Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 36. szám - A nemzetiségi viszonyok Lengyelországban

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 nov. 22. tanak; vagyis, hogy ujabban sokkal nagyobb számban jönnek mint bevándorlók a hivatásos emberek és szakmamunkások az Egyesült Államokba, qnint azelőtt. És végül megállapítható, hogy sokkal több feleség, gyermek és más ellortoll bevándorló jön uz Kyyvsült Államokbu, mint a háborút megelőző időkben. KÖZGAZDASÁG Az Alduna forgalma régen és most Néhány statisztikai adnt egykori büszkeségünk, a sok munkával és nvy klultsóaekket szabályozott /Vldluna életéből: — Al« két évvel az orsovai Bnrossrakodóparl elkészülte után, 1899-ben 1513 vontató- és u^ahhajó járt az Alduna szabályozott szakaszán, melyekbő 1220 vo: t áruval megrakva s ezek a hajók összesen másfélmillió métermázsa terhet szállítottak. Nyolc evvol Acsübib. 1907-ben már 3109 remokőr és uszály szállítóit árut 5 millió métermázsa sulj'ban. Hat évvel ezután 1913J>an a forgalom 3571 hajóra és uszályra emekedett. amelvtík csakj. em 7 mii ió métermázsa súlyban vittek különböző á ii at. Legnagyolm vo. t a forgalom 1910-ban. amikor 16 386 vontató- és uszályhajó mcíközclitösn 21 millió métermázsa suhu árut szállított. 1922ben. amikor már az összes á'Jamokban állitóla-r ismét mesindui t a végi békés forgalom, nemcsak a vasutakon,, hanem a vizdutakon is. a Dunának ezeu az immár o áh u alom alá került szabályozott szakaszán, óriási visszaesés volt észlellhelö: mindössze 3295 fliajó j-árt ott összesen négy és fél millió métermázsa su'yu áruval. Ezekben a számadatokban mintegy visszatükröződik az a gazdasági politika, amelvct Naivrománia kormányai visznek, tekintet nélkül arra, hogy politikájuk révén maca az államkincstár is mi 1 ós iövedemektöl esik el. A számadatok minden kommentárnál beszédesebbek, mert kitűnően illusztráljak azt a 'he vzetet. me'vben az oláh aldunai hajózás tensödik. Ha figyelembe veszszük ugyanis, hogy az ebnult esztendőbe!. ! — az usvnevczett béke negyedik évibenI — a forcalom nem érte el més a tizienöt év előtti forgalmat sem. akkor minden a "közgazdaság politikához csak némi eg értő elme elölt is világos kell legyen, 'hogy itt olvan okok játszanak közre, amelyeket csak a hozzánemértés a nemtörődöms e vagy pedig a határozott rosszakarat idézhettek elő. Az oláh hajók cseké'y száma, az idegen hajózási társaságok száműzése a Dunáról, a száll: tásí díjtételek konkurrenciamenles megállapítása, az exportra és importra vonatkozó rendeletek stabilitásánaik hiánya, a vaggonszerzós lehetősééinek nehézséne és méí -sök más tipikusan romín 'endelkezés — ezek az okok. Elvitázhatatlan tény, hogy míg más dunai államok, néidáu a szomszé dos Bulfiária kikötőiben élénk és vi rágzó kereskedelmi élei folyik, addig az Ahhu. n kihasználatlansága folytán Románia sok millióra nuiró haszontól esik el évertként csak azé't. mert kormán vférüainak túlzott mértékű sovinizmussal átitatott gazdasági politikájából teljesen hiányzanak azok az irányelvek, amelyeket az általános közgazdasági tudomány megállapított, sőt amelyeket a gyakorlat és az élet is megszabnak. tA felvidéki malomipar hanyatlása A Pmger Tagblatt írja: A malomipar azáltal, hogy a cseh kormány vámmentesen és kedvezményes vasúti dijszabásjal engedi be az amerikai, a magyar és francia lisztet és vámmentességet adott azokra az uj jutazsákokra is, amelyekben ezt u lisztet behozzák, míg a felvidéki malmoknak nem engedi meg, hogy saját liszteszsákjaikat, amelyekben külföldre lisztet szállítanak, vámmentesen visszahozhatják, igen siralmas helyzetbe kerül. Ebben az esztendőben, január l-löl augusztus 31-ig Csehországba közel l és félmillió métermázsa őrleményt szállítottak külföldről és ezzel vagonját 130 zsákra számítva V'A milliónál több jutazsák kerül vámmentesen a cseh-szlovák köztársaság területére. Ez a lisztmennyiség 33 kereskedelmi malmot, 200 mázsa napi termelőképesség mellett az egész éven át foglalkoztathatta volna. Ezzel a behozatallal az állam csak forgalmi adóban 12 milliónál többről mondott le, az uj zsákok vámjánál pedig 3 és félmilliónál többet vesztett. A vasúti tarifák is oly kedvezőtlenek ' a felvidéki iparra, hogy a felvidéki malmok nagy része már beszüntette üzemét. Egészen sziínelel a kassai miiinal. >m, felre vagy negyedére redukálta üzemét a nagysárosi, a csányi és a losonci gőzmalom. — A Pesti Viktória Gőzmalom R. -T. igazgatósága az e hónap 28-ára egybehívandó közgyűlésnek az alaptőkének Ci00 millió koronáról 3 milliárdra, olyképpen leendő fölemelését fogja indítványozni, hogy a kibocsátandó 300. 000 részvényre vonatkozó elővételi jog a részvényeseknek l; l arányban, darabonként 10. 000 K befizetése ellen bizlosittassék és a 300. 000 régi részvény névértéke 2000 K-ról 5000 koronára emeltessék, amivel egyidőben a tartalékalap 750 millióra emelkedik. A Viktória malomérdekeltséghez tartozó 10 magyarországi vidéki mnlom alaptökéi 1020 millióról 4 milliárdra omelletnek, mely összegből 1 milliárd a Ceglédi Hengermalomra és 1 milliárd a Szolnoki Hungáriamalomra esik. . — A „Hiteija" részvények újra a tőzsdén. A Magyar Állalános Hitelbank érdekkörébe tartozó Mnnuar Általános Fa termelő R. -t. legutóbbi közgyűlésén elha lározla 255. 000 darab uj részvény kibocsátását. Az uj részvénveket a Lignum tröszt zürichi cég veszi át, mely a Magva Általános Falermelő R. -t. régi részvénveil tárcájában tartotta. A Lignum az uj részvények egy részét, a Munk és Dauidsolm cég utján, szerdán fogju újból a budapesti tőzsdére hozni. — A Hangya Ipar R. -T. részvényei a tőzsdén. A Jlmiyya Ipar R. -T. jc-szvényeit szerdán vezetlék be a tőzsdére a Bouer és Beck-cén utján. A Hangya Ipar konszernjéhez — többek kőzött — szappangyár, likörgvár, szeszgyár, tcxtilgvár. gyujtófa, seprű, kefegyár, egyéb különféle érdekeltségek és kereskedelmi üzletek tartoznak. (Izeméi állandóan 500—<>00 Smbert foglalkoztatnak. A részvénvek ii; '»nl széles körökben máris nagv érdeklődés n vi Ivánul meg. — A Móri Szénbánya R. T. részvényeit e hónap 10-én vezette be a tőzsde hivatalos forgalmába Halász Lajos bankháza. — Az Ingéin (Ingatlan, Építő- és Faipari R. -T. ) november 16-án tarlóit közgyűlésén Mullekouits Sándor v. b. t. t. -l. szobi Luczeiibaelicr Raoull és Gát Jenőt az igazgatóság tagjaivá választotta. A közevülés után megtartóit igazgatósági ülés a vállalat elnökéve Matlekouits Sándort. Kislelutlii-Lípthau Ágostont pedig ügyvezető-el nőkké választolta meg. A közgyűlésen elhatározták az. Ingéfa löz dei bevezetését. A vezetőség beszámolt airól az. élénk üzleti tevékenységről, amelyet az Ingéfához tartozó következő vállalatok fejtenek ki: a Duna parti Fatelep építőmesteri, ács- és asztalosüzemei, a Létraátlvéngkőlciőniő, a Caloria am/olcsSé radiátorfnár, a Rorszéku Frimies kerámiai t/tiár. a Szénatéri Bérházé pU6 R. -T., a benzintöltő állomások. Jelentést tett továbbá azokról a munkálatokról, amelyek a fejlődő építkezési konjunktúrával és a társaág nagy ingatlankomplexumaival kapcsolatosak. — A Llpták-gyár nj részvények A Dr. lipták és Társa Építési és Vasipori Részoénjrtársasáo alaptőkéjét 200 millió koronáról 300 millió koronára emeli föl. Minden kél darab régi részvényre egy darab u; részvény vehető át. d. irnbonkint 6000 koronáért, november 15-től 23-úig az AnUol-Maaaar Bank érlékpénztáránál, délután 4—6 óra között. — A Borsodi Szénbányák Rt. igazgatósága ez év december 3-éra rendkívüli közgyűlést hív egybe a jelenlegi 32 millió korona alaptökének 6* mílliő A-orondra való fölemelése céljából. A kibocsátandó részvén vek a régi részvényeseknek 1: 1 arányban fognak fölajánllatni. — A Uazdabank részvénytársaság e hónap 20-án Almásstt hnre gróf dr. elnokltsével tartott közgyűlésén az alaptőkének egy milliárdról két és léhnilUárdru való fölemelését határozta el. Az uj részvények 2: 3 arányban 2000 koronáért bocsáttatnak a régi részvényesek rendelkezésére. Az elővéteti jog ez évi december hónap 10-i« gyakorolható az intézet ideiglenes pénztárhelyiségében, Semmel\veis-u2. szám alatt. — Ai Országos Központi Községi Nyomda rt. a Standard Bank és Takarékpénztár rt. -gal kapcsolatot létesített. E vállalat, mely 1805 óta áll fönn. ugv a fővárosi, mint vidéki vállalatok és halóságok közismert szállítója. A nvomda vezetése továbbra is Fler/edús Mihály vezérigazgató kezében marad, míg az igazgatóság a Standard Bank és Takarék>énzlár rL részéről delegált tagokkal ki•övül. A vállalat elnökségét Gratz Gusz: áv dr. volt külügyminiszter vállalta. A -50. 000 drb á 200 korona n. é. részvéiveknek egy része a legközelebbi napokbun a tőzsdei magánforgalomba bevezettetik. Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László