Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 49. szám - Amerika nem lelkesedik a franciákért - Csehország gazdasági válsága

MAGYAR KÜLPOLITIKA Amerika nem lelkesedik a franciákért Erős franciaellenes politika az Egyesült Államokban — „Nem megyünk át többé Európába i" — Az amerikai néplélektől idegen a francia sajtó uszitó hangja A Figaro washingtoni tudósítója (Clemenceau utja alkalmával érdekes leveliben számol be róla, hogy milyen szemmel nézik Franciaországot most az Egyesült-Ál amokban. A cikket francia ember írja, adatait eléggé megerősítik azok a tüntetések, melyek Clemenceau utjával kapcsolatban min. dere é bekövetkeztek. A cikk így szól: Anglia után Franciaország következett. Az amerikai féktelen angolellenes propaganda helyeit napról-napra tért hódit a franciaellenes propaganda. Szomoruan kell megállapítani, hogy Amerikának az utolsó évekig tanusított francia szimpátiája már a multé. Most már egyedül Franciaországot tekintjük az európai zavarok okozójának. „Vad imperialisták és militaristák" — hang. zik fel mindenütt, ahol Franciaország kerül szóba az európai problémával kapcsolatban. Az oroszokról már mindenki az elismerés hangján beszél, Németországot sajnálják, Angliával nem törődnek, de Franciaországból militarista szörnyet csinál a tulfütött amerikai képzelet. Nem nehéz megállapítani, hogy akik tegnap még barátaink voltak, ma a legjobb esetben csaknem ellenségeink. És mi Amerikai franciák lehetetlenül állunk e veszélyes propagandával szemben. Mi az oka ennek? A jól megszervezett franiaellenes sajtópropaganda és a vágy az elszigeteltség után. Amerika nem akar Európán segíteni. Ugy iszonyodik az európai kérdéstől, mint valami fertőző betegségtől. A nagytőkés Európának hitelre szállított áruját siratja. A munkás az európai zavaroknak tulajdonitja a nagyarányu munkanélküliséget. Multkor egy (inteligens) ismerős gyáros ismerősöm ezt mondta: „Franciaország az oka mindennek, mert nem. fér a bőrébe. A. franciák előre ittak a medve bőrére, milliárdos adósságokat, csináltak, azt tervezve, hogy majd lecsapolják Németországot. Pedig ha kinyitottak volna szemüket, tudniok kellett volna, hogy Németországról sem "lehet két bört lenyuzni. Most Németország agonizál s az amúgy is beteg Európának ez a nyílt fertőző sebe fertőzni fogja a szomszédokat is. De önök franciák, még most is. a haldokló nyalkán térdelnek és azt hiszik, hogy aközépkori ököljog •alapján meg lehet oldani a nagy gazdaságii világválságot. Ha önök nem akarnak észretérni, ne is kívánják, hogy mi ujabb áldozatokat hozzunk Európáért, mely a közeljövőben. borzalmas szociális forradalmak színhelye lesz. Nem vállalkozhatunk az olyan orvos szerepére, aki bekötözi a beteget, holott tudja, hogy a beteg rögtön letépi a köteléket. Az. amerikai munkás ezt mondja: „Falják fel egymást!" Aki nem akar élni, dögöljön meg! Az európai burzsoáziának még nem volt elég a háboruból,, csináljon ujat, de minket hagyjon ki a játékból. Már több mint öt millió munkanélkülink van. Több kölcsönt és katonát nem Adunk a megőrült franciáknak, akik el akarják nyelni az egész világot. Majd ha a nyomor, mely a Volga mellől indult el és most Németországban állomásozik, elérkezik Páris alá'is, akkor talán majd észretérnek, de már késő lesz. én nem akarok többé azért koplalni, hogy a megkergült franciáknak ezerrel több gépfegyverük legyen Németország megfojtásárá. Ha. akarják, falják föl egymást, de nekünk hagyjanak békét!1' Egy magasrangu amerikai katonatiszt ismerősöm igy beszélt: „Nem me. gyünk át többé Európába. Félmillió emberünk porlad a flandriai mocsarakban és cserébe azt kaptuk érte, hogy nekünk mindenki tartozik. Az amerikai hadsereg fegyelmezett, de nem lehetne még egyszer az amerikai tömegeket a verduni tömegsírokba vezényelni csak azért, hogy Franciaország néhány szén Irányával többet elkaparintson Németországtól. A militarista Németország elpusztásánál mi is segédkezünk, mert ez általános emberi érdek volt, de nem nyuthatunk segédkezet a dolgozó német nép országának, megsemmisítésére. Az újságíró: A francia kultura bő medre ugy látszik elapadt. Természetes, hogy a ma felszínen levő hivatalos francia mentalitás nem is kedvezhet a tiszta emberi ideálokéul küzdő müvé széknek. Biztos, hogy vannak ilyenek is, de álmodozó hangjuk elsikkad a szörnyü kakofoniában. A militarizmus militarizálta a lelkeket is és a minden szép és jóiránt fogékony francia közönség most olyan uj müveket kénylein olvasni, melyeknek szelleme közelebb áll a polinéziai benszülöttek gondolatvilágához, mint Anatole Francé, Romain Rolland és Henry Baribuss szelleméhez. Az amerikai néplélektől idegen az a gyülölködő, uszító hang, amely most a francia ujságokban könyvekben és színpadokon honos Amerika beolvaszt minden igazi szellemi értéket, de ha a francia iró a német embert még ma is bosohnak és emberevőnek emlegeti, nem csodálkozhatunk rajta, hogy a legfrissebb francia munkáknak még egy ezrelékét sem fordítják le angol nyelvre. A militarsta Franciaország szellemi terméke nekünk nem importcikk és azt hiszem, nem is lesz az soha. " így beszélnek rólunk Amerikában. És már ott tartunk, hogy meg sem hallgatnak, ha védekezni akarunk. Ezeket írja Louis Lou, a Figaro ameríkai tudósítója. Clemenceau, a tigris pedig nem védekezni ment Amerikába, hanem támadni. Midőn a békepárti szenátorokat a legtapintatlanabbul megtámadta. amikor gyűléseken a közönség gunykacaja közt olyan valótlanságokat állit, hogy a Rajnavidékre, a németek elnyomására Franciaország egyetlen szines katonát nem szállított, jól tudjuk, hogy az amerikai közszellem nem nézi embernek a színeseket, tehát elölte ez a legnagyobb vád. ha fehér ember ellen színest használnak fel, nem sok remény van rá, hogy ilyen közszellem mellett javuljon valamit az amer kaiak véleménye a mai Franciaországról. Sőt. Csehország gazdasági válsága Prága Európa legdrágább városa — A drágaság igazi okai a sulos katonai kiadások —- A kisebbségi kérdések megoldása — Az angol'külkereskedelmi hivatal jelentése London, nov. 28. Az angol külkereskedelmi hivatalhoz Csehország gazdasági helyzetéről küldött jelentés megállapítja, hogy az a rendkívüli fellendülés, amelynek a cseh ipar közvetlenül a háborubefejezte után nekiindul, most már teljesen alábbhagyott. A csen gyárosok 1921 novemberéig könnyen szerzett jólétben éltek. Elörelátható volt azonban már, hogy ez a kedvező helyzet nem tarthat tovább. A cseh valuta megerősbödése következtében a cseh ipar a külföldön veszített verseny képességéből. Kiemel a jelentés egy másik nagyfontosságu körülményt is. Csehországnak, mint független, államnak, még számos nehéz problémát kell megoldani a, mielőtt tökéletesnek lehetne nevezni állami konszolidációját. Ezeknek a problémáknak a megoldása attól az általános politikától függ. amilyen polit-kát Európában a következő tiz év alatt fognak követni. Majd igy folytatja a jelentés: Prága ma Európa legdrágább városa és semmisem árt annyira a cseh érdekeknek, mint az a propaganda, amely Prágát olcsóság paradicsomaként állítja oda. Az általános drágulás részben a valuta drágulásával magyarázható, a tulajdonképpeni baj azonban mélyebben gyökerezik. A drágaság igazi oka a tulterhelt költségvetés tőként a sulyos katonai kiadások. és a lakosságnak ebből származó rendkívül erős megadóztatása. A cseh gyáros ezeken felül sokkal nagyobb haszonszerzéshez szokott hozzá, mint az angol és jelentékenyen magasabb felárat számit, hogy fedezze magát az ingadozó valuta vészélye ellen. Mindezek miatt a csah ipar rendkívül kritikus időszak előtt áll és hogy ezeken a bajokon segíthessenek, leszállították a béreket, amit csodaszernek tekintenek, azonban magábanvéve nem elégséges. A köztársaságiak más sulyos problémákat is meq kell oldania. ugy mint faji. kisebbségi, és társadalmi kérdéseket. Ezek ugyan a politika körébe tartoznak, azonban mégis meg oldásuktól függ elsősorban a köztársaság gazdasági helyzete. A jelentés végül a kivándorlók nagy számára utalva, annak a nézetének ad kifejezést hogy elkerülhetetlenek lesznek a munkapiacon a sztrájkok, a kizárások, a munkanélküliség növekedése és a válság más megnyilvánulásai. A szerb valutadiktátor kudarca Plavsics Dusán szerb pénzügyi álamtitkár, aki néhány hónap óta a valutaügyek teljha'a mu intézője, hivatalbalépése óta az ország ugyszólván valamennyi közgazdasági tényezőinek bizalmát bírja. Éppen ezért nagy feltünést keltett, az a lelep ező támadás, amelyet a Vreme cimü belgrádi la, p intézett Plavsics elen. A Vreme megálapitja. hogy az uj államtitkár a hozzzáfüzött, remények ellenére csak ott folytatta, ahol elődei abbahagyták. Valamennyi intézkedést már korábban is megkisérelték, az egyedüli uj dolog a csehszlovák—jugosláv közös akció, amely azonban a közvélemény előtt nem ismeretes és még messze van a megvalósít ástól. A többi eszközök igénybevételével Plavsics elődeinek is voltak pillanatnyi sikerei, rövid időre megjavították a dinár árfolyamát, de nagyon drága áron és a közgazdaság és kereskedelem kárára. A stabilizáció — folytatja a Vreme — csak szemfényvesztés. mert egyre ingadozik az árfolyam, amelyen a dinárt stabilizálni akarják. Azt sem tudni még, mivel valósítják meg a stabilizációt, mert a kölcsöndollár valószínűleg nem lesz elég, az OsztrákMagyar Bank likvidálásából kapott aranyat pedig már eladták. Plavsics maga sem tudja biztosan milyen árfolyam mellett volna legjobb a dinár árfolyamát megszilárditani, hol 8. hol 10, hol pedig 12 centimesről beszél. A legélénkebben azt helyte'eniti a Vreme. hogy az aranykoronákat a külföldön adta el a minisztérium. Ennek oka abban van. hogy a minisztérium nem tudott arra nézve megegyezni a Narodna Bankával, hogy milyen árfolyam mellett vegye meg a bank az ausztriai aranyat. Igy az aranynak az országból való kivitelével a kormány nem gondoskodik a dinár arany fedezetéről és igy nem is várható, hogy a dinár iránt a külfölddön bizalommal legyenek. Ha ezen az uton haladnak tovább, a dinár stabilizációja csak álom marad. r Vasárnapi. 1922 december 3; — Magyar Leszámítoló ős Pénzváltó Bank e hó 24-én tartott igazgatósági ü ésén elhatározta, hogy december hó 5-kére rendkivüli közgyülést hiv egyte, amelyen az intézet alaptökéjének 200 millió K-ról 350 millió koronára való felemelését fogja javasolni. Az igazgatóság inditványa elteimében a k bocsátandó részvényekből 250. 000 darab a régi részvényeseknek fog elővételre felajánltatni, mig 125. 000 darab elhelyezése tekintetében több évi zárolás mellett gondoskodás történt. — A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága a december 5-iki rendkívüli közgyülésnek az alaptőkének 72 millió koronáról 108 millió koronára való emelését indítványozza, ugy, hogy 40. 000 uj részvényt most és további 20: 000 az igazgatóság által megalapítandó, későbbi időpontban bocsáttassák ki. E tőkeszaporitásban egy svájci csoport vesz részt. — A „Mcrcur" Váltóüzlet rt. igazgatóstága az intézet nagy fejlődésire való tekintettelhatározta, hogy ez év december hó 6-ára rendkívüli közgyülést hiv egybe, amelynek javasolni fogja az alaptőkének 100, 000. 000 koronára való fölemelését. — A Magyar Általános Hitelbank; megtartott rendkívüli közgyülése elhatározta az intézet alaptőkéjének 350. 000 darab 400 K n. é, 1923 január 1-től osz. talékjogosult uj részvény kibocsátása által 280 millió koronáról 420 millió koronára való fölemelését olyképpen, hogy az eddigi részvényeseknek az összes uj részvényekre 2: 1 arányban egyenként 5000 korona áron elővéte i joguk van, mely november 27-től december 7-ig bezárólag gyakorolható. A közgyülés egyúttal tudomásul vette, hogy az alaptőke-emelés keresztülvitelét az intézettel (szoros üzleti összekötetésben álló elsőrangu bankcégek biztosítják. A müvelet. lebonyotitása után a bank saját tökéje (alaptőke és kimutat tott tartalékok) mintegy milliárd koronára fog emelkedni. — A Magyar Jelzálog Hitelbank 1921. üzleti évre 13, 547. 978 korona 82 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság az ez évi december 12-ére egybehívott rendes közgyűlésén javasolni fogja, hogy tekintettel az intézet külföldi tartozásaira, ezen nyereségből, valamint az előző évekből áthozott nyereségből 31, 000. 000 korona egy, ArfoIyamvesztesági tartalék alap"-ba helyeztessék és 1, 358. 815 korona 69 fillér az uj Üzleti évra vitessék át. — Az Olajművek rt. Kohn Adolf és Társa cég az 1921—1922. üzletévre 60 kor. osztalékot fizet és az alaptőkének 40 millióról 60 millióra való fölemelését határozta el. — Hazai Bank Részvénytársaság novemberben megtartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóságnak a részvények összevonására és az alaptőke fölemelésére vonatkozó indítványát elfogadta. Ehhez képest minden 5 darab 200 korona névértékü részvény 1 darab 1000 korona névértékü részvénvre cserélhető át nov. 30-ától kezdődően a bank, vagy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület értékpapirpénztáránál. Ugyanott gyakorolható az elővételi jog is — december 9-ig bezárólag — az összes kibocsátásra kerülő uj részvényekre akként, hogy minden darab immár összevont 1000 korona névértékű részvény alapján 1 darab uj, 1923 január 1-töl osztalékjogosult részvény vehető át 4250 koronás tel quel árfolyamon. — A Belvárosi Takarékpénztár R. -T. igazgatósága a december 5-ére öszszehivott rendkívüli közgyűlésen az alaptőkének 100. 000 millió koronára való fölemelését fogja javasolni. — A Magyar Általános Kőszénbánya R. -T. megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta 82. 000 darab uj részvény kibocsátását. A részvényesek 2 darab régi részvényre 1 darab 1923 évi szelvénnyel ellátott uj részvényt kapnak 10. 000 korona kibocsátási áron. Az elővételi jog a társulat főpénztáránál és a Magyar Általános Hite banknál nov, 29-től december 9-ig gyakorolható. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapesti 1922 Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Rökk Szilárd-u. 4. 1, Felelős nyomdavezetői Nedeczky László