Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 2. szám - A délvidéki magyar kisebbség sérelmei - A Duna mint közlekedési ut

Csütörtök, 192-1 január 10. MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 tás! A szónoklat hevében azonban megfeledkezett arról a rengeteg be­zárt magyar nép- és középiskoláról, a beszüntetett magyar egyetemről és jog­akadémiákról és az elüldözött magyar tanítók ezreiről. Az eberhardi iskola­r.vvitás kulturális jelentőségét nagyon elhomályosítja ezer más kevésbé sike­rült és kevésbé nemes boszu, mely öt év óta igyekszik kiirtani a magyar kultúrát. Lám, a csehszlovák költség­vetés szerint a köztársaság főiskoláira 114 milliót fordít, amiből magyar fő­iskolára 73.000 korona jut és pedig a kassai magyar jogakadémiát likvidáló két alkalmazott íizetése révén. Tanító­képző intézeteire 13 milliót fordit a csehszlovák állam, ebből „Szloven­szkóra" 2.452.000 korona esik, de ma­gyar tanítóképző egy fillért se kap belőle, mert nincs egyetlen egy tanító­képzője se az egymilliónyi magyarság­nak, nem engedélyezi a prágai kor­mány, mely még az orosz bolseviki ifjúság kulturális céljaira is tekinté­lyes összeget áldoz. Apponyi Albert grófról, Eberhard volt uráról is megemlékezett Hodzsa Milán, népelnyomónak, kastélyát „a sötétség forrásának" nevezve;. De mondhatott akármit a demokrata mi­niszter az itteni parasztságnak, az mégis csak jobban és régebbről ismeri Appony.it, semhogy ilyeneket elhigyjen. Az eberhardi parasztok egyet tudnak, azt, hogy 1910-ben Eberhard falu tűz­vész martaléka lett. És ekkor a ..feudá­lis" Apponyi saját költségén építtette fel az egész községet, az ő saját takar­mányával etette az eberhardi parasztok jószágát, az ő erdeiből került ki az épitőfa, mindez díjtalanul és igy épült fel 35 ház, iskola, a magánkárok eny­hítésére még 157.000 korona maradi is, ugyancsak Apponyi ajándéka. Sze­rencse, hogy ilyen cselekedeteket nem felejt el a nép, az a szegény eberhardi magyar paraszt, amelyik most ólakban lakik, mert kidobták az otthonából és nem jut munkához/, mert igaz, hogy az eberhardi kastélyból iskola lett — mely a színmagyar Csallóközben pró­bál majd csehesiteni — de a dolgos őslakók, a falu népe nem tudja meg­keresni a kenyerét, mert a bevándorolt uj földesurak még tótot se alkalmaz­nak napszámosnak, még kevésbé ma­gyart vagy németet. ,<xx><x><>ooo<><x><><x><>o<x>o<>oo<><x> A szerb belpolitikai válság Belgrád, jan. 5. Az egyes pártokon belüli és a pártok között a legulóbbi időben sürü és nagyfontosságú tanácskozások foly­nak, amelyek az eddigi jelek szerint döntő befolyással lesznek a közel jö­vőben a belpolitikai helyzet kialaku­lására. A- radikális pártnak és a kor­mánynak egyre súlyosbodó helyzete sokféle kombinációkra ad alkalmat, •lói értesült politikai körökben mind többet beszélnek arról, hogy a kor­mány minden eszközzel megakadá­lyozza az ellenzéki blokk megalakulá­sát és pedig ugy, hogy valószínűleg még a parlament összeillése előtt, de mindenesetre az ellenzéki blokk tár­gyalásának befejezte előtt benyújtja lemondását. Pasics és a radikális párt ugyanis bizonyosra veszik, hogy a király újból a radikális pártot, mint a legkompaktabbat bizza meg újból a kormányalakítással, mely esetben az uj kormány a választások kiírásává] uj helyzetet teremthetne a belpoliti­kában. Pasicsnak gondja lesz majd arra, hogy az uj választásokon az elé­gedetlenkedők kimaradjanak a parla­mentből. A válság megoldásával és az uj vá­lasztások kiírásával kapcsolatosan új­ból felmerült a radikális-klerikális koalíció gondolata is. Megoldatlan problémája még a radi­kális pártnak a kormány végleges re­konstrukciójának kérdése is, tekintettel arra, hogy a kereskedelemügyi mi­niszteri tárca Kojics közlekedésügyi miniszterié történt kinevezése foly­láni megüresedett. 00<XX>0<X>0<>0<>000<>0<><><>0000<>0 jA délvidéki magyar kisebbség sérelmei A Uélbácska Írja. december 25-lki számában: A vajdasági magyarság immár öt éven keresztül küzd ama legelemibb jogainak kivívásáért, a melynek eddigi nélkülözése minden európai előtt érthetetlennek tűnik. Az alkotmány értelmében a szerbek, hor­vátok és szlovének királyságának min­den állampolgára egyenlő. Sajnos azonban cz az egyenlőség kivitelben sohasem olyan, mint amilyen volt el­gondolásban, Párt- és hatalmiérdekek mindig megtalálták azokat az eszkö­zöket és módokat, amelyekkel kisem­mizhették jogaiból az ország fél milliónyi magyar lakosságát. A ki­sebbségi és különösen a magyar kér­dés minduntalan felszínre kerül és már az állam érdekeinél fogva is mi­nél előbb rendezni kell. A magyarság­nak nincs is m;is kívánsága, mint­hogy ez meg is történjék. Allandóain történnek kísérletek aira vonatkozó­lag, hogy a- magyarságot közelebb hozzák az ország szláv lakosságához, sajnos, azonban felelős helyen mindig olyan rideg visszautasításra találnak, amely joggal kelti bennünk azt a hitet, hogy nem akarnak velünk meg­egyezni. Azt követelik tőlünk, olvad­junk bele valamelyik államalkotó pártba és akkor szóbaállnak velünk. De hogyan lehetünk mi bizalommal azokkal a pártokkal szemben, amelyek eddig mindig csak rúgtak a védtelen magyarságon? Elvették földjeiket és a magyar földtelepesekből, akik eddig valamely nagybirtokon dolgoztak, föl­dönfutókat csináltak, akiknek most még arra sincs helyük, ahol megpi­hennének a fáradságos napi robot után. Ha kevesebb visszaélés történt volna az agrárreformmal, akkor a dobrovoljácoknak és a földnélküli ma­gyaroknak is jutott volna föld. Elvették iskoláinkat és meg akarják fojtani kultúránkat. Pedig mikor tény­leg forradalmi szellem volt az ural­kodó az országban, akkor zavartalanul működtek a magyar iskolák és csak később kezdődött meg a pribicsevicsi gondolat nyomán az irtó hadjárat a ma­gyar iskolák ellen. Ha állandóan nem éreztük volna, hogy mi itt másodrendű polgárok vagyunk, ha nem éreztük volna a megaláztatást, jog/osztottságot. akkor talán sor sem került volna a Magyar Vári megalakítására. A Ma­gyar Pártot nem a magyarság hívta életre, hanem a hatalmonlevök kéav­szeritették a magyarságot a párt meg­alakítására. <XXX>O<X>O<><>0^><X><>OOOCKX><XXX><> A Duna mint közlekedési ut •A, (G. J.) A Dunának, mint Közep­európa főközlekedési utjának, sőt a kisázsiai forgalom kulcsának jelentő­sége egyáltalában nem uj kérdés, mert már a XVIII. század végén szaksze­rűen lögtkitkozlak vele. Igazi fontossá­gát ez a kérdés azonban csak Közép­európának a világháborúban beállott blokádja s az azóta is tartó gazdasági és közlekedési elzárkózási rendszer alatt érte el. A németek a Rajnától a Feketetengerig érö csatorna tervét részletesen kidolgozták és a Magyar Külpolitika ezt a tervet annak ideién közölte i>. Ebbe a csatornába most két ujabb viziutat akarnak belekap­csolni, melyek gondolata szintén nem uj, hiszen Hahn osztrák konzul már a szabadságharc előtt megpendítette, Egyik a Dunából kiágazó szalonikii vizi összeköttetés, mely a. Balkánnak ezt a mindig nagyjelentőségű kikötőjét, a régi Tesszalonikét, a Földközi tengeri forgalom gócpontjává tenné. A Bécs— szalonikii összeköttetést szárazon és vizén már régen próbálták megvalósí­tani. A Lajta-csatorna voltaképpen en­nek a tervnek köszönheti létrejöttét, de a/ Aspang-vasut is. A (külpolitikái akadályok miatt félbenmaradi terv megvalósításával a szakkörök most újra foglalkozni kezdenek. A Duna Bécs melleit másodpercen­ként 1600 köbméter vizet hömpölyög­tet le, Budapesten 2370-et, torkolata felé Izmailnál 7230 köbmétert. A Tisza, Dráva és Száva másodpercen­ként 3560 köbméterrel növeli a Du­nát. Mind a három folyón gőzhajók közlekednek, úgyszintén a Ferenc- és Bégacsatornán. A hajózásnak megnyi­tották annak idején, a Szemendriánál a Dunába torkoló Morava alsó folyá­sát is. de a Belgrád—szalonikii vasút­vonal megnyitása óta a vizi közlekedés itt megszűnt. Most azonban a megnö­vekedett szerb állam belső és külső kereskedelmi forgalmára egyaránt szük­séges lenne ennek a viziutnak ujra­megnyitása és Szalonikiig való folyta­tása. Alexandria Szalonikitőd 1240 ten­geri mérföldre van s ha igy a Rajnán. Dunán, Moraván és Vardaron keresz­tül közvetlen viziutat lehetne nyitni Alexandriából Rotterdamig, ez 3829 kilométert tenne ki, vagyis egyharma­dát a mai tengeri útnak Rotterdamtól Francia-. Spanyol- és Olaszország meg­kerülésével. Érthető tehát, hogy eziránt a hatalmas terv iránt élénken érdek­lődik egy amerikai csoport, mely állí­tólag meg is kapta már a szerb kor­mánytól a koncessziót a Morava—Var-

Next

/
Oldalképek
Tartalom