Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 49. szám - Amerika nem lelkesedik a franciákért - Csehország gazdasági válsága

MAGYAR KÜLPOLITIKA Amerika nem lelkesedik a franciákért Erős franciaellenes politika az Egyesült Államokban — „Nem megyünk át többé Európába i" — Az amerikai néplélektől idegen a francia sajtó uszitó hangja A Figaro washingtoni tudósítója (Clemenceau utja alkalmával érdekes leveliben számol be róla, hogy milyen szemmel nézik Franciaországot most az Egyesült-Ál amokban. A cikket francia ember írja, adatait eléggé meg­erősítik azok a tüntetések, melyek Clemenceau utjával kapcsolatban min. dere é bekövetkeztek. A cikk így szól: Anglia után Franciaország követ­kezett. Az amerikai féktelen angolelle­nes propaganda helyeit napról-napra tért hódit a franciaellenes propaganda. Szomoruan kell megállapítani, hogy Amerikának az utolsó évekig tanusított francia szimpátiája már a multé. Most már egyedül Franciaországot tekintjük az európai zavarok okozójának. „Vad imperialisták és militaristák" — hang. zik fel mindenütt, ahol Franciaország kerül szóba az európai problémával kapcsolatban. Az oroszokról már min­denki az elismerés hangján beszél, Né­metországot sajnálják, Angliával nem törődnek, de Franciaországból milita­rista szörnyet csinál a tulfütött ameri­kai képzelet. Nem nehéz megállapítani, hogy akik tegnap még barátaink vol­tak, ma a legjobb esetben csaknem ellenségeink. És mi Amerikai franciák lehetetlenül állunk e veszélyes propa­gandával szemben. Mi az oka ennek? A jól megszerve­zett franiaellenes sajtópropaganda és a vágy az elszigeteltség után. Amerika nem akar Európán segíteni. Ugy iszo­nyodik az európai kérdéstől, mint va­lami fertőző betegségtől. A nagytőkés Európának hitelre szállított áruját si­ratja. A munkás az európai zavaroknak tulajdonitja a nagyarányu munkanél­küliséget. Multkor egy (inteligens) ismerős gyáros ismerősöm ezt mondta: „Franciaország az oka mindennek, mert nem. fér a bőrébe. A. franciák előre ittak a medve bőrére, milliárdos adósságo­kat, csináltak, azt tervezve, hogy majd lecsapolják Németországot. Pedig ha kinyitottak volna szemüket, tudniok kellett volna, hogy Németországról sem "lehet két bört lenyuzni. Most Né­metország agonizál s az amúgy is be­teg Európának ez a nyílt fertőző sebe fertőzni fogja a szomszédokat is. De önök franciák, még most is. a haldokló nyalkán térdelnek és azt hiszik, hogy aközépkori ököljog •alapján meg lehet oldani a nagy gazdaságii világválságot. Ha önök nem akarnak észretérni, ne is kívánják, hogy mi ujabb áldozatokat hozzunk Európáért, mely a közeljövő­ben. borzalmas szociális forradalmak színhelye lesz. Nem vállalkozhatunk az olyan orvos szerepére, aki bekötözi a beteget, holott tudja, hogy a beteg rögtön letépi a köteléket. Az. amerikai munkás ezt mondja: „Falják fel egymást!" Aki nem akar élni, dögöljön meg! Az európai bur­zsoáziának még nem volt elég a hábo­ruból,, csináljon ujat, de minket hagy­jon ki a játékból. Már több mint öt millió munkanélkülink van. Több köl­csönt és katonát nem Adunk a meg­őrült franciáknak, akik el akarják nyelni az egész világot. Majd ha a nyomor, mely a Volga mellől indult el és most Németországban állomásozik, elérkezik Páris alá'is, akkor talán majd észretérnek, de már késő lesz. én nem akarok többé azért koplalni, hogy a megkergült franciáknak ezerrel több gépfegyverük legyen Németország meg­fojtásárá. Ha. akarják, falják föl egy­mást, de nekünk hagyjanak békét!1' Egy magasrangu amerikai katona­tiszt ismerősöm igy beszélt: „Nem me. gyünk át többé Európába. Félmillió emberünk porlad a flandriai mocsarak­ban és cserébe azt kaptuk érte, hogy nekünk mindenki tartozik. Az amerikai hadsereg fegyelmezett, de nem lehetne még egyszer az amerikai tömegeket a verduni tömegsírokba vezényelni csak azért, hogy Franciaország néhány szén Irányával többet elkaparintson Német­országtól. A militarista Németország elpusztásánál mi is segédkezünk, mert ez általános emberi érdek volt, de nem nyuthatunk segédkezet a dolgozó né­met nép országának, megsemmisíté­sére. Az újságíró: A francia kultura bő medre ugy látszik elapadt. Természe­tes, hogy a ma felszínen levő hivatalos francia mentalitás nem is kedvezhet a tiszta emberi ideálokéul küzdő müvé széknek. Biztos, hogy vannak ilyenek is, de álmodozó hangjuk elsikkad a szörnyü kakofoniában. A militarizmus militarizálta a lelkeket is és a minden szép és jóiránt fogékony francia kö­zönség most olyan uj müveket kény­lein olvasni, melyeknek szelleme köze­lebb áll a polinéziai benszülöttek gon­dolatvilágához, mint Anatole Francé, Romain Rolland és Henry Baribuss szelleméhez. Az amerikai néplélektől idegen az a gyülölködő, uszító hang, amely most a francia ujságokban könyvekben és színpadokon honos Ame­rika beolvaszt minden igazi szellemi értéket, de ha a francia iró a német embert még ma is bosohnak és ember­evőnek emlegeti, nem csodálkozhatunk rajta, hogy a legfrissebb francia mun­káknak még egy ezrelékét sem fordít­ják le angol nyelvre. A militarsta Franciaország szellemi terméke nekünk nem importcikk és azt hiszem, nem is lesz az soha. " így beszélnek rólunk Amerikában. És már ott tartunk, hogy meg sem hallgatnak, ha védekezni akarunk. Ezeket írja Louis Lou, a Figaro ame­ríkai tudósítója. Clemenceau, a tigris pedig nem védekezni ment Amerikába, hanem támadni. Midőn a békepárti szenátorokat a legtapintatlanabbul megtámadta. amikor gyűléseken a kö­zönség gunykacaja közt olyan valót­lanságokat állit, hogy a Rajnavidékre, a németek elnyomására Franciaország egyetlen szines katonát nem szállított, jól tudjuk, hogy az amerikai közszel­lem nem nézi embernek a színeseket, tehát elölte ez a legnagyobb vád. ha fehér ember ellen színest használnak fel, nem sok remény van rá, hogy ilyen közszellem mellett javuljon valamit az amer kaiak véleménye a mai Francia­országról. Sőt. Csehország gazdasági válsága Prága Európa legdrágább városa — A drágaság igazi okai a sulos katonai kiadások —- A kisebbségi kérdések megoldása — Az angol'külkereskedelmi hivatal jelentése London, nov. 28. Az angol külkereskedelmi hivatal­hoz Csehország gazdasági helyzetéről küldött jelentés megállapítja, hogy az a rendkívüli fellendülés, amelynek a cseh ipar közvetlenül a háborubefe­jezte után nekiindul, most már telje­sen alábbhagyott. A csen gyárosok 1921 novemberéig könnyen szerzett jólétben éltek. Elörelátható volt azon­ban már, hogy ez a kedvező helyzet nem tarthat tovább. A cseh valuta megerősbödése következtében a cseh ipar a külföldön veszített verseny ké­pességéből. Kiemel a jelentés egy másik nagy­fontosságu körülményt is. Csehor­szágnak, mint független, államnak, még számos nehéz problémát kell megoldani a, mielőtt tökéletesnek le­hetne nevezni állami konszolidáció­ját. Ezeknek a problémáknak a meg­oldása attól az általános politikától függ. amilyen polit-kát Európában a következő tiz év alatt fognak kö­vetni. Majd igy folytatja a jelentés: Prága ma Európa legdrágább városa és semmisem árt annyira a cseh érdekek­nek, mint az a propaganda, amely Prágát olcsóság paradicsomaként ál­lítja oda. Az általános drágulás rész­ben a valuta drágulásával magyaráz­ható, a tulajdonképpeni baj azonban mélyebben gyökerezik. A drágaság igazi oka a tulterhelt költségvetés tő­ként a sulyos katonai kiadások. és a lakosságnak ebből származó rendkí­vül erős megadóztatása. A cseh gyáros ezeken felül sokkal nagyobb haszon­szerzéshez szokott hozzá, mint az an­gol és jelentékenyen magasabb felárat számit, hogy fedezze magát az in­gadozó valuta vészélye ellen. Mind­ezek miatt a csah ipar rendkívül kri­tikus időszak előtt áll és hogy ezeken a bajokon segíthessenek, leszállították a béreket, amit csodaszernek tekin­tenek, azonban magábanvéve nem elégséges. A köztársaságiak más su­lyos problémákat is meq kell oldania. ugy mint faji. kisebbségi, és társadal­mi kérdéseket. Ezek ugyan a politika körébe tartoznak, azonban mégis meg oldásuktól függ elsősorban a köztár­saság gazdasági helyzete. A jelentés végül a kivándorlók nagy számára utalva, annak a nézetének ad kifejezést hogy elkerülhetetlenek lesznek a munkapiacon a sztrájkok, a kizárások, a munkanélküliség növeke­dése és a válság más megnyilvánu­lásai. A szerb valutadiktátor kudarca Plavsics Dusán szerb pénzügyi ál­amtitkár, aki néhány hónap óta a va­lutaügyek teljha'a mu intézője, hiva­talbalépése óta az ország ugyszólván valamennyi közgazdasági tényezőinek bizalmát bírja. Éppen ezért nagy fel­tünést keltett, az a lelep ező támadás, amelyet a Vreme cimü belgrádi la, p intézett Plavsics elen. A Vreme megálapitja. hogy az uj államtitkár a hozzzáfüzött, remények ellenére csak ott folytatta, ahol elő­dei abbahagyták. Valamennyi intéz­kedést már korábban is megkisérel­ték, az egyedüli uj dolog a csehszlo­vák—jugosláv közös akció, amely azonban a közvélemény előtt nem is­meretes és még messze van a meg­valósít ástól. A többi eszközök igény­bevételével Plavsics elődeinek is vol­tak pillanatnyi sikerei, rövid időre megjavították a dinár árfolyamát, de nagyon drága áron és a közgazdaság és kereskedelem kárára. A stabilizáció — folytatja a Vreme — csak szemfényvesztés. mert egyre ingadozik az árfolyam, amelyen a di­nárt stabilizálni akarják. Azt sem tudni még, mivel valósítják meg a stabilizációt, mert a kölcsöndollár valószínűleg nem lesz elég, az Osztrák­Magyar Bank likvidálásából kapott aranyat pedig már eladták. Plavsics maga sem tudja biztosan milyen ár­folyam mellett volna legjobb a dinár árfolyamát megszilárditani, hol 8. hol 10, hol pedig 12 centimesről beszél. A legélénkebben azt helyte'eniti a Vreme. hogy az aranykoronákat a külföldön adta el a minisztérium. Ennek oka abban van. hogy a minisz­térium nem tudott arra nézve meg­egyezni a Narodna Bankával, hogy milyen árfolyam mellett vegye meg a bank az ausztriai aranyat. Igy az aranynak az országból való kivitelé­vel a kormány nem gondoskodik a dinár arany fedezetéről és igy nem is várható, hogy a dinár iránt a külföld­dön bizalommal legyenek. Ha ezen az uton haladnak tovább, a dinár stabi­lizációja csak álom marad. r Vasárnapi. 1922 december 3; — Magyar Leszámítoló ős Pénzváltó Bank e hó 24-én tartott igazgatósági ü ésén elhatározta, hogy december hó 5-kére rendkivüli közgyülést hiv egyte, amelyen az intézet alaptökéjé­nek 200 millió K-ról 350 millió koro­nára való felemelését fogja javasolni. Az igazgatóság inditványa elteimé­ben a k bocsátandó részvényekből 250. 000 darab a régi részvényeseknek fog elővételre felajánltatni, mig 125. 000 darab elhelyezése tekintetében több évi zárolás mellett gondoskodás tör­tént. — A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága a decem­ber 5-iki rendkívüli közgyülésnek az alap­tőkének 72 millió koronáról 108 millió koronára való emelését indítványozza, ugy, hogy 40. 000 uj részvényt most és további 20: 000 az igazgatóság által meg­alapítandó, későbbi időpontban bocsáttas­sák ki. E tőkeszaporitásban egy svájci csoport vesz részt. — A „Mcrcur" Váltóüzlet rt. igazga­tóstága az intézet nagy fejlődésire való tekintettelhatározta, hogy ez év de­cember hó 6-ára rendkívüli közgyü­lést hiv egybe, amelynek javasolni fogja az alaptőkének 100, 000. 000 ko­ronára való fölemelését. — A Magyar Általános Hitelbank; megtartott rendkívüli közgyülése elha­tározta az intézet alaptőkéjének 350. 000 darab 400 K n. é, 1923 január 1-től osz. talékjogosult uj részvény kibocsátása ál­tal 280 millió koronáról 420 millió koro­nára való fölemelését olyképpen, hogy az eddigi részvényeseknek az összes uj rész­vényekre 2: 1 arányban egyenként 5000 korona áron elővéte i joguk van, mely november 27-től december 7-ig bezárólag gyakorolható. A közgyülés egyúttal tudo­másul vette, hogy az alaptőke-emelés ke­resztülvitelét az intézettel (szoros üzleti összekötetésben álló elsőrangu bankcégek biztosítják. A müvelet. lebonyotitása után a bank saját tökéje (alaptőke és kimutat tott tartalékok) mintegy milliárd ko­ronára fog emelkedni. — A Magyar Jelzálog Hitelbank 1921. üzleti évre 13, 547. 978 korona 82 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igaz­gatóság az ez évi december 12-ére egybe­hívott rendes közgyűlésén javasolni fogja, hogy tekintettel az intézet külföldi tarto­zásaira, ezen nyereségből, valamint az előző évekből áthozott nyereségből 31, 000. 000 korona egy, ArfoIyamveszte­sági tartalék alap"-ba helyeztessék és 1, 358. 815 korona 69 fillér az uj Üzleti évra vitessék át. — Az Olajművek rt. Kohn Adolf és Társa cég az 1921—1922. üzletévre 60 kor. osztalékot fizet és az alaptőké­nek 40 millióról 60 millióra való föl­emelését határozta el. — Hazai Bank Részvénytársaság novemberben megtartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóságnak a rész­vények összevonására és az alaptőke fölemelésére vonatkozó indítványát el­fogadta. Ehhez képest minden 5 da­rab 200 korona névértékü részvény 1 darab 1000 korona névértékü rész­vénvre cserélhető át nov. 30-ától kezdődően a bank, vagy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület érték­papirpénztáránál. Ugyanott gyakorol­ható az elővételi jog is — december 9-ig bezárólag — az összes kibocsá­tásra kerülő uj részvényekre akként, hogy minden darab immár összevont 1000 korona névértékű részvény alap­ján 1 darab uj, 1923 január 1-töl osztalékjogosult részvény vehető át 4250 koronás tel quel árfolyamon. — A Belvárosi Takarékpénztár R. -T. igazgatósága a december 5-ére ösz­szehivott rendkívüli közgyűlésen az alap­tőkének 100. 000 millió koronára való fölemelését fogja javasolni. — A Magyar Általános Kőszénbá­nya R. -T. megtartott rendkívüli köz­gyűlésén elhatározta 82. 000 darab uj rész­vény kibocsátását. A részvényesek 2 da­rab régi részvényre 1 darab 1923 évi szelvénnyel ellátott uj részvényt kapnak 10. 000 korona kibocsátási áron. Az elő­vételi jog a társulat főpénztáránál és a Magyar Általános Hite banknál nov, 29-től december 9-ig gyakorolható. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapesti 1922 Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Rökk Szilárd-u. 4. 1, Felelős nyomdavezetői Nedeczky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom