Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 13. szám - Balkáni titkok

Vasárnap, 1923. április 1. 9 Angora külpolitikája A „Workers Party of Amerika" első kongresszusa Uj szocialista párt alakul a Felvidéken Nemzetközi szociálpolitikai kongresszus Buenos-Airesben A montenegrói sas Orestc Relandini füzete. A bolgár bányamunkások tiltakozása a Ruhrvidék megszállása ellen A mulf év december hó huszonnegyedik napján New-Yorkban tartotta első kongresszusát a Workers Parly o( Amerika, ötvennégy delegátus jelenlétében. A központi végrehajtó bizottság jelentése szerint a még fejlődő stádiumban levő szervezethez az. 1922. év korepén 8320, vegén pedig 20. 000 tag tartozott, amely létszám egyálialán nem mutat arra, hogy a kommunista felfogásnak az Unió államaiban valami nagy népszerűsége lenne. A kongreszszus tárgysorozatának legfontosabb pontjaként a proletárság egységes frontjának megvalósítása Ügyében előterjesztett végrchajtóbizottsagi javaslat szerepelt. | Ez a javaslat a cél érdekében u legalkalmasabbnak látta az angolországi I. abour l'arly-hoz hasonló szervezetek I létrehozatalát, amelyekbe belekapcso- ' iódbatnék az Északamerikai Egyesült j Államoknak egész munkássága. Az elö- | munkálatok elvégzésére külön I. abour l'arty-biz. otlsúg kiküldését tartolta szükségesnek, amelynek tagjait azok a ( munkásszerveretek küldik ki, amis lyek a Labour Party megvalósulásáért ' dolgozni akarnak. A szakszervezeti kérdésben a kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy külön kommunista szak- i szervezeteket nem létesít, hanem a csatlakozott tagoknak a meglevő szakszervezetekben kell elhelyerkedniök, amennyiben igy nagyobb eredménnyel szolgálhatják a proletáregység front érdekét. A kongresszus állást foglalt az ínséges Oroszország segélyezésére alakult Friends of Soviet-Russia, valamint az orosz gazdasági élet reorganizálásának támogatását célzó RussianAmerican Industrial Corporation melleit, megállapította a Workers Party of Amerika-nak a Joung Workers Lcague-hoz való viszonyát és harcot pirdetett az Amerikán Légion és a KluKlux. Klan fasista szervezkedés ellen. Felhívást intézett a kongresszus az amerikai munkássághoz abban az iránybon, hogy szüntessék meg az Oroszországba való átvándorlást, mert Tokkal helyesebb, ha Amerikában veszik fel a harcol a kapitalizmus megdöntésére. Február ÍJ-én a bolgár bányamunkások kongresszust (ártottak, amelyen egyhangú határozatban állapították meg, hogy a bolgár bányamunkások a liuhrvidéknek a francia imperialisták ullal történt megállását nem csupán : i bekövetkezendő véres háború előjátékának, hanem a bányamunkásság s főképpen a Ruhrviil'U hányanmnkásséga elleni merényletnek tekintik. A Ruhrvídflk meg; száUásából származé* és a német, va'amint ars curimai proJefciriátaa terhére jelentkező súlyos következménjT^ eit-dondö bün« Ncmetország burzsoáziá'ióf) és erxnvBk kaipzst katitaJisla politikáját is terheli. A franeia ImperinlistáV és német k3pila!is'ák bűnében azonban oszlczik az amsterdami szakszervezeti szövet-, '-^g, amelynek, vezetői Fraiciaorszógban, BulgáriáJian, Német országban Angliában és egycbtft végzed munkáluVkaJ meskönoyitelíék a megszállás toresztül\á|elél. Az amsterdami Inler" Kionale. nem volt haj'a ír. 'o magáévá tenni a Javaslatot, mely a vjlágprólelaná. usnak a Jfrajncía imperializmus gaztette elleni egysétfes. föllépését célozik s Uatyajrtcaaft elutasitoálu az Intrrn^ional, Utbrsuga -a bányamű tiu m regéről kifejezett azt a kivánsátot hogy a rtúu-vioMkl testvérei érdekében generális liltatozó sztrájk proklarnaltassti, A néme6 bányamunkás- j szövetség veeetofc ugyancsak elmu'as/lm* « aiesfeáelö eszköjök alkalnwiá-. 1 sát, melyeknek '•cgiltséigévcl a proklárságol fei lehelet! volna ragadmi a kapiInlMsták (SfÍMies, Thyssen) és a rewkciós • Cuno-korniánv kannei közű'. A bolgár hányamunkásság üdvözöl minden ruhrvidéki liáinyannuvkást, aki kész u*jy a francia imperialistáik, mint a némi't kapitalis'ők ellen harcolniCdvözlik a Thyssua-bányamüvek üzemi tanácsait, aanelyok visszahívták képviselőjüket a bányabáró és az igaz- 1 gatók megszabadítására aílaikuilt bizottságból. Testveri jobbjukat nyújtják a Ruhrvidék és mindem ország bányamunkásainak, a közös szolidáris harcra, a tőke uralmának megdöntésére s a dolgozó népek békéjének é* ta&tyéris'óíVive-k helvTeálliVisára. A Szlaueiiszká Politika értesülése szerint a munkásság részérő! koniolv mozgalmi" indult meg eq't equséqes, erős, uj szocialista párt kiépítése iránt. Ez az uj párt, amely a „Medziuánidná snciéilne demakratická slana ceskoslo« wnskeg republikif (Nemzetközi szociáldemokrata párt Csehszlovákiában) nevet viselné, mindazokat a munkásokat magába akarja tömöríteni, akik sem a jobb, sum a baloldali szocialista Pártokban nem találták meg a helvüket. Pozsonyban az uj munkáspárt szervezkedés komolv formát öltött és I Bármennyire szegény, legyőzött leI gyen ecv ország, egy nép, — ha külpolitikai orientációja kitűnő és az helyes belpolitikával is párosul, nem fog szegénynek és legyözöttnek tekintetni. Élő példája ennek éppen Törökország. A. török birodalom hanyatlási görbéjének oly mély^' pontja volt az utolsó évtized, hogv azok a köínyözo, 8 érdekelt államok, amelyek épperi á török birodalom széthullását, nagyhatalmi jellegétől való megfosztását előidézték, nem vártak ily gyors rnagáraé. -zmélést. Törökország az utolsó évtizedben a sévresi békéig majdnem egész területét elvesztette. Az Ouchyi békében Tripoliszt, a balkáni háboru után egész Albániát, Macedóniát, majd az összes Égei-tengeri szigeteit, a sévresi békében pedig Sztambul városa is elveszett (nemzetközi), éppúgy Szmirnu (görög), Kónia és vidéke 'olasz. ), Adona, Merszina, s Szíria (franciái, Palesztina (cionistái, Mezopotámia (Fcyszál), Transjordánia) (Abdullah Emir),. lemel és^Hedzsász (Husszein nngyseríf), uzonki' ül egész. Kurdisztúnt, s Örményországot, sőt Egyptom feletti névleges hatalmú is megszűnt. A sévresi Törökország léhát összeszorult Anatóliára és a Fekele-tenger partvidékére, Egv birodalom rohamosabb hanvatlásál szemiélhelöbben kimutatni nem lehet. És mindamellett ma Törökország oly döntő faktor Keleten, ametlvel komolyan számolni kell. Kiegyezni, vele barátságban lenni. Pedig ma Törökország szegényebb, s nvomorulfahb, mint volt a halkánbálioru előtt, s után. Törökország az évtizedes bábomban elvesztette férfilakossáfiának szine-iavát, lakossága annyira megfogyatkozolt, hogv az angorai nemzetgyűlés kénytelen drákói törvényeket élrlhelénletni a faj fcntarlásáért. A világháborúban körülbelül (élmillió ember pusztult el, s egymillió váll rokkanttá azon n birodalom népességéből, amelv a balkáni háboru után is tekintélyes volt még, de amelyben a domináló faj. hogv a nemzetiségekkel szemben uralmát fentartsa, kénytelen volt a hazáért minden áldozatot meghozni. Így a világháború folyamán a hadvezetőség csupán a kurd és anatóliai csapatokat vehette igénybe^ esse] eqyideiülesr Prásáhnn. Brünnben, I Kassán és Uncvárott is folynak egyelőre titokban a szervezkedési ' munkálatok. Az uj párt moritita alakulás, de épv>en ugv távol áll a llf-ik, mint a Il-ik inlernaeionálélól Célja aj. hOfff nemzetiséin különihséq nélkül far/kilja össze a közlársasiiq munkásait. A nemzetközi szociáldemokrata párt vezetői egyelőre nem lépnek. a nyilvánosság elé, n közel jövőben zászlót bontanak és országszerte megindul a szervezkedés \z argentínai kovmánv védnökségével, az 192-1. év szeptember hónapjára, nemzetközi kiállítással csvbekötött, nemzetközi szociálpolitikai kongreszszust hivott össze a bnenos-airesi Szociális Múzeum, melynek igazgatója Frers volt argentínai miniszter C-s ta«jaj közé pedig Areenlina tudományos és politikai előkelőségei tartoznak. Meghívót kaptak a különböző államok kormányai, fontosabb önkormányzati testületei és a szociálpolitika leién működj jelentősebb szervezetek. A kongresszus tárgysorozatán szerepel többek kazött a szociális muzeumok létesítésének ügye, a munkáskérdés, a szociális egészségüqy, a népoktatás és speciális szakképzés problémája és a mezőgazdaság pár kérdése. Az egyidejüleR rendezett kiállítás a kongresszus munkájának kiecészité-, sét fogja szolgálni. | Viszont egy hanyatló birodalom görbéje sem szökelt vissza oly magasra az utolsó hároin-négv évben, mint Törökországé. Ebben az érdem a török külpolitikáé. Nem a török fegyveiek verték ki a görögöket Kisázsiából, Tráciából, s szerezték vissza Örményországot, Kurdisztánt, Kóniát, Adaná*, s Sztambul tényleges uralmát, hanem a török külpolitika, illetőleg Angóra művészies taktikázása. Törökország 1918-beIi' összeomlása után a megválasztott csonka parlamentben a tulsulv ismét a naeiona' listáké lelt. Ez az egység, s haladás 'Pártja. Mindamellett a hatalmon lévő kormány megkezdte éppen a nacionalisták felelősségre vonását háborús bűneik miatt- Kemal basa is ehhez az extrém csoporthoz tartozott, amelv a végsőkig való harcot hirdette az antant ellen. Közben a birodalomban zűrzavar uralkodott. Az antantesapatak elszakították az arab tartományokat: a frontokról visszaözönlö katonaság pedig az országban bandákba verődve, fosztogatott. Kemal basa felsőbb parancsra a fosztogató bandák megfékezésére vállalkozott, maid azokra támaszkodva, meqlagadja az engedelmességet a portának, l maroknyi csapatával megszállja Örményországot, s lassanként Anatóliába hatol be, s összehívja az angorai nemzetgyűlést, amely maga magát kiáltja ki Törökország intézőjévé... Az alitant nyers fellépésével gondoskodott arról is, hogy a török nemzetet Kemal knrjái közé dobja, s igy rsakhamar Kemal kormánya volt a külföld szemében Törökország való, ságos kormánva. Ennek megfelelően i Ancora a perzsákkal, afgánokkal, s a felkelő indusokkal paktumot köt, majd 1921 március 16-án Angóra szövetkezik a szovjettel. A Fekete-tengert egymás között felosztják. (Moszkva támogatja pénzben s munícióban Angórál. ezzel szemben Angóra lemond Karszról, s lénveges teret enged a szovjet aspirációinak a Keleten. ) Angóra türelmes, belpolitikát hirdet, s szívesen veszi, nevelőre" a 70—80 tagu kommunista képviselőt a nemzetgyűlésen. Igv fedezve Angóra felveszi a harcot a görögökkel, s a sztambujj kormány legális csapatait -sagiiel- < szórta, maid Kurdisalán ténylegel megszállásával Ay,, ™ és vidékének f a visszaszerzésére gondol, ami sikerül «. mert az 1921 októberbe* létrejött torok-francia egyezség visszaadja AlH goranak Adonát; erre az olaszok is lemondanak Adaliáról, s a Meander völgyéről. A francia - paktum ára volt: h. avatkozás Mezopotámiába, francia, ország félve Angii., sikeres keleti te* ': 'AiigUa mezopotámiai helyzetet akarta aláásni Angóra beugratásával. Ezzel szemben a franciák szívesen otthagyták Adonában fe*yj vérkészleteiket, muníciójukat. A niudániai fegyverszünetig \»góia : külpolitikája letmagyobb sikerait aratta. Ami azonban ezután következett, azt már Angóra külpolitikájának hibájául kell felrónunk. S ez a Kalifa detronicációja és á kivívott eredményeknek imperialista (arab területek' igénylése) célokért való kockáztatása. A detroniz. áció Aívgórát a mohamedán népek szimpátiájától íos/totla meg, s a Mossz. uli vilajet követelése nyu\, ván francia érdek — feszessé tette a viszonyt az amugv is ellenséges arabsággal. A lausannei konferencia befejeztével ismét frontot vájtoztaj Angóra, Mosszul. és vidékét formailag köves telte, de valóban lemondott róla, $ már előbb a 70—80 kommunista képviselő számai 6—10-re apasztja, nyilván a stovjet'saerepe befejeződölt An> góra számára. A mostani orientáció éle — ha t* az odonai, s merszmai hirek helytállók —- FreihciaorsTáa ellen rmn /»j>. ditva. Merszinát s Adonát Kemal t asa meglátogatta, ahol egy antíöchiai s alesendrettei (észak szíriai) arab-mo' hamedán küldöttség tisztelgett előtte. Kemal basa a küldöttség előtt hangoz* ! tattá Törökország igényét Szíriára, a küldöttség pedig biztosította a hadvezért az „arab-török'' testvériségről. - E hír francia forrásból ered, s 1 ranciaországbán nagy idegességet keltett. Mi uem hisaünk a hír komolyságában* mert nem tudjuk elképzelni, hogy. akadjon arab küldöttség, amely a tő* j rük uralmat kérv. éppen. Szíriára, I amely a háboru alatt a mesterséges török kiéheztetés! politika embertelen-i sége miatt sokat szenvedett Nem hi»s* szűk, hogy akadjon egy mohamedán küldöttség, amelv egyii'térez a detronizált Kalifa megfoszióival. már pedki a? arabsán a detronizált Kalifát hv meri el. Khatratt Wmlih Kimatullcrh, Ka alatt ^ tim Ms'í, egy Sft oldalra ter-i jedrt lüzetben szcrziJ a moníeTicsriH Ugyet tárgyalja, 'metyoeik gaadplaitjnéÉtlie a köve'kezű: A ssc-ttó kerdethen kttsi Arquit4» kijelentését, a/mely szerint Nag}-BritMa|aj a háborút addig igézte folytatni, auig Belgiumot, SztriiiJ; é« Montcvcgr6fc i»mét visszaállítják, pasoptó:. !•'-. --tekeO kllrJSl a szerzi a bikestórzádi ats tárgyalására. Bsszehivett üléscteti e^'aáspstlj besaedekMl. Áttér lau'táo a *zera« arra, hogy aanak a kérdésnek a taqtaktriri, hogy Montcuegrónok joga vln>--s itvtnz, hogy I'űgKetlen é» önálló állam foglaljftn helyet a tfthbi európai a ' ""• l*s arr* a következ, t*«f. re jut, ho^- e kis államban megvannak mindazok az ismérvek Í5 aLflpfe'irétclek. amelyek szükségesek az initltó álUm fogalmának a konstruálásához. Montenegró a vüó'-ihn!>oru eWtt is autonómiávnl rend-lkezett, raogvolt Mj saját, szuverén területe és a vitágiháboruibon az pntenle oldaláu h. -ir< e,. Visszatérve MoatenegrA Wltténétj multjíra a f/erz. 6 behizonyii ja, hogy a kis állam tnár 1077-ben 11. tíáador pápáiéi királyság3a^ lat* elismerve és ínég a nagy török birodalommal szemben is dacolt D3gy vitézségénél ogvu, hogy a2 Ofman hatalom sohasem tudta ŰZ* a bátor népet meghódítani. A világháborúban, bár igen' kerée, r9fZ« , b«. rosez-H íettegyyerzett'" «*^ta SPIÉ