Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 4. szám

Vasárnap, január 28. MAGYAR KÜLPOLITIKA •roclftllsta internacionálé csau add'g élő valós; !; ?, ameddig határozatni min" den csatlakozott szervezetre kötelezők, tehát c szervezetek csatlakozásuk alkalmával autonómjukat öakéate* elhatározással korlátozásnak vetik alá. " A bizottság lAtfUrgyalta a jelenlegi világpolitikai helyzetet és foként a n. meiországi viszonyokat, melyekről a bizottsic német i; tgja: \Ye}& szlmolt be részletesen és fe hívást WéUtt » szocialista lapokhoz, hogv a franca katonaságtól mcgszált vidékek lakosságának súlyos szenvedéseit hozzák nyilvánosságra. Rámutatott a bizottság még arra a veszélyre, ra«ly a felidézett események folytán a világbékét fenyegeti és ismétc íen figyelmébeajánlotta az illetékeseknek a hágai és frankfurti határozatok megszMelésct, amelyek a katonai megszállások sürgős megszüntetése helyett a jóvátételi kérdések rendezései és az e'pusztitott vidékek helyreállítását a proletárság állni meghatározott módokat kívánják véghezvinni. Felhívást intéz a bizottság a szocialista pártokhoz, tömorü'jenek azok zárt sorokba a Nimetországgal szemben alkalmazott erőszakos rendszabályok elleni tiltakozásban, majd cíhatározta. lioey legközelebbi ülését Kölnben, március hó 17-én fogja megtartani. Me ^üvegezésre került azután az a^óta^ már meg is jelsnt felhívás a íriunkásvi'. ágkoiiciLSSzuson való részvételre. „A szervezőbizottság felhív jva minden ország valamennyi munkáspártjához" ezt a cimet viseli a kiáltvány, mely a továbbiakban igy hangzik: „A szocialista internacionálét szétzúzta a háború. Helyébe egyrészt egymástól izolált Páiiot, másrészt a vilógprulelári. itust nem reprezentáló pártok csoportosulása foglalta el. Ez a szétforgáewltsés súlyos kő"wtkeziné«yeket idézett elő. Korlátozta a proletariátus baroegyaégi-t és ki szélesi tette az ellentéteket a barci feltétele* é< lehetőségek tekintetében. A világpolitika jelenlegi helyzetében ez a széthúzás a nrockásoszeárvra nézve é-letbeváeó Veszélyt jelent. Egyre ellendllhatat'anabhul kezd erőt venni a munkásrság lelkében a vágy, hogy a proletariátust közös felfogásban-, egységes akciókban sikerüljön egybekapcsomi. Emellett azonban vílágo, mindenki előtt, hogy az uj szociálisla Internationale, mely a teljes személyi és programmeírvst^ ideálja érdekéhen munkálkodik, célját egyszerre nem tudja CKTHÍ * az t-ui. án hosszú, fáradságos immk; m»k | feei a gyümölcse. A háború utolsó és a fejzyvernyugvns első éveiben a szocialisták soraiban mélyrenyuló ellentétek támadtak éppen ugy az akció módszere, mint * proletáremancipáció ifoiTadarmi fejlődésének kilátásai tekintetében. De ma már a fejlődésnek ejfé'sz más korszakát éljük. Ugy a politikában, mint a gazdasági életben egyre erősödik a reakció támadása. " Itt azután közösen támadja a kiáltvány a magyarországi i's olaszországi á!lapo!okat. majd rátér arra, hogv,, ebben a helyzetben u proletariátus főfeladata az, hogy minden erejét koncentrálva, a burzsoázia reakciós Özeiméivel kellően megerősített, harcképes ellenirontot állítson szemle. Ha az elmúlt évek a munkásosztály elkülönitésének bélyegét viselték magukon, akkor az egyesülés je. pyében kövrlkezert be. amric legarkalmasabb bizonyíték a ncnwt szocialista pártok egyesülése. De csaknem minden országiban, amelyben a fotrdalmi erjedés Wejiben a szocialista pártok szakadása bekövetkezett, az egyesülés 'smét létrejött, vagy legalább is uton van. Csupán olyan pártok é» pártcsoportoi;. melyek a kommunUta navet viselik, dolgoznak tudatosan az eRy-ségesuiés eHen és kivúnjdfc a vélemcnykülőnbséjge^ nem csupán »í ossz. proletáTiátuson belül állandósítani, hanem ha csak legkisebb eredményt JS vélned a kommunista frakció, vagy a moszkvai kormánypolitika javára, kész«k a harcVéves tömegszervezetek fíétugraízteára is, Ez a sgellem irányította a mosskvnl bolsevista vezstőket, amidőn fl döntő pillanatban megakadályozták a kísérletei, hogy a londoni, moszkvai és bécsj v. gi-yhajtóhizottsá'gok együttesen hivják össze « munkások vitógkoncresszusát. — A moszkvai végrehajtóbi/nltsághote valk> kö»i Vdés lehetőségét, "•'kadá'vo/. zá'k as orosz s/. oi iálisMIvknl taMlibttl véghezvitt barlúr üldözésekkel. Hiábavaló dolog ma jó>o. 'gatní, vájjon az egész vi'ás'proletáriátus agyesülésc akkor vá'ik-e lehetővé, ha a k6mmunii: ák feladjak elbaiározott taktikájukat, vagy ha a kommunhta csoportok, mint sok országban m-j. r edd'g is történt, tejesen kihalnak. Mindenesetre hosszú idöro megszűnt a moszkvai végrehajtóbizotlsáígal együttesen összebi\andó kongresszus lehetősége. Az. 1022. évi berlini konferencia tapasztalatai után nem marad mAs 'at nyílva a proleiárság céljaihoz való közelebbjulásra, mini hogy a szocialista PárItk nemzetközi kongresszusa hivassák egybe, a fcoinmunUbi!; Hvomiar. vt. 'i. ával. Ezért alkalmazkodva, i htlyzelhoz, a londoni cs b. 'tsi végrehajtőbizoltság az ftlólírt Uzotl*úgot bízta meg a Hamburgban 1^2. 1 nrijns ií-én kezdődő és előreláthatólag hat napon át tartó munkás világkongresszus előkészítésévé, ' A világkongresszusnak ilyetén módon történi összjh'ivása nem • talált, egyhangú helyeslésre, főként a munkaközösséghez tartozó egyes szerve. 4 Magiar Külüolít?k« é- VilágÉart Az uj rna^yiír vámtariiának cvlja, erőtel ifi vámvédelem seaitségéve], lehetővé lesini, hogy a meglévő gyárak kapacitásukat minél előbb teljesen kihasználhassák. * hogy uj vállalatot keletkezzenek, uj iparágak honosodjanak meg. a magvar kereskedelmi politika tartós és stabil voltában bizva. Nem kell magyaráznunk, hegy ezt a kereskedelem-politikái programmot — melyben asressziv azáiruíéknak nvoma sincí — nem a| elzárkózás gondolata sugallta, hanem csupán a fenmaradás, a megélhetés Isi nem oltható ösztöne. Sem közelünkben, sem távolunkban ni'nics oTszág, amelyben ez az ösztön ne éiie. amely féltékenyen nc vigyázna arra, hogy saját fogyasztását saiát termelésének biztosítsa. Csehország tilalmai és hihetetlenül ína^as vámjai minden bevitelt lehetetlenné tesznek. NémetorszáR még a gondolatát is viszszautasitja annak. hPítv készárukat IFertigwarcj bs^-gedjen. Maga Ausztria ís. bár elvben a forgalom könnyítése foló hajlik, a fényűzési cikkek hrea táiwn értelmezett mewjelölésével védekezik a behozatali áruk széles kategóriája ellen; » e katgóriilba esik Magyarország Számos fontoa eiportcikkc. S cppeu Ausztria i>éldái. i arra tanjtia MagyarorszáBut. h'Jgy u nemzetközi fortalom puszta növelésétől távolról sein várhat annyit, amennyit az ipari többtcrrmelés jeler. thet számár". Kétségtelen, hogv Magyarország N Budapest, még a teljes szabad'kereskedelemre áttérve — amiről egyébként senki sem beszél —- sem érhetné el azt a rátában imDonáló áru- ós idegenforgalmat, amit Ausztria elért. Midőn aTOnbam azt látjuk, hogy rendkívül eleven kereskedelmi fortrolom aem vitte közelebb a megoldáshoz Ausztria gazdasási Problémáit aW; or mi »em remélhet'ü'k azt. hoay a kétséeen kivul l«n fontos tranzitoüzlet « ai import folytonos wővelése az ipari többtermelés elmaradásáért kárpótolhat bennünket. Maeyarorarátfnak megvan a reménye rá. hosv ha dolgozn' engedik, ha elviselhetet'en terheket nem raknak reá, moglevS ipari termelését B/aj vámUrifu segítségével megsokszoLengyel Géza rozhalja. Erre vall a gyárak erae'kedü produkciója s a behozatali korlátozások s az uj vámtarifa reményében történi igen jelentős uj alapitások, A nemzetközi konferenciákon, hol segit«ég helyett jó tanácsokkal szo1ffálnak a világ urai a letiport nemzetek számára, a legkülönbözőbb atkákról a lcgkü'önbötöbb hangnemekben halljuk a munka dicsőítését. Európát csak a termelő munka mentheti mag! E jó tanácsokat fosadjuk meg mi, m dőn hozzákezdünk a munkához át kiküszöböljük nii'ádazt. ami bennünket erö'nk k'fejlvsében nadályozhat, elsősorban a nélíkülözheöt külfö'vll importot. Ha majd az uj vámiarifa életbeléptetése, illetőleg publikálása után va'amelyik. szomszédunk — hiszen első sorban velük bonyolítjuk Ic gazdasági íorca'munkal — azt szeretné, ha egyik vaifj- másik vámtételünk alacsonyabb lenne, ennek elérésére ugyanaz a mód áll rendelkezésre, m'-nt a háború előtt: barátságos kereskedelmi szerződhet tárgyalások meakcidise, as egyen'ö téi. a méltányosság, a kölcsönösség alapján. Nincs okunk eltitkolni, hogy Magyarország ezeket « tárgyalásokat » a lőlük remé'hetö poyeZ)nényekot kiván^tosaknak, örvendeteseknek, szükségeseknek tartja. A szomszédoknak kívánságaik vannak? Nekürtk is vannak óhajaink. Vizsgáljuk meg egymás jegyzékét. Próbálunk egye: kedni. mint Józan üzletfelek. Ha ők engednek: engedhetünk mi is. Az is lehetséges, hoty egyik vagy másik iparág védelmét leszállítjuk, ha eaze] sikerül fontos ccportlcrmékeink szabad útját bztositani. Hiszen az iparvédc'emnek határt ezab a kölcsönös forgalom fenntartásának szüksége. A szomszédokkal kötendő kereskedelmi egyezményektől várt kedvezőbb, nyugodtabb atmoszférára szükségünk van. érért nríej bizonyos áldozatokat Is érdemes hozni. De hogy «!eve, el'enszolgá tatás nélkül lemond; unk önálló gazdasági politi. kánkról, iparunk védelméről, munka. a!kalmairi, ]; ró', azl józanul senki sem kívánhatja tő ünk. Meg kell majd i vonnunk vljtont engedékenységünk; lüiláraií is. Al uj vámtarifát azért j készítjük, hogy a magyar ipar s»á- I mára védelmet, birlonságl i. énye.. tmmtsűnk. S ha a |>elföTtti és kütluldl töke c védelemben biz-va nj iparválla. atokat létesít * a régieket kibővifci: akkor azokat, akik olyan n«gyer. is méltánylandó módon r»: -v. téV ki bizalmukat Masvarország ga/da-' sági politikája inim, nem ldiot" sr. eniefl cserben hagyni. \em szabifj Unit 3 ki>!endő kereskedeliui jwrzódtseknan sem a termelő tioufcika magunk elá tüzotl céljait kockáztatni. Ovatoiaknak ku. I leanüai « kereske delmi -zerzodósek magkötésénél. » bikcizenodé} egyolda'u iatézkedésel miatt is. Az eoients megfosztott ben. minket a gazdasági béke leghethaiös»5 h eszköztől, a legnagyobb kedvez* meni/ szabad és kölcsönös igénybevételétől. Mi kénytelenek vagyim-i cnteatebeli szamszédainkat a vámot fcbintclében is egyenlő e'bátiá, baii # a maximális kedvaíményben íészesi. leni. Viszonosságot követalni ninc* jogunk, ők, ha kedvűi tartja, megkü. lönbözteleitei); iagy vámoSkal suj!hatják a magyar arut. Szíímiikra a l>é-ke-okniá\rv több előnyt biztosig, mint amennyit talán * legjobb koros, kedelmi szerződés nyuithama. at igaü) oka amrak. bocrv- oty nehezei állanak helyre a nemzefiö.. t i':., sze» kőtteté. -ek s oiy nehezen jut eggnjíii súlyba a kó/épeurópaí gazcl:;... " politika. (Vége) ~- tianz-féle Villamosságr Bésrréujv tárt>aság. A részvénytársaság igazgató^, sága a február 6-ra egybehívandó köígyűlésnek javasolni fogja, hogy a résa^, vénylőke oO. OOO darab 1925-ra oszta« lékjogosult. 2000 korona névcrléUt részvény kibocsátása és a régi részvények névértékének t00 koronárAL 2000 koronára való lölemetise állal H. mtttióról 180 millió korondra emelttésék löt. Az összes uj Té-tzvéiiyek íéat-i vényenként összesen 20. 000 korona b*>] fizetés ellenében a régi részvényesek. ! nek ajánllatnak fői. Tervben van ai' tőzsdetanácsnál a kötésegységnek ről * darabra való leszilHtátát kérel^ mezni. — AB Olajmüvek R. -T. Kohn Adolf U Társa a korábban cthatároxolt sók •fölemelést hatvan millióra keresafüIvisKÍ. Őt régi részvényre két ajnt adnak 3500 k*ronás árért. Az elftvélelí jog jannár 31-hr gynkorolhaló. — A» Oveán Magyar Koneerriryár ÍÍ»I Kereskedelmi R.. T. mai rendkiviili kotgyűlésén az alaplökének ifi millió koronáról S0 millió knronám i><rf<í fölemetfj sét határozta el. Ennek következtében' j minden darab régi részvényre ogy ajl részvény esik. Az uj részvények már aj folyó 1952—23. ér eredményében is fí-j szcsednek. Az elővételi jog 2000 koronái átvételi ár ellenében folyó hó 34-ikétőf. J 3t-ikéig bezárólag gyakorolható. — Az Esztergom-Sráurvári Kószn»bánya R. -T. igazgatósága a folyó hój 30ikára rendkivüli közgvülést hir| egybe, melynek indítványozni fogja., hogy a társasági alaptőkét 80. 000 darab uj részvény kibocsátása által 1(5 j millió koronával emelje és az összes ujj részvényekre a régi részvényeseknek j az elővételi jogot ajánlja föl. — A RésrvénytérsBság villamos és k*e>; lekedésl vállalatok számára (Trosf) k»>-j gyűlése elhatározta a» alaptökének áOj millió koronáról 3Í» millió koronára *»; rúd kapcsolatban a részvények névértékének 200 koronáról 500 kor««>*ra való fölemelését. As összes nj részvények a részvényeseknek fölajánltatnak és az elóvételi jog 1: 1 arányban janaár 24-tSf február 3-ig darabonként 2800 korona at-, lenében a Magyar Altalános Hitelbankn*] gyakorolható. /iMjiayjrR KÜLPOIITIKÁM minden ho 1-től és 15-től tog* dődőlro bármikor lehet »lőtigetQL Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállárat^ KÖZGAZDASÁG A magyar kereskedelem-politika céljai zetek köréten, tff? többek közölt, mini már megemlékeztünk róla egyik utóbbi 5z#RUnKn&n. az orwz forradalmi szocialisták kifogásolták a kommtniistaik' ktfcaartnUt Abrarnovcs azonban mégis aláirt-i a kiáltványt, ami arra nuilat, hogy ag orosz forradalmi szoii>áJis(it1<. akcióját sikMüll bszerelni. V svájci szociáldemokrata pártnak is külön álláspontja van a két irányzat ogyesűiéséhek kérdé. -ébea és a pártvezetőíég legutóbbi kciiferenciájén kifejezésre is juttatta íeltéte'eif, roiíyeket az egyesülés elé szab s «zek közül a legfontosabb az 1921. évi február hónapban tartott bécsi konferencián hozott határozatokban foglalf alapelveknek elismerése. A megalakulás előtt álló uj Internacionálé előkészületei Magyarorszúiot annál »s inkább érdeklik, mert a nia&yarorszá szociáldemokrata pártnak is döntenie kell a c*>«llakOz<áii kérdésében. A kibocsátott kiáltx ánynuk Magyarország és az orszí\g k^rmái. ya ellen használt agaressziv hangja különös nieg#>n<lola*ra késztet és £g\általán nem hhet közömbös, milyen úHásponlűl fc/iílíil cl vele széniben » Hth ciúlisU ínunkús^iuJ. Mindenesetre a magyar munkásságnak tekintélyes része log az uj Internacionálé kötelékébe tartozni és a<; Osztályharc változott taktikája ujabb problémát jelent a magyar áflamé'tí htónvha-