Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 8. szám - Egy év munkája. Horváth Jenő beszámolója

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Va&rnap, 1923 február 25. Rasin halála — Csehország tragédiája Egy év munkássága Horváth Jenő beszámolója Azon a napon, amikor Rasin cseh pénzügyminiszter meghall, Masaryk köztársasági elnök egymilliós alapítványt telt kiváló politikusok képzésére. Köztudomású ugyanis, hogy a cseh államot három igazán zseniális férfiú: Masaryk, Bencs és Rasin teremtették meg, utánuk azonban nem következik senki. A cseheknek — kivülök — nincsenek zseniális emberei, : sőt a politikai porondon szereplő többi férfiú nem is másod-, nem is harmad-, hanem tizenkettedrangu tehetség. Masaryk hetvenéves beteg ember, Beuesen, fiatal kora dacára, fáradtság észlelhető, Rasin pedig halott. Kiváló térliu volt, nemcsak azért, mert már az osztrák uralom alatt lelkesen és bátran küzdött nemzetéért, de amikor ők hárman sok zsenialitással, nem ke\i. íLbb huncutkodással, de kétségkívül ' szívósan és fáradhatatlanul kiküzdötI léik1 nemzetük reneszánszát, rá várt a feladat: rendezni az uj állam pénzügyeit; ami majdnem sikerült neki. 1 Hasin, amidőn elválasztotta a cseh koronát az osztrák és a magyar koro; náiói, jól látta, hogy az utóbbi kettő , teljesen le fog gyengüini, ö tehát a szétválasztást nemcsak technikailag ; vitte keresztül, hanem az egész állami ' politikát, főképpen pedig a gazdasági ' és pénzügyi politikát kizárólag a korcnajavitás eszközévé tette. Az első ; pénzlebélyegzést — 50 százalékosat — ő merte megcsinálni, a megmaradó 'bankók jórészét vagyondézsma utján j kivoula a forgalomból, a hadikölcsöuöket félredobta útjából, az eredetben fedezetlen, vagy nem komoly fedezeti lel ellátott bankjegyeknek arany és ; aranyra szóló devizákat adott fedezc[ tűt. Egy éve, hogy a cseh korona oly j I gyors javulást mutatott, ami páratlan a valutatörténelemben. Az egész világ | szinte csak hausse-re spekulált a cseh [koronával. Amikor husz svájci centimé i közelében állott, az volt a nézet, hogy. | a hábomviselt középeurópai államok •között Csehország lesz az első és egye! düh amely megvalósítja az aranyi-valutát. Nagy müvét, a cseh korona ! javítását oly magasra vitte, hogy a valutajavitás káros következményei [nagyon ellensulyozták a kedvező hajtást Sőt mennél gyorsabb tempóban . ment a javítás, olyan mértékben fokozódtak a hátrányok. Csak a külI földön lehetett magasra értékelni a . cseh koronát, odahaza nem. Az árak jnem estek Csehországban, a munka; bérek nem csökkentek, legalább is [nem arányban a valutája vitással. A , laikus ugy látta, hogy a valutajavulás nem olcsóbbitja az életet, hanem [gazdasági válságot idéz elő, amit közben a márka és az osztrák és magyar . korona letörése is csak fokozott. Ra| sin azonban — mint minden nagy ; egyéniség — nem törődölt az akadályokkal és az áldozatokkal. KiméletI len volt, mert az állam libegett csak ! a szeme előtt és azt remélte, hogy a j válság rövid lesz, a válság utáni gazidasági helyzet majd behegeszti az áljdozútok sebeit. [ Ekkor jött a sok exisztenciájját vesztett közül egy és revolverével leterítette a szerinte minden jbajok okozóját. |' A halát megakadályozta nagy müve I keresztülvitelébea. most hivei se tud[ják: megjött volna-e a győzelem? Még [nagy munka előtt állolt, csak ezután íkövetkezett volna a nagy adóreformja, [azután terve volt csak az életképes | gyárak üzemben tartása, a többinek j pedig a megszüntetése, mert Cseh! ország fejlett Ipara nem egy 13 milliós, : hanem 60 milliós államot is ki tud 'elégíteni. Első pillanatra rettenetes ! gondolat, de ő számolt azzal, mit lehet, , 1011 nem és nem kímélte az áldozatodat, csak az államot nézte. A kiadások ; erős leszorítását pár hónap előtt kezjdette meg, kíméletlenül, de nem fog lííkadni senki, aki folytatni merné ezt la tempót. És nem akad senki aki ezen az uton tovább merne haladni, meri ''az ö képességei nélkül honnan venné ! ehhez a bátorságot akkor, amikor háromnegyedrésze az országnak amugyis Rasin-ellenes volt. Az ő halála több Erzberger vagy Rathenau halálánál — cseh szempontból, ö az első áldozata a lefeléhaladásnak a cseh köztársaságban. Első áldozat azok közül, akik irányítanak, akik szembe mertek nézni a szörnyű negatívumokkal, hogy elérjenek egy pozitívumot, akik rengeteget dolgozlak a hazájukért és talán eredményesen is, ha a maguk tragédiája kérdőjelet nem hagy munkájuk után. A nemzeti demokraták kis csapatához tartozóit. Sem ott, sem másutt méltó utódot nem fognak találni és vagy összeomlik az egész épített mü, vagy egészen elölről, teljesen más irányban kell majd valakinek kezdenie a pénzügyi újjáépítést,.. Masaryk az aggok bölcsen látó szemével rég észrevette mindezt és Rasin halála napján nagy alapitvánvl tesz kiváló politikusok kiképzésére... Az j aggok naivak is: zseniket nem lehet ösztöndijakon termelni. I rendre tűzte és hogy a kérdés a görög'örök és lengyel-orosz viták felmerülésével forma szerint 15 tárgyaItafo'f, Társaságunk természetesen élt az alka. lommal és két fontos előerjesztést nyújtott be. Az egyiket Ludwig Ernő fökonzul a kisebbségi kérdés elvi anyagáról, a másikat Wlassics Gyula báró v. b. t. t., a közigazgatási bíróság elnöke a kisebbségi kérdésről a nemzet, közi bíróságban. A fünanács mirWkét javaslatunk az 1923-ban Bécsben meg. tartandó VII. konferenciája elé vaió terjesztését határozta el, egyben pedig kimondot a, hogy az 1921-ikj V. konferenciától kiküldött ad hoc kisebbségi bizottság állandósit'assék, mi egyben a kisebbségi kérdések állandóan napi. renden való tartósát eredményezte. Tár-aságunk ugyanakkor a V'H. közgyűlés elé vató utalás céljából még hirom javaslatot terjesz ttt be és pedig egyet Berzeviczy Albert v. b. t. t., a Magyar Tudományos Akadémia einöke a lefegyverzésről, egyet Popovics Sándor v. b. t. t., a Jegybank elnöke a gBedaságc, kérdésről és egyet Horváth Jenő egyetemi magántanár az értelmi munka nemzetközi megszervezéséről. A javaslatok a brüsszeli főtitkárság megbízásából 1922 végén külön is kinyomattak és kellő példányszámban ai összes érdekelteknek meeküidettek. Azzal a hatásos védelemmel kapcso. latban, melye/, a társaság ezen a téren az illetékes nemzetközi fórumok előtt kifejtett, a kérdésben érdekel: oldalról a társaságot a magyar üredentaanus fészkének tünta ték fel. A mélyen tisztelt Elnöki Tanács legjobban tudja és e helyről hivatalosan is kijelenthetem, hogy a Magyar Külügyi Társaság nem irreden a egyesület és hogy irredentizmussal nem foglalkozik. A mi állás, pontunkat a Nemzetek Szövetségének paktuma írja efe, tehát legálde alapon altunk és amint e legális alapot a ma- j guruk részéről népszerűségünk kockáz- j tatásával, nehezen és folytonos áldozattal megálljuk, ugy a kérdésben veKink szemben állóktól is legyen szabad kérnünk azt, hogy iáraaságunk működését ebből a szempontból mérlegeljék. A népszövetségi nagybizottság az 1922 folyamán a következő napokon taríott üléseket: február 16., március 23., május 5., június 23., október 10. november 6. Társaságunk külpolitikai osztálya 1923 tavaszán üléseket rendezett arról, kivárna ós vcbaa-c Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségéibe. Az Apl ponyi Albert gróf elnöklésével megtartott népes ankétok eredménye a (ul- ! nyomó többségnek a felvétel mellett, kilfejezelt állásfoglalása volt. örömm-?l állapítjuk meg, hogy Magyarország az j 1922 szeptemberi III. közgyűlésen a Nemietek Szövetségének teljesjogu tag. j júvá lett Az t. csoportban fejsarolt népszövetségi és külpolitikai ügyek belső intézője és előadója Paikert Alajos m nl*r| terí tanácsos alelnök. konferencia elhatározta egy külön kisebbségi bizottság- (commission des mnorités) kiküldését, mely 1922 elején Sir Wifloughby D. ckinson bri' delegátus elnöklésévei Brüsszelben és Müncheniben ülésezett és meiynek a kisebbségekről kidolgozót! nagyfontosságú javaslatát az 1922 júniusban Prágában megtartott VI. népszövetségi konferencia heves küzdelem után magáévá tett. Társaságunk az 1922 június 3—7. Prágában megtartott VI. közgyűlésen ÍAssemblée generálé) Lukács György v. b. t. t. ny. miniszter vezetéséve; nagyobb delegációval képviselte te magát. A magyar delegáció meghívása folytán az Unió Főtanácsa, (Conseíl (/ónéra I, 1922 október 20—22. ülésszakát Budapesten tuirlota meg, hol francia betűrendben a következő államok voltak képviselve: Németország, Argentína, Ausztria, Kína, Dánia, Észtország. Franciaország, Nagy-Britannia, Görögország, Magyarország, Itália, Japán. Németalföld, Lengyelország, Oroszország, Svédország, Csehszlovákia, Törökorszá?, Nyugat-Ukrajna, Ukrajna. Tekintettel arra, hogy társaságunk az ülés idején a házigazda szerepét töltötte be, mindenféle kezdeményezéstől tartózkodtuink és arra i<gyekeztünk, hogy a meghívott államok képviselői kedvező benyomást nyerjenek. Azokat az államokat, melyek a kisebbségi kérdésben érdekelve voltak, az elnök úr ö Excellenciája külön is meghívta, sajnáltuk, hogy hozzájuk szerencsénk nem lehetett és hogy a találkozás a kisebbségekre kedvező közvetlen tárgyalásokéi' nem eredményezett. Tekintettel arra, hogy osztrák társegyesületünk a kisebbségi kérdést rmpiA Társasáé proírammszerüen politikai természetű kérdéseKkel a következő kapcsolatban és osztályokban foglalkozott: Az elmúlt 1922-ik év folyamán az Interparlamentáris Unió Mag-yar Csoportja (Groupe Hougroise de l'Union liitt-rpajiamentalre) elnökségének felkérésére társaságunk etválllalhi a csoport titkársági ügyeinek intézését A csoport emöke Berzcv;czy Albert v. b. titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; társaságunk a ti kárság ügyelnek intézésére Paikert Alajos miniszteri tanácsos alelnök és Pöka-Pivny Béla dr. igazgatókat delegé ta. Az 1922 augusztus végén Bécsben megtartott interparlamentáris konferencián a titkárság részéről Póka-Pivny Béla dr. igazgató látta le az adminisztraiv teendőket és szervezte a Magyarországba rándult külföldi delegátusok budapesti u'.ját Ami? ugyanaMkor a fogadást Budapesten Paikert Alajos alelnök szervezte meg. Társaságunk a titkársáp részére a maga kebelében külön ügykezelést biztosított. Az interparlamentáris akcióval kapcsolatban Társaságunknak régi óhaja és külföldi társegyesületeink példájára előkészületeket is telt abban az irányban, l>-:ay e magyar OTrággyíilésnök a külpolitikai kérdések és elsősorban a Nemzenek Szövetsége iránt érdeklődő tagjait meghívja és tagjai közé iktatja. Tekintetlel arra, hogy Magyarországot a Nemzetek Szőve séglébe felvették, társaságunk nagy súlyt vetett arra. hogy a nemzetgyűlés tagjai a Nemzelek Szövetségével kapcsolatos összes fontosabb kérdésekben kellő tájékozást nyerjenek és ezen a téTen kész a rendelkezésére álló egész gyűjteményét, a Nemzetek Szövetségiének aktált és egyéb kiadványait a pnrlaroont rendelkezésére bocsátani. A Társaság elhatározta egy sajtóbizottság: összeállítását. Ebben a kérdésben az elmúlt évben előzetes érfekczlc/.ek tartattak. A népszövetségi osztálynak már a társaság megalakulása után, 1920 őszén sikerült elérnie, hogy n társaságot n Népszövetségi Társaságok Unió'ónak (l'nion des Associaliews pour fa Soc;été des Nations) ieljea jogai tagjai közé felve'-ték. Az Unió kercUben u társaság a lefolyt első két esztendőben munkálkodása sulyponjit a kisebbségi kérdésre helyezte és orra törekedett, hogy az ei?zakitott ma«yar5Í!gr',iJí ^ elszakító hatalmak'6! is aláirt nemzetközi sz~r- \ íódésekben biztosított polgári és emí b'ri joi-.iiknnk teljes érvényt sEerezzcn* Ezen a téren a társaság érdem.'.'ii-andó fel az. hö»>' :(:: !92l jar'ir , .ui Genfben meg artoil V. néps övclségi 1 Amióta szerencsés voltam beszámolni Társaságunk ügyvezetéséről, azóia személyzetben ugyan alig. de a végzett « tervbevett munkálatokban jelentökenven megnövekedve azoknak 1 oly hosszú sorával foglalkoztunk, hogy ' az ügyvezetés egyes reszortjaiban küI lönböző nagyobb csoportokat kellett I felállítanunk. A Magyar Külpolitika egyik leg- 1 utóbbi számában ismertettük Paikert I Alajosnak a Magyar Külügyi Társaság- j 6an mondott beszámolóját. Ugyanezen 1 az ülésen Horváth Jenő egyetemi m. tanár a következőkben ismertette a 1 társaság egyévi részletes muukáiál: Politikai természetű kérdések A társadalmi jellegű akciók Társadalmi osztályunk njjaszervevezés alatt áll. Elnöki lisztét Pékár tiyula ny. miniszter vette át és az osztály 1923 folyamán do-gocrza ki részlete-s munkatervét. Az eddigi munkálkodás terén legyen szabad jelentenem, hogy az osztály hivatászeriien fogcaikczott oly idegenbarát egyesülő ek megszervezésével, melyek világtájak, fajok és államok szerint a baráti közeledést elősegíteni hivatva vannak. Az osztály ál'ol igy megalakitctt vagy megalakulni segített, végűi ped:« elismert és erkölcsi'eg támogatót; táriisások k3zül: a Magiiar-Angvl Társasig 1W22 folyamin a KtliU-ri Szemlében kuldn Magyar.^ngol szádot tett közfé. A ?ár9a£&gnak '.iBöke: Andrássy Gyula sr'-": Ugyvezetí igoij arí,: Boer Elek dr.; a Wtuiyar-Amerikai Tbrto*. n tpribl) lolyt-tta sr>'-l;'«k»rtt t«véi-snysi?ii xt.. <»i'. Ikni-iii.igyar vi«zouylni ápolása kii rtll. Elnök: Apponyi Alibart gróf; ügyvezető igazgató: Póka-Pivny Bél* dr.; a Síafjyar.Francia Társatág 1922. d<>| eomber 13-dikán tartotta megabtaiió ttlé-, sét- Elnök: Pékár Gyula, ügyvezető (M titiár: Honti Ferenc; « Magyar-Bollondi Tártaxág ViJnítt királynő jubileumának megünnepléséra tesz elökészületeltet. Elnök: Bernáth István; ügy vezető fa«tkár: Vreede Jon. a Magyar-Jap'in Társatág megalatnlé-' 6iln».k elökétz-ületei folynak. a itagyar-Német Társatág megalakitisának elfkészUletoi folyn»k. o ilagi/ar-Spanyol Társatág 1923. el<N jén fog megalakulni; o ilagyar-Si-id Tártatág 1923 folyamin a KülOgj-i Szemlében külön svéd számot fog kiadni: a llagyar-Törok Túrtatig megalak!táBtnak eloTcészületsi negtörténteSc. A II. csoportban felsorolt társadalmi flgyek bel«o intézfi előadói Paikert A\uy* minisr.tcri t i:-áesos alclntüc. Páka-• ' "« '''' •• ' • és Hon« Fereae WtWWr, tKolyt. köv.)