Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 11. szám - A délszláv választási küzdelem utolsó fázisa

2 Magyar Külpolitika Vasárnap. 1923 március 18. A délszláv választási küzdelem utolsó fázisa Megkezdődött a választás. — A radikális-párt és a demokrata-párt élet-halál küzdelme Mire e sorok napvilágot Untnak, n dé'ssláv királyj&s népe. már meekczdte a %aVaűaaftt. 1/ u-i szkiupstina ItapvisekV jelöltjeire. A nehézkes vúlasatasi eUi­rá«, a választá-l vczvlü közeflék 1 'k­szór igen primi<: -> kV- ütése, az eJ6reiál!haló rendbontásod lc\. >ik éS Visszaülj: C'. k mi-'tl H!Í. 1-/. l; n rr. >l­menve általános wn. asokban is csak napok múlva le*z i>a>escic%. pontot 4* véileaes eredmény a s<>k paktmnos lés heteroBén összeállítású lista miatt es*k íiz-tizennécv nnp maiivá fogunk kapni. A jelölőlisták máv három hete át­adattak a/ iMetókes tőzegeknek. Bel­Órád mind muia u<IU adoti ki 9fcHÍS*> tikit a jelölOi!«lakról. uav bogy a ia­pök hirciro vatfvunk utóira. Ö-s/i- u haininckév páit éfUitott kéyk\Ktlói«Jöl­tekét ét a Partok közül mintegy hu« be. is tol? iuhii a szikup-tinnba. Minden kerületben IIÜO !«>z a küzdelem, mert, átlagban keriileteiikinl ot-hai lisla van, de von néhol tiz-tizenegy is. Lai­bacb kivélelé\ct mind az oncnrrat vá­lasztókerületben feHesrik a harct. Jvát* a (horvát ét szlovén J'é*zeken a ÜK síámiiir-ti. jK sikerre. EtfvaltaJáii a M­i difcálisok kilátásai igen mearomloltak. , iA kormánytbor közelálló beavatott kö­rök &*tn számítanak többre, mint 80— 90 maűd itTjoim 312 közül, mi? cá* rábi becsfe szerint csői 80 mandá­tumot főárnak kapni. A buJkés előjele, hocv ecyes radrusrfcerék ismét ens*»z­teléVenv húrokat pensetnek Protics felé és Pasics is cvarmis nyilatkozato­kat tesz a vidovdáni alkotmányról. Prótics u. n. fÖBsetleai radikiilis pártja V Vod'-fodinában. Szeremben és néhánv -szerb ikcriíletben ielölt és mint­egy 15 mandátumra számit. A Vojvo­diuliban a két kisebb nemzetiséjt, ' totók és a románok, az ő listáján je­löltek s ucv Mtszik. » nrafcvarok körül js azok. ak'iknek azavazuhik van. Pro­rjcsra fosnak szavazni. Prótics kis pértjánfl-k az « jelentősége, h°cy Pa­sit* veresége és vi'*zavomilSsa esetén a radikális párt naeyrésze cítitrakaz­Tiafik hozzá s ezzel mesmenCheti ran­di* és az általa képviselt mvy^por'b eszmét. A vojvodirmi Német Párt minden csábítás ellenére nem volt hpftanctó szövetkezni 'om Próticcsol. sem Pa­aiccsal. \ németelki a Vrt-vodinál^in és SzcTénrben ir>—12 mandátumra számítanak é; rem>: lik. hosv Szlové­niában is szereznek esr-két mandá­tumot. A d<"mokratapárt szintén időit maifl minden kerületben. Több liie'riitl sikerült a d. T\-i<íwicsitáTiu-. ok«t és r»ri­bicsevicsánfusokíat mewiyezteti'i iiffy hocv va«->'- tiz kerületben k*'t dr<rooA<­rata-listí) van. ami persre n/ ervénv­ben leVö választótö-*\V"nv rtiellett a párt kifátó«-«it. apasztja. A pártveüető­ség 80^—100 mandAnnira MálWt- A kép. viselőknek nfitívobbik réfro I-/ tlnvi­do^icsiánns ct oJ\an »ki tüzi. -i-vizen át követi Prroiesevarset. 16—20-r»á: l nem less Dobb. A demokr-tanárt is csat szerb kerületedre számithat é» ezekben a radTkálisok és a fökhnűve"­•f*rt veseedelmes versenytársak, puv hogy n demokraták által r«mí!t man­dátamszém tudottnak fátszik. A srerb foWmü\"es-párt esélyeit a párt bomlása — néi-vféle irfuiy küzd' benne, — erősen meg-<>nt'>tta. A sZetb klözvélemény m< ?is 20—. TO mandátu­mot szán níefki. Ha a pfii* a •választá­sok után sem tudja egyflélgel helyre. 'áWtani., rös. -ideson lejárj:, magát. A kisebb szeri) pártok közül mé® a republikármeoknak vasxna'k >némi ki­fátésai különösen Montenegróban es Macedóniában, aiiol a síeparatieták eíyrésze őket támogatja. M«fi£'ión. ái a párt b>'i2árnyelvü pTOkJainációklkal - áraaztja cl. Montengröban Vre; ovici tábornok vezetése alací e^y srepnra­ústa-párt i; pi'úi. áü. ozik1. A muzulTnánok Macedóniában a. la­ilKkáK» sári listáin «>'. ' • Ui. mu^ui-UTt. l'gy látszik a dwomiííctnek sikorül az rllciizéki mozgBUnát leszcivinie. Más kátdés az, hogy ox ifiy a síkupvKinábs Vrtó 10—12 muzulmán képviselő mennyire lesz me«n'bizflialé MiB||0za a kermánvneík. A bosnyiiik miiziilim'tnok négy <**­purtni szakadtak. Boi-^rádban 20 nta-a­ilálumöt szánnak nekik. E mandátu­mok abszolút többségét a Sapibó Mebmcd vezetése 3!afl álló ellcnztfki csoport fotírda mepíiapni, de 4—6 kor­minypáiti mumhnfint 1« mee; fuoiwk ' iTnaiUmi A Koroseír \e-zetése aiatt alló Men­kális pártnak mindönki vereséget }i>­sol. Ufio' látszik, csak a bunyejVÚQOlk Között lo^itájk megtartani pozációju­kat, a bonáiaJi kőit Rádics iiaheng. '*­leK &kef, a szlovének kőrMt nie-; . Svistersirs csinál nekik erís konkur reneint. Belprádban ló klerikális man­dátummal számoinak. mig Korosecélv L'O—25. jelöh mt^'áktszíásaban bíznak. Szlovéniáiban i^en *>k kii Párt küzd rtíymásRil. Egy-két manriítumoi kep­J)ati»ak a rMnasztpárt, a demobnatóilv, n halHdó-párt. a BMMal szN>cialis>ták, Susteraica, tai in három-né«yet a •*«>• vén íóldmincs-párt. Horváiorszagbam a »Ktb mandátu­mokon a vadikíli^ok é* » demokraták fognak osztozni. A horvát mandátu­mokból néhányat a jogpárt fog kapni, egy-keWot talán a klerikálisok. a de­mokraták, a kongresszisták, i többi mandátam Hádiesé. l^l<friádba. Q 43 ra*ciiánassai számolnak. Rádies Hor. vátorSTágban. Dalrciciá'bian és Bosz­niában minden kerületben állított fc­tit és 55—60 msmdátumr. i szálúit­Ismeretes, ihogv Radics nem volt hajlandó a hordát nemzeti ellenzék többi pártjaival ejjyütt működni. Hor­vátorszejban a Horvát Efívcsülés le­mondott a jeJötésröl és hiveivel min­derriitt Raicftcsot fftmoifatja. Bosmii't­ban, ellenben Egyetértő Horvátok cim­me! a Uorvit p-Artok srrA'etkeztek Ra­dics OJIÍMT. Sajnos az esyetértésnek a vége az lett. litvrv Rádióson, a horvát földműves párton és a klrrikélisokon kivül méa c<rv ldiTőn egyetértő lista is küzd az. amucA' sem sok horvát sza­vazatért. Dalmácia déli kerületében utvanez 3 hílvret. Az északi ke. ú 'étben azonban nádics liirei vezt>rüV •ikarata ellenéle Tmmbiccsal és Drin­kovicesa! 'közös liMál állitotlak, uvire Rádies Drinikovicsot » Rlokltban el­nöktársát és Tnimbicwt; uias fráterek­nek nevezte el és prnskribálta őket a horvát nffnoetbAL akár pár hónapja a joflpártot. Pediff Trumbies. kinél több résae a mai délszláv áMam lérre. ir>ttében ecv horvátníilk sinos épnen a vál«sztá"»i küz. delein atatt lényeges közeledést mu­tatott a közjogi ellenzék felé. Pro­fra mmbeszérfében ktielentettc. hocy Dalmácláreik /C*?ráb felé ke'! orientá­lódnia és követelnie kell az egyesülést oz anyaországgal tekintet nérkül a rfél­sz'riv en'séz további sorsára. Hiriap' polémiába bocsátkozott egy másik dal­máciai borv&l politikussal Szímcdlaká­lirsáva! a délszlás- emigráciérban. és kijelentette, hogy ö a délsztávságot csak állami fogalomnak tartja, a lior­vátsagot ellenben nemzeti fogalom­nak. Oly álKspont. melü^-el RádV. « koncepciója is összeegyeztethető. Szmodlnfca a szerb föidniives-párf dalmáciai horvát fzárnyána^ pro­fírammjával jelflll"tlc mag'it a siker­nek némi Töményével. A dlélstíSv állam majd pindSll olyan kepületében. ameljben nacvobb váro­sok vannak, listát állítottak a szocia­listák is. Ez a Párt sem egységes, de mivel sz&kaciozottsáía oiizágrészeU szerint állott be. Belgádban a párt erősödésére számítanak s minteirv 20 mandMumot rtárjnak neki. A párt fele Szlovéniából iou bekerülni. Ez a. ffcl'nivata'. os becslés ikonban nem számolt a^za], ]iog>- a bilsevikok . ie. l^te. aíeatiiek, A feppálló. törvé­nyek weriint bolsevik prc-jrammal •\em tolKt fellépni, azért a volt bol­sevikok függet'en munkás-púit ennen szcrvcHkcdtc'k. Bár a kormány ezer aküdáfyt jjSrditolt eléjük, n*-ui tttdt' me^akfldt'Jyozni, hogy a Pá, rl mintegy busz kerületben listát no álbtson. A jtacjgetlen munkáspárt 25—30 mandá­tumra szánijt. A nagy tenor mellett, otmi a pálrfcrn nehezedik, azép lesz, ha e szátm felét kapjájc meg. A'litóW * krim-ány csafc azokban a keröflelek­ben tűrte, hogy listát álFísamak. ahol ez által hozzájáruIrtaik a^ ellen­zéki szavasatdk széúforgáosolásához. Ahol győzelemre lett volna ki'iSitisuk, ott me<»emrai»itette jelöléseiket Az Obz»T saerinl 80 centralista, 120 resizioni-ta, 100 szélső ellenzéJii (ra­dicsiajnus, jog]3arti, köztAraaságli, szo­cialista, munkáspárti) és 10 cj\, i, képyifsebcJbiől fog állani az uj kup sfcivía. Ebljö1' szerinte logikusan az következik, Oiogy íwiziouisia k<>r­nuinyi kei) majd kinevezni; ez próbál magának, a szkupstinálwn többséget szerezni s amennyiben ez nem sike­rülne, uj választásokat !r ki. Eztel szenvben a be'wrádi Prat>d° azt riiiatja, hoíjy ha Paaics veresépet szenved, ak­kor demokrata-'kormáinyt kell kine­vezni, hiszen Pasics a demokraták miatt oszlatta fel a K-fmsIi'uarrttrt 0* ellenük vezette a választásokat, az ö veresége tehát a demokraták győ­zelme. A demtTkratálk aztán a lebetöség szermt uy kooUcion'Dl, vagy uj vá'asz­tusokkal 105, 00^ muuukna'k többségei teremteni. Cioyárics Beogradszkt DlW. Mie « a jugofassisztá Preporod ri­wint a lehetőn, pditkusojk és p»r. lament szz/ker. -,,,,,. vf,,.; diktatúráját űh-. ijti,. Az u; vidéki Deutschei Volktblait imwkatíraa e Ott p Unnuny egyjk in, A ncin ntfr(mt I: >:, «. kf^tkezö prosnóziHi adta: Ha a kormány kÍM, bségi, e ke, rul. akkor három lehetőst- van Ha Rádics eljon' Beígvádim és 'ehet vele okosan bcszébv, kormánykoalicj0 3|a. kol Pn. icj—Prólicí— Rádics—Rorfl­seebő' ffa Rádies nem jön B«'-rádba, konruinykoalició leez Pasics—Davido. ' vics—Pribic-scv ics — muzulmánokból Hogy ha ez » JiOn'icíó nom jöhrt léfrc, akkbr nj választások lesznek. £s van egy negyedik lehetőséi) isf na f. helyzet az uj választások után sem változik: pnrlnnienl nélküli kormánv. zás kőveikezik. Rövidewn ki foe derülni ho, ifv c fel ­tevé^ok vaJamelvike l>e loff-e válni. Eeyclőre csak az látszik bizonyosnak, hoay a helyzet a szkupstinában sem lesz jobb, mint ajnilyen volt a kon -tifuanién. össze nem ülő részekből erőszakkal összekény szeri tett, állom törvényhozó testülete •niindín nie tn kedés ellenőre is macán keik hogv vi­selje a bűnben való fogantatás ie«v«it. 6;: <>c>o<x><x><x>o<><><x><><><>c>« A forrongó Balkán A Balkánon a parázs nagyon ts izzik a 'hamu alntt t nem lehet tudni, mikor lobbantja lángra valami szeliö. Bolgária állandóan folvlatia balrafor­dulását. Macedóniában a szerbek csak névlegesen uralkodnak. Albániában pe­dig a mohamedán lakosság önérzetét nagyon js felkeltett'k Musztafa Kemál győzelmei. A Monaszlirban született Musztafa Kemált az albánok Ie«alább is féli?} albánnak tartják és 3 vallls­közösségen kivül ez is nagy ok", amiért lelkesednek érte és föle várják orszá­guk megszilárdítását. Icaz. boff^- vi­szont az oláhok is nagyban hirdep'k. hogv macedón oláh eredetű és a sza­loniki reáliskolát végezte. ' Albániában tavaly mée Wied hercegnek ijren erös párija volt a mohamedán albán^ác körében, trónra való visszahívása ál­landó terve volt minden politikai pártnak, ma azonban senki nem be szél már róla. mindenki Musztafa Ke­máit várja. A közbit szerint sereg* majjvál 22. 000 albán alkotja s ezt a haderői, mint nemzeti hadsereget fa­natikus hittel várják haza az albán hegvekben, hoey köréje ooportosul­uak otthon mirditák és egyéb albán törzsek, kiknek minden tac. ja már a (fyermekkorban katona. Egyébként Albánia lakosságának négyötöde mohamedán vallású s a ke­resztények ti-kiintélyes százalékai a városi macedón oláhsác alkotja. Azt tudják, hosrv monarchikus államforma mellett mohamedán uralkodót nem vá'aszi-halnak. tehát most már általá­nosan a köztársaságot sürgetik, mert isv mohamedán államfőt nyerhetnek. A mostani albán kormány élén Aoh­med Zogu áll, ki azonban szerbbarát politikát folytat. Helyzete nagyon De­héz. mert á lakó; sás semmiféle ide­bent usv nem ?A"ülöl, mint épnen n '•zerbet s még ha az olasz aknamunka nem is működnék közre, akkor is ki­látástalan hur. '. mosabb időre az e?ész közhangalattal szembehelyezkedő szerb havát vezetés. Egy erélyes expedícióval az utóbbi hetekben a konnánv iinyan meg tudta szállani a sem'eűes zóná­nak azt a részéi enelven a szerb ka­tonaszökevények (jyTilekcztek és az al­bán népszei-ü szabadsághősök vezetése alatt á; ló felkelöoíapatokhoz csatla­koztak s esyütt folytattik portvá-** beütéseiket szerb területre- Ez a léoés azonban nemhogy erejét növelné Ach­med ZOKU kormányának, hanem més az eddis közömbös köröket is el^ne hangolta, mert-a felkelovezéTekben ják a szerbellenes közdelem le*eadis szabadsáchőseit. A nasykővetek tu­nácsa az eddi«i semleges zóná. t nem­rés Szerbián«k ítélte oda. A hfiZWiÍAkj albán. lakossáe mecélhetésébez fc'tét­len szüksége^ síkvidéki területeket vesztené el iav az orszáz s nagv kér­dés. IMXTJ' ha a már c-edékej. átvéte t megkísérlik a -. rerbek. nem itt tör-* lij a balkáni báboni ni ItánVia Bár . semmiféle jiJenlés nem érkezeti rój hogy az albán kormánycsapatok erró a területről visszavonullak volna. Mé« feszöltebt) a helyzet MacedonJ i­ban. A macedón forradalmi főbizol! sás a napokban ultimátumot nmjtott be a Macedóniába betelépedeff sze: ­bekhez, elküldte ezt Sándor szerb ki­rálynak, Pasics miniszterelnöknek, va­lamint a belsrádi és szófiai hirferpok­U"k. Az u^tirmitumot Ali'iandrov Tó­dor vajda, a forradalmi föhirottsac el nökc irta alá. Szövejje » következő: A forradalmi macedop löbiioftsóatn' 351/1923. szám. A macedóniai szerb gvarmotosokhoz! Ar 1912/13. és 1915/lS. évi háborúk idején megjrvöződihettek magatok é< öss2»s vezetőitek a helyszínén, ho?v Macedónia nem szerb, hogy ott nine» egyetlen sze* sem, hocv a lakossn* végsökic ellenséges veletek szornbír, ei gyfiMM minden idegent, aki el akari 1 foglalni (hazáját, hugv megfőssa'a » la­kosságától, szabadságától és erőszak­kal ebiemzetWtienilse.. Az összes szerbek tudüák réSoMj hotrv müven «orsuk volt ann»k ideién Macedóniában a török svarmatcsok­nak. ezeknek a macedónoktól jvii'ölt tövevényeknek. Mindennek ellenére ti macátoktól lámadölac jöttetek baíánkba. De nem elégedtetek tneg ezzel, vezetőitek lini­cséra és nr őslakossásgal szemben valő ellcnsé4?eskcdé. Tlvöl kifosztottátok a la­kosokat, S ti vetettétek be azokat a föl­deket melyeket ők szántottak. Azután ti hordtátok be azt a gabonát, njcívél ők vetettek s tüntetve bandákba állva kiraboltátok a kerteket, a szőlőket é. < a raastárakat. Most mir marháinkat kezdtetek e1­rabolni s mindenünket, ami a keze­tekbe esik. A macedón nép hófceYaiv. 'l életeken bántalmazzátok é? raboljátok a lakosságot, mecljeesteeiiífitek íz asszonyokat és terrort idíztek elő. Mindezekért a tettekért 3 macedón íőhizotUág. haaonlókéop íoj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom