Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 8. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. 9. [r.]

Csütörtök, 1924 február 21. MAGYAR KÜLPOLITIKA A HÉT KRÓNIKÁJA febr. 12. Macdomald angol miniszterelnök elmondta a munkáspárt programmbeszédét. Beszédjének főbb pomftjad: csak akkor lép vissza, he lényeges kórdésekbe'n', elvi ter. anészetü dolgokban szenved vereséget. Az orosz kérdésre vonatkozóan azt mondta, hogy Moszkvának megküldi mindenkor a függő kérdések jegyzékét, melyekről az angol külügyminisztériumhak tudomása van. A Franciaországgal való viszonyról nem nyilatkozik bővebben. Reméli, hogy Poiweaféval teljes megállapodás jön létre a pfalzi kérdésben. A jóvátételi problémákra v'onatkozóain kijelentette, hogy Anglia esetleg abba a helyzetbe kerülhet, hogy >n>em fog mindent helyeselni, amit Franciaország cselekedett. King amerikai sziemátor határozati ja. vaslatot terjesztett elő, mely szerint Coolidge elnököt felhatalmazzák arra, hogy valamennyi kormányt hívja meg nemzetközi konferenciába, melyen az államok egymásközti kereskedelmi és politikai vonatkozásait tárgyalnák. febr. 13. A szeparatisták fölkelése újból erősebb lendületet vett. Pirmasaens kormányzósági palotája ellen ostromot indítottak, ímelybero 36 ember esett el. A francia megszálló katonaság beleavatkozott a harcba és a szeparatisták tömegét szétszórták. Hösch német nagykövet megjelent Mii. lerand köztársasági elnöknél, hogv átadja megbízólevelét. A német nagykövet biztositolla az elnököt arról, hogy a kormányától kapott utasítások értelmében mindent elkövet, hogy a két ország viszonyát ismét • kielégítőbbé tegye és azoknak a nagy kérdéseiknek a megoldását előmozdítsa, melyeknek rendezésétől nagymórlékben függ Európa jövője. Mii. lerand elnök igen barátságosan felelt a német nagykövetnek, febr. 18. A jóvátételi bizottság néhány napon belül teljes és kielégítő megegyezésre jut a magyar kölcsön tekintetében. A bizottság valószínűen; még e héten megadja formális hozzájárulását. A kérdés rendezése ugyanis nemcsak Magyarországra nézve fontos, hanem számottevő javulást jelent európai gazdasági viszonyokban is. Izmed basa török miniszterelnök, meghívására Szmirnában ezidőszerint fontos tanácskozás van, amelyen valamiennyi hadseregparancs'mo'k résztvesz és amelyen Törökország egész belső és külső politikáját megvitatják. Pfalzban' a szövetségesközi vizsgálóbizottság és a bajor hatóságok elhatá. rozták, hogy választott kerületi bizottság február 24-étől kezdve egy ideigleres kormány szerepét töltse be. E kormány feladata, hogy a rend fenntartására és a közszolgálat ellátására a maga felelősségére tegyen meg minden intézkedést. Az autonóm kormány ezzzel megszűnik. többek között az is a feladata, hogy atí aláíró államok munkásai számúra legalább minimáliis jogi és gazdasági védelmet biztosit. A munkajog ezért a békeszerződésben nemzetközi szabályozás tárgyaként szerepeltetendő. A második pont szerint ez a szabályozás kiterjed az országok közötti szabad vándorlási jogra, az egyesülési jogra, a munkaközvetítésre, a szociális biztosításra, a munkásvédelemre, a munkásegészségügyre és a megállapítandó elvek nemzetközi keresztülvitelére. A szerződő államok kötelezik maglikait arra, hogy a következő megállapodásokat törvényhozásuk elé terjesztik és a megszabott időn belül megvalósítják. A harmadik pont szerint a kivándorlási tilalom megszüntetendő. Az általános bevándorlási tilalmat ki kell küszöbölni, de minden államnak jogában áll a népegészségügy érdekében a bevándorlást ellenőrizni és bizonyos időre korlátozni. Ugyancsak korlátozyható, sőt tilalmazható a bevándorlás munkanélküliség idején. Joga van az államoknak a népkultúra és a nwnkásvédelem eredményes keresztülvitel'' érdekében a bevándorlóktól bizonyos minimális ismereteket (írás, olvasás) követelni. A negyedik párat érteimében, a munkásokat valamennyi országban, szafcuad egyesülési jog illeti meg. Azok a törvénye, amelyek egyes munkáscsoportobnak egyesülési jogát és gazdasági érdekképviseletének megszervezését tilalmazzák, hatályon kívül helyieziendők. Bevándorolt munkások ai szakszervezkedés terén a belföldiekkel hasonló jogokat élvezjiek, ugyanez álíl a sztrájkjogra is. Az ötödik pont a külföldi munkásoknak biztosítani kívánja a jogot ugyanolyan bér- és munkafeltételekre, amelyek a munkaadókat a szakszervezettel létesitett megállapodás révén, a belföldi niunkásckra vonatkozóan kötik- Ahol ilyon megállapodások nincsenek, a külföldi munkásokra a helyben szokásos bér- és munkafeltételek érvényesek. A hatodik pont biztosítja a külföldi munkait a szakszervezeti tevékenység miatt történő kiutasítással szemben. A hetedik pont az ötödikben megállapított jogok garantálása nélküli munkástoborzás és munkaközvetítés cll -n "Vilit akadályt és aiz ilyen munkaszerződéseket semmisnek nyilvánítja. A munkások szállításával foglalkozó hajóstársaságok szigorú ellenőrzés alatt tartandók. A nyolcadik pont értelmében ait államok kötelezettséget vállalnak arra i»é7ve, hogy a munkapiac statisztikáját a követelményeknek megfelelően kiépítik és az adatokat, nemzetközi központi szerv utján, khetőleg rövid időközökben, egymással kicserélik, hogy ezáltal a munkásokat a kevesebb munkaalkalommal biró államokba való tódulás elől megvédjék. Az igy beérkezett adatok elsősorban a szakszervezetek számára teendők hozzáférhetőkké. / A kilencedik pont szerint a szerződő államokban a munkásoknak betegség, febr. 14. A pfalzi zavargások következtében, a .rajnavidéki bizottság egy francia és an. gol tisztből álló külön bizottságot küldött ki, hogy az a Pfalzban a rend helyreállítására szükséges intézkedéseket megtegye. A szakértőbizottság jelentéseit nemcsak a jóvátételi bizottsággal közli, hanem nyilvánosságra fogják hozni egész 'terjedelmében. A volt Osztrák-Magyar Monarchia passziváinak és aktiváiniak felosztásával foglalkozó Magyarország és Ausztria közt folyamatban levő tárgyalásokat Bécsben folytatják. A magyar küldöttség élőire, láthatóan március 5-ém indul Bécsbe. febr. 15. A berlini szakértő tanácskozáson programmiot dolgozlak ki, amely Németország talpraállitásának feltételeivel foglal, kozott. A szakértők megegyeztek abban, hogy a német birodalomnak moratóriumot kell engedni a fizetésképesség helyreállításáig. Ezt külföldi kölcsön tenné lehetővé s ennek a szempontjából elkerülhetetlen feltétel, hogy a birodalom forgalmi egységét helyreállítsák, tehát a megszállott területen a rezsit megszüntessék. A kölcsönösszegből jelentős részt Franciaországnak kellene juttatni. A német nagykövet Macdiomalddal egy órás tanácskozást folytatott, melynek folyamán közlést tett a németeknek Párisban és Brüsszelben átnyújtott jegyzékek tartalmáról. febr. 16. A szeparatisták újból megkísérelték, hogy különböző városokban az uralmat a kezükbe ragadják. A francia csapatok ezeket a tömegeket szétoszlatták. KahT dr. bajor főállambiztos s vele együtt Lossow bajor véderőkörletpa1 rancsnok benyújtották lemondásukat. <X>00000000<X>0<X>OOOOOCxX>0<>0 SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása Irta: HUscher Rezső dr. Mielőtt a nemzetközi munkaügyi hivatal eddig folytatott tevékenységének ismertetésébe kezdenénk, az események fejlődésének alaposabb megfigyelhetése érdekében, rövid kitéréssel még meg kell emlékeznünk azokról az eseményekről, amelyek egyrészt szintén alátámasztották a törekvést, hogy az elkövetkezendő békeszerződés nemzetközi munkásvédelmi intézkedéseket is foglaljon magában, másrészt e törekvésnek eredményessé-válta után létesült nemzetközi munkaügyi szervezet .munkáját a fennálló munkásvédelmi szükségletek összefoglalásával elősegítették. így elsősorban megemlítendő az az értekezlet, amelyet a német birodalmi munkaügyi hivatal az 1918. év végén, a munkások és munkaadók legkiválóbb szakemberei és neves szociálpolitikusok bevonása mellett, tartott s a mely huszonhét pontban foglalta össze azokat a munkásvédelmi követelményeket, melyeket a békeszerződésnek meg kell valósítani. Az első pont megállapítja, hogy a háborút befejező békeszerződésnek