Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - A görög válság

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február '• A földgáz kitermelése ugyanezen idő alatt 97,863.145 köbmétert eredmé­nyezett, melyből azonban 55 száza­lékot maga az üzem használt el. Az ipar céljaira 42 százalék jutott. Pénzügyi és hitelügyi egyez­mény Csehországgal Kállay Tibor pénzügyminiszter a napokban nyújtotta be a csehsziovák köztársasággal 1923 július 13-án kö­tött pénzügyi és hitelügyi egyezségek ős megállapodások becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényja­vaslat a következőképen szól: 1. szakasz. A magyar állam törvényei közé iktattatnak a csehszlovák köztársa­sággal kötött pénzügyi és hitelügyi egyez­mények és megállapodások a jegyző­könyvekkel, függelékekkel és a vonatkozó általános zárójegyzőkönyvekkel együtt, még pedig I. az egyenes adók tekinteté­ben a belföldi és külföldi adóztatás el­hárítása céljából kötött egyezmény; II. a biztosító magánvállalatokkal szemben kö­vetendő kölcsönös eljárás és a magyar is osztrák koronában kötött régi életbiz­tosítási szerződéseknek a trianoni szer­ződés 198. cikke értelmében való pénz­ügyi szabályozása tárgyában kötött egyez­mény; III. a letétek szabad rendelkezésre bocsátása és az értékpapírokban és azok szelvényeiből eredő kötelezettségek telje­sítésének módja tárgyában kötött egyez­mény; IV. a régi osztrák és magyar ko­ronában való követeléseknek és tartozá­soknak összeírása tárgyában kötött meg­állapodás. 2. szakasz. A jelen törvény ki­hirdetése napján, de csak az egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatály­lyal lép életbe. Ezt a napot a pénzügy­miniszter rendelettel teszi közzé. A tör­vény végrehajtásával a pénzügyminisztert, igazságügyminiszlert és kereskedelemügyi minisztert bízzák meg. A törvényjavaslathoz a megokolás is csatolva van. A zágrábi gazdasági kongresszus A délszláv állam kereskedelmi és iparkamaráinak Zágrábban szombaton és vasárnap tartott kongresszusán a délvidéki és egyéb lartománybeli kül­döttek felszólalása után huszonhárom pontból álló memorandumot foga dak el, amelyet a kormány elé fognak ter­jeszteni. A memorandum főkövetelése, hogy a kormány minden intézkedésében, amely a gazdasági életet érinti, hall­gassa meg a gazdasági körök vélemé­nyét. Felemlíti, hogy a kormány a gaz­dasági körök tiltakozása ellenére kö­tött tisztára gazdasági jellegű nem/' t­közi konvenciókat. Pél 'a erre a fiumei egyezmény, amely súlyos veszteséget jelent. A továbbiakban követeli a memo­randum, hogy minéi előbb alakítsák meg a Gazda­sági Tanácsot, szüntessék meg a visszaható erővel biró állami adók bevezetését, a I ^különbözőbb speciális törvé­t nyéket ne mó lositsák a pénzügyi ja­vaslatok keretében, a gaziasági szervezetek véleményét a törvénytervezetekkel együtt nyújtsák be a nemzetgyűléshez. az adó- és illetéktörvények igazsá­gosan és egyenlően osszák el a ter­heket. I az állam teljesitse pontosan fizetési kötelezettségeit, minél előbb kössenek kereskedelmi szerződéseket a szomszéd államokkal, építsenek vasutakat, a vasúti tarifákat hozzák összhangba a gazdasági állapotokkal és szükségle­tekkel, fordítsanak figyelmet a tengeri- és folyamhajózásra. Az Adria minél előbb fötényezője legyen az ország külkeres­kedelmének. Gondoskodjanak a Sza­loniki-zóna kereskedelmi kiaknázá­sáról, hajtsák végre a madridi nemzetközi postaügyi egyezményeket, könnyitsék meg a külföldi utazást, egyszerűsítsék, vagy szüntessék meg a politikai és konzuláris utlevél-vizu­mokat, biztosítsanak kölcsönöket az ipar számára, vessék revízió alá a munkásbiztosi­tási, a munkásvédelmi törvényt, hárít­sák el az ipari munkanélküliség okait, szervezzék meg az egész országban a statisztikai szolgálatot, a külfölddel való gazdasági kapcso­latok érdekében kereskedelmi attasé­kat nevezzenek ki, továbbá a külföldi centrumokban jugoszláv kereskedelmi kamarákat állítsanak fel és végül biztosítsák a pártatlan közigazgatást és bíráskodást. A kongresszuson különösen nagy ha­tást tett Grsich Grujának, az újvidéki kereskedelmi kamara képviselőjének felszólalása, aki rámutatott, hogy az egész országban a volt magyar terüle­teket terhelik meg a legsúlyosabb adókkal. Számszprü adatokkal igazolta, hogy a Délvidék kereskedői és iparo­sai fizetik ugyan aránylag a legtöbb adót, de azért ők kapják a legkevesebb ellenszolgáltatást. Tiltakozott ellene, hogy a kormány gyarmati politikát űz­zön a délvidéken, mert ez az ország legtermékenyebb és legkulturáltabb területeinek pusztulására vezet. A kongresszus, melynek körülbelül 400 résztvevője volt, a huszonhárom pontból álló határozati javaslatot egy­hangúlag és változtatás nélkül foga lta el s egyúttal küldöttséget választott, mely azt a kormányhoz benyújtsa. — A Magyar—Cseh Iparbank r.-t. alaptőkefelemelése. A Magyar—Cseh Iparbank részvénytársaság rendkívüli közgyűlése a legnagyobb kegyelettel és hálával emlékezett meg elhunyt ablnökéről, Konn Albert Bódog­ról és annak az intézet fejlesztése körül szerzett rendkívüli érdemeit jegyzökönyvik'g megörökítette. Ezután a,laptőkefelemelését 700,000.000 koro­náról egymilliárdra elhatározta. Min­den 7 régi részvényre 2 uj részvény vehető át ci/. intézet V., Nádor-utca 0. sz. alatti pénztáránál jan. 31-ikétől február 9-íkéig bczárólrig, kizáró'ag (1. u. 4—6 óra között, részvényenként 1) 000 korona egvidejü lefizetése elle­nében Az elővételi jog ideiglenes rész­vényelismervényck után nem gyako­rolható és ezért a legutolsó kibocsá­tásból még forgalomban lévő ideig­lenes elismervények a rendes pénztári órák alatt bcváltandók. A részvé­nyesek által át nem veendő, valamint azoknak fd sem ajánlóit ,rés/v'-n\ek égy magasabb árfolyamon előnyösen nyertek elhelyezést. Ezan február 9 én befejezendő alaptökefelemelési mü­velet eredményeképp az intézel kimu­turlott saját tökéi majdnem 35 milliár­dot fognak kitenni. — Az Általános Faipari és Fakereske­delmi Részvénytársaság legutóbb tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 300 millió koronára való felemelését. Minden egy darab régi részvény után egy darab uj részvény vehető át dara­bonként 5000 korona lefizetése ellenében február 13-ig bezáróan a Mercur Váltó­üzlet R.-T.-nál Budapesten és az Általá­nos Forgalmi Bank R.-T.-nál Debrecen­ben. — A Magyar—Amerikai Bank igazga­tósága február 1-én a Földhitelbank szék­házában ülést itartott, melyen megállapí­totta az 1923. évi üzleti év eredményét Az elért tiszta nyereség 66t.269.986 K-t tesz ki. Az igazgatóság indítványt telt a közgyűlésnek, hogy az 1923. évi szelvé­nyeket a Magyar—Amerikai Bank és a Földhitelbank pénztáránál 500 koronával váltsák be. — Hofherr—Schrantz—Clayton— Shuttleworth r.-t. A múlt hó 16-áin megtartott rendkívüli közigvülés ©.ha­tározta az alaptökének az eddigi 375.000 drb részvény névértékének 2Ui) koronáról 1000 koronára való felbé­lyegzése és 125.000 darab január 1-től oszlalékjogosult, 1000 korona névér­tékű uj részvény kibocsátása által 500 I millió koronára' való fölemelését. Az összes uj részvények 3:1 arányban 42.000 korona árfolyamon a régi részvényeseknek ajámRatnak fel. Az elővételi jog január 21-ikótől január 31-ikéig bezárólag Budapesten, a Ma­gyar Általános HitJlbank pénztáránál (cléhníán 4—6, szombat kivételével) gyakorolható. — A Bőripari r.-t. (Győr) részvényeit a Jegközelebbi napokban a Magyar álta­lénos takarékpénztár r.-t. bevezeti a bu­dapesti tőzsde forgalmába. A Győri Bőr­ipari r.-t. saját tőkéi 150 millió koronára rúgnak. A gyár 1906-ban alakult, később közvetlen érdekeltséget vállalt nála a Mauthner Testvérek és Társai r.-t., a Magyar általános takarékpénztár r.-t. és ennek affiliáltja, a Guöri általános taka­rékpénztár r.-t. A vállalat tehát az or­szág egyik legnagyobb bőrgyárának irá­nyítása alatt áll. A gyár légióképpen transzmissziós gépszij gyártásával fog­lalkozik, amely főcikke és amely cikk gyártásában igen jelentékeny szerepet játszik. Azonkívül mezőgazdasági cikke­ket, lószerszámokat stb., továbbá min­dennemű szíjgyártó-, bőrdiszmü cikke­kel, bőröndárukal, iskola- és piaci tás­kákat! lábszárvédőket, slb.-t gyárt, szó­val, a legkülönfélébb bőripari cikkeket a commerzárutól a legfinomabb luxusáruig. Az ipartelep Győr városának közepén, a Batthyány-téren fekvő, saját tulajdonát képező, teljesen modern épületben van elhelyezve. A részvénytársaság tulajdo­nát képezi ezenkívül közvetlenül a gyár­épülethez csatlakozó három bérház, amelyeknek révén a Bőripari r -t. ter­jeszkedési lehetősége biztosítva van. A gyár és tartozék-épületeihez 1500 négy­szögöl a város szivében fekvő, rendkívül' értékes terület tartozik, amely :\ mérleg­ben mindössze 058.000 koronával szere* pel. A gyár 114 darab gépe a mérlegben összesen 280.000 koronával van felvéve. A gyár havi forgalma ma már túl­haladja a 300 millió koronát. Budapest. 1924. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-utca 4). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom