Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 34. szám - Prótics Sztoján. 1857-1923

^törtök, 1923 novemJwr 8. MAGYAR KÜLPOLITIKA ,« német Jóvátétel aiegállapilására jav lS(jjl szakértői bizottság dolgában /*<•/í* Olasrorsrdg /eníaríiís nélkül csatlakoztak ttz angol indítványhoz és ezzel az antanton belül Poincárét leljeM.M elszigetelték. nov. 8. A bajor kttzéppárí országos bizottsága határozatot hozott, amely azt követeli, hoev a birodalmi kormány, különösen IK iliy ennek vezére, Stresemntin dr. haladéktalanul montiion le, mert a: ö politikája itlézte löl Németország télies összeomlását. Ebért birodalmi elnököl, akinek szemére vélik, hogy nem a né|> választotta mejf, szintén felszólítják a lemondásra. v török kormány elhatározta, hogy érofnuteleniti a Chester-eavezséael azzal a megokolással, hogv eddig nem hajtották végre. un». •'>. Este Kreszties ezredesi. Szerbia szófiai katonai attaséját három fegyveres ember lakásán tnegtámatdta. Az ezredes szolgáját in gseln silellek. majd zaji hallva, elmeneküllek. A szerb kormány képviselője november 5-én Szófiában jegyzékei nyujtott át, mely megállapítja, hogy a jugoszláv katonai attasé ellen irányuló tlámadás polilkai természetű és a területenkívüliség megsértése miatt a következőket kívánja Bulgáriától: l. A bulgár kormány a szófiai jugoszláv királyi képviselő előtti mentse ki magát és fejezze ki sajnálkozását az inci<le;is fölött. 2. A bolgár hadügyminisz<ei személy svn fejezze ki sajnálkozását a jugoszláv katonai állasé előtt. 3. A jugoszláv követség lobogója előtt 250 főnyi bolgár katonaság zászlóval tisztelegjen. 4. A bolgár hallóságok a legszigorúbb nyomozást indítsál; meg a bűnösök és bűntársai felkutatása és megbiinlelése érdekében. "5. Az esetet vigyék a hágai állandó nemzet közi döntőbíróság elé. A jegyzék az 1.. 2. és 3. pontban foglalt követelések teljesítésére a bolgár kormánynak a jegyzék átadásától számított ifi órás határidőt ad. <XXX><><><X><X><><><><^ Az újvidéki tót konferencia döntése. A délvidéki lapok irják: A lót nemzeti párt delegátusai megtartották a párt előkonlereiiciáját, amelyen megszerkesztették azokat a javaslatokat, amelyeket a plénum elé terjesztenek jóváhagyás végett. A konferencia elé két javaslatot terjesztettek, az első szerint a tótok csatlakoznak a radikális párthoz, mig a második javaslat szerint a párt i várakozás álláspontjára helyezkedik. Mic stílek Lajos dr. pártelnök szavazást rendelt el és nagy szótöbbséggel elhatározták, hogg tstitlaiozitak ti szerb radikális párthoz, ha a radikálisok az alábbi feltétetekéi elfogad iák. Teljes egyenjogúság az agrárreform életbeléptetésénél. A tót elemi iskolák három első osztályában a tanítási nyelv tót reálgimnázium fennállásának biztosítása. A tótok lakta falvakban, elsősorban tót lisztviselők és tanítók alkalmazandók és az igazságtalanul elhelyezeti tót tisztviselők régi állásaikba visszahelyezendők. A községi cs megyei testületekbe a tótok számarány ukhoz képest beválaszlandők. Az egyoldalúan kinevezeti községi testületek Felfüggesztése cs az elhelyezett tótok községi jegyzők visszahelyezése. Egy képviselői mandátum biztosítása a tótok részére. Csonkamagyarország megszállásának kárai Laky Dezső dr. könyve — A magyar, ku ilyi 1 u'dom unos Akadémia nemzetgazdasági bizottságának kiadásában nagyérdekességü könyv jeleni meg a napokban Lakg Dezső dr. szegedi egyetemi tanár tollából. „Csonkamagyarország megszállásának közgazdasági kárai" a cime a csaknem 500 lapra terjedő "hatalmas tanulmánynak, amely leiidézi azoknak a szomorú napoknak az emlékéi, amidőn a trianoni békeszerződés áltál szétdarabolt csonka országunk megmaradt területei! is idegen megszálló csapatok taposták, szinte megmérhetetlen károkat okozva a forradalmak és a bolsevizmus által lerongyolt magyar közgazdaságnak. Koronánk mai állása mellett 11.000 milliárdra. tehát tizenegy billió magyar koronára teszik Lakg Dezső dr. részletes számításai, értékben kifejezve* ezeket a károkat. A túlnyomó rész? a károknak természetesen a román megszállás okozta károkra esik. A magyar korona 1919 augusztusi értékében kifejezve a román megszállás 24.439 millió K kárt okozott egyedül CsonkaMagyarország megmaradt területén, amivel szemben Pécs városnak és Baranyamegyének megszállása idején a szerbek által okozott károk 1405 millióval, a cseh megszállás okozta károk 321 millióval és a megszálló francia csapatok által okozott károk 31 millió koromnál vannak felvéve. Mindezekben a számokban pedig nem szerepelnek azok az óriási veszteségek, amelyeket megcsonkított országunk idegen uralom alá kerüli kétharmad részének elvesztéséi el szem edett. Laky Dezső dr. a niagy. kir. Központi Statisztikai Hivatal kötelékében vezetője és irányitója volt azoknak a statisztikai lel vételeknek, amelyek közvetlenül a románok kivonulása után, 1921-ben pedig a szerbeknek a trianoni békeszerződés állal megállapított határok mögé való visszavonulása után a károk megállapítására megindultak. Az a nagyjelentőségű adatgyűjtemény, amelyet könyvében elénk tár. kizárólag hivatalos adatokon alapszik. De a tudós szerző érdeme nem csupán az adatok feldolgozásában és |u dományos rendszerbe foglalásában rejlik, meri ezen túlmenően mélyreható közgazdasági érzékkel vonja le az adatokból további következtetéseit a közvetve okozott károkat illetőleg, ugy, hogy az a kép. amelyei könyvével nyújt, kimerítő, összefoglaló, valóban tudományos forrásmunkája annak a szomorú korszaknak, amellyel foglalkozik. Kívánatos volna, hogy e/ekel az adatokat ne csak nálunk ismerjék meg a legszélesebb körökben. de kutatásainak legalább főbb eredményeit hozzáférhetővé tegyék a külföld szániára is. hogy a külföld ekként a maga valóságában ismerhesse meg azokat.a retenetes károkat, amelyeket az idegen csapatok megszállása Csonkamagyarország területén okozott és am'i l\ i k Laky megállapítása szerint is következményeikben érthetővé teszik jelenlegi gazdasági nyomorúságunkat. Különös aktualitásuk van a román megszállások okozta károknak, amelyek már számszerüségüknél fogva is a könyv gerincét alkotják és amelyek egyaránt súlyosan befolyásolták mezőgazdaságunk és iparunk termelőképes-, ségél. Parisban a jóvátételi bizottságban most tárgyalják a román megszállás okozla károkat, azoknak az adatoknak az alapján, amelyekre Laky Dezső dr. könyve is támaszkodik és amelyekéi nálunk a jóvátételi bizottság által a magyar kormány kérésére kiküldölt albizottság felülvizsgált. Kbben a vonatkozásban Laky Dezső (ir. kunvv . I nimte^v kiegészítik izok a diplomáciai okmányok, amelyeket Parisban a magyar kormány képviselője sorakoztatott fel a jóvátételi bizottság előtt annak igazolására, hogy Románia ezekért a károkért a jog és méltányosság, de a nemzetgazdasági jogszabályok szerint is megtérítéssel tartozik. Laky Dezső dr. könyvének megjelenése után. amely valóban megdöbbentő képét tárja fel annak a pusziitásnak. amelyet mezőgazdasági és ipari javainkban a román megszállás okozott, még nagyobb bizalommal és reménységgel várjuk a jóvátételi bizottság döntésétKoffler Károly dr. OOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOO A hét halottai X Prótics Sztoján X 1857—1923. Október 28-án. pár napi szenvedés ul in orck nyugalomra híjlotti lej'. I Szerbia utolsó három éviizedének egyik legmarkánsabb politikusa: Prótics Sztoj án A boldogult egyszerű földműves-csalidból származott. 1857-ben születelt Krusevácon. Ugyanitt végezte el a középiskolát. Majd a belgrádi egyetemen bölcsészetet tanult és tanári oklevelei szerzett. Pár évig Szvilanjacban. mini helyettes tanár működött. 18821>en lemondott állásáról. Belgrádba jött és átvette a radikális-párt közlönyének, a Szamupravának, szerkesztését. A kilencvenes evekben képviselő lesz és hamarosan felküzdi magát a radikál'ispárt vezérei közé. Pasics bizalmasa k.'l ízben miniszterelnök, háromszor belügyminiszter, kétszer pénzügyminiszter még a régi Szerbiában. Közben mint publicista is kitünteti magát és néhány értékes politikai és történeti munkát ir. Köztük egyel a horvát kérdésről, mely munka talán a legobjektivejib az e kPrdésröl szóló szerb irodaimban. 1918 karácsonyán ő alakítja meg a délszláv királyság első kormányát. Ismeretes, hogy kormányalakítással a régens eredetileg Pasicsot bízta meg. de ez nem tudta beleélni magát a délszláv