog folytatni. Tomcsányi János. 0<>0000000<><><X^ •A tengerszorosok szabadsága ; A szövetségközi bizottság javaslata a lausanneí konferencián A lausannei konferencián a tengerszorosok (Dardanellák és Boszporusz) ^szabadságának kérdésében az alábbi 'javaslatot nyújtotta be a szövetségközi bizottság: ! 1. Kereskedelmi hajók, melyek közé nS7.ámitandók a kórlrázthajók, jachtok, .'thalászhajók és nem katonai hidro.plánok: r - a) béke idején éjjel-nappal szaba.'don közlekedhetnek bármilyen zászló ; alatt és rakománnyal, minden formali;iás, illeték vagy vám nélkül, leszámit|ya a hajóstársaságok szerződéseit a világításra nézve. A pilotage fakultatív "marad. F b) Háború idején, ha Törökország ísemleges marad, teljesen szabad a .[közlekedés ejjel-nappal a fenti feltételiek mellett. Törökország, mint 6?rtde-. Jges hatalom, nem élhet azzal a joggal [és kötelezettséggel, hogy bármily *m[tézkedéssel megakadályozza .&Cí»aj6fa&st a szorosokban, melyeknek vize és |a felette levő levegőréteg teljesen szambád ugy a semlegesség, mint a békeköftés alatt. A pilotage fakultatív. I c) Háború esetén, ha Törökország í hadat visel, a közlekedés semleges hajlók és nem katonai semleges hidroplá[nok részére szabad, ha ezek nem segillik ás ellenséget csempészéssel, ellenséges csapat- vagy élelmiszerszállítással. [Törökországnak jogában áll ellenőrizftti a felsorolt hajókát és e célból a hid|roplánoknak le kell szállni. Törökországnak jogában áll az ellenséges haljókkal szemben a nemzetközi jogokat ^gyakorolni és e célból az ő terhe, hogy [ellenőrző hajókat és szükséges pilótar személyzetet állítson. !' 2. Hadihajók és katonai repülők, k a) Béke idején teljesen szabadon [közlekedhetnek éjjel-nappal bármily [lobogó alatt, minden formalitás, illegték vagy egyéb megterheltetés nélkül, |de korlátozott számban. A legnagyobb (erő, melyet valamely hatalom a telije gerszorosokon át a Fekete-tengerre ^küldhet, nem múlhatja felül a parii [államok legerősebbjének flottáját, i mely a belépés pillanataiban a FeketeI tengeren tartózkodik. Minden év jai'nuár és július elsején kötelesek a parti fnllamok bejelenteni az ellenőrző bifzottságnak a Fekete-tengeren iarlóztkodó hadihajóik és vizi repülőik szálmát. A bizottság értesiti az érdekelt fállamokat, hogy a legerősebb parti hflotta hány csatahajóból és cirkálóból, í torpedózuzóból, tengeralattiból, hidro[plánból stb. áll. E flották minden változását az egyes hajók be- vagv kilépé[sekor jeleni,] azonnal az érdekelt bántalom. Törökországot semmi felelős|ség nem terheli ezen adatok helyességgé tekintet ében. | . b) Háború esetén, ha Törökország í semleges, az előbbi pontban felsorolt f teltételek mellett teljesen szabad éjjelnappal a közlekedés, bármilyen lobogó alatt, minden formalitás, illeték vagy egyéb megterheltetés nélkül. Törökország mint semleges hatalom nem gyakorolhatja azt a jogot és kötelezettséget, hogy bármily intézkedéssel akatdályozza a hajózást. A hadihajóknak pss* renülöknek tilos bármilyen hajóelkobzás, ellenőrzés, bármely ellenségeskedés a tengerszorosok zónájában, tilos huszonnégy óránál tovább tartózkodni a szorosokban, kivéve vis major esetét. Az élelmezés, reparálás kérdéseiben a hágai egyezmény határozatai irányadók. c) HálbOinu esetén, ha Törökország is hadat visel, a 2. §. a) pontjának határozatai szerint szabad a semleges hadihajók áthaladása. A semleges katonai repülők saját veszélyükre haladhatnak át és kötelesek alávetni magukat az átkutatásnak.. E célból a kijelölendő zónában, melynek ellenőrzését Törökország intézi, kötelesek a Partra vagy vízre leszállani. Azok a rendszabályok, melyeket Törökország életbeléptét, hogy ellenséges hajóknak behatolási? megakadályozza, nem lehetnek olyan természetűek, hogy kizárják a semleges hajók és repülök átkelését. A?, utóbbiak részérő Törökország köteles ellenőrző hájókról és pilótákról" gondoskodni. 1. Jegyzet. A Törökországgal békeállapotban levő hatalmak tengeralattjárói csak a víz felületén kelhetnek át a szorosokon. 2. Jegyzet. Valamely idegen tengeri flotta parancsnoka akár a Földközi-, akár a Feketc-tengorről udvariasságból bejelenti érkezését a Dardanelláknál és Boszporusznál a jelzőálloraáson. Ugyanekkor bejelenti a parancsnoksága alatt álló hajók számát és nevét is. A jelzőállomásokat Törökországnak kell felállítani, de ha nmes ilyen állomás, vagy ha elmulasztja a parancsnok a bejelentést, azért nem tartóztatható fel a hajója. A katonai és nem katonai repülők szabadon repülhetnek a tengerszorosok oldalán 15 kilométer széles földsáv felett. Motorhiba esetén szabadon les zárhatnak a török fennhatóság alatt álló partra vagy vizre. 3. Tartózkodás a tengerszorosok és a Fekete-tenger kikötőiben: a) az 1. és 2. §. nem érinti Törökországnak azt a jogát, hogy olyan szabályzatot dolgozzon ki, melyet szükségesnek tart ugyanazon hatalom átengedhető hadihajóinak és repülőinek számára nézve megállapítván, hogy ugyanegy időben mely hajók látogathatják a törők kikötőket és hangárokat, valamint, hogy mennyi ideíg laríőzkodhalnak ott. b) A parti ihat alm áknak! ugyanilyen jog biztosíttatik saját kikötőik és hangáraik tekintetében. c) Az aláíró hatalmak közül azok, melyeknek 1914 elölt megvoU « joguk, hogy állomásokat tarthassanak fent a tengerszorosok zónájában, e jogokat ugyanolyan feltélelek mellett megtartják. t • d) Azok az aláíró hatalmak, melyek hajókat tarthatnak a Dunán, tovább is e jog birtokában maradnak és szükség esetén hajólkat más hajókkal cserélhetik ki. E szabályzatot a konferencia december 21-én elfogadta, kiegészítvén azzal, hogy a Fekcteíengeri-narfi államok' nagyobb tonnatartalmat vihetnek be a tengerszorosokon, mint a többi hatalmak; továíbbá szükitették a rodostói és bosporusi semleges zónát, kivették ebből a Márványtengeren levő Emir Ali szigetet, Törökországnak megengedték', hogy katonai szállitáso- ] kat eszközölhessen a semleges zónán átt és hogy flottája itt állomásozha&sék,; Ezt. az egész megállapodást Török-' ország kérésérc a nemzetek szövelse-, gének garanciája alá helyezték. <>00<>0<>OÖ<XK>O<><>O00<><X>0 J9f délszláv földreform — hivatalos Az Obzor ismertetése alapján az Informations Sociales című népszövetségi folyóirat most közli a szerb agrárreform-minisztérium hivatalos kimutatását a földbirtok kisajátításáról. E szerint au u. n. Vajdaságban 483 nagybirtokot osztottak föl 8253 család közt és ill ji földreform végrehajtását közvetlenül a belgrádi központi igazgatás intézi. Az odavaló illetőségűek 183,340, az önkéntesek 46,928 és a Délszláv állam más vidékeiről származó telepesek 7JJÖ3 holdat kajptaJk.A zágrábi igazgatóság hatáskörébe 180 nagybirtok kisajáititása tartozik. A reform céljaira rendelkezésre állott 273,327 hold mivelhető terület és 434,462 hold erdő. Ezen a területen a hivatalos statisztika szerint 88,128 családot juttattak földhöz és pedig 139,327 holdat odavaló illetőségűek, 25,434 holdat önkéntesek és 4743 holdat máshonnan odatelepitettek közt osztottak szét. A szlovén agrár-igazgatóság 104 nagybirtokot, összesen 450,083 hold termőterületet és 205,726 hold endőt sajátított ki, 15,276 csaád részére. A kisajátítás és birtokbahelyezés az 1920-iki rendelet alapján történt. A földreformot az állam egyelőre négy évre terjedő bérletek kiosztásával akarta megvalósítani, ámde az igénylök nagy része megvásárolta a kiutalt 'területet, illetve földjáradék alakjában váltotta meg. NagyszabáíU telepítést hajtoltak <v4grc,£ferbia déli ré xén. 'főkép" Kossovo-sikságon, továbbá Üszküb, Kumanovo, Pec és Prizren vidékén, ahol ötezer családot juttattak birtokhoz. A miniszterii jelentés erről a nagyarányú telepítésről elárulja, hogy nem ment egészen simán végbe. A telepeseknek nemcsak az eszközök, a vetőmag és a jószág hiányával kellett megküzdeniük, hanem az eddigi birtokosok ellenséges magatartásával is. A hivatalos kimutatás óvatosan kerüli a reform által földhöz juttatott családok nemzeti hovatartozását, pedig ez lett volna a főérdekessége. A földreform Jugoszláviában is, épp ugy, mint Romániában, az egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyarság elnyomásának. A magyar birtokokat mind kisajátították, s bár az u. n. Vajdaságban számos magyar nincstelen él, közülök egy sem jutott földhöz. Ellenben odalelepitettók a szerb hegyvidék kecskepásztorait, akiknek a földmivelésröl csak igen tökéletlen fogalmaik vannak, ugy, hogy kövér bácskai földek tekintélyes része parlagon hever. A földreform miatt történt meg az a hallatlan eset, hogy a Bácska, Európa legtermékenyebb része az idén gabonabehozatalra szorult. Az Informalions Sociales megint rosszul választotta meg á forrást, a honnan adatait merítette. * A délszláv földreform "által teremlett sira'mas helyzetet nyílt őszinteséggel világítja meg az Af/ramcr Tanblatt legújabban érkezett, száma, a mely „A vajdasági agrárreform" című cikkében a bácskai mezőgazdaság teljes hanyatlásáról rivu.it áttekintő kér pei. A cikkíró hangsúlyozza hogy mintán a Bácska Jugoszlávia kincseskamarája, az ottani mezőgazda sáqi váhág semmieseire sem helui ielentősér/ü, hanem kihatással van az caész ország gazdasági életére. Megállapitija, hogy a rohamos hanyatlás, amely a Bácska gazdag válrosait is tönkre teszi, az agrárreform e'hibáKOtf. végrebajtáká'bani leli magyarázatát. Számos nagybirtokot, amelyet ja* 3w*rFeform céljaira . fogtalfak •. le. hosszú ideig tartcI lak zár alatt, ami magábanvéve is óriási károkat qikozott. A nagy bácskai mintagazdaságok, amelyek va amikor európai hirü t modern berendezéssel voltak ellátva és kiváló vezeités alatt állottak, a hozzá nem értő uj birtokosok keze a'att a szó szoros érteimében széjjelzüllöttek. Az ország1 leggiazdagalib területét a hanyagság, a munkaerő és a felszerelés hiánya és nem utolsó sor3>an a hozzánemértés és kritikán aluli »közigazgatás oclajuttatták. hogy a jövedoem zuihamáisszerüen csökkent. A nyerstermények meirnyisége 28—30 százalékkal kövesebb, mint a régebbi időben és a hiány állandóan növekszik. A kormány semmit sem tesz, hogy ennek a veszedelmes hanyatlásnak gátat vessem Az agrárreform következitében. az egykor dúsgazdag városok is sokat szenvednek. Szabadka pédául olti válságos pénzügyi helyzetbe jutott, hogu kiadásaira már nem tud kellő fedezetet találni és legfontosabb szükségleteit sem tudja kielégíteni A föld. reform a várostól eddig hatezer kat. holdat vont el. A tulíhaitoit földosz-, tás következtében mindenki menekül a földtulajdonból. A cikk azzal fejeződik be. hogy az & követett óriási hibák jóvátételére már csiak igen rövid idő áll rendelkezésre és ha a hivatalos tényezők soké haboznak, matematikai pontossággal üjekövetkezik a Vajdai ^a.2K?Af.á!fii..éltében ? t^Hes 3HÍ$2H~Í. iü lfenafia, A belga Kormányválság Mig Theunis miniszterelnök Londonban tárgyalt a jóvátételi ügyben, egyszerre csak kormányválság tört ki odahaza. A koalíciós kormány három liberálispárti tagja, Masson, -Neugean és Devezc benyújtotta lemondását. A nagy államok kormányválságai után csoda is lett volna, ha a kis Belgiumban szintén nem üt ki egy válság, habár ennek oka*, legalább a nyilvános^ ság előtt, nem külpolitikai természetű, hanem nagyon is alárendeltnek látszó belső okra vezethető vissza. A belga kormányválságot a nemzetiségi kérdés okozta. Nemrég még hihetetlennek látszott, hogy Belgiumban valaha nemzetiségi kérdés lehessen, a hihetetlen azonban megvalósult. Belgium lakossága tudvalevőleg két népIfcÖl áll. A bel@a nép még csak annyiban jelent nemzetet, mint az osztrák: a belgák vagy francia nyelvű vallonok, vagy egy germán nyelvet beszélő flamandok vagy vlamok. A vlamok telje5 sen francia kultúrában éltek, Belgium' ' hivatalos és közéleti nyelve a francia volt és a lakosság több mint egyharmadát kitevő vlam nép saját nyelvét csak otthon a családban beszélte. Az iskolák is kizárólag francia nyelvűek voltak, az egyház is csak ezt a nyelvet' használta, leszámítva az evengélikus kisebbséget, mely évtizedek óta megkísérelte a népnyelvet az egyházi életbe bevezetni. A vlamok helyzete ugyanaz volt Belgiumban, mint az ireké az angol uralom alatt. A mult század végefelé kezdődött meg a vlam nyelv és nép icnesszánsza, nyelvművelő társaságok alakultak, egy politikai csoport megindította a harcot a nemzeti nyelvnek az iskolákba való beviyéseértl vlam nyelvű lapok alakultak, műkedvelő társulatok színpadra vitték. Mindez a mozgalom a világháború elölt igen kis jelentőségű és politikailag komoly nem volt. A német megszállás esztendei alatt azonban a megszálló hatóságok teljesen egyenjoguvá tették a hivatali, iskolai és társadalmi életben a vlamot a franciával, a genti egyetem vlam1 nyelvűvé változott. A belga kormány