Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 34. szám - Irányváltozás a magyar állami gyermekvédelemben

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 november 8. mek Ű1án fizetett gondozási díjból sok szór: i/ egész család x • • 11 kénytelen magát eltartani. Éz a hivatalos maí gy a rázat a olvadható a M. Kir. Igazság iigyminisztériurh hivatalos kiadványa bája" a Gyermekvédelmi Szabályzat héven ismert 1 1903. s/a. mi belügyminiszteri rendetet ama/ intézkedésé Bek, amely a/ állami gyermekvédelem hatáskörébe kerüli gyermeki*) - a csecsemőt kivéve a szülőktől elvenni és idegen nevelőszülőhöz, kü'so gondozásba adni rendeli. Igen vérszegény indokolás ez ós teljesen hihetetlen, hogy a községi közegeknek állítólagos hanyagsága ellen egyéb orvoslási nem tudtak találni. A továbbmondottak1 ha sonló csodálkozásra adnak alkalmát, különösen pedig az a rés/, amely az anyjuknál elhelyezett gyermekek sorsára vonatkozik, hiszen a* nemcsak a gyermekvédelem gyakorlati munkása inak tapasztalataival, de a józan ésszel is homlokegyenest ellenkezik, s ha 1 nettek is olyan cselek, midőn az anya in in gondoskodott gyermekéről kellően, ebből az anyák ellen ilyen vártai kovácsolni mégsem lehet. Az is komolytalan álliiás. hógy a gyermek után lizetell tartásdíjból -gész család élt, hiszen a tartásdíj összege az időben olyan kicsiny volt, — havi 8—10 korona — hogy az léilcntartási-alapul szóba. sem jöhetett. De ha a dolog tényleg igy is állóit volna, erre semmiképpen sem az a méltó válasz, hogy a gyermekvédelem rendszerét az anyai gondozás helyett az idegen nevelőszülői gondozásra építik, hanem az. hogy megfelelő szociálpolitikai inlézkedések történnek a család helyzetének megerősítésére. Hógy a nevelőszülői gondozás alkalmazása mit jelentett az állami gyermekvédelem köréhe került gyermekek irányában, arról a gyakorlati szakemberek sokat tudnának elmondani. Elsősorban megbontotta a család egységét és a gyermekekéi elválasztván hozzátartozóiknak környezetéből, azt attól elidegenítette és a súlyos következmények egész sorozatát hozta magával. Ha a családi szolidaritást kiirtjuk, miként gondoljuk elplántálni a lelkekben a társadalmi szolidaritás eszméjét"? A kihelyezett gyermekek sorsáról a szórnom konkrétumok tömegei állanak rendelkezésünkre. Az intézeti elhelyezést nemcsak anyagi, de nevelési szempontból sem tartották célszerűnek és ezért alkalmazták a nevelőszülők rendszerét. E rendszernek hátrányai némiképpen csak akkor enyhültek volna, ha a gyermek után fizetett tartásdijak elegendők a szükséglelek teljes biztosítására. Ehelyett azonban az idegen nevelőszülőben altruizmust és végtelen szeretetet tételeztek fel. amely el fog nézni a tartásdijak csekélysége felett és majd pótolni fogja a hiányokat. Ez az cmhertársi, áldozatkész szeretet azonban általánosságban — egyes kivételeket meg kell engednünk — elmaradt és helyette megmutatkozott a legridegebb önzés, amely lehetetlenné tette az intenciók érvényre jutását. E sorok irój^ egy évtizedet mégha * Kun és Láday: A fiatalkornak kriminali lása ellen való küzdelem Magyarországon. Bpest, 1905. ladó időt löliött el az állami gyermekvédelem működésének tanulmányozás sáVRl és számtalan adatol juttatott el a/ illetékesekhez, amelyből szomorú es in szándékosan nem részletezett kép jelenik meg az idegen nevélőszülöknél elhelyezett gyermekek helyzeté löl. Éheztetés, inuiikaeiökiliasziiálás. erkölcsi nevelés és iskolai hálás hiánya a leggyakoribb esetek. llusz hosszú évnek kelleti simulnia, inig a rendszer hibái olyan kiállókká váltuk, hogy azokkal inegis loglalkozni kezdeti. 'k. IIven körülményeik közepette jelen* nng most a népjóléti és munkaügyi miniszternek l. 'iOOO líl'-'. 'i szánni rendelete, amel) eléggé megvilágitotlan tárgyalja a helyzetet és éles ellentétel képez az előbb cmlitcll hivatalos kiadvány idézeti megállapításaival, A/, állami Lvcnnckin-cnlieh i. \, ! mekéft meg nem felelő e helyezése miatt — mondja a rendelet — jogosan felnv-Mlt panaszol ni a jövőben a s/ülöklni illetőleg hozza lartozóik/. iozva-'ó kihelyezéssel szándékozom kiküszöbölni. Ugyanis az. állam és a t'. isadálom alánja a család, amely a • verni elv jövő sorsál a vétPsátJj és erkölcsi kör telékeki. éi ingva, a legmegfelelőbbéi tudja biztosítani és a gyermek attól t&eenölödik életévének betöltése után is állandó támasz*: és segélyt nyerhet. A uve: nickei e/éi i vérszerinti családjából csak akkor szabad eltávolítani, iha enWöLcsi. vágy testi fejlö l - i. t család veszélyezteti. Nem szabad tehát a gyermeket család áhó] csak azért kiraspjdni, meri a család seflrtsétí nél •kiil gyermekét eltartani nem badia hanem támogatni kell a családot — keit cetliket a megá'lapitntt tartásdíjak összegével kiegészítve — abban, hogy gyermekeikéi felt. evellicssék Miután a Blylérmekvédelenj szempontjából nem tekinthető megbízhatatlannak az aki gyermekét kizárólag' szegénysége miatt eltartani nem tudja, elrendelem, hogy a gyermekieket, ha a szülők vasv hozzátartozók a Gyermekvjörfelmi Szabálv/atban a nevelőszülőkre elŐirl feltételeiknek megífelclnelk. hozzájuk ke'; ] kihelyezni. '' A népjóléti miniszter a rendeletben kilátásba helvezi azt is. hogy az. állami vyei mek védelemnek törvényhozási utón valéi ujjás/ervc/ését fogja sznr; ilmazni. Evvel kapcsolatban baneiUIve/iiuiik kell hogy a rende'et intézkedései, bárm ei. rivire humánusak inéiri sem alkalmasak arra. hogy az 11 jjászerve/ésnél a vé-le>es megoldás alapjául szolgáljanak. \ rendelet csak azt jelentj. hogy rossz intézkedéseke! kevésbé rosszakkal helyettesítettek. Mert a gyermekvédelem, amo'vnek alapja nem a szociálpolitikai praevenc-ió. hanem csupán liefe ezett tényekkel számol és a sofeeényúpv nézöponliáln'il inilnl ki. sohasem fogja elérti igazi célját eltekintve attól, tuygv a mai kor felfogásának sem felel meg. A helvzet az. hocv minél löké'élesebb az állalmi s/oeialpolilika annál ftsszezBugorodbvta&b keretben ietentkezik' a szrgénvüw. A társadalom helyzetének, kel'ö szociá'" ilitikai intézni, ' nvek 'élesítése uliáfi történő méqíavulásával az állami gyermekvédelmei Ut'nybwevők száma is csiStkketni foii AB általános, elmaradhatatlan alapvető szi)('i-. i'i|ioiitikai intézkedéseken kivül. a gyermekvédelem érdiekében elsőrangúan l<mi<>s a meglévő heiegsi ^i, s baleseti biztpsitásnaü a követelmény. 'km k megfelelő k'iépitése mel. lett a munkanélküliségi, u kkantsági, ag(gsáni őz* egy-égi. árvasági és a sok gyermek születése esetére irányuló szociális biztosítás állami megvalósulása, valamint a hadin. '. skant hudio/\c., v es hadiárva.. ellátásnak" alamizsnából valódi ellátásra \. ilu fejles/lése. Meri általában mikor kénytelen a család a gyermekekéi az állaim gvei iiiekv. delein re hízni? Ha a családfentartő huzamosabb munkanélküliség rokkantság, agí, ság inialt jüvertelem•lelkülivé válik, vauv ha elhal és IÍZvegve. árvája elveszti kenvérkcie-söjél. vsijm ped: g. ha a esa'ádho/ tartozó üVerinekek száma nagyobb a l orinálisnál és \-, \ a családfő jövedelme a iiii lhi1 te^re mm nyújt elé. i alapot. A kiegiészitő inlézménvek közül InIán legfontosabb a csecsemőotthonok létesítés* a/; óvodáknak é, iskoláknak önKöltséati áron élelmezési is bízU sitó napközi otthonokkal való kibővítése Magyarországor ina divatos <lo'og» fa i védelemi öl l>eszélni. Az igazi Bajvédelem első lépés*? csak a gyermekvédeleni lehel Akkir. amidőn CsonkaMagyarországon az 1921. évben elhalt 153. 866 e-jvén közül (12487. ám 1922. évben elhalt 107. 2JS7 egyén kíizül IK-<iíi. ' fi. 't. 7. 18 volt hét éven alóli s. 'verm^k és a., v emu kha'andé>sáy a„ A imalko/éi számok döbbenetes voltát teljességükben azért nem ismerhetjük, mert a hél és tizenőt év közötti korban lévő gyermekek 'halandósági statisztikája n>: említett két évről még nem elent meg nincsen miért tétováznunk tovább, holott a nélkülözésektől elnyomorodott és később dolosképessé aliííha válható gyermekek tízezreiről még nem is beszéltünk. IsmCte'jük. a népjóléti és munkaügyi mii iszterneik rendelkezése nag-vszerű >hala>chi«t jelent a szesényiiev szemipontijiVlml tekíntelt gyermek- és cs. iládvéde'em terén, He a dolgokat a társadaloméi köles i k iv elei mén vek ma^lasabb látószög''bö| rézö szoeiá'politika más megoldási kiván. Olvasóinkhoz! f; lormóhim és bnniteít tartatommal hiúink ii /cipót olvasóink. Munkatársaink sorában ma már ott található mindenki, aki n maauar politika, kiilpolitika cs a rokon tudománuos tevékenységek terén nevet képvisel. Fő törekvésünk, mint volt edditt is. hoou eau-egy számunkban összefüggő képet rajzoljuk eqg-eoii hél eseményeinek és az (idafok lehelő hö közlésével maradandó értékű anyagot ad tünk olvasóinknak. Kérjük minden eaues olvasónkat, támogasson bennünket (d-' oábbra is ebben a nehéz ihunfednicban, Ildi/szintén kérjük I. előfizetőinket, bin/ii szíveskedjenek megújítani az előfizetést, nehogy a lap pontos szétküh détében akadálg merüffön fel.