Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának ülése

5 vonnak le. Mindnyájan tudjuk, hogy éppen clénkMíilcg, Magyarországot a beke zenződés legfőbb erőforrásaitól fosztatta meg s a mezőgazdasági terma­lés magában/véve csak nagyon k s lehe­tőséget nyújt Pénzűévé n'k restaurálá­sára. Fe, ke 1 világosítani a kü iö^úet n valóságról, hegy mértéken fdiili köve­tel?. eket ne kérjen. Lukács Györ=y oszt>zik az elölte el­hangzott elismerő szuv'kró! s k. je. enl:, Mcntecuccdi szavaira hivatkozna, hogy nem pén?re, hanem e>aks propagan­dára van szükség. Raljaij Sándor püspök java: oija az egyháznak képvlscLtét kiUfolaon. mert ez egyház nagy hatást tud az informá­ció terén kiejteni. Fö des Béla a külföld informálást helyesnek tartja, csak azzal a ku uno­ségjpl hoiv ezt külföld ck tcijxk. Az emők 'ezután berekesztette az ülést. )00<X>OO<>O<>OO<><><>O<><XKX>O<>OOOC Az új lett kormány A mult óv ok. óberáben lefolyt vá­lasztásokon az edd'isi koalíció kiscü>b­sé?ben maradván, a kormány beadta lemondását. A különös pártvi izonyok következtében az uj kormány niea­alakitésa rendkívül nehézeéj; ekl>c ü. ­közöit s azért a kormányválság köecl három hónaois tartott. E hé. en végiül sikerült esy szakférfiúkból álló kor­mányt összeállítani, amelyben a ncin­zetjyülés összes nas>obb pártjai kép­viselve vannak. A kormánv összeállí­tása a következő: Miniszterelnök és küzlekedésüevi miniszter: Paulnk (pártonkiviLi). külüsyminiszter: Mei­IOWÍCZ (tarclapártil. külüsyi minisz­terhelyettes: Zee^ens (baloldali szo­ciáldemokrata), he. yeltes lKlügymi­miniszter: Perdis Péter locnl-um­párti), honvédelmi miniszter: Du­zens (sazdapárti). röltknVclésüfrvi miniszter; Bauer (földbirlokosck cso­portja), közokatásüevi miniszter: Gaiht (fjaídtepárti). igazsájfüiiyminisz­ter: Hohminn (jobboldali szocia­lisia), közmunkaüírvi miniszter: Lo­renz (baloldali szocialista), uénzüsv­minisztei: Buschcwit-sch (baloldali szocialista). Szociális mozgalmak Az orosz restaurálási mozgalom A Parisba menekült orosz tnonar­chista körök fokozott agitációba kezd lek. Befolyásukat mutálja, ho^y az annyira dédelgetett Komániával sz?in. beei keresztül tudták vinni, hogy el kobzott, illetőleg kisaátiíoit besszará­biai birtokaik után nem a földreform r. s-. de; kezé; ei szerint, hanem aranyban köteles Románia kártérítési fizetni. Nemrégiben Markor volt dumaképvi­selő egy bécsi előadásában arról szí molt be. hogy már i'oen tekintélyes és mértékadó francia körök is túmogit­ják az orosz monarchistákat ét hogy még a balo'dnli po'gári pártok is nagy s'impáíióoQl kísérik az orosz restau­rálási mozgalroakal. A cári család tagjai eddig szeméhte­sen nem auníkozfak be ebbe az agi­tációba. Mindössze Vladimirovics Ci­rill nagyherceg hangoztatta a rn^a trónigényeit, de őt maguk az orosz memarchisták sem veszik va'ami ko­mo'yan. Még kevesebb kilátása van a Irór. ra az anyacárnénnk, Feodoroi>n" Mariinak, akit egyes mm-v rhis: a Mo­portok ugy jelöltek cárnak, hogv he­te <le facto e~y öt'. a-u álla 1 i nács kormányozná az országot. Legko­mo'yabb pár'; a Nikolaf: vics Niko'í nagyhercegnek, o vo't fővezérnek van. aki cdd'g kalandosnak minősitc-lt nnnden monarcliista mozna'mat és Hl­voltartotta magát lőle. most azxrnba. i o is é'énk részt vesz benne. A hürom tT5rAövel?'öhöz mc*t e?r r. e-. edik jimu Paiv?0T,: cs Demeter nagyherceg személyiben. Ez Pártiba* már tobb agitációs gyűlést hívott össze, melyeken francia tisztek is moq jelentek. A nagyherceg réRi francia barátságára emlékeztette a tiszteket és ez aleip-on felkérte őket, hogy Fran- nek össze a képviselőivel, odahuza ciaországban az ő jelöltségét népszerű- pcdi„' éippen most szünteti éle meg az sít* egyes szovjetek eddigi önállóságát és Amikor Oroszországban még Lenin hozták be a centralizmust: igazán sa­uiu'kodik. amikor az európai ál'aniok álságos tüne:, begy Páriában négy serra e''smer!á'k a szovjetet, szerzüde- j tn'inkövete o veszekszik rajta \w; y sske: kőinek vele, konferenciákra gyűl mel- ikük Í gyen az orosz cár. OOOOOOOO<K>OOOOOOOOOOOO<XK><XK>OOO<X>OC><X>OCC><>OC OOOOOCOOOOO A délszláv állam természel. i kin­csekhen egyike Európa leggazdagabb crszáfíainak. Gabonája, á-. atai, er­deje, szene és bányái bőven vannak. Ha küikereskcdelmi mérleg. méS mindig passziv, annak oka a háború utáni viszonyokban és a belső kon­szo. idáció hiány; U)an keresendő. A Ja­vulás je ci kélségte énül mutatkr. znnk, 1919-ben még tel, es vo't a khaos7 most már van valameiycs rend. Szerb kormánykörök szám'tása szerint ak­kor 1: 4 és egyharmad volt a kivitel és a bevite' viszonya, ma 1: 1 és nigy­ötöd. A statisztika azonban, — horvát közgazdasági írók gúnyos megáliapi. tása szerint, — mindig gyönge oidala volt Belgrádnak s tekinielibe véve a kapkodó kereskedelmi po ilikát egy­részről, a szörnyű korrupciót másrész­ről, biztosra veh. tjük hogy a bevitel csempvsz-et é3 más görbe utakon a ki­mutatottnál jóval nagyoi. >b. Mega az a tény, hogy a kivitelrö' elég pontosan beszámol a statisztika! hivatal, meiy egyszerre igfin szűkszavúvá lesz. mi­helyt a bevitelről van Ba6, gyanút ébreszt. Hivata'cs adatok szerint 1921 első felében a kivitel ilGO millió dinár voit, mig 1922 első fe'ébcn 1G31 millió. 1921 ö szes kivitele 3-161 m Uió dmár voit. mij 1922 e ső nyolc hónr. pjé. ban — a telíbiekre néave még hiényoznnk ac adatok — 2194 mili. ó. Anól persee haljsat a statisztika, heg)' cz a nen. épí>en igen erős javu ás aiiífhanc-m csak lát zjIa-ros, ainenny'ben az általános drágításra vezethető vúsza A kivitel oroszlánrésze 1921 e'sö fe­lében Ausztriára esett (46%), azután következett Németország és Oia-zorsz. jg (17—17%), majd Svájc (8%), Görög­ország és C. ehorszái' (3—3%), Francia­ország (2%) és Magyarország (1. 25%). 1922 cl ö felében a sorrend megváito­zotl: első helyen á'l Olaszország (29%), azután jön Ausztr a (25%), majd Né­metország (9%), Svájc (8%), Csehor­szág (6%), Franciaország és Görög­ország (5—5%) és Magyaror zúg (4. 36%). Ausztria lebomlását az első helyről eléggé meemagyarázza az osz­trák valuta teljes lecsúszása. Ugyan­ezért c ökkent annyira a német kivitel is. Ha a volt hármasszö" etség orszáea'­nuk percentszámait cVsszendjuk. 1921­ben az összes kivitel 81%-a, J922-ben 67%-a reájuk e ik. Minden olyan po. i­tika. mely ez ál amok eüen irányol, mcgtárnadj i a délsz'áv ál am gazdasági létalapjait i. >. Belgrád abboM a téléiből onnjU már mv-Xrt tt, hogy Olaszor­szágjai kell békülnie, ami. ugy látszik sohasem fog neki sikerű ni és h<Wy Németországai közelebbi gazdasági viszonj-ba kell lépnie, ami a k ic••Ke­delmi szri/ődés megköt': é-vel meg fs történt, de egyelőre rosszlkor. Az ellő­nünk^ va'ó agyarkodás vái. t-'zn»', an. A kisení^nte szövetkezése mhiden gazda­ság' olSipol nél'kül'üZ, am'nt ezt a c"eh­flélszláv keres'k ne ini-e^ezmény ered­nu'nvte'en'éga is mutatki. A bcv'íc'rő! nem ái'anak ilj'en ada­tol; rer I (kézé re. A SZ. T'> köz a/di­••'/. tk a/t remél k. li gy 1922-ben már ncin lesz nary a kürkere kedelmi mér log paísziv tása. A luxuscikk k néir. e Iv'kére meiá'lap'toM lxv'te i |: ': Sin. : Mető'eg a rcáiuk k; s/al>"1' "M-r tét?! szerint "k ig. ?n sokat jelent. Hor­vát részről ez-e! 'i'm!.. n azt \ !i-gy a b-vitdi t 'a'm k csak a r • kereskedelmet sújtották, melyet a Plavs c^-'cle d n: ir«tnel'é^i katasztrófa ugyjs sulyo"-, n megvise't. M'után a be­viteli adatokkal eride'g adós B"'j:; ád, nem lehet e kérdésben tisztán látn. A belgrádinál hasonlíthatatlanul fej­Jettebb zágrábi kőzgazdasá-i irodalom tsméteiten rámutatott azokra az okaikra, me.yeli ejjy álgondeilt és céiludatpsan kiépített délszláv kere kedelmi politika itt.n a:lanuk A helytcien adózás; rendszeren a Valutárís éa közlekedési mi . r ; kon k.vül eb'yik legfőbb baj az, hogy Beigrádbán a kereskedelmi poli­tikát teljesen képzetlen emberek írá­i.yitj.ik, akik lcgjebb esetben pártér­dekből vajy szt.mély,: szempontok Me. rint intézkednek. A hasonKthul ' íural jiyakoricuttabb és iskolázottabb - ;vát kö/eaz 1,'wzoike.t Belgrád tudatosan n-eKözi I;/y történik meg az, hogy az ország nverstermékcit íné^' mndi? külföldön ke 1 Kidolgozni s hogy megengedk oiv termékek behozatalát, melyek ha­zai meglevő iparéigakat suiíanak néha oly módon, Ihogy az értékesebb hazait megsemmisíti a sekélyesebb külföldi. Esyik lesrkiváióbb horvát közgazdász. Braum Ferenc, nemrégen az Obzorban eimo-ndta, hegy a quebracho bevitele egészen szabad, holott a délszláv t1­n'n ennél sokl.al értékesebb. A que­brachóval kikészített cipő a víznek csak kél nercig áll ellen és sokkal sú­lyosabb, mint a tan nnal kikc-szitetl, mely pedig 12—13 percig ellenáll. Szabad egv csomó tintafaj bevitele, holott ieen jó tintagvá.ak vannak; a délszláv papírgyárak évenle 1600 vason pap rí tudnak készíteni s leg­följebb a rotációs papírban van' még h ány, a papir bevitel; mé^is !;oriát an. Az osztrák megszállás ideién n néme­tek Szerbiában naivban gyárlolták az a'bum'nt. ma csak külföldi albumin vap forgalomban és a begrádi vágó­hidakon levá^olt marhák vére föl­használatSnul folyik a Dunába. Braum nem habozik teljes névaláírá­sával följegyezni néhány belgrádi kül­kereskedelmi politikát nagyon jellemző esetet. Mikor a gesztenyefa kivitelét Be'srdd szabaddá tette, IIOEV a belőlük Olaszországban készüli tanint drága pénzen visszavásárolja, a kereskedelmi minisztérium i letékes tisztviselője a következőképpen védekezett: Két bel­grádi ügyvéd egymásnak és egy minisz­ternek sógorai, addig kövelelődiztek és fénye :etCdztek, mi; miniszter meg nem adta a kiv'teli engedélyt. Máskor, mikor Braum járt el egy tanin-ügyben, «z illetékes lisztviselő a következőkép­pen utasította e': Szent Isten! Milyen boldo,' erszás volj Szerbia, amig nem tudott az önök taninjáról és annyi más dolgukról. — lgv Fasics szerez­bfftett hatvan házat Be grádl>an, fia huszonhármat Berlinben, de esv euró­pai á!.'am kereskedelmét így nem lehet irányítani, — mondja Braum. A külkereskedelem flüMenditésének világszerte egyik legict'b e-eköze a j mintavár/iok. ipar. és mezd^azdasá-gi • kiállítások rendezése. A műit évben BeSrádban és Zágrábban vo't mező­gazdösá'á kiálüéás. Apatinban. Mar­bu . 'ben C ' .en irja~kiálli'0s. Lai­bachban és Zágrábban mintavásár. JeSntjsí.ben valamennyi fö'ö't messze kima asl'i tt a legutóbbi, a még a mon­archia ideiéből előnyösen ismert 7.n(;rcb(trski Zbor. A kormánv enuek nemesak seg U.'aére nem volt. hanem mindenfé'e kevinyes fcgások-kal el akarta cáncsolni. Hiába nő Zágráb k-re-k-drbiücg Bel-rád nyakára, ami­a délszláv kerc;ked;lem irányi'ása k:­zirólas a sze b fővárosból történik, nem rcmé'he'.ő a délszláv külkereske­delem inazi föllendülése sem. A centra­lizmus kérdése n?m tisztára politikai kérdés. bj. — A Gaiiz-íéi^ Villamossági R.-T. közgyűlési határozatiul alaptőkéiét 14 milliúről 160 millió K-n, -.mKi­bocsát 30.000 drb egyenként 20«O K névértékű u; it-zvénvt és a régi 60.000 drb egyenként 400 K-ról szóié, részvény .TévértékC't eTj-enkint 2000 K-ra emeli. Az uj részvények 1923 ja­nuár l-'.ö! jogoeullak osztalékra. Két részvényre 20130 K eVenében egy uj részvényre szóló utalvány adatik k'. A he;e.oí- iltatott régi, 1922. évi osztalék jogosi>'.{ság.2al biró részvt­nyetirt a I>cnyujt6 ugyanctaís rc«­vényutejványckal kap. Elővételi jog gyakorlásit és b?fiz-tés egyrdejül« február h j 8-tóí február hó iö-ig be­záróan a Mogyar Általános iliteibank­ná|, ahol a részvényutalványokat ez évi május 15-től kcz.lődőleg fogak végleges uj részvényekre becserélni. — Az igazigatóságba bercálasztattflfe Hubert Lipót vezérigazgató, Kundt Ké'mán dr. és Szuk Géza nvü^zakl igazgató — A Magyar őstermelő Készvíny társ*. * • február 7-én tartotta Kronberger Lj­t udv. tanácsos e1u|^ck'.e Blatt-V. évi rendes közgyűlését. Az Elélt Gyula ab elnök-vezérigazgató által eWlerjosztett mérleget a közgjülís eyyhangailag elfo­gad a é« cLhatározta, hogy a kimutatott 32 510,519.79 korona nyereségből az S. számú szelvényt f. hó" 8-tól ke?<i5döteg 90 koronáTal váltja be. Az alíiptóke föt­emek-sére vonatkozó inditvíhnyt a köí­gyülés efrj-hangulag magiévá tette és a nyert felha'aJniazáa alapján a« igazgató­ság eSiatározta, hogy az elívételi jog 3:1 arányában február hó 8-kól 14-ig be­zárólag uj részvényenként 3700 korona lefizetése ellenében a Magyar Altalánoe Takarékpénztár Rt. fópénitinánál (V, József-!ér 14.) gyakorolható. Ugyanott 1923. évi míáTcus hó 1-tól 8-ijt bezáró­lag a régi részvények után. 6:2 arány* bau az infrjen részvények topnak kiezol­gái'.ta'ni és egyúttal az összes részvények bevonáadTal; a régi 200 koronás clml*> tek, összevonás utján 1000 koronás cin« letekre kicseréltetnek. — A „KUhne" Mezögazdasfigl Gépgyár rt részvényei névértékének 400 koro­n«r.n való fölemelése és 60.000 darab 400 K névértékű. 1923 január 1-tól osztalék, jogwirltságjral biró uj réaevény klboeaA* tása áfltnl alaptőkéjét 48 millió koronás* felemell. Az összes uj részvények 1 tl arányban a régi részvényesek által ve­hetek át 1500 koronáért f. hó 7-tól 1 hó 17-ig bezáTólag a Hazai Bank rt.-n*k ahol egyidejtll*g a réfri részvények néir­értéke 400 koronöira lelbélyeportetik. — A Magyar Őstermelő Részvény* társaság legutóbb tartott igazgatósági ü'iése Kronberger Lipót udv. tanácsost az intézet elnökévé, dr. Horváth Li­pótot a Magyar Általános Takarék­pénztár rt. vezérigazgatjóját és Elek Gyula vezérigazgatót a* fotSzet ateW nőkéivé választotta. 00000000<><><X>0000000<><>0^0^ — ÁUitóiagos bolgár betörés Mace­dóniába. A magyar határeértésekról szóló hazudozásokkal egyidejűleg u?ryan;íyen sakitóliadjárat folyt Bu'gária ellen azon a cimen, hogy ez meg Dob­rudzsában követ el határdneidenseket. A dobrudzsai hirck mellet! ekzigetef­len áll a Dimineata január 11-iki szá­mának az a jelentése, hogy MihailoT Tancsu vajda szabadcsapatai, melyek nemrégiben a bolgár Küsztendil varost foglalták el. mcvst betörtek szerb Ma­cedonia területére és megszállták Ko­csána várost. A macedóniai menekül­tekből álló légió lefegyverezte Dobro­vics Sztojan szerb va.idának KocsánA­ban talált komirácsait, azután elkobozta az összes fegyvereket és lefoglalta a katonai parancsnokságnak és a szerb járási fónökfégnek irattárait, melyeket átvizsgálva egész tömeg okmányt ma­gáihoz vett. További részletek meg hiá. nyoznak. Laptulaj donos: Magyar Külpolitika lapkiadó » Vasárnap, 1923 február 11. KÖZGAZDASÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom