Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 9. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai utmutató. 2. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA rály néven maga foglalta el a trónt, f 1913—18.1 Az 1918. nov. 7—8-iki müncheni forradalom a királyságot megdöntötte és Lajos király menekülése után a hatalom a szocialista Eisner Kurt kezeibe került. A szocialista kormányzat azonban a vidék rokonszenvét nem tudta meghódítani és Eisner miniszterelnök 1919 febr. 21-én merényletnek e&utt áldozatul". A nemzetgyűlés aug. 14-dikén demokratikus alkotmánylevelet fogadott el, de nem mindenben követte a szocialista birodalom útmutatásait. Baku — város a Káspi tó partján, 250 ezer lakossal. 1917-ig orosz kormányzóság, azóta Azerbeidsán fővárosa. Baldissera Antal — (1838—1917.) olasz tábornok, 1896. eritreai főpa.rancsnok minőségében befejezte az clasz-abysszLn'ai háborút. Baldwin Stanley — (1867.) angol államférfi, a konzervatívok vezére és 1923—24. miniszterelnök. Balfour Arthur Jakab — (1848.) angol államférfi, Salisbury marquis unokaöccse, 1902—5. miniszterelnök, 1915. az admiralitás első lordja. 1916 —19. külügyminiszter. Balkán (Balkánháboruk. Balkáni kérdés. Balkán Szöoetség.) — A Balkán-félsziget 1878—1895. AusztriaMagyarországot ismerte vezető hata,ómnak és kormányai a bécsi kormányhoz igazodtak. Döntő változás akkor állott elő, mikor az 1881. jun. 18-diki osztrák-magyar-szerb szövetségi szerződést, mely 1895. jai». 1-én hatályát veszítette, néni ujitoíták meg többé. Szerbia tehát 1895 újév napjától kezdve nem volt többé osztrák-magyar érdekkörhöz kötve, mi az osztrák diplomácia nagy mulasz. tását jelentette, mert a jó viszony ettől kezdve a szerb királyok hangulatától függött. Annál inkább, mert Ferdinánd bolgár fejedelem ugyanakkor az oroszbaiát radikálisokat országába hivta és Boris trónörököst febr. 14-dikén görög keleti ritus szerint megkér esz teltetve, keresztapául 11. Miklós cárt választotta. A fordulat eredményéül osztrák miniszterelnök, Stambulov István jul. 15-dikén gyilkos merényletnek esett áldozatul. Ezzel egy időben Kandia szigetén szept. 16-dikán Vcnizelosz Eleutherios ügyvéd bontott zászlót a török ellen. A felkelést Deligiannes Tivadar görög 'miniszterelnök is támogatván. 1897 elején görög-török háború állott elő (ápr. 6.), de a törökök ápr. 24-dikén már Larisszában állottak, máj. 17—19 r.apjam pedig Domokosnál döntő győzelmet arattak a visszavonuló Konstantin trónörökös csapatain. A máj. 1-én hivatalba lépett radikális Rhalles Demeter miniszterelnök külügyminisztere, Skouloudes erre 19-dikén a portával fegvverszünetet, szept. 18-dikán előzetes, Za.imes Thrasyboulos miniszterelnök pedig dec. 6-dikán Konstantinápolyban végleges békét kötött. Annak eredményeként Görögország veszteségei ellenére is megtartotta határait, a szultán azonban Kandia sziget önkormányzatát kénytelen volt elismerni és Ismail, az utolsó kandiái pasa 189S okt. 4-dikén a szigetet a hatalmak képviselőinek adta át. Amint a Balkán 1895. elején megmozdult, a hatalmak érdeklődését is magára vonta. Közvetlenül u^-an Ausztria-Magyarország és Oroszország voltak érdekelve és; MikDós cár 1896ban Bécsbe, Ferencz József 1897-ben Pétervárra látogattak, de a kérdést német befolyásra oldották meg akként, hogy Goluchowski gróf Bülow heirceg német küiü<ni államtitkár befolyására Oroszországgal 1897-ben és 1903-ban (mürzstegi egyezmény) és Itáliával 1900—1901-ben oly értelmű egyezményeket kötött, melyeik azokat Macedóniában és Itáliában érdekelt hatalmaknak ismerték el. A megállapodás következményei gyorsan mutatkoztak. Az osztrákibarát Obrenovics Sándor szerb királyt 1908. június 10-én meggyilkolnák és helyét az oroszbarát Karagyorgvevics Péter foglalta el, 'ki az oroszbarát radikális Pasics NikioOát a /klormányba hivta. Pasics egy délszláv programmtervezettel jelent meg, mely szerint Szerbia vezetése alatt Montenegrót és Bulgáriát közös délszláv szövetségben keiil e?vesiteni és a szövetséget Bosznia és az osztrák-magyar monarchia délszláv területeinek megszerzésébe fordítani (1904.) A szerb-bolgár vámunió terve már 1905. végén létre is jött, de megvalósulását Goluchowski gróf tiltakozása lehetetlenné tette. Ezért törtónt az, hogy mikor utóda. Aehrenthal báró 1908. jan. 27-én az uváic-mitrovicai u. n. szandsá'kvasut tervét felvetette, mely Boszniából Szajoniki felé1 keresett gazdasági kapcsolatokat. Szerbia e tervezet elleni szegült és ebben a változót! európai viszpnyok alapján az 1903-diiki angolfrancia entente, azonkívül Itália és Oroszország is támogatnák. A boszniai 'kérdésben Itália egyébként is az 1827-diki hármasszövetség : Anglia, Francia- és Olaszország oldáíláin foglalt állást 'és Törökországot a hármasszövetség nem, csupán a Ziveibund támogatnia. Aehrenthal báró la vasuttervet elejtette, okt. 5-én azonban Bosznia-Hercegóvinát Ausztria-Magyarországba kebelezne be. A két tartomány birtokára pályázó Szerbia nyílt hadüzenetnek vette az annexiót, de Oroszország, hol okt. 30-án György trónörökös és Pasics a cár ellőtt megjelentek, lanyhán támogatta, mert ugyanakkor Bulgária is függetlenségi nyilatkozatot bocsátott ki. Törökországtól elszabadult és a bonyodalom európai háborút idézőit volna elő. Ily körülmények között Oroszország gyöngesége a kérdést a Balkán félszigetre szorította. Bulgária független cársággá alakult át, Szerbia kénytelen vdűt elismerni az annexiót, Montenegró fejedelme, Miklós (Nikita) 1910-ben királyi rangra emelkedett. — Izvolszkij a szept. 16-iki buchlaui találkozáson az annexió elismerésére lett ígéretet Ae'hrenCIhail! bárónak, mit dec. 25- én a dumában is megvallott ; a március 20-iki minisztertanács a mozgósítást beszüntette és Szerbián sorsánalk engedte át. A szerb revanche idejét az európai ellentétek fordulatai hozták meg. Mikor 1911 elején az általános .eszámolás megindult, szeptemberben pedig Itália Tr'polisz elfoglalása miatt Törökországgal háborúba került, az entente hatalmai az orosz cár vezetése alatt szabad utal nyitottak a Balkánállamok szövetkezése, a Balkán Szövetség megalkotása előtt. A szövetség bevallott célja Macedónia keresztényeinek felszabadítása volt. tehát a német védöség alatt álló Törökország ellen irányult, további éle azonban AusztriaMagyarország ellen, mert a kettős monarchiával szoros szövetségben álló Romániát a szövetkezésből kihagyták. Így jött létre ! 1911—12.) a Balkán Szöoetség, mely az orosz cár legfőbb védelme alatt Szerbiát, Montenegrót, Bu'gáiiát és Görögországot egyesitette, 1912. okt. 13-dikán Macedónia önkormányzatát követelte, válaszul ped:g 17-dikén a Porta hadüzenetét kapta meg. A háború gyors és döntő lefolyású volt. A bolgár hadsereg Szavov tábornok vezérlete alatt az okt. 21—24-iki kirkilisszei és az okt. 28 —nov 1. lüleburgasi diadalok után a csataldsai védővonalig eljutott és ott tengertöl-tengerig elzárta Konstantinápolyt a kü'világtól. A szövetségesek helyzetét a bolgár diadalok jelentékenyen megkönnyitették. A szerbek okt. 22—24. Kumanovo mellett szétverték Zekki pasa hadseregét és Sándor trónörökös 26- dikán dndallal bevonult Üszkübbe. Ugyanekkor Konstantin trónörökös a görög hadsereg élén nov. 7-dikén Szalonikit szállotta meg. A nov. 15-dikén elfoglalt Monastiron átvonuló szerbek 20-dikán Florinában a görögökkel fogtak kezet. Kiamil pasa török nagyvezér erre bókét kért és dec. 3-dikán a csataldsai táborban létrejött a fegyverszünet, 10 dikán pedig Londonban kezdetüket vették a béketárgyalások. Váratlanul egyrszeirre három kérdés gyors megoldása vált szükségessé. Az élsőt Berthold gróf oszllrák-magvar külügyminiszter vetette fel, mikor az okt. 21-iki rossorei találkozáson San Giuliano márki, olasz külügyminiszterrel az 1900—01. egyezmény alapján Albánia függetlensége iránt egyezett meg. A megállapodást — Albánia nov. 29-én függetlenségi nyilatkozatot tett, ede ,20-ikámi a londoni nagyhatalmi konferencia, mely a békekonferenciával párhuzamban tartotta üléseit, is elismerte, mire a szerbeknek Albániát ka keltett iiriteniök. A szerb csapatok az Adriától eltávolítva, Macedóniába özönlöttek, mely a Balkán Szövetség szerződései alapján legnagyobb részében Bulgáriának jutott.