Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 35. szám - Kereskedelmi szerződés a szomszéd államokkal

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 1923. nov. 15. Kereskedelmi szerződés a szomszéd államokkal — Szterényi József báró nyilatkozata. — A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁGRA minden hó 1-től és 15-től kezdődően bármikor lehet előfizetni. és annak kíméletlen éíVénycsitése ellen tiltakozik. Szerinti- a versarlles-i béke s/igoru végrehajtása a győzőknek se jóvátételt, se biztosságot nem tud kilátásba helyezni. EllenkezSleff, a szerzőtlés sztrukturáia "- ellentmondótok és ellentétek valóságot halmazát foglalja magában. M: nt vörös fonál liuződ'ik vt'-g. g: > s/rrzi'xles eges/ szer'vezelén az a két ellentétes törekvés1, melv Németrírszág gazdasági helyreállítását a gYözők biztossága kedfvéént cgvMö) guz-sba köti. másrészt oh mört, -kfl»i'n követel jóvátételt melynek kíe'égitésélicz Nénielors'zá-. 'iiak háboru előtti békehelyzete se nyújthatott volna gaitanc'ákut. Ma ni<ir közismert dolog. hOQV majdnem minden kormáng vagv a formailag teljes revizió mellett van, vagy a külső Ititszal kedvéért miakorhxfbön nem érvényesíti <i béke rossz feltételeit. Ez a felfogás ma még nem általános ragyán, de lássam, lassan utat tör magának ma mindenütt. — A mi néspiink — Úgymond az angolok foíhivása — a maga egészéílyjn elveteilte azt a mentalitást, méhnek félelem és gyülöl"t a maszat Pi és arra töreJisz'k, hoau iwazí béke kőszöntsőn be Earápnrá és hogv a régi harco'ö felek gjaZrdasési és erkölcsi érdekiköz'össéce testet öltsön. A felhívás aláírói más szóval olyan nemzi-lközi (h?lyzetet akarnak te ernterei, melv nem a különféle nemzeti érdekeknek véletlen harmonikára, vagy hatalmi egyensúlyára, hanem a világ népeinek tudatos összmiiAöi/ésére támaszkodik. Ezzel nem kívánják eltörölni vagy korlátozni a nacionalizmus vagy hazaszeretet érzését, hanem éppen valóra akarják azt váltani- Miként az egyén is jobban tudja megvalósítani legmagasabb ideáljait polgártársaival való együttműködésben, ugy a nemzetnek is nemzeti egyéniségének tökéletesbitésére, a nemzeteknek egymással való szövetségére van szüksége. 'Ez, a hatályos összműködése valamennyi nemzetnek sürgős közszükséglet. Európa csak akkor menekülhet a véííveszedelemtől, hogyha valamennyi nemzet erősen összefog és nem engedi meg egyetlen nemzetnek se, hogy a közös veszélyt tetézze. A felhívás aztán részletesen kitér a Francaország és Németors'zág közötti viszályra, melyei itt nem akarunk foglalkozni. A megrendült közbizalmat — folytatja a felhívás —• csupán Amerikának közremüködésé/vel lelhet visszaállítani. Fcigja-e Amerika kivenni a maga részét eLlböl a szerepből, melvre ereje és önzet ensé^e ioí?os>'Diáik1? Gyakran hallani, thopy utolsó szerencsétlen tapasztalatai után nem akar többé belekeveredni Európa ügyéébe. Még azrok ís. akik Amerikáiban leginkább Iha lanak a közbelépésre, azt hangoztatják, hogy Európ'l clöbb mutassa mcs, tanult e a háboru leckéiből — aztán maid forefióőra veszák ők ís az uj meghívást. Ez az álláspont helyes olvan kérésekkel szemi>"n, melyek adósság elengedésére, vagy pénzrügvi segélyeikre vonat/koznak. Mert hogyan várihatják Amerikától, bogy szorosabb pol t'. kai és eazdasági viszonyba, lérpiien olyan ál amokkal, melyek szegénységükről panaszkodnak, de aim lloli mindig elég i>énzt találnak a háboru előtti arányokat messze túlszárnyaló Ujabb (fegyverkezésre és, nem tudnak vagy nem aka-nak pé. OjZt előteremteni, mikor a hiiUelezőJc visszalizotes. -ro'i van s/ó Mi legyen azonban akkor, hogyha Európa a maga erejéből nem képei kiragadni magát ebből a mentalitásból'. ' A háboru. szenvedései és erők fejtései — ugylátsziik — olyan lelki depressziót és letargiái idéztek r*16\ hu gy Európa aligha tud s. i iát erejéből sikeresei szeinbcv/1 llni. 1 gvü Ölelnek es félelemnek romboló ITÖZVOI. Mi Amerika közreműködési lül e 'kölesi — szpirituális — sogé-ly t várunk. Amerika felbecsülheti llcn szolgálat nt tehet a! emberiségnek, hoimha nem tagadja meri közreműködését. A háborúban ö SZQngáhattB a RyÓZetam segítő eszközeit, mindenképen joga volt döntően befolyni, hogy a győzelem gyümőlcsi igli'Zsi. Vgos békét eredményezzen, mely a — sebek'-'t behegeszti. Négy évvel ezelölt hi'Jborus társá nak szenvedélyes magatartása miatt kudarcot kellett vallania, de még ni ndig módjában van Btirópád az örvény szélétől1 v'ssza'úníoni. Az európai nemzeteknek egymagulkdian nincsen meg az az erkölcsi erejük. hOEy a békeszerződések pontjain alapvető mé>dositást teigyenek és a kormányaik ós népeik között való gyakorlati viszonyokat normális alapra fektethessék. Amerika sulga eau iriazságos és tisztult politika serpenyőiébe billenthetné az európai mérleget- Még nincsen béke Európában és a világon, de Amerika van olyan erős. hoau befolue'isával olyan uj feltételeket tudna szabni, melyek számot la-tanának egy szerencsétlen világ szükségleteivel és az igazságosság alapjaira fektethetné <( világtörténelmi jövő rendezését. Komolyan örülhetünk ennek a békeszerződések revíziójára irányu'ó é» angol-szász oldalról kezdeményezett felhívásnak. Afo9!; orors: rí(; no{. n[/ombnn összeköttetést kellene keresni a: okkal. aíeíi fce: r/eménue: ői noífuA- ezen fe/fuixísnnt'. Fel kellene hívni An^l a meg Amerika figyelmét a trianoni béke zsarnoki ós tarthatatlan feltételeire. Ez ma a magyar társadulom leglfontosa' ib teendője. Anyagi gondjahk ugyan sulycsan nvomiVrk a vállatokat. Kétsiéííheesett erőlködéseket teszáink, ho-y zlálf pénzügyi helyzetünket Szanál', uk, de ennél sokkal fontosaim a r. ínkti ktát béke vei-te sebek orvoslása., illetve a béke reviz'öja, a/ \ azi béke mejterimtése. A világnak tudomást kell szerelni?, hogy ez az állapot igv tovább nem tarthat A Jászi Oszká okkal, Hock Jánosokkal szemben hirdessük a magyar igazságot! Intsük 6s szavazzuk le azokat akik 'befelé vagy kifelé svüng teni akarják a nemzet.. erkölcsi" ellenálli'iképessógét. Az u'olsó öt év a szem>edésel; hosszú sorozata volt, de ez nem szabad, hogy visszariasszon btnnünket. hogyha kell, ujabb szenvedések árán is — rrpénwt szerezrünt o liékerrvi: ró r/ondoln'ának. (B. I. ) SzterénUi Józsvf báró, volt kereskedelmi miniszter, a Lloyd Bank elnök-igazgatója munkatársunk kérésére a kisantant államaival való kereskedelmi szerződések tárgyalásáról a kövelkezö érdekes fölvilágosítást adta: — A miniszterelnök és minisztertársai genfi tárgyalásainak folyománya a csehszlovák kormánnyal újból felvett tárgyalások. Ezek különböző gazdasági, pénzügyi és jogi terű leteken mozognak, amelyek tekintetében a korábbi közbejött események folytán félbe maradi tárgyalások nem vezettek eredményre, sőt olyan részletei is vannak ezen tárgya Iá sóiknak, amelyek a korábbi alkalmakkor iiidiskulábilisoknak tekitittollek a csehszlovák kormány részéről. Maga az a körülmény, hotfr most már unyira megváltozott a külpolitikai atmoszféra, miszerint ezek a kérdések is a tárgyalások körébe vonatnak, legjobb kritikája a genfi tárgyalások eredményének. Ha még hozzáteszem, hogv most már Romániával is megindulnak bizonyos tárgyalások és a legközelebbi napokban Bukarestben már összeülnek a román és magyar megbízottak, legalább a háboru előtti tartozások kérdésének tisztázására, hogy továbbá megindulnak a tárgyalások Jugoszláviával is, ugy bízvást mondhatjuk, hogy jogos az a remény, miszerint végre-valahára izoláltsátjunk meg ftig szánni, feltéve természetesen, hogy ezek a tárgyalások eredményre is fognak vezetni. Ma még nem tartunk ott, hogy rendes kereskedelmi szerződések iránt tárgyalhatnánk, illetőleg ezek a mostani tárgyalások még távol állanak a szerződéses éra követelményétől, de mégis lényeges közeledést jelentenek. Csehszlovákiával a kereskedelmi kapcsolatra nézve az előzetes szerződés meg volna már, igaz, hogv ez is csak korlátolt alapon, de hiányzik még az árucsere-egyezményre vonatkozó megállapodás, ami a legnehezebb egyúttal, mert legközvetlenebb anyagi érdekeket érint. Mégis remélem, hogy ez is mihamarább létre fog jönni. Csehszlovákiának legalább oly szüksége van arra, mint nekünk, viszont mi utalva vagyunk arra, hogv keressük magunk részéről a kedvező megoldást. — Mindezek csak bevezetői annak a kereskedelem-politikai érának, melynek elöbb-uté)bb be kell következnie, mert mindaddig — és ezt nem ismételhetem elí-ggé — mig a szomszédállamokkal rendes gazdasági forgalmunk nem lesz, mig a ránk nézve legfontosabb államokkal rendes kereskedelmi szerződéseket nem kölhetünk, addig nálunk nem állhatnak be rendes gazdasági viszonyok; igaz, hogy amott sem és ez az, ami Kózépeurópa gazdasági felépítését megakadályozza, el is tekintve annak inai legnagyobb akadályától, Németországnak sivár, szinle kétségbeejtő, az európai közgazdaságot niagtialátemetéssel fenyegető helyzetétől. A rendes kereskedelmi forgalom a: egyedüli alap, amelyen újból