Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 8. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai utmutató. 1. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 21. hamedánság barátjának mondotta magát. A német diplomácia ugyanis nem sejtette azt, hogy az iszlám több fajból állván, a törökség, melyre H. Vilmos császár támaszkodoü, voitaUépen csak török-német és nem egyszersmind arab-német és még Uevéd'é német-mohamedán szövetséget nyujthat. Ezen a félreértésen át nyomult be a német \ ilágpililikai tervek sáncai közé az angol diplomácia, mely azután az arab nemzeti mozgalmat pártfogásba vette, a törököknek viszont hadat üzent, tehát a mohamedán világot alkatelemeire bontotta fel. A kísérlet veszedelmes volt ugyan, mert az arab nemzeti mozgalom tünetei nemcsak Ázsiában, hanem Egyptomban és Algériában is mutatkoztak (1. EflUPtom), de a német-török szövetség erősödése és az ázsiai német vasutak lázas épitése Angliára nézve értékessé tették az arab mozgalom sikerének előmozdítását. így építette ki Anglia terveit arab szultánságra támaszkodva, sikeres ellenállását a bagdadi német vasútnak az Indiai Óceánig való továbbépítése ellen. Az 1911—14. hedsaszi arab felkelések a török-német Hedsasz vasút ellen. így nyomult előre 1914 őszétől kezdve Koveiten át Bagdad felé, hol a török-német előrenyomulást 1917-ben végérvényesen megállította. Ennek eredményeként Hedsaszban és Mezopotámiában arab államokat alapított, mely utóbbi a török nyomába lépett szíriai francia uralomnak is gondokat okozott. Aranypart — (sp. Rio de Oro) nyugatafrikai spanyol gyarmat. Területe 258 ezer km2, népessége 30 ezer. — (arg. Gold Coast Colony) I. Guinea. Argentína — (Republica Argentína) délanvrikai köztársaság. Területe 2,978.000 km8, népessége 9 millió, köztük 1.5 millió olasz és 1 millió spanyol. Fővárosa Buenos Aires 1,640.000 lakossal. Legnagyobb városai: Cordoba 156, La Plata 138, Rosario 270 és Tucuman 100 ezer lakossal. Vasútvonalak hossza 37, a távíróé 88, a telefoné 83 ezer km. A kereskedelmi flotta 183 hajó 155.132 tonnatartalommal. A hadsereg létszáma 21 ezer ember. A hadiflotta áll 2 dreadnoughlból, 2 csatahajóból és 6 cirkálóból. Alkotmány levél kelte 1853 máj. 25. Kétkamarás parlament (kongresszus) 30 tagú szenátussal és 158 tagu képviselőházzal. A köztársaság 14 tartományra (provincia) és 10 kerületre (gobernacion) oszlik. Wriburn Jósé és Roca Július tábornok elnöksége a brazíliai és chilei határok biztosításával telt el: az első kedvezőtlen, az utóbbi kedvező megoldást nyert. Roca elnök 1899. júliusban az argentínai flotta élén Rióba látogatott és a látogatást Campos Salles Mánuel brazíliai elnök 1900. októberben Buenos Airesben viszonozta. Quentona Manuel és Alcorta Figueroa Jósé elnökök az ország gazdasági fellendülésén fáradoztak, mi teljes sikerrel járt. Saenz Pera Roqua és Victoria de la Plaza erőteljes kormányzatai Anglia és Németország gazdasági támogatást mellett pénzügyekkel foglalkoztak és a két hatalom egyenlő érdekeltsége miatt semlegesek maradtak. Az 1916diki választáson azonban váratlanul a radikális Hipolito Irogoyer aratott győzelmet és lett elnökké, ki 1917. szept. 12-dikén Luxburg gióf német követnek, ki kormányának a semleges argentínai hajók megtorpedózását javasolta, kiadta útlevelét. Szept 23-dikán a szenátus, 24-dikén a képviselőház a diplomáciai szakítás mellett határozott. — Elnökük: Wriburn Jósé 1895—98, Roca Julio 1898— 1904, Quintana Mánuel 1904—06, Alcorta Figueroa Jósé 1906—10, Saenz Pera Roquc 1910—14, Victorino de la Plaza 1914—16, Irigoyer Hipolito 1916—22. V. ö. Arenf A.: Argentinien, ein Land der Zukunft. Leipzig 1910. II. kiadás. München 1913. Devis P.: La république Argentiné. Paris 1920. Garzon E.: La république argentiné. Paris 1920. Hirst W. A.: Argentína. New-York 1910. Koebel W. H.: L'Argentiné moderné. Paris 1908. Lorini E.: La Republica Argentína. 2 kötet. Róma 1910. Martinez és Lerwardowski: L'Argentine au XX-me siécle. Paris 1906. Mills G. J.: Argentína. London 1915. Perrington A. S.: The Argentiné Republic. London 1912. Posaola A.: La Republica Argentína. Madrid 1912. Schmidt és Grotenwald: Argentinien. Hannover 1912. Sisson H. D.: La république Argentiné. Paris 1910. Seeber F.: Leart Argentína. London 1912. Stichel B.: Argentinien. Hamburg 1919. II. kiadás 1920. Argonne — lotharingiai erdőség, 1915— 18 a német-francia tűzvonalban. Armentiéres — északfrancia város, 30 ezer lakosai. Az 1918. ápr. 9—18. csata színhelye. Arras — északfrancia város, a világháború több csatájának színhelye, melyekben elpusztult. Arz Arthur báró — (1857.) osztrákmagyar tábornok 1917—18. a vezérkar utolsó főnöke. Ascension — sziget, brit flottaállomás az Atlanti-Oceánban. Területe 88 km.2, 250 lakossal. Asiago — északolaszországi város, 1916— 18., nagy harcok színhelye. Asquith Henrik Herbert — (1852.) brit államférfi, 1892—95. belügyi államtitkár, 1905—8. kincstartó, 1908— 16. miniszterelnök. Emlékiratai: Generis of the War. London 1923. Auffenberg-Komarov Móric báró — (1852) osztrák-magyar tábornok és hadvzér. Emlékiratai: Aus Oesleríeich's Höhe und Niedergang. München, 1921. Auguszta Viktória — (1858—1921.) II. Vilmos császár neje (1881). Ausztrália — (Commomvealth of Australia) brit domínium és szövet| ségállam. Területe 8,178.000 km2, né! pessége 6 millió. Részei: New South , Wales, Norther Teritory, Queenslamd, j South Australia, Tasmania, Victoria és Westen Australia. Függőségei: Pápua és Uj Guinea. Fővárosa Camberra, 2500 lakossal. Legnagyobb vá; rosai: Adelaide 225, Brisbane 174, i Melbourne 708, Perth 130 és Sydney 780 ezer lakossal. A vasutvonalak hossza 40, a távíróé 315 ezer km. A kereskedelmi flotta 2388 hajó 370.150 tonna tartalommal. Külön hadserege és hadiflottája van. A dominium áll j 6 államból; élén a főkormányzó, mellette kétkamarás parlafnent 36 tagu törvényhozó tanáccsal és 72 tagu képviselőházzal. Ausztrália — brit dominium. Területe 8,178.000 kin2. Lakóinak száma 6 millió. — Ausztrália vezető politikusai évtizedeken át fáradoztak azon, hogy a különböző gyarmatokat közös iszövetségállamban egyesítsék. Végre is 1895-ben azi ausztráliai miniszterelnökök értekezlete new south walesi Reid György javaslatára minden gyarmatból 10 bizalmi ember kiküldését határozták el. Az 1896-ban megejtett választások alapján 1897. március 22-dikén Adelaideban, szept. 2-dikán Sydneyben ós 1898. jan. 20-dikán Melbourneban a delegátusok egy közös alkotmánytervezetet vitattak meg, melyet márc. 16-dikán elfogadtak és az egyes parlamentek elé terjesztettek. Az általok elfogadott javaslatot a brit parlament is elfogiadván, 1900. jul. 9-dikén törvénnyé lett és szept. 17-dikén kihirdetésre került, 1901. jan. 1-én pedig a hat ausztráliai gyarmat (New South Wales, Victoria, South Astralia. Queensland, Tasmania és Western Australia) államszövetséggé alakult át (Commomwealth of Australia). Élére főkormányzó került, ki első miniszterelnökké Sir Eduárd Bartont nevezte ki. Az eljső pa'rlaimentet ,1901. máj.' 9-dikén György walesi herceg nyitotta meg. — A dominiumban három párt élén Sir Eduárd Barton mellett Sir George Reid Oiberális, szabad kereskedelem) és a munkáspárt igényelték a vezetést, mely azután Watson J. C. (1901—03) és Deakin Alfréd vezetése alatt (1903—05) 1910-ben valóban la munkáspárt kezébe került. Annak nevében a kormányt Fisher András, később Hughes Vilmos miniszterelnökök vitték. — A világháborúban Ausztrália 329.082 katonát bocsátott az anyaország rendelkezésére, 317.953 főnyi veszteséget szenvedett és 288 millió font sterlinget iadott ki. Ennek ellenében az óceániai német gyarmatok (Pápua és Uj Guinea) birtokába jutott. — V. ö. Clerk A. J'.: Studies in Australian constitutional Law. London 1902. Moore II. W. Constitution of the Commomwealth of Australia. (Folyt, köv.)