Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 30. szám - A kisebbségi jog az utódállamok alkotmányaiban

hít meR senkit, meri hiszen az utódéüamok közül általában a csehszlovák államban észlelhető a legőszintébb törekvés é% a legéretlebb hivatottság a nyugati civilizáció befogadására. l'gyan a cseh alkotmány is az elavult egységes nemzet terminológiájával dolgozik, a 4 §. t. i. így szól: .. II n'exi'te qu'unc. seule et unique nationalité pour les citoyens de la Bcpublique Tchéeoslov aque. " (A csehszlovák köztársaság állampolgárai; zámára evak egyetlen és egységes nemzetiség létezik); ámde a később következő határnzmányok már világosan éreztetik, hogy a csehszlovák állam sorsintézö halalmai számot vetetlek a kisebbségi kérdés koinolv létezésével s hogy ezzel a kérdéssel komolyan is óhajtanak foglalkozni. Az alkotmány egész külön, hét bosszú szakaszból álló fejezetei szentel e problémának, amely fejezetnek 1VI. 1 ciine: „Protection des minorilés de nationalités, de reügions ct de roces" •—.. a nemzeti, vallási és faji kisebbségek védelme. " A törvényszakaszok pedig teljes jogegyenlőséget, hívatalvisclési képességei stb. biztosítanak a kisebbségek szániára s intézkednek arról is, hogy az esetben, ha 'olyan városokban, vagy kerülítckbcn. amelyekben nyelvi, faji vagy vallási kisebbséghez lartozó alattvalók tekintélyesebb számban élnek, közpénzek igényeltetnének nevelési, vallási, vagy emberbaráti intézmények céljaira: ez összegeket az állami költségvetés terhére meg is kell adni (132). Különös megszivlelésül pedig ismertetnünk kell a 131. g-t, amely szerint • •,. lout mode fjuclronque dc dénalionaüsation forcée est interdit. L'atleinte á ce principe peut étre déelarée par la loi acte eriminal. " magyarul: Tilos minden elképzelhttó módja az erőltetett elncmzctietlcnitésnek. Ennél- az elvnél megsértésé', a törvény büntetendő cselekménynek minősítheti! Az alkotmány függelékét pedig az 1020. évi február 29-iki tőrvény képezi, amelv — annak cime szerint — » köztársaság területén a nyelvhasználat jogát hivatott szabályozni, az alkotmány 129. §-ának rendelete folvtán. Ez már torony-magasságra emeli a csehszlovák alkotmányt a többi utódállamé; fölé. Elsősorban a bíróságokról beszélvén, olvan körzetekben, ahol legalább 28 százaléka a lakosságnak valamelv kisebbséghez tartozik: a leg^ szélesebb körű nyelvhasználatot biz lositia e kisebbség számára: még az Ügyész is ezen a nyelven köteles a vádiratot megszerkeszteni, ma jd — a szakasz utolsó rendelkczésn értelmében ezen a nyelven fogalmazandók meg a bíróságok, közigazgatási és tanügyi hatóságok összes értesítései. A 3. szakasz pedig elrendeli, hogy ., az autonóm szervek, a képviselőbizottságok és köztestülelek kötelesek elfogadni és elintézni a kisebbségi nyelven megfogalmazott ügyiratokat, ugyNzintén kötelesek tűrni e nyelvet gyűlésekben, és egyesületekben. " I... les ; >dminisrrations aulonomes, comités représentatifs et corporations publiqües sont tenues d'accepter et d'-exé eulcr les piéces rédigées dans unc anlre langue que la langue tchécdslovaque ninsique dc tolércr une aulre langue dans leurs asscmblés et réunions A törvény liberálizmusa olvan tisz teletreméltó halárig is elmegy, ho; külön rendeletet köveiéi ama károk n ^'Uadályozására, melyek a feleket a hivatalos nyelv nem ismerése folytán az igazságszolgáltatási, közigazgatási, vaflv bármelv egyéb téren érhetnék [X. 2. bek. ). Epvenesen leverő az ilven haladót t vilásnézlotrc valló törvényes intézkedésekkel szemben az a sötét csökönyösség, mellyel a liberálisok? alkotmánytervezete egyszerűen el akarja sikkasztani az állam ötmillió lelket számláló kisebbségeit. Agvonhaiigalással akarja elintézni azt a problémát, amelvnek megoldatlansáRa miatt dübörög a föld a' szenvedéseibe belcsalnvult Európa alatt* Hál igazán csak ennyi tellett ki a'nagy közjogász tudományától és a Iiralianu testvérek" öntelten basáskodó cégétől? Nincs kedvünk paradoxonokban utazni, de bizony szinie fokozott optimizmusra késztet bennünket ez a teljes politikai elvakultság, olvaiiuvira nyjlvánvalónak tartjuk, hogy a Bratianu-rezsim kisebbségi izar. izdjllodásál. amelv a botrányos cinizmussal végrehajtót! választásokkal kezdődött s ebben a — Romániát ország-világ e. lött kompromittáló — alkotmáp. víspezstben érte el tetőpontját; igen hamar el fogja söpörni a kisebbségek együttes akarata és a tisztábban látó román politikusok jövöbelátása. E teoretikus fejtegetéseknél teljesen el kell mellőzni azt a netáni ellenvetést, hogv a kisebbségekhez larlozó egyéneknek mindennapi, mondhatni vegetatív élete mégis csak elviselhetőbb Romániában, mint az olyannyira szubadelvü törvényékel gyártó Csehszlovákországban. Ha ez az ellenvetés igaz is, annnk csak átmenetileg van né'iii jelentősége. Meri hisz azt senki kétségbe nem vonhatja, hogv román testvércink aránytalanul derűsebb kedélyű, higgadtabb, jobb természetű emberek a cseheknél s nem igen telik ki tőlük az a türelmetlen, szcnvcdelrues brutalitás, amely a közmondásosán ellenszenves cseheket, még a testvérfajja), a szlovákokkal is egy-kettőre, végérvényesen meggyülöltette. De amilyen kellemetlen a nap! érintkezésben, olyan • számító és céltudatos, olyan ügves és okos a cseh akkor, amikor, jövendő sorsáról van szó. Ez épp olv letagadhatatlan erénye, mint ahogy soha kétségbe nem vonták vasszorgalmát, kitartását és tehetségeit sem. fcs ha a cseh ébredők, cseh fascistúk, cseh akarnokok izgága kellemetlenkedése nap-nap után provokálja is még a csöppet sem épületes jeleneteket: a cseh intelligencia, cseh okosság mégis csak rákényszerül a közéletet, hogv arra az útra térjen, amelyet az alkotmány kijelöl számára. Rákényszeríti, mert tudván-tud ja. hogv igen nagy bajok lennének abból, ha a basáskecási viszkelegct a törvény ereje, az ellenszenves természetet a józan belátás hamarosan le nem gyűrné. És mi a mai rezsimtől épp azért szeretnők megváltva látni az. országot, mert sehol nyomát se látjuk annak a körültekintő, józan belátásnak, amely útját kívánja egyengetni a haza minden fajtájú polgára békés, boldog együttélésének. Már pedig ennek a békés együttélésnek első leitéléle. hogy a kisebbségek lelkületét marcangoló fájó sebek begyógyulhassanak. Tudjuk, hogy a kisebbségeket még egyetlen állam se akarja önálló jogi személyeknek elismerni. Dc azt már mégis csak be kell látnia minden államnak. Romipiának is, hogy e kisebbségek értelmileg, érzelmileg, hagvomá nyilag elkülöniteit embercsoportokat képviselnek az állam kötelékén belül kiknek közös az öröme, közös a szen védése, közös az érdeke, közös az aka rata; és ahogy közös volt e kisebbségi csoportok múltja, ugy közös a jelem és közös lesz minden mesterkedés el lenére a jövője is. Amíg tehát az ál lamhatalom a kisebbségeket a maguk közösségében csak elnyomni, agyon hallgatni, megfojtani törekszik: addi| egyes emberek netáni könnvebb, za vartalanabb élete számba se jöhet; i jövőt a közösség sorsa dönti cl és nem az egyes emberé. A közösség pedig, ha mindjárt csak kisebbség is, eldöntheti az államnak is a jövendő sorsát. Es ez iz a nagy igazság, amelynek föl nem ismerésével szégyenletesen levizsgázott a Bralianuék alkotmánytervezete. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCCO1 KÖZGAZDASÁG. — Ktibne:. •. _t; v---<r. GéngyáT rt, A társaság a mai napon Síé&i Pál elnök elnöklése, el megtartott rendkívüli közgyűlése elhatározta ar. alaptőkének 110. 000 darab- uj, az 1923. üzletév eredményében részesedő 2000 korona névértékű részvény kibocsátása utján: >. u. (jfio. ooo koronása való felemelésé! olyképpen, ' hogv g befolyó felpénzböl a régi részvények névértéke is 400 K-ról L'000 K-ra emeltetili fe|. A kibocsát i'. ra kerülő uj részvényekből minden két darab régi rúszvény alapián egy darab vehető; Vc 11. Ó00 K-ás árfolyamon 200 K. darabonkénti kamattérítés mellett a Hazai Bank rt. pénztáránál c hónap 22-tol 29-ig krjedö időben naponként 1 délután léi 5 órától 6 óráig. — A Magyar Kereskedelmi Hitelbank szeptember lóén tartott rendkívüli közgyűlése Sclireycr Eridre dr. vezérigazgató előterjesztésére elhatározta az alaptőkének 100 millió koronáról 200 millió koronára v. ihj föl emelését. Az elővételi jog 1. 1 arányban, részvényenként 10. 000 K. árban gyakorolható szeptember 17-től szcpb'inber 21-éig az intézet érlékpapirpénztáránál. A tőkeemelés lebonyolítása után az intézet kimutatott tartalékai 200 millió korona alaptőke mellett a r> milliárd koronát méghaadjak. — A Bólint Kálmán Hordógyár R. -T. e hónap Í2'én megtartott rendkívüli közgyűlése az alaptökél 12 millióról óO millióra cmellc föl. Az uj részvények 2: 3 arányban 1000 koronával bocsáttatnak ki. JoRRyakorlás e hónap 12—22-ig déli 12 óráig a vállalat pénztáránál. • A Magyur Országos Központi Takarékpénztár f. hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlése az igazgatóságnak az alaptőke fölemelésére -vonatkozó összes javaslatait elfogadta. Ennek alapján az igazgatóság közli, hogy a részvényesek minden. '( darab régi részvény után I darab a f. é. osztalékban már részesülő uj részvényre fO. OOU korona lefizetése ellenében elővételi jogsai birnak. A befizetések f. hó 20-tól 2r>-ig bezárólag az intézet központi pénztáránál (IV.. Bécsi-utca 4. ) délelőtt 9—12 órái;; lelje'-ithelök. — A Klein éc Fia. Finom Pipere, sioppot}. és Illatszergyár rt. alaptőkéiét 200 millió. koronára emeli föl. A régi rési" ényesek az elővételi jogot 2: 1 arányban 4000 K-ért e hónap 15— 22-ig a Magyar- Jelzálog-Hitelbank pénztárinál gyakorolhatják. — Magyar Építő Iparbank a napokban megtartott rendkívüli közgyűlése clhatáozla az alaptőkének 50, 000. 060 koronára aló emelését. Az uj részvényekből mind-ín régi után 2 uj a részvényeseké 1000 koronáért. Elővételi jog e hó 17-től október l-ig a társaság pénzáránál (Gresham-palotai. Az igazgatóságba beválásilatnak: gvóf Pálffy Daun József nagybirtokos ós Deme Gyula jószágigazgató. — Az Ole. jni-iuTck R. -T. Kohn Adolf él Társa résrvénytó'kéjél 90, 000. 000 K-ra emeli, 3 régi részvényre 1 ujat adnak 40. 000 K ért. Elővételi jog e hó 19. it;. . —- A Mokiár igazgatósága javasolta az alaptőkének 180 millióról. 240 millióra való felemelését 3: 1 aránvu elővételi joggá]. Az igazgatósáé; felhatalmazást is kért további 60 millió n. é. részvény alkalmas időben való kibocsátására. Amint értesülünk, az e hó 20—29-is átveendő, az cz é> osztalékára jogosult uj részvények kamat- és költségmentesen 1(1. 000 K-val bocsáttatnak ki. Az alaptökeemelés a Moklárral szorosabb kapcsolatban lévő svájci pénzcsoport bevonásával foR történni. — A Magyar Leszámítoló és Pénzváll£>bank c hónap 10-cn tartott rendkívüli közgv ülésén iaz alaptőkének 600 millió koronáról 800 millió koronóra való felemelését határozta el. A kibocsátásra kerülő összes részvények a régi részvényeseknek ajánllatnak fel oly módon, hogy minden 3i. régi részvény e lapján 1 uj, 1923 január hó 1-töl osztalék jogosult részvény vi hető át, darabonként 25000 korona b* fizetése ellenében. Az elővételi jog folyó hó 17-tő't 22-ig bezárólag gyakorolható, a bank központi érlékp: 'pirosztályánál, külön c célra délután fél 5-töl fel 7-ig működő pénztáránál. — A SpüdiuBseyár és Hungária Műtrágyagyár közöli létrejött megállapodásokból kifolyólag a Spödiulngyár a Mészárosok és Hentesek Csqntfeldolgozó és Műtrágyagyára részvénytársasági részvényállományából egy tételt a Hungária Műtrágyagyárnak átengedett csereképpen .. Hungária "-részvényekért. Ezzel kapcsolatban a C'sootgyár folyó hó 26-án megtartandó rendkívüli közgyűlésén alaptőkéjét 10 millió koronáról 100 millió koronára fölemeli olymódon, hoRy az öszs, -r^ ni rés7vények: i réRi részvényeseknek ajánllatnak föl átvételre. Ugyanekkor a társaság cégét a.. Pátria" jelzővel egészítik ki és a Hungária vezető tényezőit az igazgatóságba beválasztják. Vasárnap, 1923 szeptember 23. — A Tabank Részvénytársaság f, ho 18-i rendkívüli közgyűlése elhatározta az ' intézet alaptőkéjének 200 millióról 100 millió koronám való felemelésit, \alamennvi uj részvuiv a régi részvényeseknek ajánltatik fel" átvc-ielre 11 aránvban. Az elővéd Ii joa t. hó 19-étöl f. évi október hó l éig bezárólag az intézet pénztárinál d u 5-7-ig gyakorolható darabonként 3000 ki'róna kibocsátási ár befizetőié ellenében Az uj részvények már az 1923. üzletév eredményében részesednek — A Püspöki Uradalmi Bérplncr R. T. Vác kozgy ulése a részvénytőkének 100 millió koronára való felemelését határozván el minden 2 drb régi részvény ulSn az elővételi jog: i uj részvényre darabmikint 00CO koronáért e hónap lŐ-étől í hónap a2-éig a Maitl/ar Városi Banknál és a Manuor Jelzáloíi Hitelbanknál korolliatd. — A Krnneía-. Magyar Bank Rt. A napokban alakult mcK a Francia Kamara helyiségeiben egymilliárd korona löki vei a f rancia-Maouar Bank Bt. Vezetősége: f. lnök: Huszár Károlv. ügyvezető alelnökök: dr. Bdnguj Sándor és dr. Pőka-Pioni Béla. Alelnökök: urót rroimonfc Charfei és S'/r; ii Bertalan I. Newyorkl. Igazgatósági tagok: Dickcr József (Madridi, báró Danirl Gábcr dr., Faludv Jenő dr.. Faiudy Sándor. Foucault Eugene. Giraud Euaen. dr. Graff Ignác, hereejí Hohenlohe Károlv Efion, Lóránd Henry (Newyork), Maver Jacqnes, herceR OdescaJrhi Lórinl. dr. Itévész Jenő, Steinlen Charles, Somlyó Arnold (Newvorkl. 'fruelle P. Mar. i. Thévenin Denis. Felügyelő bizottsági tuRok: Demién László, dr. Kovácsy Dénes. HeRedüs Gyula, Ráskay Ferenc. Krammcr Kászonvi Károlv. Szerb Károlv. báró de Gerandó Félix. A részénvek lőbbsécél a Magyar-Amerikai Bőnk Bt. vette -ál. — A Ganz és Társa Danubius r-t. igazgatósága az október l én tartandó rendkívüli közgyűlésen javasolni fogja a 21, 600. 000 K alaptöke felemelését az eddigi részvények névértékének 20. 000 K-ra emelése és 162. 000 ugyanilyen részvény kiadása által, melyek mind a régi részvényeseknek fognak felajánltatni. ugv, hogy minden régi részvény után 6 uj adatik ki darabonkínt 62. 000 K-jával. Elővételi jog gyakorlása és befizetés oktőber 2 tői 10-iq bezáróan a Hitelbanknál, vagy a Leszámítoló Banknál. A tavalyi osztalék szelvényenként 8000 K-val október 2-ától ugyanott kerül kifizcté-i e, — A Budapesti Bank R. -T., -flímtőkéjét Ó0 millióról 150 millió K-ra emelte. Minden régi részvényre két darab uj részvény vehető át CRycnként 3000 K-ás árfolyamon. Az elővételi joc gyakorolható c hó 18-ig, délután 4—6 óra közölt a főpénztárnál (V, Vörösmarlv-lcr 3. ). A tranzakció után a társaság részvénytőkéje 150 millió és nyilvános tartalékai 1500 millióra fognak riiRni. v — ., Pannónia" Sörfőző >. -t. Péeseif. A társaság mai napon a Hazai Bank r. -t. helyiségeiben megtartott rendkiviili közgyűlése elhatározta az alaptökének 150. 000 dnrah uj, az 1923, 24. üzletév eredményében részesedő 2000 korona n. é. részvény kibocsátása utján 360, 000. 000 koronára való felemelését olyképpen, hogv a befolyó felpénzbói a régi részvények névértéke is 200 koronáról 2000 koronára emeltetik fel. A kibocsátásra kerülő uj részvényekből minden egy darab régi részvény alapján egy darab vehető át 6000 koronás lel quel árfolyamon f. é szeptember 15-töI szeptember 22-is a liuzai Bank r. -t. értékpapirpénztárásáL — A Fővárosi Sörfőző Részvénytársaság Kőbányán. A társaság a napokban $Z'<c. i Pál elnök elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 180. 000 darab uj, az 1923/24. üzletév eredményében részesedő 2000 korona n. é. részvény kibocsátása uÍján690. 000. 000 koronára valő felemelését olyképpen, hogy o befolyó felpénzböl a régi részvények névértéke is 200 koronáról 2000 koronára rmellcük fel. A kibocsátásra kerülő uj részvényekből minden CRV darab réiíi részvénv alapián eRv darab vehető át 10. 0C0 koronás tel cruel árfolyamon f. é. sztr. tember 10-tö! szeptember 18-iR a Hazai Bank r. -t. érléknapirpénztáránál. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László 6 MAGYAR KÜLPOLITIKA