Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - Az uj véderőreformtörvény Romániában

Csütörtök, 1924 február 7. MAGYAR KÜLPOLITIKA ti Korosecnek bizalmas barátja s az ő utján akar a kormány nyomást gyakorolni Korosecre, Korosecen át a horvátokra. A legutolsó hirek szerint, mint a laibachi Szlovenec irja, Pribicsevics nyíltan az ellenzéki blokk megvalósítása ellen küzd és újra fel akarja állítani a demokraták és radikálisok közt a koalíciót. Frakciója a kormány ellen csak azért küzd, hogy a koalíció felújítására ajánlatot csikarjon ki tőle. Terve azonban aligha sikerül, mert ekkor pártszakadás következik be, Pribicsevicsnek ki kell lépni híveivel a demokrata pártból s magában nem lesz elég erös ahhoz, hogy a koalícióval megmentse a centralista kormány helyzetét. A kormány kényes helyzetét mutatja, hogy kénytelen volt engedményt tenni saját pártja egy kisebb frakciójának, a délszerbiai radikális képviselőknek, akik keresztülvitték ama követelésük teljesítését, hogy az egy hónapi fegyvergyakorlatra való behívások megszűnjenek. Egy másik erőpróba a szkupstinában folyt le a francia fegyverkezési kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. A kormány a horvátok távolmaradása mellett is csak 103 szóval 66-tal szemben tudta keresztülvinni, hogy a francia kölcsönt parlamenti ellenőrzés nélkül használhassa fel Stojadinovics pénzügyminiszter a külföldi ellenkező hírekkel szemben kijelentette, hogy a kölcsönt Franciaország nem hadianyagban nyújtja, hanem pénzben al pari árfolyamon hat százalékos kamat mellett, tiz évi időtartamra s biztosítékul a szerb állami egyedáruság bevételét és a vámbevétel feleslegét kötötték ki. A folyósítandó pénzből a kormány maga fogja fizetni a rendeléseket, melyeket a szerződés szerint csakis Franciaországban eszközölhet francia felügyelet alatt. Egyébként nem teljesen hadiszermegrendelésekre fordítják a kölcsönt, hanem egy részét a vasúti közlekedés és a posti forgalom javítására használják fel. A pártpolitikai életben döntő lépés most várható a miniszterelnök hazaérkezése után. Pasics és Nincsics Sumonte belgrádi olasz követ és Brodero olasz tábornok kíséretében érkezett haza. Még aznap kihallgatáson számolt be Pasics a királynál a római tárgyalásokról, utána Nincsics referált. Délután a minisztertanácson Nincsics számolt be a római útról. A sajtó képviselői előtt is hosszabb nyilatkozatot tett, melynek legérdekesebb része az a kijelentés, hogy Szerbia kénytelen volt elfogadni az olaszoktól ajánlott szerződést: —. A fiumei kérdés három év óta fenyeget a háború veszedelmével bennünket és egész Európát. El kellett fogadnunk a Rómában felajánlott szerződést, mert ez legalább nekünk juttatja Fiume kikötő azon részeit, melyek életbevágóan fontosak ránk nézve: a Baross kikötőt és a Fiumara-Deltát. A kormány már egy év óta folytat tárgyalásokat Rómában abban az irányban, hogy Olaszország legalább legelemibb követeléseinket elfogadja és teljesítse. A paritásos bizottság római táreredményre és ezért a kormány közvetlen tárgyalásokat kezdett az olasz kormánnyal. Ennek eredményeként létrejött a római egyezmény, melyben Olaszországban élő lajtestvéreink sorsát is rendeztük. A legnagyobb előnye a római egyezménynek azonban mégis az, hogy a veszély, mely állandóan fenyegetett, megszűnt és a kormány ettől megszabadulva, teljes erejét az ország konszolidációjának szenteli. Valóban, ennek el is jött már 'a végső ideje. 00000000<>CK>OOC<XX><X>0<>0<>0<>0 Az uj véderőreformtörvény /(. Romániában A január 29-i minisztertanácson Mardairescu tábornak hadügyminiszter beterjesztette a hadsereg átszervezésére vonatkozó törvényjavaslatát. A minisztertanács elfogadta és intézkedett, hogy egy hét lefolyásán belül benyujtassék ai Kamarában. A félhivatalos Viitorul addig is, mig a javaslat teljes egészében nyilvánosságra kerül, a következőleg ismerteti a ja\ aslatot: Az 1908. évi véderötörvényt fogja felváltani ez a reformjavaslat. Az 1008. évi törvény már több módositást szenvedett, de ezek a módosítások jelentéktelenek voltaik ahhoz, hogy megváltoztassák az akkori elveket, így a ma még érvényben levő véderőIörvény nem felel meg többé a mii viszonyoknak, sőt több tekintetben egyenes ellentmondásba kerül a világháború tapasztalataival. A tapasztalatok alapján különösen a mozgósításra nézve egészen uj alapokra kellett fektetni az uj véderötörvényt s ezért Mardairescu tábornok gazdag tapasztalatai felhasználásával egészen uj direktívákat állapított meg. Ezek a következők: 1. A hadtestparancsnokok ezután csak az általuk vezetett egységek háborúra való előkészítésével foglalkoznak. 2. A mozgósítás előkészítését és véghezvitelét egy uj szerv intézi, amely működését háború idején is folylatja. 3. A csapalttesteknek különböző vidékeken való elhelyezését nem egyöntelüleg intézik, hanem meglesz a szükséges rugalmasság ahhoz, hogy már béke idején a szükséges átcsoportosítások megtörténhessenek, vagyis a politikai változó helyzetnek megfellelő katonai változtatások egységenként v égbemeh e t n ok. Az uj reform vezóreszméje röviden az, hogy a területi szervezet fix és állandó szervezet legyen, a csapatok maguk azonban csak ideiglenes elemei a> területi szervezetnek. Ezen elv alapján az uj véderőtörvény 29 szakaszban dolgoztatott ki. Az első három szakasz nem tesz különbséget az aktív és tartalékegységek között, mint ahogy a háborúban ezek hasonló feltétellek mellett harcoltak és ugyanolyan áldozatoknak voltak kitéve. A tartalékjelzés tehát csak az emberek és nem a csapattestek osztályozása lesz. A 4. szakasz szerencsés ujitást tartalmaz: a 19—21 éves ifjak katonai szolgálatra való előkészítésének kötelezettsége. Ezt az e!őkészité>t az ezelőtt két évvel felállított testi nevelési hivaital intézi. A hivatal nem akadályozza a hatáskörébe utalt ifjak egyébirányu foglalkozását, hanem csak arra ügyel, hogy az illetők szabad óráikban fizikailag megerősíttessenek a bekövetkező katonai szolgálatra. Az 5—10. szakasz a besorozás és behívás feltételeiről intézkedik. Ezután az előző évfolyam elbocsátása és az uj behívása minden év január 15-én történik. Azonban válságos időkben korábban is meg lehet ejteni a behívást, valamint tovább is fegyverben lehet tartani a korosztályokat. A 11. szakasz az ország területét hét katonai hadkiegészítő kerületre osztja, melyeknek megfelelőleg hét hadtestre fog a katonaság oszlani. A katonai bé| osztás a lehetőségig megegyezik az ország közigazgatási beosztásával. A 12—16. szakasz a hadsereg békeidőben való szervezetével foglalkozik. A 17. szakasz körvonalczza a honvédelemnek a mult ősszel alakított nemzetvédelmi főtanács alá való helyezését. A 18—21. szakasz a hadtestpalancsnoksági jogkört állapítja meg. A 22. szakasz szerint minden katonai kerületben egy territoriális parancsnokság működik, amelyek mindegyike egymástól független és így megvam a teljes kezdeményezési jogai, ők intézik a mozgósításkor szükséges személyi, anyagi és állati sorozást ós ellenőrzést az illető kerületben és az igy összeirt készletek alapján előkészítik és végrehajtják a mozgósítást. A 25. és 26. szakasz a mozgósítás körülményeit állapítja meg, továbbá az egyes katonai kerületek védelmét, a 27. pedig a hadsereg szervezetét háború esetén. Az uj véd erőtörvény parlamenti tárgyalását nagy érdeklődéssel várja az egész romániai sajtó. .<K><X><>000<XX>0<><XXX><><><>0<>0<><><> Angol-orosz gabonakiviteli társaság December közepén Londonban egy rnogy angol-orosz gabonakiviteli társaság alakult. A társaság tőkéjét a két állam fele-felerészben szolgáltatja. Az igazgatóság nyolc tagja közül is négy angol és négy orosz. Az uj társaság célja az oroszországi gabonafelesleg összevásárlása és az angol, francia és claisz piacokon való elhelyezése. Az angol bankok a társaságnak egymillió font hitelt nyitottak. Az első trainzak- • ció sikere esetén a társaság más kereskedelmi cikkek, mint bőrök, szőrmék és más nyersanyagok kivitelére is ki fog terjeszkedni. t0>O<>^<XXXX><X>C>O<X>OO<><X><><X><X>O A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁGRA minden hó 1-től és 15-től kezdődően bármikor lehet előfizetni.