Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 4. szám

2 Vasárnap, január 28. helyezi PrÜbiesevies rendeletét a Mária- I kongregációk eltör'éséról elienl. en De- | Inetrovics rendeletét a Horvát Szokol heti. tájáról a minisztertanács semmi, siti meg. Kélségl&lea, hogy Bc'grúd enyhítem akar azon a nyomasztó atmoszférán, melyet a Pribicsevios De. metrovics-fé'e demokrata rezsim Horvátországban teremtett, d? egyelőre nem hajlandó még magáévá tenni a. horvát követeléseket. Belgráddal szemben célt érni csalt ugy lehet, ha az összes e ige Jet'Ml eiemek összeiforfn'k s ha !ega áhb az egyes nemzeti csoportok külön. külön megteremtik a maguk nemzeti frontját. Aki nem hajandó, vagy nem tud forradalmat «sinúlni, a: i. i ik arra ke. l törekednie, hogy minél több mantiátu. mot szerezzen s pusztán a kormány mulasztásaitól nem lesz többsége az ellenzéknek. 0], A francia imperializmus utja... — A Magyar Külpolitika munkatársától — Az amerikai vendség A vend kivándorlás Amerikába — A vendtek hazafiassága a háboru alatt és most csak egy elég vékony rilegrc szorítkozik. A franciák erőszakos és cn. hertelen viselkedése nagyot lendüctl az edd gi politikán, a munkások is kezeik már érezni, hogy » • haza'" fogalma nem üres frázis, hogv n saját kor>vér ezerszer jobban izük, mint az idegen kalács, de lelkesedés az ellenséggel való leszámolás égető vfUr. va eddig cssu a jobboldali napilapokban tapasztalható. azokban,, lapokban, amelyek épp olv vadak ás elvakultak, mint a franc a imperializmus csatlósai. A birodalmi kormánv azonban raegtetie *z első lépést a pozitív polifka terén és igy nem hétrálhat már meg. Cuno kancellár nviitan ki is Jelentette: „Ha engedünk, el vagyunk veszve: " Ezt mondják Németország barátai is. Németország nem fog tehát meghátrálni". Cuno kancellár a háború lehetőségével is számolt, amidőn a passzív rcsistencfa jelszavát kiadta. — mondotta nékem cgv ismert politikus. — Németország létéről. Euróua békéjéről vföl szó, a mostani állapotok tarthatatlanok, a t'sztulás In1vam?lá. rcak meg kell egyszer indulnia. A franciák elérkezettnek látták az időt, hogv utolsó csapásukat mérjék Németországira. Számításuk ezúttal végzetes lehet reájuk. Londonban feltűnést keltett, hogy a német kormány nem hívta h«za londoni követét jelentéstétel végett, ellenben hazahívta a moszkvai, varsói és esztiandi követét. Londonban rendszerit jól megszokták érezni a dolgokat Az angol korrnánv semleges álláspontot foglal el s várja a dolgok fejlődését. Franciaország szomszédsága nem nogven kellemes Angliának s főleg nem Keleti politikája, amely világuralmát veszélyezteti állandóan. London vár é> Hevei. Berlin pedig feni a fegyvert, mellyel a francia I>ékfc(6l széjjel akaria verni! M'nt le'-jesen lefegyverzett ország, "cmmil sem tehet Németország önerejéből. A német-c-rosz-török szövetség rövid időn belül valósivá válhat. Edlig balpol tikai vonatkozású kérdések hátráltatták a megegyezést. Ennek a szövetségnek első következménye az 'esz, hogy Lengyelország végkép letűnik mint önálló nemzet a tzrténe'em szinteréről. A 1/ ngyelorszá-tgai való leszámolást tizennégy napra tervezik. Csehország és Románia nem okoz gcndo[ a németeknek és oroszoknak. Ha Németország háta szabad, akkor ütött a Franciaországgal való leszámolás órája. Német vez?tés alatt Oroszország annyi fegyvert és municiót gyárthat, amennyi kell. Egyébkánt teljesen más fegyverekkel fogják megvívni a jövő háborút, ame'vnél miután a legsűrűbben lakott német területen fog le. 'átszódni, a lövészárokharc ki lesz zárva, ugy, hogy Franciaország teljes katonai felszere'é. v. számba sem jő. A francia repülőgépsereggel szemben uj fegyvere van Németországnak, egy fegyver, amely jobban fogja bámulatba ejteni a világot, mint a tengeralatti hajók. Az uj háború kitörése se'yemszáloii függ és csak; s Franciaország akadályozhatta meg, ha a tizenkettedik órá. han észre tér. Figyelő. Nagyon kevesen tudják, hogy Ma- ! "gyarország legsűrűbben lakott vidéke a Vas- és Zalamegyék délnyugati csücskén elterülő vendség volt. Ezen a mintegy 900 km!-nyi területen, amely a trianoni békeszerződés szerint Jugoszláviának jutott, az 1910-iki népszám- ! álás szerint 115. 000 ember élt, tehát) négyzetkilométerenként mintegy 130 lélek. A valóságos népsűrűség azonban ennél is nagyobb, mert ennek a mozgékony, élelmes, munkás és szorgalmas népnek egy része folyton munka és kereseti alkalmak után jár, tehát a népszámlálás idején is sokan voltak odahaza. Az idegenben való ekalando. zásra éppen a magas népsűrűség kényszerítene az embereket. Jutott belőle Amerikának is bőven. A mult század 90-es éveiben kezdődött meg nagyobb mértékben e kivándorlás s a világháború előtti években már mintegy 30. 000-re emelkedett az Amerikában élő vendek száma, ugy, hogy a vend népnek több mint egyharmada Amerikában él. Legerősebb a vend telep Bethlehemben, ebben a penszilvániai gyárvárosban, amelynek világhírű acélgyáraiban kedvező munkaalkalmakat találtak vend honfitársaink. A bethlebemi vendek a város legtekintélyesebb népfajál alkoiják és közbecsülésben részesülnek a város többi lakosai előtt, j Ünnepélyeiken a város halóságai és a különböző testületek vezetői mindig megjelennek. Sok vend él ezen kívül I a következő városokban; Pittsburgh, Pa, Newark, N. J., Ne\v-Brus\vick, N. J., Palmerton, Pa, Elizabeth, N. J., Cleveland, Ohio, Bridgeport, Conn, Steelton, Pa, Perlh Amboy, N. J., Akron, Ohio, Chicago, 111 és természetesen New-Yorkban is. A belhlchemi vendek voltak azok, akik az amerikai vendség társadalmi 1 megszervezését megcsinálták. Leghatolmatabb egyesületük az Első Vend Testvéri Segilő Egyesület, omslynek mintegy 100. -000 dollárnyi alaptökéje, az elébb említett városok közül hatban fiók. a és több társulati hőza van. A krajnai szlovenőcok a Bécsből kl. Induló trialiszlikus eszméktől hajtatva, már jóval a világháború elölt szemet vetettek a vend népre. Összes fordulataik azonban, melyekkel az itthoni vendeket hálójukba, hajtani iparkodtak, a legtökéletesebb kudarcot vallották. 1 Borzasztó munkát végeztek a magyarok", mondotta Jeglics laibachi püspök a trianoni békeszerződés idején egy hollandi újságírónak, „a vend ember inkább 25-ót enged magára vágatni, de mégis azt mondja, hogy ö magyar". Az itthoni kudarcok nem vették el a krajnni szlovenácok térítő kedvét. Már jóval a világháború elölt szemet M b itek az amerikai vendekre. Sikerült nekik több helyen, ahol vendek laknak, az amerikai püspököktől templomjngot szerezniök és kiküldötték oda nemzeti térítő vágyakkal telitett lc!ké*zeiket. Ugv okoskodtak, hogy az Amerikába kivándorolt vendek kisebb nüveltségüek, kevésbhé vagy egyáltalában nem tudnak magyarul és igy alkalmas talajt adnak a jugoszláv eszmék számára. Azonban, miként az alábbiakból kiviláglik, alaposan csalódtak. 1916-ban, amikor idehaza dult a i 'lághúboru, egyszerre csak mCgie ent New-Yorkban egy vend nvelvü lap, a „Vogrszki Szlovenec", az első amerikai vend nyelvű lap. Ezt a krajnai -zlovenácok adták ki vend nyelven és logy alattomos szándékukat még jobban leple?2ék, a lap címébe a magvar : imert is be'etették. A lan be -••}-' \zonban egyébből sem állott, mint a nagyarság folytonos gyalázásából. Az amerikai vendek azonban nem lagylák magukat és egyszerre két vend íyelvü lap támadt, hogy a hamis cé: érii krajnai lapot ellensúlyozza. Ez iikerült is, a „Vogrszki Szlovenec" •üvid élete után megszűnt, miután negelőzöleg a hamis cégérii lap hamis elkll szerkesztőjével iinpnjziv természetű vend honfitársaink alaposan eb tátitok. Mindez még a világháború befejezése dött történt. A két igazi vend lap. a Sz'ebcdna Rejcs" és a, -Zve zda 'ogrszki Szlovencov" azután továbbra 5 megmaradt és Igyekezett is a világi. áborut közvetlenül követő zavaros dőkben az amerikai vend nép érdeeinek és érzelmeinek s-ó; z'lój-Svá enni. Ez igen nehéz felodot volt, hlsren udjuk, hogy Magyarország hosszú dőn keresztül jóformán teljesen el olt zárva a világtól, azután jött aa llenséaeinktől maaln. ui/. it hamnifl akik tágra nyitják szemeiket azon boav Franciaország sérti meg a ver saillesi szerződést. Versailles csak esz köz volt a cél elérésére s ez az, ami étidig nem akartak a németek elhinni Most aztán saiát testükön tapasztalják A kérdés most már az. hogtv sikerülni fog-e és sikerülhet-ö egyáltalában Franciaország terve? Hová fejlöd hétnek ez essmények és mi várható £ Ruhr-vidék megszállásától? A német ellenállás nagy feltűnést okozott a világon, a teljesítési politika után senki 6em hitte volna, hogy Németország egyszerre határozott nemmel fog válaszolni. Cuno kancellár hamburgi beszéde után Németországban nem gondoltak arra. hogv a franciákkal való leszámolás ideje olvan közel van már. Franciaországban! Cuno beszéde jelszóként hatott, Párisban régan vártak erre a jelre, hogy megindíthassák a harci masinát A Ruhr-vidéki munkások, valamint a nehézipar vezéreinek magatartása egyáltalában nem lepte meg a franciákat. Biztos információim vannak, hogv a frajveiák sokkal szívósabb ellenállással számoltak, sőt arra is el voltak készülve, hegy esetleg franctireurókkel fog meggyűlni a bajuk. A passzív resszisztencia nem keresztezi a írameiák számításait, sőt a német kormánynak bizonyos rendelkezései őrömet okoztak a franciáknak. A Reichsbank pénztárainak becsukása arra a gondojatra bozta az usurpátorokat, miként a kancellár a franciákat nevezi, hogy küiön RuhrRajna pénzt hoznak forgalomba s ezáltal gazdaságilag is izolálják ezt a két országrészt az anyaországtól. A németek nem tanultak semmit, mondják a franciák, ugvarabba a pszihologiai hibába estek, mint a háború idején. A passzív resszisztencia a franciák szerint épp oly kudarccal fog végződni, mint annak idején a Hiivdtnburg-féle visszavonulás. Párisban győzelmi mámorban úsznak, Düsseldorf, Essen, Portmeud, francia kézben van, a francia megszálló csapatok parancsnoka Krupp villájában székel, az a hatalmas gyártelep, 23;. ely négv és fél esztendeig tartotta rettegésben az egész világot, francia fegyverek és tankok felügyelete alatt áll. Németországban nem csüggedek azonban el. A tőrdöfés, amelv a német népet írté, felébresztette a nemzetet. Már esztendők előtt mondotta nekem egv itteni pol fikus, hogy a német csak akkor mozdul meg, ha már nagyon rájár B rud ha közvetlenül érzi a bajt. Ez a pillanat ugv látszik megérkezett. Itt délen nem is venni azt annyira észre, mint a birodalom többi részeiben, mert n nemzeti ellenállásnak itt már rr'rni múltja is van. habár nem a külső ellenséggel hanem a belsővel szemben. A politikai pártok közötti súrlódások hirtelen megszűntek. Csak egy jelenték telen rétege Igyekszik kellemetlenkedni, de ennek a rétegnek a hatalma ofy kicsi, hogy számba sem veh: t3. A német ecviég gmdolata r-. irol-nap'. a b'rt~=bb formét vesz f?j. \ munka, adók és rrurkavevők érde'iei egyaránt yeszéhben vannak * ez az a pont. ameiy az e^ységss frcn'ot lehetővé teszi. Titlzás volna art Alítani, ho. 5y a nimet mr. nkthok hazafiságból támogatják most a kormányt. A szó nemes értelmében vett patriotizmus nem létezik a mai Németországban, azoa. Münoneu, jin. 24. Három esztendő ófa kisérem figyelemmel a háború utáni Németország minden egyes politikai mozdulatát, három esztendő óta bámulva magyar temperatumommal, magyar érzéseimmel és sz. vömmel a né-nw. -tek olykor arcpirító higgadtságát s nem egyszer mondottam nemet vezető államférfiaknak: „Ha, mi magyarok hatvan niil. iónyi nép voinámk, rég leréizluk volna u rabság bilincseit'". A németek más fából varrnak faragva, más a vérmérsékletük és má3 a mentalitásuk. Nemcsak más, mint a magvaroké, hanem más. mint a franciáké és olaszoké, hig-vtadtsájruk azonban össze sem hasonlítható az angolszász faj higgadtságával, talán ennek tulajdonitható az, hogy a franciáknak a német sziv kellős közepébe kellett döfniök a kést. hogy észre vegyék az életveszélyt. Erzberger, Fehrenbach, Simons, Rathenau s főleg a szerencsétlen balkezü Wirth kacellúr n?m ismerték Franciaország terveit, ezek az államférfiak mind azt hitték, hogy Franciaország csak a császári Németországot akarja végleg megdönteni, de a demokrata német köztársaság élete ellen semmi kifogása nincsen. Németország uj diplomatái nem mutatkoztak ügyesebbeknek a császári kormány diplomatáinál, annyira nem, hogy teljesen igaza volt aJmak a szellemes franciának, aki azt mondotta: „Bármennvife vétkezett Németország, akármilyen súlyos büntetést mértek reá, olvan nagyon még sem bünöi, hogy ilyen diplomáciai ikarral verte meg a jó Isten". A franciák első gondja <az volt az jjonnan megszállott német területen, bo"-- Essewben. Portsmudban francia könyvesbolt nyíljon meg. Ez az e«y mondat mindent megmond. A franciáknak íiem a vér. írem a német pénz kell elsősorban, hanem a francia imperializmus számára a aabad ut. Richeüeu, XIV. Lajos, Napóleon tervének megvalósítása hajtja a franciákat. Poinca-ré, Tardieu és Úmrheur a fegyverek, ágyuk és muni: ióhegyek tömegére támaszkodva ikaria megvalósítani az évszázados imperialista álmot, mert a világtörténelemben nincsen rá példa, lr>gy a franciák kilátásai kecsegtetőbbek lettek volna, mirt napiainkban. Franciaorn&e. hadereje nagyobb, mint a 'üág sgész hadereje együttvéve. Anglia, Franciaország régi vetélytársa, mozáulrti sem tud, a tengerentúli államok Fáradtak és olv rossz tapasztalatokkal vonultak vissza az európai harcszintérről, hogv teljesen közömbösen- szemlélik az itteni történelmi eseményeket, Németország pedig! nemcsak hogy le van flegyverezH-e, hanetm lélekben is összetörtnek látszott. Ilyen kedvező körülmények között I Sriási önmegtagadás kellett volnn ah- I hoz. hogy Franciaország ne kisérelje < meg azt. ami eddig háromszor nem sikerült A franciák négy esztendő óta késSü Mi Urvszerüen a Ruhr-vidék megszállására. A németek halták ezt, de nem hitték, hogy ilyesmi is lehetséges, ők a versaillesi békeszerződést sokkal komolyabban vették, mint a franciák. Történelmi tan; -cm mc: é'te egyszer, hogy egy kis osztrák hadnagy komoly tamulinányt irt nrró1, hogy n nagy Napóleon nem volt jó hadvezér, mert csatáit nem a harcművészet szabályai szerint nyerte meg. Ilyenek kö-. dÜ^&l • mostani német államiérílak. '