Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 52. szám - Vass József dr. a munkásvédelmi intézkedésekről és a balesetbiztosításról. A népjóléti és munkaügyi miniszter nyilatkozata a Magyar Külpolitika számára

Vasárnap, 1922 december 24. a munkásvédelmi intézkedésekről a balesetbiztosításról A miniszter visszautasítja Kunfi Zsigmond alaptalan vádaskodását A népjóléti és munkaügyi miniszter nyilatkozata a Magyar Küpolitika számára A magyar közönség meglehetősen tájékozatlanul áll azzal a munkával szemben, amelyet a népjóléti és munkaügyi minisztérium végez, a magyar munkásság szociális gondozása és baleset ellen való biztosítása érdekében. Ezért fölkerestem Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert, aki kérdéseimre való válaszképp szives és lekötelező készséggel, a következő nagyérdekü nyilatkozatot tette: A háboru elött a monarkia területén, de általában a nemzetközi viszony latban külön-külön állam és állam közölt kötött egyezmények szabályozták az egyik állam területéről a másikba, a munkakeresés céljaiból átvándorolt munkások betegségi és balesetbiztosítási viszonylatait. A háboru sok minden közt ezeket az egyezményeket is fölbontotta ugy, hogy részint a trianoni békeszerződés értelmében nemzetkőzi középpont utján, részint különösen a szomszédos viszonylatban külön egyezmények utján iparkodunk a munkás érdekeket biztosítani. Különösen sok eset adódik az idegen területről hozzánk, vagy tőlünk idegen területre átment és megbetegedett munkások ellátása terén. Ezt a kérdést egyelőre még a szomszédos viszonylatban sem sikerült véglegesen szabályoznunk. A helyzet tehát az, hogy a különböző államok területén lévő állami, vagy nyilvános jellegü kórházak rendelkezésre állanak a betegek felvétele körül és azután a külügyi képviselet utján iparkodik a gyógykezelési hely vagy állam, a munkás illetékességének államától a gyógykezelés költségeit bekövetelni. Egyelőre csak magyar területen tartózkodó idegen honos munkások gyógykezeléséről tudok konkrét intézkedésről beszámolni. Itt tudnillik a helyzet az, hogy az a kórház, amely az idegen munkás-beteget gyógykezeli, az így gyógykezelt idegenhonosok zárt listájával felszerelt számlát küld hozzám kiegyenlítés céljából. Ez a kiegyenlítés a tárcám terhére nehézség nélkül történik, a lista azután átkerül a magyar külügyminisztériumba, amely az illetékes államok kormányával felveszi az érintkezést. Nagyon érdekes jelenség s a magyar integritásnak még szociális higienikus terén is ujabb bizonyítéka, hogy ezeket a kórházakat, amelyeknek hatásterületét a trianoni békeszerződés elvágta, az elvágott területről meglehetős nagyszámban keresik fel a betegek, sőt a budapesti kórházak és klinikák régi iá hírét és kiválóságát bizonyítja az a körülmény, hogy az elszakított területekről sulyos esetekben Budapestre jönnek gyógyulást váró betegek egy kiváló kórházba, vagy professzorhoz, ami különben szinte természetes. Mert az ezer éves kapcsolatok helyébe nem lehet könnyen behelyettesíteni uj kapcsolatokat: Prága, vagy Bukarest, vagy Belgrád-felé, amely két utóbbi helyen egyébként is a higienia messze alatta marad a magyar szintájnak. Sokkal nehezebb kérdés a betegek gyógykezelésénél a balesetet idegen területen szenvedő biztosított munkások baleset járulékának a kérdése. A háború előtt bizonyos kölcsönösség volt azon államok és Magyarország között, amelyekben a mienkhez hasonló munkás baleset biztosító intézmények voltak munkában. Ugyanez a probléma áll egyébként azokra a balesetrokkant munkásokra is, akik a magyar balesetjárulék birtokában idegen földre költözködtek, vagy megfordítva. Ezeknek a járulékoknak kifizetése az egész Középeurópában hatását éreztető óriási valuta különbségek miatt szinte megoldhatatlan probléma, mert p. u. az olaszföldön balesetes magyar munkás lirában szeretné kapni járadékát viszont a magyar földön tartózkodó olasz munkás a magyar koronában kiszámított járulékát szintén lirában követeli. A kérdés jelenleg még megoldatlan, ha csak megoldásnak nem tekintjük azt, hogy az idegen területen levő balesetes munkásnak, ha balesete Magyarországon történt, a járadék a kormány engedélyével magyar korona alapon fizethető ki. Nagyon alapos reményem van azonban arra, hogy ezek a kérdések a különböző államokkal folyamatban lévő szerződési tárgyalások során szintén megoldást nyerhetnek. A nemzetközi munkásvédelmi középpont munkálataiban magyar részről amint egyébként ez kötelességünk is — képviseletettel és szakemberekkel munkálunk közre. Nagyon nagy meglepetéssel olvastam tehát a sajtóban Kunfi Zsigmondnak olyan irányu nyilatkozatát, hogy Magyarországon „a fehér terror" országában a munkásság külföldi jogos és törvényes képviselete lehetetlen. Nem tudom, hogy Kunfi ezt az állítását tájékozatlanságra vagy rossz akaratra vezessem-e vissza, vagy mind a kettőre, mert hiszem ha ő csakugyan annyira érdeklődik a magyar viszonyok iránt, mint amennyire nyilatkozatában alaposságot követelni látszik a maga részéről, akkor tudnia kellene, hogy a magyar törvény nemcsak nem zárja el a munkásság képviseletét a külföldi tárgyalásokon, hanem ellenkezőleg különös gondja van arra, hogy ez a munkásságnak is megfelelő módon megtörténhessék. Vagy figyelemmel kísérjük egyébként is a Bureau de Travaille munkásságát, törekvéseit, szándékait és a mennyire országunk túlnyomóan agrár jellege és a most spesális honi viszonyaink lehetővé teszik. e törekvéseket mi magunk is támogatni és realizálni törekszünk. Bihari Imre. Az olasz szociálista párt szakadása A multkor részletesen ismertettük azokat az eseményeket, melyek az olasz szocialista párt szakadását idézték elő. Most legutóbb, beavatott olasz forrásból az a híradás került napvilágra, hogy a maximalisták és kommunisták teljes együttműködése elől minden akadály eltünt, amennyiben a pártból az. 1921. évben kilépett kommunisták is visszalépnek oda. Moszkva egyenes utasítására. Viszont Serrati visszalép a párt vezetésétől, valamint az. Avanti főszerkesztői tisztétől és fontos nemzetközi misszióval fogják őt megbízni. A híradás valóságában kételkedni nincs okunk. Serrati, moszkvai utja alkalmával, ugy látszik, mégis meggyőzte a kommunista Internationale vezetőségét, hogy taktikai szempontból helyesebb, ha a kommunisták lépnek be a szocialista köpönyegü pártba, mintha megfordítva történnék ez, mert ebben az esetben a maximalistáknak tulnyomó része távolmaradna és az eddigi eredmények semmisekké válnának. Moszkvának minden törekvése most arra fog irányulni, hogy az igy eltávolitandó Serrati- helyét a maga megbizható emberével töltse be. hiszen Serrati ezidőszerint. bármily kezesbáránynak is látszik, mégis csak egyéniség és Moszkva az egyéniségektől irtózik, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Levél Finnországból A belpolitikai helyzet — A nemzetvédelmi csapatok és Mannerheim — Az alkoholtilalom — Becsüljük meg a finnek baráti kézszorítását Irta: LEFFLER BÉLA rosszabb szeszesitalokat, természetesen méreg drága áron, mert az esetleges birságoka is előre belekalkulálja a vendéglős. Az utcán, külön szeszdetektivek és rendőrök őrködnek és éjjelente 50—80 embert kisérnek be italozás vagy részegség miatt. A finnek maguk is azt mondják, hogy az egész esztállam abból él, hogy Finnországban szeszt csempész. Az észteknek méltó versenytársai a szeszcsempészésben a németek, akiknek állandóan egész szeszhajórajuk cirkál a finn szigetek előtt lőtávolban a finn vámrendőrség hajójától. Egész Finnországban mindjobban erősödik a hangadat, mely követeli a szesztilalom eltörlését és korlátozott szeszkimérés engedélyezését olyan alapon, mint az Svédországban történik. A szesztilalomnak különbena finn gazdasági életre is kedvezőtlen befolyása van, mert pl. Spanyolország háromszorosára emelte föl a finn papirés faáruk vámját csak azért, mert a spanyol borok elveszitették a finn piacot. A finn szesztilalom különben sem egyéb szerencsétlen kisérletnél, mely elméletben föltétlenül helyes és kívánatos, de gyakorlatban nem valósítható meg. Finnországról és finnekről szólva nem szabad megfeledkeznünk arról a baráti és rokoni hangulatról, mellyel itt a magyarság iránt vannak. A nagy távolság, de még inkább az orosz uralom a pánszlávizmus — minden áron igyekezett elnyomni a két rokon népnek egymáshoz való természetes közlekedését. A távolság ugyan most is meg van, de ezt le lehet győzni, ha a két ország fiai komolyan akarják az érintkezést. Éppen azért Magyarországon népszerűsíteni, ismertetni kellene a független szabad Finnországot és sonló mozgalmat kellene inditani Magyarország érdekében és a finnek között. A győztes nagy nyugati államokban talán egyesek részvéttel tekintenek reánk, de a legtöbben tudomást se akarnak venni Magyarországról, éppen azért becsüljük meg a finnek erőteljes őszinte kézszorítását. HIREK - Micsura lapot alapit. Prágából jelentik: Nagyszombatban legközelebb uj lap jelenik meg, amely dr. Micsura, volt felvidéki miniszter politikáját követi. Ez a politika tudvalevőleg a tót néppárt ellen irányul. Az uj lapnak dr. Hodal lesz a főszerkesztője. (MTI. ) — Diolomáciai hírek. A szófiai m. kir. követség ügyvivője a m. kir. külügyminisztertől kapott felhatalmazás alapján Klein Sándor dr. szófiai ügyvédet az ottani követség jogtanácsosává kinevezte. — Berlinből jelentik: A német kormány értesítette a szovjetkormányt, hogy Charkovban, Minszkben, Tifliszben és Csilában német konzulátusokat fog felállitani. — Rittner Eduard dr. alkonzult ideiglenes minőségben a budapesti követséghez osztották be szolgálatvételre, ahol a konzuli ügyek vezetését ruházták rá. - Formentint Omera Italot, a budapesti olasz követség attséját Rómába helyezték át és helyébe Pirajno György attasét nevezték ki a II, Általánosságban a finn belpolitikai helyzet igen kedvező, mert a pártpolitikai surlódások nem játszanak nagy szerepet és a finn polgárság egyetértve a finn-svédekkel, egyetértésben, komolyan és szorgalmasan dolgozik az ország érdekében. Az országban sehol sincsen nyoma a kirivó nagy vagyoni vagy rangbeli ellentétnek és maga Helsingfors lakossága sem külföldi divat majmolásával akarja mutatni kulturális fölényét. A finn főváros külső életében kellemes változatosságot ad az u. n. suojeluskunnat, vagyis a polgári gárdisták gyakori fölvonulása. Maga a finn hadsereg alig több 35. 000 főnél és mindenki tudja Finnországban, hogy ez a csekély számu hadsereg alig volna képes föltartóztatni az orosz szovjetnek azt a titkos és nyilt törekvését, hogy Finnországban visszaállítsa a vörösök uralmát. Az ország megvédésének feladatát a nemzeti gárda vállalta magára, melynek taglétszáma jelenleg l50 ezer. A finn nemzeti gárdát 1918-ban Mannerheim tábornok szervezte meg és az ma is teljesen katonai szervezet azzal a különbséggel, hogy tagjai csak a hétnek bizonyos napjain kötelesek egyenruhában és fegyveresen szolgálatotl teljesíteni. A nemzeti gárda különben a finn államtól rendszeres évi támogatást kap, melyet a finn parlament szavazott meg. A finnek büszkeséggel és szeretettel néznek az apró növésü, egészséges arcu fiatal gárdistákra, amint kemény katonás lépteikben vonulnak végig Helsingfors utcáin, mert tudják, hogy ezek a fiatal katonák minden percben készek megvédeni fegyverrel a kezükben Finnországot akár a külső, akár a belső ellenséggel, vagy pedig árulóval szemben. A finn nemzeti gárda tiszteletbeli parancsnoka még mindig Mannerheim tábornok, akit a gárda, mikor most november 21-én Helsingforsba visszaérkezett, fejedelmet megillető tisztelettel és diszfölvonulással fogadott. A finn nemzeti gárda tagjai azonban nem foglalkoznak napi politikával, nekik csak céljuk van: hogy védő kart nyujtsanak a finn társadalom felé, ha akár a belső bujkáló vörös áruló, akár a külső ellenség támadni merne. A finn köztársaság derűs egét egyetlen kis szürke felleg homályosítja el és ez a szesztilalom. Mi magyarok nem értjük, hogy a szesz hogyan játszhatik politikai szerepet az északi országokban, pedig az utóbbi években nem volt nevezetesebb politikai gyűlés Svédországban, Norvégiában vagy Finnországban, hol a szeszkérdést elő nem hozták volna. A finn parlament tudvalevően két évvel ezelőtt hozta be a szesztilalmat és a törvény megszegőit szigoru büntetésekkel (pénzbirság, börtön, polgári jogok elvesztése) sujtotta. Ennek az intézkedésnek az eredménye azonban minden várakozás ellenére az lett, hogy a szesztilalom életbelépésével egyidejüen megkezdték a titkos pálinkafőzést és a szeszcsempészést. Az orvosok nem győzték irni az u. n. szeszrecepteket és egyszerre szinte járványszerűen léptek föl olyan betegségek, melyeket csak cognac-kal vagy alkohollal lehet gyógykezelni. A vendéglőkben tojástartókban és kávéscsészékben mérik a különféle rosszabbnál budapesti olasz követséghez.