Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 8. szám - A világsajtó és a magyar sajtó jelene. Befejező közlemény

2 Magyar Külpolitika Vasárnap, 1923 február 25. ny ózott a tengerparton egészen a Piplucai öbölig, nem képezi vita tárgyát. Uienben az En. -o folyó ct a Fiumára-csatorna közt c'teriilö De la nevezetű terület képezte az olaszok, a fiumeiak és a Jugoszlávt k között fennforgó elkeseredett konfliktus tárgyát. Ha ismét valamely e'őre nem látod akadá'y nem fog zavaró'ag hatni. ugy az olasz ós jugoszláv már kinevezett jhat-irmegállapitó bizotb ^ le. közeebb meg fogja kezdeni munkálatát, hegy Olaszországnak Jugoszáwa fe'é eső keleti határát az Eneo fo'yó v dékén és evvel kapcsolatosan a fiumei önálló állam keleti kiterjedése felett '» döntsön. A jugoszláv sajtóból eredő hirek szerint erős küzde'emre van kilátás, mert a jugoszlávok nem. nkar. nak álláspontjukból engedni és maguknak vindikálják ugy a Barosskikötőt, mint a Delta-fatelepet. A rapa'Iói szerződés értelmében a két bizott-á? meg nem egyezése esetén a svájci köztársaság elnöke lesz hivatva dönteni ebben a kérdésben. Érdekes különben, hogy a fiumei önálló fillam képviselőit ebben az e'sösorban reájuk nízve oly fontos kérdésben nem is hal'gatják meg. ds azért ismerétes a fiumeiak egy jó részének felfogása erre vcnatkczó'ag. A fiumelak ugvanis azt az álláspontot fog'a'Ják el, hogy hajdan is az Eneo folyam képezte a határt Szusák és Fiume körött, és ez a viszony fennmaradt akkor is. am: dön egy nagy vizíradís következtében az Eneo folyót szabilytrzták s igy a kaimat adtai a Delta ke'etkezésére. A Baress-k'kötő pedig fiumei területen van és legrosszabb esetben csskis a keleti mólója képezheti vita tárgyát. Mindebből láthatjuk, hogy még sok títfiha fog tóllenl, mii? a flumol kérdé't végagesen rendez'k. Az o'asz kormány máris kijelentette, hogj' megszá ló csal>atjai| nemcsak Fiume területéről, hanem S/usák városából és hatinából addig nem vonja vissza, umig a fiumei önálló állam kérdése vég eg nem lesz reúdezve. Ezenkívül ösmeretes. hogy az olasz 'kormány a fiumei kikötőt, a vasúti állomást és a vasúti hálózatot, a dohánygyárat és általában az üstzst állatni közüzemeket kezelés alatt tartij és ennek a végleges rendezése szintén e ég komplikált kérdést képez. Ami Magyarországot illeti, bár a fiumei kikötő kiépítéséiben kizáró'agos réMf vo t, a mai helyzethez nem szólhut hozzá. cs«k »: i sürgetheti, hogy' a trianoni békekötésben részére biz'. os: tolt tengeri kijáratot az AdTiához mielőbb megkaphass a. Magyarországra nézve ma közömbös, hogy a Barosskikötő és a Belga-fatelep milyen közigazgatási rendszer aJá esik, annál is inkább. mert Csonka-Magyarország nem rendelkezik tengerentúli kivitelre alkalmis fával. Ellenben a fiumei kór. dés mielőbbi elintézése nemcsak bele esik Magyarország kereskedelmi érdekkörébe, hanem Fiúméra nézve is fontos érdeket képez az, hogy Magyarország is bele kapcsolódjék a fiumei kikötőbe. A fiume: ak ennek a problémának a Jclerrlőségéí fölfogták ds alig hihető, h°gy Olaszország részéről bérmo'v nehézség elé ütkömék a kérdés rendezésének ez a része. Hátra van még Jugoszlávia és a közeli jövő meg fogja mutatni, hegy szcmszédja>ink be fogják-e látni, hogy egv egészséges lüktető kereskedelmi élet hasznára lesz mind a két államnak. —Ma. 00<x>o<><>o<>OOOC><X>OOOOOOCK>^ A világsajtó és a magyar sajtó jelene A Magyar Külpolitika munkatársától (Befejező közlemény). München, február 15. Egy könyv, amely kellő szakértekmnvel, tudományos -alapossággal foglalkozik a vi-ágsajtóval, csakugyan nevelő hatással lehetett volna arra a magyar közönségre, amely az összeomlásig sohasem vett tudomást a külföldről, amelynek szemében Bécs képezte a kü-fö. det Egy országnak sajtóját ismerni, az illető ország népének ismerését jelenti. Sokan páradoxnak fogják tiaián mondani ezen megállapításomat, mert hiszen a magyar sajtó a múltban mind-en volt csak nem a magyar nemzet tükre. És mégis fenn koll tartanom ezt a definíciót, mert az utolsó három évtized magyar sajtója hűen je Lemérte annak a fővárosnak a mentalitását, amely eay o-er esztendős tradícióval tudott szakítani, amely máról-holnapra köztársasági, bolsevista és szélsőséges nacicna'ista tudott lenni. Dr. Czakó Isivé, n könyve nem tölti be e: t a hivatást A könyv terjedelme is túl kicsiny ahhoz, hogy tiszta képet nyújtson a világsajtóról. A kitűnő dr. Eberle József „Weltmacht Presse" cimü terjedelmes müvével nem tudta ezt a célt c'émi, hogyan várhatnók azt dr. Czakó könyvétől. Mi có ja vo. t dr. Czakó Istvánnak. A világsajtó múltja és jelenj cimü könyvével. Nyilván az. hegy a sötétben tapogatódzó nwcyaroknck megmutató, hogy más á'iamok hegyan vezetik újságjaik á'tal diada'ra nemzeti érdekeiket, továbbá, melvc'k azok a sajtóorgánumok, amelyekhez meg Leli talá'nur. k az utat eredményei .. propagandánk" srámára. A gondolat valókan d'cséretremé'ló. de kivitele, mint mon: lám. nig. voa se<k kivánni va'ót hagy hátra. D~. C^akó néhány m: rkáns mondatlal kitűnően . 'el'emzi a francia ujsá-irást s nagyon fi'ü'a'ja, hegy a párisi kü'fő'di sajtószindikálusbin nem vagyunk képviselw. Az a frar. cia sa>'; 6. oms'yröi dr. Ci. '. iió ír. a háború előtti franc: a sajtó, mert a háború utáni sajtó sokkal többet foglalkozik külpolitikai kérdésekkel, mint üdvös volna, Ho*y mennyit érteneik a francia külpolitikai szerkesztők az európai problémákhoz, azt akkor láttam, amidőn Sauerweinnal, a „Matin" cigyli osz-opcs tag ával a nyugatmagyarországi kérdésről bes-zálgeltem. Saucrwein övekig é t ezelőtt Bécsben s midőn megkérdeztem, hogy mi a nézete a nyviiatmagyarországi kérdésről, csodálkozva nézelt reám s csak annyit mondott, hogy az ő bácsi tartózkodása idején „még nem vo't ilyen ké: dés. " Ta álkozúsunk c'ött né. hány nappal mégis vad, magyarellenes cikket irt lapjába érről a kérdésről. A franciák azonban nemcsak a magyax kérdéseket nem ismerik, hanem az őket közvetlenül érdek'ő német p; obVrnálkat sem. Mint eső cikkemlen irtani, ők a párisi külügyi hivatal engedelmes szolgái. Anglia sajtóviszonyainak ismertetése több mint hézagos, ezt azonban nem rovom fel anny. lra bünüi a könyv szerzőiének, mint azt, hogy a bennünket ic/gköivet'snebbül érintő csen, tót 6zerb, horvát és romén saJtót nem ismereti kellően. Hiinka András kitűnő lapját a „Slovak"-ot em'itésre nem érdemesiti. heriott ez a lap több gondot okoz a prágai (kormánynak, mint az összes többi ellenzéki lap együttvéve. A cseh sa. 'tópropagandAnak részletes ismertetése nagyon kivánatos lett vo'na, mert ez a s-ennyes cfalarna az, amely a rothedás baclllusail legveszede mc: e'>ben terjeseii. A prágai nemzeti sajtónak ismertetése is fö'ötle hasznos lett ve na, azoknak a lapoknak be'ső kons', kc'óját. szrrve. zielét ismernünk kall, ha karcs munkájukkal szemien cii: clményeíen védekezni óhajtunk. Dr. C: a!; ó István kenyvébő' megtudtuk, ho-y mily n nevű a ok je'ennok m-13 CCiiIébrn, Ci'umb'jbai, Peruban. Paraguayban, sőt Uj-Zélandban az azonban a 'gha o'v fontis, rr. int az. iicjy tul'uk. mi -^rini a iiü"nb: rí-i. Frank'clier Kur'ar", ame'y nagyon gjakr&n fcgia'kozik ha. ' láttUkal, nem „überlis" hanem nemzeti demokrata, hogy a, Re;, ensbur; er Anzeiaer" nem.. mérsékelt szocialista, ". hanem bajor nftppártl organtim. Dx. He'd titkos tanácsos, a bajor néppart elnöke é> a „Regensburger An^iíer" tu'ajdonosa háJásan nevetne, ha olvasnft, hogy kitűnő, naponta kétszer megjelenő lapja egy komoly roagynr köiiyvben „mérsflkeH •rotíaüsta" újságként ízercpel. Dr. Czakó egyébként azokat a lapokat, amelyeket nem Ismer, mindenült.. mérsékelt szocialisták"-nak je öü xaeQ, noha Németorsz-á^nak n: ncsenek is „mérsékelt szocia'istal. " A bJjor néppárt legnaw bb lapja a „Baycrischer Kurier" sz: ntén mérsékelt szocialista. Hason'óképen az „Aujsburtrcr Postzcitunig", amely német cenlrumpárti s Németország egyik 'egréTibb újságja. Dr. Czakó nem létező lapokról számol be, például a müncheni „nacionalista" Vorortzeitungról, más lapokat pedig olyan pártállásuuknak jelöl meg, hogv abban az esetben, ha az a'tn'n követelt 'külügyi sujtópropafjanda működne, a le?nasyobb bajokat idézhetné elö. Milyen véleménye legyen a kjümyv olvasójának annak tartalmáról, milyen fogalmat alkothat magának a komoly tam^ni vágyó ember & japáni, bengal-calcutlui, afrikai sajtóról, ha az európait is tévesen ismertetik véle? Példának oíáért a németalföldi Ajtót. A ho land. svéd. norvég és dán sajtónak ismerete nem mellékes nékünk, mivel ezen a háború alatt semleges á lamok emberbaráti szempontból rendkívül sokat tettek liazánlcért A semleges államok sajtója óriási jelentőségű politikai szempontból épp ugv. mint szociális szemponlból. A semleges külföld az a lerrénum. ahol a legtöbb magiértést tapaszlalunk, ahol a nxaavar igazság megértő szívre és megértő közönségre talál. És m t látunk dr. Czakó könyvében? Azt, ho'ív Amsterdam vezelő lapjává az 1871-ben alapított s ma már kontinentális jelentőségű „Het van den Dog" és a „Het Nieuwsfolad van Nederlend"-et teszi meg. Két olyan lapot, amely nem is létez-lkt Szerző nyilván a „Het Nieuws van den Dag'* cimü lapot gondolta, aimelv azonban nem kontinentális jellegű lap s nem is vezető lap. hanem azt a szerepet ölti be Hollandiában, mint az eav.; ori „Budapest". A mis k lap pedig egyáltalában nem is létezik, noha dr. Czakó szerint másfélszázezer példányban jelenik meg és hangadó szócsöve a közel 20 napilapból álló fővárosi sajtónak. Ilyen példánvszému l/apja csak e. -; v van Amsterdamnak, a „De Courant". a NorthclifTe-fcle „De Telc-rraaf" melléklapja, illetve olc^ó népies kiadása. Teljesen- figyelmen kívül hagyja ezzel szemben a c&akucyan kontinentális jellegű amsterdami „Al^emeen Handelsblad"'-ot a ma; yarbarát s a kormányhoz közelálló katholikus „De Tijd" cmű lapol » Amsterdamba, helyezi át az L'trechtben mc^ie^. iö katholikus „Het Centrum". ot. Hága, Utrech!, Rcttrrdam számos s igán jelentős lapját egváltal. lban nem cmliti mej. A lectübb lap elme is hímis. pl. „Journal de Maasbode", „De Maasbode" helyett, „Res'denti: bedc". „De Resi-Jen'iebede" helyett, a hágai,. H. -t Vaderland", „De Nleruwe Courant", a i. Hamache Post" stb. ne: n is létez'k dr. Czakó könyve szerint. Véletlenül raga'l'. irn ki ezt a két országot, « t%bi orszá:: sailóia sem résre'-ül sokkal jobb elbánásban. A muknál sokkal jobban érdekli a mi-yarságot az európai saliő je'cue. Nem a lapok nevei, amelyeket pontosabban rr. eqlsmerhe'. iűk bármely nejjhirdct. i' vállalat k"'. aló?usábó!, mint Cíakó István könyvéből, hanem a saits men a'i'ása külpolitikai beá litísa. Ami a magyarsé^ot érdekli, nem n-/s. m"nt az. hogv mennyiben várliat jó'ndu'alu lámoflitást s igazsátos I m--: r!t?t et'ől vütrv attó' a laptól. 1 Mi yen beáll'tárban szokott ez vacv J anüz kü'földi lap foglalkozni a ma, avar és a kisenlenlebsli kéidésekl; ek Erre vonatkozólas ezv betűt sem ta1 lálunk dr. Czakó könyvében, noha ütaadsáffiS&i nagy Molfiálalaá tehetett volna az orseápnak ebben a4 •runyban. Ckíit-m címe: „A világsajtó és a •"-gyár sajtó jelene" ezzel m. ntW osszefu^t akartam Ufesiteai a világsajtó es magyar saj 6 tózö l, A vilássajtó Magsr*r«mtoágra vonatkozó részeit részb. n a magyar sejtóból m r. ti. Nagyon fontos t-búi, hogy müven a ma. i, yar sajtó, ülcve milyenek'a magyar saj'ónak a külföldet is eidcklu poli. t'ka. szociális, társodalmi és kulturális hírei. Tulajdonképpen csak egy olyan lapunk van, amelyből a külföld kőzvetl?nül nformá ócThat, a németnyelvű, Pester Lioyd", mer> a többi idcscnyelvü lap alig kerül ki az ország határain kivül. Az erdekeit államok a uiagyamyc. vü Iipol^t óp oly k>mo. Iyan kisérit figyelemmel, mint a Pester Lloydot. Magyarországi lapjaink külpolitikai szempon ból kezdetlegesek és ügyetlenek, mini egész külpoati. kánk. Csak néhány tap, köztük elsősorban a „Masyarság", Budapesti Hírlap", „Szózat" és a „Nemzeti l'j. ság" foglalkozik komolyan külpolitikai kérdésekkel. Ezek a lapok végzik az' a munkát, amelyet dr. Czakó „propagandának" nenez, ami azonban nem más, mint fölvilágosiLás és az igazságnak úttörése. Az üz. eü sajtó pol t káia romboló ha'óst végerz a IrüJfüldön. Ebből a sajtóból táplálkozik az elénséges cseh, szerb és olsíh propaganda. Nekünk, akik a külföldön rójjuk le szent kötelessé>, fünket imádott magyar hazánk iránt, a keresztény sze'lemü magyar lapok szolgáitvják az erőt az anyagot a felvilágosító munkához. Ezekhez a lapokhoz tartozik s nem is •utolsó sorban a nemzetiségi kérdéseket oly nagyszerűen ismertető: Magyar Külpoí); ka. Figyelő. >ooooooooooooooocx>ooooooooc Az angoriai nemzetgyülés Az angorai nemzetgyűlésnek 35<t tagja van. A török nemzetgyűlésen kimondod politikai pártok nincsenek, csak egye pártcsoportok, amelyek hol együttműködnek, hol pedig egye* különleges kérdésekben külön válnak. A többség pártjának nevezhető az Anatolia és Rumélia jogvédelmére alakult csoport kb. 170 taggal, tehát majdnem abszolút többség. Elnöke . lunus Nedi bey. Minden fontosjbb >kérdés, mielőtt a nemzetgyűlés elé kerül, itt lesz megtárgyalva. A többségi párttal kapcsolatban van a kurd-csoport amely főképpen az Erzerura, Van, Billís kerületek lakosságának lokális érdekeivel foglalkozik. Ugyancsak közel áll a többségi párthoz a hodják politikai pátresoportja, amely különösen vallási és egyhiri kérdések tárgyalásánál szokott fellépni. Az ellenzéken sincsenek kifejezett pártok. Az ellenzék programmia s: m különbözik az angorai kormányétól, az ellenzékiek (például Enver hiveil inkább Mustafa Kemal személves ellenfelei. Ismertebb ellenzéki vezérek: Sclnhiddine ezTedes. a mersinai tt Hussein Avni erzerumi kénviselő. Radikálisabb a kb. 15 tagból álló unionista csoport, melynek ismerlebb tagjai: Eyub Gabri bey, az Efvesülés és Haladás párt (Iltihat i Terekki) volt főtilkára és Hilmy bey ardahani képviselő, a párt egyik volt vezető tagja. Valamikor erős volt a kommunista csoport 60—70 taggal, ma alig 15 tagjl van. Vezetői: dr. Tewfik Ruchdy muíhlafi és Cheih Savfet brussai képviselő. Az ellenzéki képviselők nagy része azon!\m nem egyesült külön pártokba, hanem egv-egy ellenzéki vezér körül tömörülnek annak személyes hlvel. OOCK>OOOOOCOOOOCK>0000<><>0<>00 jJMAGyjfö KÜLPQLHIK. 4KA mindeo ho l-tőí és 15-tól kexdődölea bármikor lehat mlStitetaix