Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - Olaszországi szláv kisebbségek az olasz-szerb szerződés ellen

Csütörtök, 1924 február 14. MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 A szerb kormányt leszavazták A belgrádi Pravda értesülése sze­rint a kormány kebelében komolyabb természetű ellentétek törtek ki a tiszt­viselőkérdés miatt. Trifkovics és Trifu­novics miniszterek már régebben ak­ciót indítottak a tisztviselők fizetés­emelése érdekében. Az akcióhoz csat­lakoztak Pérics és Vujicsics miniszte­rek is. Sztojadinovics pénzügyminisz­ter azonban olyan mereven szembehe­lyezkedik a kívánságokkal, hogy a né­zeteltérés alighanem részleges kor­mányválságra vezet. A kormány tagjai vasárnap ebben az ügyben értekezletet tartottak, melyen Pasics is csatlako­zott a tisztviselők fizetésemelését sür­gető miniszterek álláspontjához. Ugyan­ez a minisztertanács elhatározta, hogy Fiúméban szerb konzulátust állit fel. Hir szerint Nincsics és Mussolini közt megegyezés jött létre, hogy Szerbia husz napon belül ratifikálja az olasz­szerb megegyezést. Nagy feltűnést keltett a politikai vi­lágban, hogy a német párt a kormány ellen fordult. A törvényhozó bizottság hétfői ülésén ugyanis ih elves vita indult meg a minisztériumok számának csökkentése felett. A kormány a tizen­négy minisztérium fenntartását java­solta, az ellenzék azonban takarékos­sági szempontból a redukálást köve­telte. A földmivespárt azt inditvá­nyozta, hogy a földmivelési, kereske­delmi, erdő- és bányaügyi tárcákat egyesítsék. Szavazásnál Mózer dr., a német párt képviselője az ellenzékkel szavazott s igy a bizottság hat szava­zattal öt ellenében elvetette a kormány­előterjesztését. 00<0>0<>00<X><><XXX><XXX>OOOC<><><><> Yajda-Vojvoda Sándor nincs meg­elégedve Románia határaival Vajda-Vojvoda Sándor vasárnap fel­tűnő allőadást tartott a Fundatia Earol­ban Nagyramánia határairól. Szerinte csak a Dnjeszter, a lengyel határ, a Fekete-tenger, a bolgár és a szerb ha­tár a Dumával jó határok, mig Nagy­románia határainaik Itöbbi része hatá­rozottan rossz. Rossz Csehország fellé, mert elszakítja Romániát a Nyugat felé a legszebb oláh községektől, kettévág vasúti vonalakat és igy el­vágja Máramarost az anyaországtól!. Magyarország felé sem nyújt semmi­féle biztonságot az uj határ, csak arra jó, hogy a csempészet paradicsomi életet éljen és hogy tápot nyújtson mnimidemiféle irredenta mozgalomnak. A bánsági szerb határ tóyilit vérző sebe Romániának, mert elszakítja egymás­tól ugyan, egy nemzet fiait, minek folytán százezernél több oláh idegen uratom alá került. A Hossz határok hátrányai ellen szövetségek kötésével védekezni mem leheit, hanem ehelyett e'öször oláh telepesekkel kell a ha­tárvidéket megtölteni; másodszor a ,városokat Amerikából visszatért olte­niai, bánsági és macedóniai oláhokkal kejll telíteni; harmadszor, a határ­menltii fötdlmivesek fiait kereskede­lemre és iparra kell nevelni, negyed­szer a közoktatást kell modernizálni. A huszti kongresszus autonó­miát követelt A keleti Felvidéken, az úgynevezett Ruténföldön, bár a békeszerződés en­nek külön tartományi autonómiát biz­tosit, a csehek máig sem merték a választásokat megtartani, ugy hogy ez a terület, valamint a Nagykövetek Ta­nácsa által Csehországnak ítélt Nyu­gatszilézia máig is ki vannak az alkot­mányból zárva. Mind a két terület sürgeti a választások kiírását, most végre a keleti Felvidéken állítólag meg is tartják őket. A parlamenti vá­lasztások hírére az agrárpárt felbom­lott. Ez volt eredetileg az őslakosság autonómiát követelő pártja, de a me­gyei, járási és községi választások előtt a cseheknek sikerült a cseh-tót agrárpárttal koalícióba hozni. Mint ál­lamhü párt működött azóta teljesen cseh vezetés alatt. Az őslakosság azon­ban látván, hogy a kormány támoga­tása által sem éri el semmiféle köve­telését, január 29-ére Husztra kon­gresszust hivott össze, melyen százhat­vanhárom község képviseletében két­száztizennyolc delegátus jelent meg. A kongresszus elnökévé Buday László dr. nagybereznai ügyvédet választot­ták meg. A delegátusok kimondták, hogy újra megalakítják az Autonóm, Földmives Szövetséget és hogy végleg elszakadnak a cseh-tót agrárpárttól. A Földmives Szövetség régi program­ját mindenben felújította. Követeli 'a. keleti Felvidék autonómiáját és azt, hogy az autonóm terület ügyeit az ős­lakosok intézzék. A föld legyen az ős­lakosoké s ne telepítsenek oda cseh légionáriusokat. A program többi pontjába teljesen válságba jutott gaz­dasági élet fellendítését célozza. Másik uj párt a Felvidéken a szin­tén januárban megalakult görög kato­likus autonóm párt. Mindkettő kimondta, hogy az auto­nóm terület belső életét teljesen Svájc mintájára kell kiépíteni s minden ott élő népnek meg kell adni az auto­nómiát. ,o<x><x>oo<><>o<><x><x><><><>oo<xx><x>o^ A lengyel néppárt a versaillesi béke mellett A Witos volt miniszterelnök veze­tése alatt álló lengyel néppárt (PIASD nagygyűlést tartott, amelyen a külpo­litikát illetően azt a határozatot hozta, hogy szigorúan a versaillesi békeszer­ződés alapjái áll és szembehelyezke­dik minden, a revíziót célzó törekvés­sel. Hangsúlyozza a határozat a len­gyel politika békés irányát, a Népszövetség jelentőségét és egyúttal párhuzamosan a szövetségi politika ki­fejlesztését különösen Franciaországgal és Romániával, továbbá a Balti álla­mokkal és Törökországgal. Végül fel­tétlenül szükségesnek tartja a párt, hogy az ország más államokkal is meg­egyezésre jusson elsősorban Angliával és Olaszországgal, valamint Közép- és Déleurópa államaival. Ami Csehorszá­got illeti, azzal szemben a párthatá­rozat szerint határozott politikát kell követni, hogy a kölcsönös viszony vé­gül teljesen felderittessék. Fordulat az olasz kormány ki­sebbségi politikájában A fasiszta urallom Olaszországban meglehetősen megszükitette az olasz uralom alatt élő nejnzeti kisebbségek­nek amúgy sem igen bő kézzel mért jogait. A volt osztrák tartományok délszláv és német lakosságának poli­tikai és kulturális jogai ellen a ki­sebbségi egyezmény szellemével egy­általában meg írem férő közigazgatási i ondeletck jelentek meg egyre-másra. Igaz, hogy a kisebbségi egyezményt Olaszország nem is irta alá. Most ebben a politikában érdekes és örven­detes változás kezdődött a legújabb időben. A tiroli németség főleg a né­met iskolák teljes elolaszositását célzó intézkedéseket tekintette sérelmesnek és keresztülvihetetlemek és nagy agi­tációt kezdett ellenük. Küldöttségeik ismételten kérelmezték a kormánynál ezeknek a rend eleieknek visszavo nását. Ugy látszik, végre a kormány is belátta ennek a rendelkezésnek cél­szerűtlen voltát, mert karácsonykor módosítást adott ki, mely szerint n vallástan oktatása a német vidékeken újra németül történhetik, i Hasonló irányváltozás állt be az isztriai és görzi szlovénekre és horvá­tokra nézve is. Egy Rómából érkezett rendelet nyugdíjazta Udine prefek­tusát, aki a szláv egyesületeket fel­oszlatta. Ugyanakkor a belügyminisz­ter megszüntette mindazokat a rend kívüli intézkedéseket, melyek eddig az olaszországi szláv kisebbségekkel szemben érvényben voltak (községi képviseletekben az olasz nyelv kizáró­kigos használata, egyesülési jog meg­vonása, sajtó korlátozása). A sérelmes iskolatörvény van még csak érvényben, de a közoktatásügyi miniszter egy ren­delete a szláv lakosságra nézve nagy­ban megenyhítette. KÖZGAZDASÁG A Felvidék válságos gazdasági helyzete. A Felvidék egyrészének, a Sajó­völgyének válságos gazdasági helyze­téről érdekesen nyilatkozott Rákosi Lajos berzétei földbirtokos és szesz­termelő a Prágai Magyar Hírlap tudó­sítója előtt. A szakszerűen megokolt nyilatkozatot alábbiakban teljes szö­vegben hozzuk. — A felvidéki közgazdaság száz ba­ján kivül a Sajóvölgyét a Végek hát­rányos helyzete is végzetesen sújtja. Messze vagyunk a nyersanyagforrá­soktól s így iparunkat a fuvar diszpari­tása képtelenné teszi a (versenyre. Exportlehetőségünk nincs, a belföldi szükséglet kielégítésénél se jöhetünk számba, mert a szénvidék közvetlen közelében dolgozó cseh- és morvaipar termékeivel nem versenyezhetünk. — A Sajóvölgynek nagyobb baja a mezőgazdasági ipar, nevezetesen a szesztermelés korlátozása. Mi sem kender-, sem cukorrépatermelésre nem vagyunk berendezkedve. Egyedüli mezőgazdasági iparunk a szeszgyártás s a rossz állami gazdálkodás követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom