Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 11. szám - A Magyarország ellen való külföldi propaganda

* Vasárnap, 1923 március l8. A zágrábi sajtó A bagdadi vasutvonal mentén... A délszláv tónélysáe" legműveltebb, j leggazdagabb és legforgalmasabb városa a horvát főváros. A Duna folyamrendszerében délnek haladva, Zágráb az utolsó nyugateurópai nagyváros. Zágráb minden házán meglátszik, hogy itt régi kultúra van és hogy ez a kultúra a Balkánról soha nem nyert semmit sem, ellenben mindig szerves összeköttetésben állott Nyugattal. Megénik ez sajtóján is. Zágráb közel eay évezrede. a ihorvátsáfi. centruma, az maradi a török idők' idején ós, mert soha nem került idegen kézre. Akármilyen kicsi is volt a horvát nemzet, amit egy ezredéven át teremitett, azt Zágrábban központosította s ; igy a város méltán lett nemcsak minden horvát szemefénye, hanem nyujgati mértékkel mérve is kulturcent|trum. Zágrábnak közel egy százada igen [élénk sajtóélcle van. A horvát nemzet • mindig igen politikus nemzet volt, számos pártra oszlott és félszázad óta minden párt tartott Zágrábban legtalább egy napilapot. Sajtóélet tekintejtében erősen felülmulta és felülmúlja la legközelebbi nyugati nagyvárosokat, ; melyek pedig kétszer-háromszor. nagyobbak nála: Grácot és Triesztet. A . hajdani monarchiában is Bécs, Budai pest és Prága után következett, pedig i még tiz más város volt nagyobb Zág, rábnál. Az uj államban sajtóélet terén . Zágráb vezet. A legutolsó statisztika , szerint a délszláv állam 603 lápja közül 134 esik Zágrábra (22%), nrig Bel[grádra csak 97 (16%). Nivó tekinteté. ben a zágrábi sajtó toronymagasság; ban áll a belgrádi felett. A jobb zágrábi lapok nyugati mértékkel mérhe'. tők. amint egész szervezetük és bei oszlásuk is egészen nyugati és köze! lebbröl a bécsi sajtóra emlékeztet. ! Hiába lett Belgrád a főváros, Zágráb j a legtöbb téren megőrizte önállóságát. ! !A zágrábi sajtó egészen független a j belgráditól és még a Belgrád hegemóniáját támogató pártok zágrábi lapjai |is függetlenek a belgrádi vezérorgáloumoktól és rendesen felül is múlják őket. Példányszám tekintetében is mai sasán a belgrádiak felett állanak. A | legelterjedtebb belgrádi lapok pél'dányszáma sem nagyobb 14—12. QO0|Bél, de a legtöbb csak 3—1000 példányban jelenik meg. mig a zágrábi JDom ötvenezer, a Jufarnni Liszt és a rNouoszti húszezer, az Ob: or tizenöt'ezer, a fíjecs, a Hrvat és az Agramer \Tagblatt 7—8000 példányban nyomaMik. A zágrábi lapok domináló helyet foglalnak el nemcsak Horvát-Szlavoni országokban, hanem Dalmáriában és iBosznia-Hercégovinában is. Jelenleg tizenhárom napilao jelenik meg a horvát fővárosiban. Nevezetesen: 1 1. Národne Novine. A horvát kormány hivatalos lapia. melyet méc (iái i«laoitott. 2. Riec*. A demokrata-párt horvá pveaérorgánuma.. mely egyenes utóda a! I e'sö horvát Massarvk-tanitványok álItal alapított PoA-ref-nek, mely külön bő/ö nevekén a horvát-szerb keddiéi' ; laipja volt és a Maigyarorszáíítól T, iU I elszakadás gondolata propagálásáér igen sokat tett A lap kitűnően var szerkesztve. Szellemi irányitója Wildei '• Vencel ivolt képviselő. Ruhicsevic 'Szrvetozár legodaadóbb h'vének egyike A széLő centralizmust hirdeti s a hor vát nemzeii öntudat minden mesrmoz dulását szeparatizmusnak minősiti. 3. Zaoraber Tagblatt- Szintén rá? tekintélyes koalíciós, most pribicsevi | csiánus demokrata lap. Csak a n#> i német, szelleme tiirelmellenül dé: szlá\ i Szellemi irányítója Schlcgcl Tóni, cgyi ke a legjobb horvát újságíróknak. • lap, mint egyetlen nvu?ateuröpai nve ven megjelenő nagyobb délszláv lat külföldön is el van terjedve s ezéi IsüJpol^kai. cikkeit sokszor a kü-üfti 1 minisztérium sugalmazza. Nagyon ió közgazdasági rovata is van. A zsidó plu'okrácia szolgálatában áll. Magyarországot gyűlöli. Rendes bécsi munkatársa Szende Pál. 4. Novoa. tt. A demokrata-párt s zen zácrőkat haibászó alacsony nívóm boulevard-lapia. melvet azonban a városi olgárság szívesen olvas. 5. Dva Szata. Az előbbinek délutáni testvérlapja, de sokkal ki->ebb eltérjedtséasel. Csak Zágrábban és közvcllen környékén ismerik. 6. Pokret. A jugofassiszták uszító lapja, me'v arcátlanul belegázol minden Qiorvát hagyományba. Premovics szerb ezredes szerkeszti és Belgrádból finanszírozzák. Csak 1800 példányban jelcnk meg. 7. Slobodna Trihuna. Dr. Poite. v Ivo és Marjánovics Milán jónevü publicisták lapja csekély olvasóközönségBei. Poliiikai iránva nehezen jellemezhető. A szerkesztők magukat integrális jugoszlávoknak nevezik, a tiszta délszláv esznnóért harcolnak, a szerbekből, horvátokból, szlovénekből egv ui délszláv nemzetet akarnak, gyártani. Emellett gvülölik a klérust s az egyhazak befolyását le akarják tömi. 8. Obzor. A maga-abb horvát intelligencia lapja. A zágrábi lapok közül ezt olvassák legtöbbet Horvát-Szlavonorszaaok határain kvvül. A ftrossjnaverista hagyományok leléTeraiényese: délszláiv egységet akar, de a délszláv népek nemzeti egyediségének épsécban tartásával horvát vezetés alatt. Szerkesztőié Luracsek Vladimír és vezércikkirója Dézsman Milivoj a legkiválóbb horvát publicisták, akiknek a kultúrpolitika iránt i« igen fejlett érzékük van. ami előnyösen különbözteti meg őket a horvát politikusok és újságírók átlagától. Ez a legnívósabb horvát lap, kiájlja a versenyt a nóme. 1 vagy frarrcia sajtó legjobb orgánamaival. 9. Narodna Politika. A klerikális horvát néppárt lapja. Szellemi irányítója Simrák. 'óvó gör. katfc. lelkész, képviselő és közel áll Bauer Antal zágrábi érsekhez is. Délszáv szellemű, de. lUtonoraisla. Igen gven?én van szerkesztve és vidéki plébáno<okon kivül alig olvassa valaki. 10. Hroat. A Horvát Egyesülés vezérorsánutma Szellemi irányitóia Persics Iván volt képviselő. A régi s/tarcsevicsiánus sérelmi politika bagvemá. nvait folytatja elé2 gyenge szerkesztésben. 11. Juir. rnii Liszt.. Pártonkívüli boulevard-lap, melv Rádiós politikáját támogatja. A Novosziinál jobban van szcrlkesztre. hrtlyelközzel komoly és tartalmas cikkeket is közöl. 12. Vecser. Az előbbinek esti testvtíTlapja, melyet azonban csak Zágrábiján olvasnak. 13. Jtiaoszlavcrtszki Llogd. Közgazdasági napilap. Szerkesztője a magyar származású, de m igyargvülölő Lakatos József. Politikává] keveset lo. -'la'kozik. de nagv ehiszcretettcl inutal rá Belgrád közgazdasági politikaiának hibáira és honvátellenes tüneteire. -E napilapokon kivül egész sora jele. nik még ímeg a politikailag fontos heti és havi larfoknak és folyóiraloknak Zágrábban. Ezek közül niegcsnlitendők: 1. Szlob'odni Dóm. Rádks h*p. ia. Jelenleg hclilap. Á 'horvát parasztpártnak hivatalos é>s egyetlen lapia. Rád'cson kivül ióforinán csupa naraszl írja. A nívója is paraszti. Tarát almásabb cikk ali« jelenik meg benne. Tcie van hosszadalmas vidéki levelekkel, mflyekben Rádics émelygősen d'csöilteíi magát és magasztaltatja a parasztja ságot. 2. Hrvatszka Miszao. A fospárt hetilapja, igen harcias hangon szerkesztve. ^ 3. Noul Csujmo. Jogpárti polUikai . vicclap, nagyon szel'emes tartalommal. , A horvát intelligencia pártkülünbséS i^- nélkül nagyon szereti., TZ. Hryatjzki llor<i< A bopvál fas I . 4 oastitooital tSrok szakasza. ! A szó szoros értelmében vett bagdadi vasútvonal Kánián ál kezdődik. (A Kóniáig terjedő vasutvonalrészt „Anatóliai vasul" néven ismerik. ) A Haidor-Pasától Kurtkulnkig terjedő vonalrész Bithynián, Phyrgián, Lykaonlán és fiilikián át halad. Islahijénál találkozik észak Sziria és Kiiikia határa, ahol a török és arab nyelvhatárok is találkoznak Islahiéiől Kurlkulakig terjedő, vasutrész már északSzirián halad át s igy földrajzilag a szíriai vonalrcszhez kelicne csailakoztatnupk, de idevettük, miután ezidöszerinl török kézben van. leien ismertetésünkben ki fogunk terjeszkedni Bilhynia, Phyrgia, Lykaonin és Kiiikia földjének, iparának, földmivelésének, erdészetének s állatvilágának ismertetésére. A mai közigazgatási beosztás szerint a vasútvonal szóbniforgó szakasza a Hudavendigjári- az Ajdini-, a Kóniais az Adanai-vilájeteken halad ál. Ami a' föld minőségét illeti, általában termékeny. Bythinia, Phyrgia déli része, Lyakaonia délkeleti része • termékeny. A legtermékenyebb azonban Kiiikia és Amanus völgyei. E területeken megterem a gabona kukorica, pamulcserje, a gyümölcsök s főzelékfélék változatos sora s mint különlegességek a keleti gyümölcsök s azonkívül ópiiun s dohány. A legjobb dohányfermö vidék a KizLl Jomák folyó két partja, ami a bagdadi vasútvonaltól nagy távolság, viszont híres dohányI termő vidék Szmirna környéke is. Az ópiumtermés főhelyei a vasotvonal mentén vannak: Afinn-Karahisszár, (ópium feketevár), Konia, Kulahia, Eszkischir. Egy hektár bevetve 412 liter mákszemmel, hoz körülbelül 1650 liter mákszemet és 42 kg. nedvet. Az ópiumliőrze: Szmirna. A Kónia és Eszkisehii közli terület igen jó burgonyatermelésre, mig Ryapotot az Adani vilájetbén termelnek. Már itt leszögezzük, hogv e területek momentán nem hozzák a kívánt terményeket kellő mennyiségben, de éppen ebben van a vasulvonal fontossága, amely gyökeresen meg fogja változtatni a termelési méreteket s lehetővé fogja tenni a termények kivitelét. EmlitésKméltó az olajbogyötermelés is; 1916— 17. évben Szmirnában 5, 472. 505 okka volt a termelés (egy okka 1282. 945 gr. a régi rendszerben, manapság: 1 kiló).. Ami az erdészelet illeti, Lyakaonia erdőben szegény, a több tartományok azonban elé-gcé bővelkednek erdőben; Iiol vidéki nek 33 saízaléka, Izmidének 27. 5 százaléka. Brusszáénak 15. 5 százaléka erdő. Miután erdészeti törvények e vidékeken ismeretlenek, a falermelés hanyatló tendenciát mulat. Az állattenyésztés a földmivclésnél valamivel előrehaladottabb. Itt is léte- i ges változtatások várhatók a vasútvonaltól. Kisázsia husexporlja erős lesz s nem fog a jövőben az az abnormis helyzet előállni, hogy mig Kisázsia állatvilága számottevő, a főváros: Konstantinápoly, kénytelen husszükségletét a környékező államoktól fedezni. A vasul közelebb hozza most már az országot fővárosához. Igen fejlett és számoltevő n juhtenyésztés, lévén a juhhús a török ember fötápjálék*. A a\yín\mrm ieiletleti; csutfán n-Vi;. éü házül>ar divik. Hircs E'zkisohir' fayenerpara (az évi kivitel 400 000 márka), szmirna szövőipara és MÖnveKkészitése. igen nazzv iösvip ar bőriparnak, amelynek megvannak az életlehetőségei. A bán^átizat igen kezdetleges és cracsony nivón á'H. Kisázsia köszénvrmelése gazda* lehet; ebben is nagy változásokat, foc (hozni •» vasútvonal. AJÉ 1913—14-iki adatok «zcriot az egé-z török birodalom, tehát. Kisázsia. Sziria. Mezopotámia. Palesztina « Jemen kivitele és bevitele volt: Élőéi atok: kivitel 8.098.00P Iwrvitel :;,200 000; bus: kiy. 1,70H >. bev. 1.579.000 márka: a gyümölcsök ex- , porba évTŐl-CA-re emetke/lő tendenciái mutat: a cukoreiport minimális. „ bevitel 50.510.000 márka: e nagy oukormennyiséget. ebő bélyern a moaarebia fíállitotta. híirmadrV helyen pedig NémetorSBág. A borbevitcl hanyatlik, miután a '-zölötermclés nagv aránvokban fesjlőrlik. A szénimport. 50 száznlékkal múlja felül aj. s«mcspf>rtot. Anglia szállítja le Törökországnak • szüksége* ezénnignnyiséget. Törökőr-zj'gnak Ixirexportia erös. sőt mint' közvetítő rendelkézik Perzsia borkészleteivel is. A legerősebb » testüeiport. amennyiben a kivitel 22.304.000 nvárka. Gépek. lokomotivok szalütá- i sát Nérnetorszárz bonvolit'a 'e (Ma-. cvarország gépipara isen kedvező re-, m l'nvek között inchi&iatna a közel Ke-, let mfflrhóditá^ára). Etrek az adatok', az ország gazdn^sá-. gát tekintve, miniroáli'íak; de már; ezen adatok mutatiák, hogv Kisázsia, kezdetleges helyTctében is ezporOtápee;. mi lejz akkor, ha a vasútvonal nyo-I mában bekövetkezik a nergy fellendülés?! Kisázsia exporrképesseaét nöVelnf. fogia ez az egy sinnáT. de nem lesza képes elérni uzt a fokot, aanelvre K»-* ázsia exporhtmak eme fkod ni e kelL 1 l'cltétlonül be kell hálózni KisázsiátJ nem egy. de még sok vonattal. Ki kelt! épülnie a Wiíhelm v. Pnessel-féle vo-: nalnaW. Anroriát. <is*ze kell kötni Draa-: bekirrel; a fel;etetenceri kikötők a bel-i | földdel vatő összekapcsolásukról — s; a fővonalak mellett » helyiérdekű vrx nalakról is kvl'enc gondoskodni. ÉV^ tizede* megfeszített munka s béke( hrlna mindezt elővarázsolni. Tör6k-j orsüást képes e nagv munkára, mert a; török nép becsületes s ha sikert üt) Szorgalmas; cxidig is n vezetők lelki-, ismeretienséce s önzöséae. meg aa-j erőszakos politiika hátráltatta KisázPis^ felvinigrástit. Töri>korsz.ásTtnk vannak ncmzcbsM aei; ielenleg már csíipán a görögöfc örménvek (a minimális arab kisebbs»-j get nem vesszük tekintetbe). Törökőr.) szágnak állandó nyitott sebe lesx ti nemzetiségi ktérdés. ha ugv akarja gzfl elinté-mi. mint ahogy intézte a bá-1 boni akit* az örményekkel. — moslj pedig a görögökkel széniben. A dolotó erőszakos clintézéfc csak késlelteti • m kibontakozást s mártírokat állit. Törökországot csupán a belső beUcleí s n reális g-zdasági politika állíthatja; talpra. Ha e két feltétel megva>isuv.i csak akkor lesz Törökország összeszo-l rult határai köziőrt is is-mét nagevűi. • JTbar/aff Wadih S'rmai'iiiah. % (Folyt. kőv.l siszíák hetilapja, melyet állandóan el- I koboznak. ' 5. Szlobodna Wrct. A szocialisták hetilapja. 6. RdrfiiiCKÍ.a Siamrxi. Bolsevista szellemű- hetilap, 7. Borba. Az u. n. független szocialisták lapia. 8. Rad. Az u. n. rentrumo-ok sSSOCÍa. lista lapja. 9. Juuoszlavrnszka A'non. Demelrovicí György voll horvát kir. hcryiartó politikai hetilapja. Szabadkőmutyes és i horvátellenes. de határozollan tartalmas folyóirat. 10. Sou" Európa. Kosztrencsics egvetemi tanár szerkesztésében megjelenő tudományos politikai revü. m» Ível azonban nagyon kevesen olvasnak. 10 Szrnszki Kóló. Pribioevics Ml Ián .hetilapja az általa s^rvczetl horvátországi szerb paraszttanácsok számára. Szerb nvclvü és nagyszerb szellemű haiKUbandázó uisús. hi.