Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - A trianoni béke megalkotása 1915-1920. 7. [r.]

Csütörtök, 1924 január 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Ez a kijelentés Magyarországon a legnagyobb aggodalmat váltotta ki, mert amit a németek megvalósítani nem tudtak, a német Középeurópa megalkotásának tervét egv szláv Középeurópa megalkotásának terve váltotta fel, melyet a csehek nyíltan bejelentettek. A magyar közvélemény a szláv Középeurópától éppen ugy félti függetlenségét, amint a német Középeurópától féltette azt. Masaryk elnök 1919. elején még csupán gazdasági okokkal — a bolsevizmus veszedelmét már nem halljuk emlegetni, — indokolta meg a Pozsonyra emelt cseh igényeket. Az idegen SetonWatson azonban ugyanakkor nem titkolta el azt, hogy Pozsony német-magyar város: „Pozsony városa, melynek németmagyar többsége van, de tót terület veszi körül, az uj államra nézve, mint dunai kikötő életkérdés fontosságával bir. onnan pedig, mint a kereskedelmi megközelítés eszköze a Balkán és a Fekete tenyér felé"32 Semmi okunk nincs, hogy ezt a megjegyzést, mely Rivet kijelentését fedi, elfogadjuk, Masaryk azonban a Times 1919 január 9-iki számában Pozsonyt illetőleg csupán német, zsiló és kevés tót lakost mutatott ki. A hivatalos magyar népszámlálás ugyan 1910-ben 31.705 magyart, 32 790 németet és 11.673 tótot tüntetett fel, de a szláv propaganda kezdettől a magyar statisztika hitelének lerontásán dolgozott és ezért a pozsonyi magyarság gyors eltüntetése nem okozott feltűnést. Ezzel szemben az első hivatalos cseh népszámlálás, — természetesen már csak akkor, mikor a Pozsonyra emelt igényeket már teljesítették, — még mindig 24.377 magyart, 30.221 németet és 26.204 tótot mutatott ki. Ez a megállapítás, bár annak pontossága ellen erős aggályok merültek fel, a kiköltözések és egyéb érthető körülmények folvtán előállott természetes csökkenés ellenére a magyar népszámlálást fényesen igazolta. Masaryknak a nyugati közvélemény előtt közölt 1919iki megállapítását pedig megdöntötte. Ugyanigy a teljesen magyar Dunavonal, a Csallóköz ellenében, melynek 101.839 magyarja mellett csupán 2.884 német és 453 tót, ellenben egyetlen cseh lakos sem volt. Masaryk a hiszékeny Nyugat előtt nagyszámú cseh községet ígért Magyarországnak: „A magyarok, kik Pozsonyban értékes, de nem életkérdés fontosságával biró kereskedelmi központot veszítenek el, cserébe nagyszámú, fontos cseh községet kapnak, melyeket Magyarországba fognak kebelezni." E nyilatkozatnak, — ha nem tévedünk. — olyan értelme volt és kétségtelenül van ma is, mint hogyha Magyarország Pozsonyért cserébe (in excharge) Csehországtól a cseh községeknek egész sorát kapta volna meg. A tényállás azonban az volt, hogy elvenni csak Magyarországtól vettek el, és hogy minden elszakítás Magyarország kárára történt. Magyarország a megígért cseh községeket a mai napig 3: The Times, 1919 jan 9. sz. sem kapta meg, olyanokat soha nem is igényelt. Mi több, a dolgok természete szerint olyanokat nem is kaphatott volna, mert Felsőmagyarországnak cseh lakossága egyáltalában soha sem volt. A nagyszámú cseh községet Masaryk egyedül a Nyugat hiszékenységében helyezte el és az a valóságban egyedül ott létezik. Ez alatt az idő alatt azonban a megszálló cseh csapatok már régen Magyarország terülefén jártak és az ország belső vidékei felé nyomultak előre. Vyx francia ezredes, hosszú ideig a legmagasabb rangú katona, kit az entetehataknak az általuk bejelentett nagyszámú bizottság helyett, melynek illő fogadása végett a magyar kormány a helyiségek százait tartotta fenn, az egvoldalu információk hatása alatt teljhatalommal a halálra ítélt Magyarországba küldöttek, 1918 december 4-én egész Felsőmagyarország kiürítését követelte. A magyar kormány a kérdéses területet kiürítette. Csehország pedig azt ellenállás nélkül megszállotta és azt a lakosság előtt abszolúte ismeretlen és attól soha el nrm fogadott indokok és jogok alapián, a fegyverszüneti egyezmény figyelmen kivül hagyásával birtokba vette. A padovai szerződés hatílvtalanitása mindenesptre nagy sikerét jelentette a cseh diplomáciának és Csehország annexiós terveinek, mert Felsőmagvarország fokozatos megszállása és bek^bel°zése másnak, mint fegyverrel végrehajtott annexiónak alig tekinthető. (Folytatása következik.) A HÉT KRÓNIKÁJA dec. 15. Poincaré fogadta a német ügyvivőt, aki azt ajánlotta, hogv a Ruhr-kérdést bizottságilag oldják meg. Poincaré kijelentette, hogv a Ruhr zálogot csak a jóvátételi fizetés mértéke szerint adja fel. Thuout képviselőt bizták meg a lengyel kormánv alakításával, aki a riwolenini néppárt vezére. Dmorski megtartja a külügyminiszteri tárcát, belügvminiszter Pilsudszki vasy Romokooszki lesz. Anglia annektálta a déli sarkot. A portugál kormánv lemondott. A kabinetválság a december 10-iki puccskísérletre vezethető vissza. Az uj kormány vezetését Gomer veszi át. dec 18. A népszövetség párisi ülésén Magyarország pénzügyi rekonstrukciója ügyében nem jött létre a megegvezés. Ha előbb nem tudnák elintézni az ügvet. január 15-én kerül újra a népszövetség elé. A megegvezést a jóvátétel kérdésében való nézeteltérés hiúsította meg. dec. 19. Plastiras tábornoknak Othonias tábornok határozati javaslatot nyújtott be valamennyi tiszt aláírásával, melvben a királv elmozdítását követelik. A királv elhagyfa Aténf, hogy Romaniciba utazzon. Az uj Iengvel kormány megalakult. Elnök és pénzüevminiszter: Grahski ilr. Külügy: Bertoni. Hadügy: Scsnovszki. Kultusz: Piklanovszki. Kereskedelem: Kielson. Munkaügy: Borovszki. dec. 20. Bethlen g~óf a magvar kölcsön ügyében kijelentette, hogv a politikai és pénzügyi jegvzőkönvvet csak bizonyos fenntartásokkal fogadja el. Ezzel a tárgyalások Magyarország . pénzügyi talpraállilásár.il egyelőre befejeződtek. dec. 21. A jóvátételi bizottság Németországnak nvuitandó élelmisze-hitel és a szakértőbizottságok összeállítása kérdéseiben ülést tartott és megkezdte a szakértő-bizottság tagjainak összeválogatását. dec. 22. A görög kormány visszahívta Venizeloszt és telieS hatalmat biztosit ahhan az esetben, ha átveszi az ország vezetését. dec. 27. A jóvátételi bizottság jóváhagyta a szakértő-bizottságok összeállítását. A bizottságokba az Egvesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Belgium küldenek képviselőket. Franciaország és Csehország szövetséget kötnek. Főbb pontok: 1. Közösen aláirt szerződések fenntartása. 2. Békepolilika követése. 3. Nemzetközi egvzmények tiszteletbentartása. Állásfoglalás történt a Hohenzollern, illetve a Habsburg dinasztiák visszatérése ellen is. dec. 28. A magvar-osztrák gazdasági megegyezés ratifikálása és kicserélése megtörtént s ennek megfelelően az egvezség ianuar 1-én érvénybe lép. Az egyezségben az osztrák vas- és textilipar részére biztositolt kedvezésekkel szemben az osztrákok, mint ismeretes, a magvar bor bevitelére vonatkozóan adtak könnyítéseket. E szerint havi 16.000 hl. 13 fokon felüli bort. a hl.-kint megállapított 60 aranykoronas vám helyett 30 aranvkoronás vám mellett importálhatunk Ausztriába, vagyis ezek a borok egvenlő vámkedvezést élveznek az olasz borokkal. A 13 foknál gyengébb borok bevitele nincs kontingenshez kötve. A francia Kamarában Revmond képviselő beszédet mondott, melvben e-ősen hangsúlyozta, hogv Franciaországnak végre lojális módon kell tárgyalni Németországgal. <x><x>oooooo<xxx><>c>o<x>o<>oo<x><> Sajtóhírek Bukarestben A Munkás cimen magyarnyelvű kommunista lap jelenik meg, szerkeszti Clotan János. Bukarestben Indrumarea cimen uj lap indult, amely az Averescu-féle néppártból kivált Argefoíanu-féle disszidens néppártiak hivatalos lapja. Nvitrán Egyetértés címmel hetilap indult, melyet emigránsok szerkesztenek. Szerkesztői: Wajdits Béla, a Károlyi-kormány egyik volt kormánybiztosa és Darvas Henrik volt győri újságíró. A Csánki-párt Prágában napilapot indít.