Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 28. szám - Görögország uj forradalom előtt

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 28. szám ára 120 korona Vasárnap, augusztus 19. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd Te1, Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József Tel. József 43. Felelői szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel Előfizetési ára: Egész évre 3200 kor. Fél évre 1600 kor. Negyed évre 800 kor. Külföldre kétszeres ár Görögország uj forradalom előtt A csendőrség és hadsereg a kormány ellen — A leszerelt katonák ellenforradalomra készülnek — Utcai tüntetések Athénben és Szalonikiben A bánsági oláhság harca a szerb elnyomás ellen Bukarest intervenciója nem használt — A Pasics=kormány kijátszotta az oláh pártot s ez most ellenzékbe ment — Romániai visszhang Főbb cikkeink: Görögország u,. rradalom előtt — A bánsági olibság harca a I szerb elnyomás ellen ±- Az olasz fasiszták kisebbségi politikája — Anglia fél | már Franciaország ipari versenyétül — Kína külpolitikája — Perzsia — „Kepülő bét" Oroszországban — A bru. \ellesi konferencia javaslatainak gyakorlati alkalmazása — Az erdélyi kisebbségi sérelmek a Nemzetek Szövetsége előtt — Sceius Viator véleménye a cseh tót viszonyról — Hirek *— Olaszország külügyi politikája — Az orosz paraszt, mint a kommunista állam egyedüli oszlopa — Közgazdaság A. lau; annei béke ugyancsak nem I hozott /megnyugvást Görögországra. A | nagyhatalmi hóbortokba belehajszolt j nacionalisták keserves kiábrándulással j látják, hogy a francia politikának nincs már szüksége Görögországra, Angliának meg kevésbé és éppen olyan, gyorsan elejtették, mint ahogy felhasználták eddig ütőkártyául a keleti kér- 1 cic. -ben. A forradalmi kormány francia biztatásra végez*: ki a Gunarisz-korSnány tagjait s a nem-komoly szakemberekből álló forradalmi minisztérium sem elég tekintéllyel nem rendelkezik a nép előtt, sem olyan gazdasági* politikát kezdeni nem tud, melynek eredményei legalább ideig-óráig megnyugtathatnák a lakosságot. A drachma egyre esik, a zavaros beláilapotok folytán a kereskedelem pang, a törökök elzárták a tengerszorosokat a görög hajójáratok előtt s ezek, minthogy a kisázsiai bázis úgyis elveszett már rájuk nézve, tétlenségre volnának kárhoztatva, ha a kormány menekülők szállítására nem vette volna igénybe őket. A százezerszámra Európába áttelepített kisázsiai görög menekültek a pangó anyaországbeli gazdasági élet keretében nem tudnak produktive clheb-ezekedni, igy elégedetlenkednek és zavarognak. A készülő forradalom fészke megint Szaloniki, ez a sajátságos, többségében spanyol-zsidó város, melynek görög lakossága ma is fanatikus hive Venizelosznak, vagy talán még inkább a köztársaságnak. Már kétezernél több évvel ezelőtt is közismerten nyugtalan nép lakta ezt a várost s a ma minden irányból odacsődült menekülök özön:: ugyancsak nem járulhatott hozzá inás lelkiállapot kialakulásához. Szaloniki-., ben van a legnagyobb forgalom, a legtöbb gyökértelen ember, itt rendezke-' dett be legalaposabban az orosz kommunista izgatás, itt a legnagyobb a drágaság és az itteni börze ellen tört ki az első nagyobbszabásu tüntetés. A felizgatott tömeg megrohanta a börze épületét és elpusztította a berendezési, azután a boltokat rabolta ki. A kormány már uem bizik az itteni csend- • örségben és katonasággal váltotta fel. A városra kihirdette az ostromállapotot és katonai őrjáratok cirkálnak éjjelnappal az utcákon. A közelhtn állomásoznak a kisázsiai sereg roncsai és hir szerint a lovasság ellcníorradalomia készül. A kormány megbízottakat küldött a frontra, hogy kezdjenek tárgyalást a tisztekkel és a köztársaságot éltető legénységgel. Hogy a veszélyt csökkentse, gyorsított ütemben kezdte meg a frontkatonaság leszerelését. | líekviráltatta a kereskedelmi hajók nagy részét és ezzel küldi most haza j a leszerelt, katonaságot. A leszereltek j i>. aliucdctleiiek a ' korniájinvuJ- azt azt az utasítást kílpla, hogy ne a szerb kormányt támogassa, hanem a svábokI kai lépjen választási paktumra. Az | északi kerületben sváb többség lévén, itt vissza is léptek az oláh. jelöltek, mire a deli kerületben a svábok az oláh listára szavaztak, igv ennek vezetője, Jianu János dr. ügyvéd be iS került a parlamentbe. Itt a kormányt támogatta. A szerb Ígéretek azonban csak ígéretek maradtak, de nem teljesült belőlük semmi. Moh azután teljesen U. jjá alakult az oláh nemzeti kisebbségi párt és ezen a gyűlésen kimondta* hogv szakit eddigi taktikájával és ellenzékbe megy. A párt uj elnöke Xcvac Aurél dr. ügyvéd lett. aki a magyar uralom alatt már oláh nemzetiségi képviselő volt a budapesti parlamentben. A pártgyülés. pontokba foglalta a párt kívánságait. Követeli többek közt a községei; autonómiájának visszaállttását a legsz^lcsebbkörü darnokrácía alapján Aztán követeli, hogy a nemzeti kisebbségek az agrárreform alapján 0 szintén földosztásban részesüljenek. Mindezeken kívül sürgeti a párt d teljes egyházi és" iskolai szabadságot és külön oláh görögkeleti püspökség felállítását. A párt vezetősége a parlamenti frakció mellett bizottságot delegált és ennek azt a megbízást adta, kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal, egyben felszólitota a parlamenti frakciót, hogv szüntesse meg kormánylámogató politikáját és keressen érintkezést az ellenzéki csoportokkal. A bánsági oláh kisebbségi pártnak' cz az ellenzékbemenése összeesik u szinsjai konferencia idejével. Hogv a Bukarestben élő macedonoláhok milyen memorandumot terjesztettek az oláh kormány elé és milyen szerb sérelmek orvoslását követelik, azzal a Mayyar Külpolitika már külön foglalkozott. Ezt a memorandumot üuca külügyminiszter a rendes tárgyalásom] kon kivül közölte is a szerb külügyminiszterrel és akkor ígéretet kapott arra, hogv a szerb kormány jöindulatulag^ fog foglalkozni a felhozott követelések-: kel. A bukaresti sajtó magáévá tette, a szerbiai oláhoknak programmját és; nem a leghizelgöbb hangon foglalkozik a szerb szövetségessel. A legelter. jed->j tebb napilapban, az 'Adeverulban a'1 macedon-oléh Batzaria hosszú cikki; sorozatban fordul Szerbia felé s megállapítja, hogy „Szerbia nagyon súlyos' válságban van s ennek következme-' nyei egyelőre beláthatatlanok. A válság az állam alapját fenyegeti. A szerb elem az uj. állam lukosságának kisebbséget alkotja és magával szemben találja egész Horvátországot, Dalmáciát, Boszniát, Hercegovinát. Szlovéniát, Montenegrót. A macedón-bolgárok csak az első alkalmat várják. — s ha az késlekedik, majd icremtenek ók alkalmat, — hogy lerázzák magukról a szerb uralmat. A délszláv állam tehát nem nyugszik olyan egészséges alapokon, hogy megengedhetné magának büntetlenül azt a luxust, hogy egyes nemzetiségeit elnyomja. Amiigen szüksége van külső szövetségesekre, mai helyzetében még nagyobb szüksége van hűséges belső támaszokra. A szerbek azonban nem bizfosilhotnak maguknak sem künn, sem btnn barátokat, csak uau. ha más nénelemeknek is elismcI pattantaná ki, mely a görög puska- i poros hordót levegőbe röpíthetné, Görögország pénzügyi helyzetére j nézve álljon itt a hivatalos statisztika néhány adata: A különböző görög kormányok 1917 óta mostanáig • Í. 455. OOO. 00O drachma belső kölcsönt vetlek fel. Külföldi kölcsön 1. 700, 000. 000 drachma, meiynék kamata évi 2. 250. 000 angol font. A mult évben cz, a drachma akkori árfolyama szerint 420. 000. 000 drachmát ffit ki, a fedezetül lekötött álbini jövedékek 162, 541. 643 drachmát ucdményeztek. A háboru elöti az állami t költségvetés 250 millió körül torzult, vagyis a lakosság fejszámára 50 cirachroa ese t. A mos* kezdóo. ó költségvetést é're 3. 300, 000. 00w drachma van előirányozva. A drachma 1922-, ig r. icg tudta ciizni aránylagos árfolyamát. Nemrég még az angol font ér. tékc 22 1 j drachma voit, dc a szerencsétlen kisázsiai kaland után 450 drachmára emelkedett. A bankjegyforgalom 1922 decemberében 3. 149, 000. 000 drachmát tett ki. vagyis fejenkent 500 drachmát. Ennél sok magasabb valutájú államnak is nagyobb az aránylagos bankjegykibocsátása. Mindössze Ő00 millió drachmára van fedezet. Régebben óriási összegek érkeztek az országba a görög kivándorlóktól. 1919-ben az ezektől hazaküldött pénz 4, 130. 000 angol fonlot tett ki, tavalyra^ ez majdnem felére csökkent. Görögország két íö kiviteli cikke, a mazsola és a dohány, 1922-ben 10 milI lió drachmát jövedelmezett. Az ipari részvénytársaságok száma 1917-ben 66 volt, 230, 000. 000 drachma üzemtökével, öt év alatt 149 uj vállalat alakult 871. 000. oa0 drachma értékben. A kert skedelmi hajóraj űrtartalma a háború előtt 965. 000 tonnát iett ki, ennek háromötöde a tengeralattjárók működése folytán elpusztult. A kisázsiai háboru és a menekültek eltartásának költsége olyan terheket ró ebben az é"ben s hihetően a következőkben a görög államkincstárra, mely az egész pénzügyi egyensúlyt felbontással fenyegeti s ez magft után vonja a politikai felborulást, ha ez ugyan meg nem előzi a pénzügyit. mányi. Előzőleg természetesen megígérte nekik, hogy orvosoltatni fogja Valamennyi sérelmüket. A Bánságban oláh iskolákat állíttat fel, visszahelyezi teti az eiüzött ol. íji anyanyelvű tisztviselőket, a foldretorm kapcsán földben fognak részesedni az oláh igénylök is és a Bánságban külön görögkeleti oláh püspökséget állítanak fel. Ezekre az ígéretekre az alibunári és fehértemplomi gyűléseken az oláhság vezetői megalkották az Uláh Pártot, mely ugyan „szerbiainak" nevezi magát, de működési köre a kormány világos rendelkezésére nem léphet át a Dunán s igv nem szervezheti meg a timókvöigvi és délszerbiai iajtestvércket. Az uj párt két kérőiéiben állitolt jelöltet cs jellemző, hocv Bukarestből i A szerbiai nemzetiségi kisebbségi párlok közül szántra a legkisebb az oláh párt. A belgrádi kormányok az oláh szövetséges belföldi fajrokonaival is éppen ugy bánlak, mint a magva, rokkal és németekkel. A legutóbbi választásokig az oláhoknak, mint nem szláv népelemnek sem volt választói joguk. A márciusi választáson, — mint a belgrádi lapok világosan megírták. — Bukarest intervenciójára és a két, uralkodóház közt levő rokoni viszonyra való tekintettel a Pasics-kormánv hajlandónak mutatkozott az oláhokat a választói névjegyzékbe felvétetni és megengedni az oláh kisebbségi párt megalakítását. Ennek ellenében Pasics azt követelte az oláhoktól, hoáV ezek vártja lámogassa ti kor- j okozzák az egész katonai összeomlásért s igy jó talajra talált ott a venizebsta ügynökök aknamunkája. A hatóságok nem is engedik be a várorba a hajókon erkezö leszerelt katonaságot. Rögtön vonatokra rakják őket és küldik szerteszét haza. Hogy komoly forradalom ki nem tört még, az az egvvdüli oka. hogy nincs semmiféle egységes politikai irányítása a forradalmat előkészítő mozgalmaknak. A leszerelt hadsereg, éppen ugy, mint a polgári lakosság, megoszlik a Konstantin király pártja, a vcnizclisták, a kommunisták és azok közölt, akik minden programm nélkül óhajtják; l vál'ozást, remélvén, hogy igy könnyebb megélhetési viszonyokba jutnak. Gazdasági katasztrófától fél, mindenki, a drágasági hullám egyre nő és elbontással fenyegeti az országot. Szaloniki után Athénben és Vnloban ulcai tüntetések és üzle. trombolások kezdődtek a /Irágaság miatt. Legnagyobb az elkeseredés a bankok ellen, melyek nem is merik helyiségeiket nyitva tartani. A sok párt közül pedig csak éppen a jelenlegi kormánynak a legkisebb a pártja. Szeretné átadni a hatalmat Záimiéznak és régi- politikus társainak, de fél is tőle, hogy rögtön felelősségre vonják a Gunarisz-kabinet kivégzéséért. Metakszasz tábornok szintén a kormány eilen fordult és a sajtó utján külföldi megszállást sürget, mert enél!tül o helsö rendet helyreállítani nem is lehet. PlaszOrasz hadügyminiszter ezért most hazaárulásért perrel fenyegeti, de komolyan nem mer vele szemben eljárni, mert a népszerű vezér letartóztatása esetleg épen azt a szikrát