Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 33. szám - Szerb-román ellentét

vasárnap, 1923 október 28. Szerb-román ellentét Ellen-antant a kisantant ellen. A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁGRA minden hó 1-től és 15-től kez­dődően bármikor lehet elő­fizetni. Svédország gazdasági és belpolitikai helyzete 5 lakósságról. hogv az miiven szívvel­lélekkel Dánia mellett van. y A kormánv UtV a saitó alján igyek­szik a közvélemény Hgvelmét még in­kább feHiiviii Grönlandra, hogv a nor­vég bizottság követeléseivel szemben a . nemzeti közhangulatra hjvntkozhassék, Váratlan nemzetiségi kénlése támadt Dániának kőiben n Fáröi szigeteken. Ez az északi szigetcsoport gazdasági okokból Norvégiával keres kapcsolatot és a Paturson gazda vezérlete alatt álló függetlenségi párt. melv a fáröi szigetek legnagyobb pártja, határo­zottan Mggetleniteni akarja a szigete­i ket Dániától. l'gv látszik, a népek önrendelkezési jelszava maholnap az. északi sarkig za­vart csinál, anélkül, hogv az államba- I ' talmak valahol is tekintetbe vennék. a Pasics miniszterelnöknek a lapja, aki y cikk megjelenése után pár órá­val, mellén nagy oláh érdemrenddel, hajlongott Románia meiéi-kezö királya clotl. És nem is elszigetelt hang ez. hanem egv része az általános kardal­nak. Meri amióta Sztambtiünsz-ki megbukott, a szerb sajtó a pánszláv eszniét éil csapfis miatt nem talált elég erös kifejezéseket Románia ellen és az oroszokat uszította, hogv törje­nek be Besszarábiába. Azután Oláh-ir­szágot gyanusitolta meg azzal, ho'/v ö adolt Radicsnak útlevelet, hogv Londonba menekülhessen. A sok állítólagos sérelem közül egvet elfelejtett az l'nivcrsul megemlí­teni. A szerh-oláh batármegállapitó l bizottság ítélete ellen a támadások olyan pergőtüzet indította meg a szerb sajtó, hocv az egész megállapodást vissza kellett vonni s ui tárgyalásokat kellett kezdeni. Dc éppei. ' olyan csha­mot indított az oláh saitó is a meg­állapodás ellen, mert a Magyarország­tól elrabolt Bánságot egyformán ma­gának akarja meí. szcrezni mind a két szövetséges s ebbéh a kérdésben egyik sem ismeri a szövetségi hűséget. Csak olyankor egyeznek' meg. ha Matvavor­szág ellen van módjuk fellépni. Az oláh vendégeket «m tartotta vissza ez a félhivatalos közlemény, melyet a külföldi \eiKligck közt állítólag franciául is osztogattak attól, hogy ne hosszabbítsák meg a Magvarorszáö és Bulgária ellen kötött katonai szö­vetséget ujabb öt évre. kötöttek lemondván nemcsak a Dob­rudzsáról. Erdélyről. Bukovináról és a Bánságról, de még Turnu-Severinröl és más tiszta oláh helysósekröl' is és most erőseknek és hatalmasoknak akarnak látszani a mi kardunkat csör­tetve, hátúi k megett pedig cl akarják rabolni, amit vérrel szereztünk meg. Ezért szent kötelességünk, hocv job­ban ügyeljünk bálisági rabtcshé­reinkre akik a kényszcrilett eloláho­. sitásnak tarnak kitéve, akiknek el­nvomiák iskoláit és bezárják templo­mait. Arra az oláh kiáltásra:.. Románia a Tisztig visszhangozzék a mi kiál­tásunk:.. Szerbia a Csernáizl" A bukaresti sajtó felháborodva tár­gyalja ezt a barátságosnak nem mond­ható fogadtatást. Különösen élesen felel rá a külügyminisztérium sző-, csöve, az Lniveisul, mely a király elleni tapintatlan és durva támadás-iák látja ezt a ikö_zleniényt. Ezt nem lehet azzal elintézni, ho. iv a Tribuna han. 'iia jelentőség nélkül való. hiszen ez annak Október 21-ín vasárnap, naiv ün­nepnapja volt Bel. Tidnak. A trónörö­köst keresztelték és sok egvéb kül. földi vendég közt jelen voltak a nagy­szülök. Ferdinánd oláh királv és neje. Ok látták el a keresztszülői tisztséget. Már 18-án zászlődiszbe öltözött Belg­rád s a sok' szerb zászló mellett né­hány hetven ott lenijeit Románia tri­kolorja is- Az uralkodóházak családi ünnepe alkalmas lehetett volna arra, hogy a két ország közötti állandó fe­szült viszont- valamennyire enyhüljön. Az oláh vendégek ebben a szilárd meggyőződésben érkeztek, de annál kellemetlenebb csalódásban részel­tette őket. a szerb sajtó. Pasics miniszterelnök lapja, a Tri­buna. (236. sz. ) a vendégeket egy .. Mit akarnak a nagy-oláhok?" fö. és .. Keleti szomszédunk' étvágya'' alcímű hosszú cikkel köszöntötte. \ közle­mény az oláh területi aspirációkat ismerleti térképmeléklet kíséretében az alábbiakban­., Két térkép birtokába jutottunk; valami nagroláh bizottság adta ki annak feltüntetésére, hogy mi az oláh királyság icányeinek minimuma. Ki­fejtjük ebből az alkalomból azokat az etnikai cs nvelvi adatokat, melvek bemutatják, mennyire elfelejtették az oláh soviniszták a népek önrendelke­zési jogát. Erdélyen kívül, ahol az oláh lakosság aránya a többi nemzeti­sééhez képest az oláhokra nézve kielé­gítő, mindenütt kisebbségéén vannak az oláhok. Es mégis kevés nekik az. amit kaptak: Bukovina. Erdély, a ke­leti Bánság és Besszarábia. Olyan nagy Romániáért folytatnak propagandát, amrly nvugaton a Tiszáig érjen, vagyis kövelelik a mi Bánságunkat is és azonkívül ötven négvszö-ikilométer te­i illetet a magyaroktól, még pedig Magyarország legjobU földjéből. Szol­nok, Béké-csaba. Hódmezővásárhely, , Nyíregyháza stb. városokká'. Sokkal jogosabban járnának el a csehek, ha Bécset követelnék löszei dt háromszázezernél több cseh van. vagy mi szerbek, ha Budapestet kér­nök azon a cüncn.. hogy Budán cs környékén tízezren felüli szerb lakik. Nem nagyon vennők számba az oláh sovinisztáknak ezeket a szép rcméyeit. hogv ha nem volnának ezek egyúttal a hivatalos Románia reményei. Ezt a térképet, melyet itt közlünk. Románia hadügyminisztériuma adta ki 1922-ben l-z azt jelenti hogy Románia annaV ellenére, hoíiv szövetségben van ve­lünk, arra törekszik, hogy kedvezi pillanatban rátegye kezét a hozzánk tartozó területekre, másrészt bizony sása szövetségi érzelmei nem-őszinte ségének,.. " A szerb félhivatalos azután egv se reg adatot sorol fel az oláh soviniz mus bizonyítására, aztán így folytatja — Ahelyett, hogy mi kéntők. hog íz egész Bánság hozzunk jusson, a uláhoU kérik' ezit. akiknek hadsereg tizenöt nap alatt kapitulált a neme te; „. Ait. aJJÜJ' JkskaX£s>Lb£i> kj^UiAbeju A kisantant sanóia nagy riadalom­mal foglalkozik a konstantinápolyi lapok ety érdekes hírével. A török' lapok szerint Olaszor-z m. Törökor­szág. Bulgária és Albánia delegátusai a tözieljövöben Konstantinápolyban tanácskozásra ülnek össze, hogy ren­drzzí-k a balkáni viszonyokat. A kis­antant már olvan monopóliumának tekinti a balkáni kérdési, hosv röglön összerölfen. ha rajta kívül más i. s akar foglalkozni a balkáni viszonyokkal. Sajtéba HICL: i, állapit', -. !. lue-y cz a rendezés nem lehet más, mint hogy a négy felsorolt állani közös frontot ala­kit a kisantant felé s keserűen jegyzi meg. hogy még csak Magyarország hiányzik ebből a szövetségből. A közös front alighanem fegyveres szövetke­zésre fog vezetni, az ui balkáni antant tehát eücnszöYefkezést jelent a kis. antanttal szemben és kezdeményezője csak Ofasw>rSzág lehet melynek nagy érdeke, hogv a Balkánon ellensúlyozza a szerbeket. A bolgár külügívmwmzter római látogatásával kezdődnének1 meg a tárgyalások. EBves hfelgirádi lapok már U0V tudják, hogy a ke/dődö szö- i victikezés Magyarországi bevonását is orogKiuiniba vette, Kallov bolgár külügyminiszter tény­leg elutazott Romába cs az oltani saj­tónak adott nyilatkozatában megcá­folta ugyan, hogv Bulgária titkos szö­vetségeit kötött volna Magyarországgal és Törökországgal, de a beszélgetés végén a következő érdekes kijelentést telte; i — Boris király legközelebb Rómába fog utazni. Jvcnt lebeletlen. hogy ez az utazás az uralkodó eljegyzését fogja eredményezni. I Az olasz politika jóide. je nagyon is számításba veszi Bulgáriát. Ha az ed­dig] kereskedelmi érdekeltségek mellett az uralkodócsaládok is összehuzasod­; nak. erős előőrse lesz Bulgária a Bal­,. kánon az olasz érdekeknek, merít ezek közösek saiat érdekevei; a szerb nagy. hatalmi hóbort visszaszorítása. Qlasz­e I ország az Adriáról akarja kiszólítani * I u szerbeket, Bulgáriának a szárazlöl­iÜLdPjj"y^njriaij( yde izámojjni valói,. tía ebbe a szövetségbe a területileg korri- I dórul szolgálható Albánia is belekap­csolódik és Kelet felé a blokk a fellen­dü't Törökországgal erősödik, ^a kis­antant mindeneseire megszűnik az az egyedüli s zámbaveendö érdekelt és szakét tő lennj a balkáni kérdésekben, mint aminek a nagyantant eddig tekin­tette'. Bepes ugyan be tudta választatni magát a Népszövetség tanácsába, de csak azért, mert lengyel ellenfele, Scyda szitán pánszláv, politkai kon­cepciója azonban semmilyen sincs, dí licfcy e győzelem ellenére a kisantant tekintélye még Parisban is hanyatlóban . v.in. mutatják a nagy francia lapok legújabb közleményei: Massarykot majdnem az egész párisi sajtó nagvon is hidegen fogadta, a balodali lapok pedig ugyancsak meg is támadták, a szerbekkel szemben kezdenek már Radicsra is ügyelni s egyik vezető pá­lisi lap nagy cikksorozatban köveleli Macedónia laiitonómiájál. Söl még az , agyondédeJgetett állítólagos íajrokon, ! Románia is megkapja a maga részét. A La Liberté október 19-i száma a bukaresti fasiszta összeeskihéssel olyan | hangnemben foglalkozik innilyen meg nemi égiben is elképzei'heletlennek lát­'szot^. Többek közt a Braliiinu testvé­rekéit több, kevesebb nyíltsággal or­gyilkosságra való (elbujtassál vádolja. Mindért- további ismertetés helyett ol­vassuk el a cikk első kikezdését; ..Ahogy a bukaresti fasiszta mozga­lom híre Párisba érkezett, azt lehetett hinni, hogv ez a mozgalom az annyi­szor megjósolt forradalommal fog végződni, mert a nemzet fellázad a megvásárolható Bratianu-kormányzat ellen és nem tűrj tovább egv olyan parlament szolgalelküségét. melyet csa­lássál és a legbotránvosabb választási kényszerrel neveztek ki." Október 7-én alakult meg az ui svéd iberális párt. A régi liberális párt már vek óta csak tengette életét és tuiai­lonképcn már ez év tavaszán téliesen isszeomlott, amikor két vcz.érc 'Kdén is Ekman) az ui polgári kormány Iá­nógatásának kérdéséhen meghasonlott. \z uj párt vezetősége most a párt or­szágos megszervezésén dolgozik, mert jppen a szervezetlenség hiánya buk­tatta meg az eddigi párlot és igy jutott minden küzdelem nélkül vezetőszerepre és kormányra a konzervatív part. Programmia megmaradt, csak éppen az annvira veszedelmes tehertétel: az alkoholtilalom kérdését hagyta el, A svéd belpolitika főkérdésc még mindig a honvédelem reformja. A kor­mánv iavastata még nem került nyilvá­nosságra, de a baloldali sajtó már lá­tatlanban is tiltakozik ellene. Minthogy a parlament három hónapon keresztül szünetelni fog. a honvédelmi vita csak a sajtóban folvik, de igv legalább kellő előkészítést kap a parlamenti tárgya­lásig, ugv. hogv remélhető letárgyalása . é.s megszavazása a tavasz folyamán s nem marad a iövö évi uj választások után egybegyűlendő parlamentre. Ha Trunaer kormánya most el nem tudja intézni, a választási harc jövő évben téliesen a honvédelmi reform jegyében fog lefolyni. A nemrég még- kormánvon volt svéd szociáldemokrata párt ugy látszik, nem tudja egységét megőrizni az ellenzéken. A radikális szárny, a malmöi. EnaDera képviselő köré csoportosult és a malmöi pártszervezet kizárta tagjai sorából Xilsson-Kabbarp képviselőt, mert hír­lapi cikkeiben kritizálni merte a szo­cialista álláspontot. Ez a kizárás * központi pártszervezet szakadására is vezethet, mert abban többségben vun­nak a jobboldaliak és nem akarnak hozzájárulni a kizáráshoz. I Külpolitikában közvetlenül csak az orosz kérdés érdekli Svédországot. Nor* végfával és Finnországgal már keres­kedelmi szerződést kötött a szovjet, de Svédországgal még mindig huzjódik a megegyezés, melynek érdekében az orosz delegáció főnöke. Osinszkii fejt ki nagv agitációt a szociálistáfcnál. Leg­[ inkább azzal érvel, hogv a két előbbi országnak mennyi gabonát szállított . Oroszország és pedig azzal a kedvező feltétellel, hogv a vételár egv részét le­kötötte orosz megrendelését kiflzeté­. sére. Svédország rozs- és buzaszükség­1 lete évi 35—10 millió svéd koronát ki­\ levő összegéből hasonló szerződés mel­. lett 20—25 millió kor. megtérült volna - az orosz export révén a svéd iparnak. - A kecsegtetés nem nagvon hat még a • baloldali pártoknál sem. A polgári saitó helyesli, hogv a svéd bankok nem adnak hitelt orosz váltókra és inkább* t az orosz ipari rendelések maradjanak - el, mint hogv pénzüket veszélyeztessek. i A svéd pénzpiac különben rendezett 1 helyzetben van. Az államban szeptem­' ber 15-én közzétett jelentések szerint . a bankjegyforgalom 2.8, a váltó- és i lombardkölcsön 6.9 millió svéd koro* nával csökkent. Az aranyfedezet szept. >""hóban 272.6 millióval 50.31 %-ot tett ki. A pénzbőség jele, hogv a szept. 26-án kibocsátott 50 millió koronás uj * bellöldi kölcsönt 1 óra alatt túljegyez­" lék, pedig a címletek jegyzése névérté­"~ ken történt. , -

Next

/
Oldalképek
Tartalom