Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 14. szám - Az új Pasics kormány - Herriot és hívei. Találkozásom a francia miniszterelnökkel

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1924 november 25. MAGYAR KÜLPOLITIKA ES VILÁGGAZDASÁG Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RAUIsICS LLEMtR dr. Főmunkatárs: Az adminisztrációt vezeti: BIHAKl IMRE HAVAS REZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. ker., Rökk Szilárd-utca 31. szám Teleton: Jozset 62—29 Szerkesztőségi órák naponta d. u. 3—5-ig Az előlizetés ára: Egész évre: 72.1 UJ K Fél évre: 36.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak: Egész évre: ÖJ.UÜJ K Fél évre : 30.000 K Egyes szám ára : 3U0U K Külföldre kétszeres ár. Az áj Pasics kormány. (bj) A november hetedikére virradó éjszakán, késő éjjeli órákban megalakult Pasieís-kormány összeállítása a következő: Miniszterelnök: Pasics .Nikola. Tárcanélküli miniszter: Trifkoiics Markó. Külügyminiszter: Sincsics Momcsilo dr. Belügyminiszter: Makszimovics Bozsó. Pénzügyminiszter: Sztojadivovics Milán dr. Igazságügyminiszter: Lukinics Edo. Közoktatásügyi miniszter: Pribicsevics Szvetozár. Vallásügyi miniszter: Trifunovics Misa. Közlekedésügyi miniszter: Sztanics Andra. , Kereskedelmi és iparügyi miniszter: Grizogono Prviszláv dr. Középítészeti miniszter: l'zúitocirs Nikola. Posta és távirati miniszter: Vukicsetics Velja. Földmívelésügyi miniszter: Miletics Koszta. Agrárreíorm-miniszter: Miletics Koszta (ideiglenesen). Közegészségügyi miniszter: Miletics Szlavkó dr. Szociálpolitikai miniszter: Miletics Szlavkó dr. (ideiglenesen). Erdészeti és bányászati miniszter: Zserjar Gregor dr. Törvényegyesítő miniszter: Gyuricsics Markó. Hadügyi és haditengerészeti miniszter: Trifúnovics Dusán tábornok. Az új minisztérium az ú. n. Nemzeti Blokk minisztériuma. Ez a blokk két pártból alakult meg: a radikális pártból és az önálló demokratapártból. A kormány polgári tagjai közül négy a demokrata (Prii biesevics Lukinics, Grizogono és 1 Zserjav), tizenkettő a radikális. A két ideiglenesen betöltött minisztérium a kormányhoz ezután csatlakozandó pártoknak vagy csoportoknak van fenntartva. A miniszterek közül egy a szlovén (Zserjav), egy a horvátországi horvát (Lukinics), egy a dalmát-horvát (Grizogono), a többi mind szerb, mégpedig egy horvátországi (Pribicsevics) és egy vojvotlinai (dr. Miletics Szlavkó) szerb kivételével a többiek mind Szerbiából való szerbek. Bosznia, Montenegró és Macedónia, tehát egyáltalán nincsenek a kormányban képviselve és a többi új tartomány is igen gyengén. A kormány személyi összetétele nagyon keveset különbözik a július 27-én lelépett Pasics-kormányétól. Néhány tárcacserén kívül kimaradt a kormányból négy súlyos panamavádak alatt álló volt radikális miniszter (Janjics Vojiszláv, Szimonovics Milán, dr. Szrskics Milán, dr. Kojics Dragutin), két volt demokrata miniszter (dr. Popovies Szvetiszláv, dr. KTizmán Hinkó) és helyükbe régebben miniszterséget viselt politikusok léptek. Új ember csak kettő van a kormányban: a hadügy miniszter és a belügyminiszter, aki aránylag igen fiatal ember, 1886-ban született és Belgrád egyik képviselője. Tritkovics tárcanélküli miniszter, a gyengélkedő miniszterelnök állandó helyettese. A vidovdáni alkotmányt tető alá hozott radikális-demokrata koalició felbomlása után, 1922 dec. 16-án, Pasics elnöklete alatt homogén radikális kormány alakult, mely' kiirta a választásokat Az 1923 márc. 18-án | megejtett szkupstina-választásokon ez a kormány kisebbségben maradt, de Radics pártja nem adván fel az absztinencia-politikáját* hetven horvát ellenzéki képviselő távollétében Pasicséknak a csonka-szkupstinában a mocedo-muzulmán és a német képviselők támogatása mellett némi többségük volt. Csak akkor kerültek válságba, mikor a londoni útjának eredményében csalódott és Pasicsék fenyegető dzése miatt hazatérni nem tudó Badicsot Korosec, a szlovének vezére, valamint Davidovics, a szerb demokraták vezére, rávették, hogy küldje el hiveit a szkupstinába. Pasics a radicsianus képviselők első csoportjának megérkezése után lemondott, de pártszakadást okozván a demokratapártban, az innen kivált ú. ii. önálló demokratapárttal, melynek vezére Pribicsevics, koalicióba lépett és 1924 márc. 28-án megalakította az ú. n. PP- (Pasics-Pribiosevics) kormányt. A radicsianusképviselők további csoportjainak megérkezése után azonban a PP-kormány is kisebbségbe jutott, de részben a képviselők mandátumának igazolását húzva-halasztva, részben I a parlamentet elnapolva, egész júl. 27-éig tartotta magát. A királyra, mind a román udvar, mind az erős és belpolitikailag konszolidált szövetségest óhajtó francia körmány, mind pedig a megbontott középeurópai egyensúlyt valahogyan helyreállítani kívánó Anglia, folytonos nyomást gyakoroltak, hogy az immár európai botránnyá dagadó horvát-kérdést rendezze. A király jól tudván, hogy éppen nem szilárd alapokon álló házának helyzetét is nagyban megerősítené a horvátok megbékítése, helyeselte Davidovics akcióját, melyei ez a horvátokat a Belgrádba való bevonulásra rábírta. A horvátok bevonuTÁRCA Herriot és hívei. Találkozásom a francia miniszterelnökkel. Irta: Póka-Pituy Béla dr. Páris, november eleje. Boulogne Franciaország egyik nagyforgalmú északi kikötője. Kies partrésze nyáron mozgalmas fürdőhely, híres hullámveréssel és híres rulettasztalokkal. Most azonban a végtelen óceánra néző strandja kihalt. A teljes nyugalmat mintha még fokozná az a gyönyörű lovasszobor, melynek mozdulatlan körvonalai oly harmonikusan osztják ketté a végnélküli kfk láthatárt. Hátul lezárt szállodák sora ásít. Mögöttük festői dombon karcsútornyú templom. Üres. Csúcsíves csarnokai falát megszámlálhatatlan sok fehér márványlap fedi, rajtuk egy-egy eltűnt hajótörött neve és egy biblikus mondás: megnyugvás a Mindenható megmásíthatatlan akaratában. E kihaltnak tünő városrész azonban egyszerre elevenedni kezd. A pompás kaszinóépület felé autók kanyarodnak, gyalogosok törekednek. Kezdődik a délelőtti ülés. A francia radikális, most kormányzó pártok ugyanis már néhány nap óta ott folytatják őszi országos értekezletüket; talán hálából ott, azért, mert e vidék, mely azelőtt Poinearé-követő volt, most Herriot hívévé szegődött. Fártok, frakciók, vidéki szervezetek, départemanok küldöttségei hullámoznak a hallókban, oszlanak szét bizottságokra és tanácskoznak közoktatásról, közmunkákról, budgetről. A boulognei összejövetelnek azonban egész különös jelentőséget két esemény ad. Egyrészt az, hogy a francia radikálisok a más országok radikális pártjait egy nemzetközi konferenciára hívták meg oda október 18-ra, másrészt az, hogy 19-én Herriot miniszterelnök érkezése és nagy beszéde volt esedékes Boulogneban. Ez vonzott engemet is oda. Lapozom a röpiratokat, forgatom a lapok rendkívüli kiadásait, hallgatom a szónokokat. Háborúellenes érzés, szabadgondolkodást! nevelés stb. a főbb irányelvek. Rövid időre majdnem azt hittem, hogy ellentmondás van ezek az elvek ée aközt, amit reggel kinn láttam: azaz a pártprogramra és a katonaerényeknek a parton büszkélkedő bronzszobra, valamint a dombon álló templom enyhületet hirdető misztikuma közt. Azonban a franciák kongresszusának forró miliőjéből valami mégis félreismerhetetlenül kicsillant: a rajongó szeretet a csodásan szép francia fold iránt. És amikor a radikális pártok nemzetközi együttműködését kimondták és ezt egy bankett meghitt együttlétével megerősítették, ugyanez a partikuláris hazaszeretet jelent meg minden szónok ajkán. Ügy hogy szívesen hallottam, amikor felolvasták a magyar radikális pártok csatlakozást bejelentő táviratát és mindenesetre az az érzésem támadt, hogy a szociáldemokrata internacionáléval szemben alakított ez a nemzetközi politikai egyesség nemcsak a magánvagy ónnak elismerésében, de a nemzeti eszmék határozott kifejezésében is eltér a szociáldemokrata világnézettől. Hátra volt még Herriot érkezése, mint boulognei esemény. Miután magam is szerettem volna beszélni a franciák e nagy fiával, különösen feszült \ árakozásfal néztem érkezése elé. De roind-nkit elfogott bizony 4 lázas várakozás érzése, kíváncsiság, vagy meg inkább a tőkésedés vagya e rend-