Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - A lefegyverzés kérdése a Népszövetség elött

/Vasárnap, 192S junius 24. sajtóorgánum, mely két éven keresztül szófiai tudósítások alapján rendszere­sen és komolyan foglalkozóit a bolgár eseményekkel. Sztambulinszki diktátori intézkedései, törvénysértései, erősza­koskodásai alapján állandóan hangoz­tattuk, hogy az elfojtott, de ki nem MARTAK KÜbFDblTIKti irtott holgár nemzeti érzés még vére­sen meg fogja bosszulni magát, mert ez a kormányzás ilyen eszközökkel és ilyen célok érdekében tartós nem lehet. A bekövetkezett események álláspatt* tutikat mindenben igazolták. Sztambulinszky pályája A Szlavovice körült erdőségekben három napig bujkált az egykori diktá­tor, hol harcolva, hol menekülve, mig pályájának egy talán nem is egészen eltévedt golyó végetvétett. Szülőfaluja szélén halt meg szédületes emelkedés után. A végzet visszasodorta oda, ahonnan elindult. Negyvenhárom év­vel ezelőtt született Szlavovicében, mint kisparasztszüiök gyermeke. A tanító­képzőt végezte és falujában akart nép­tanító lenni, de a hatalmas szál fiatal­embert megszerette a falu leggazda­gabb parasztlánya s hozzáment felesé­gül. A tanítói állas most már nem elé­gítette ki, hanem tanulni akart és kül­földre is került. A hallei gazdasági fő­iskolán, majd Berlinben tanult, de ta­nulmányait nem végezte be, mert erő­szakos természete komoly összeütkö­zésbe sodorta a rendhez szokott német hatóságokkal, ugy hogy kénytelen volt akarata ellenére elhagyni Németország területét. Ezt a kellemetlenséget soha el nem tudta felejteni és németgyülö­lete csak halálával aludt cl. Hazatérve, b Németországban lclszcdett agrárszo­cialista eszméket kezdte terjeszteni és a környékbeli parasztsápot agrárpártba szervezte. A párt lassan nőtt, de orgá­numot teremtett magának Szófiában, a Zemledelszko Zname-t s ennek ve­zércikkírója és irányitója lett a fiatal uépvezér. Újságírói működését minisz­terelnök korában is folytatta és szo­kott Sztambol aláirásu cikke még ha­lála előtt két héttel is. jelent meg e lap hasábjain. A háború előtt a párt nem sok vizet zavart a parlamenti életben. Mindössze öt tag képviselte ezt a szo­branjéban. Nagyobb szerepet a Török­ország elleni háborútól kezdve kez­dett játszani. Sztambulinszki már 1912-ben hangoztatta a paciiizmust, csakhogy senki nem vette komolyan. A világháború kitörése után hallatlan agitációt kezdett Németország ellen és 1915-ben már a köztársaság érdeké­ben izgatott a német származású ural­kodó ellen. Midőn Bulgária a központi hatalmak oldalán belesodródott a há­borúba, a parlamentben foglalt 'állást pártja nevében a háború ellen. Álli­' lólag ezt a beszédét Csezniedzsiev, a szocialisták vezére irta. Királyi kihall­gatásra is jelentkezett, s az uralkodót azzal fenyegette meg, hogy ebben a háborúban koronáját is el fogja ve­szíteni. A Badoszlavov-konnány ezért a beszédéért és még inkább köztársa­sági izgatásaiért letartóztatta és király­sértés és hazaárulás címen elitélte, Az egész háborút börtönben töltötte.s csak 1918 elején szabadult ki, amnesztia folytán. De rögtön megkezdte az ösz­szeesküvést a uralkodócsalád és a kor­mány ellen, propagandát kezdett a hadseregben a fegyverletétel és a köz­társaság kikiáltása mellett. Sikerült is fegyveres lázadást szítania, melyet azonban a kormány elnyomott s Sztambulinszkit újra bezárták. Máso­dik fogságából már csak az összeom­láskor került ki, de az általa megindí­tott agitáció azalatt fel is bomlasztotta a bolgár hadsereget. A forradalom után rövid ideig a Teodorov-féle nem­zeti, majd a Malinov demokrata kor­mány vitte az ügyeket, de az 1920. évi választások a közben széles alapokon megszervezett parasztpártnak olyan .tömegét vitte be a szobranjéba, hogy koalíciós alapon kezébe kerítette a ; kormányt. Többsége igen gyenge volt még és igy csak lassan törhetett Sztambulinszki nagy tervei felé. 1922­ben már megszerezte önállólag a több­séget és az utolsó esztendő a legkímé­letlenebb terror ideje volt, mellyel a hatalmat pártjának véglegesen bizlo-. sitani akarta. Sikerült eddigi koalíciós társait, a kommunistákat igen sok ke­rületből kiszorítania, a paraszttöniegc­. get hólabdarendszer szerint hatóságilag szervezte meg. Katonai ereje nem volt,, mert a ren­des hadseregre nem támaszkodhatott, ennek nagyrésze nemzeti alapon állott. Fölfegyverezte tehát a parasztság pro­letár rétegét és mindenre kész gárdá­kat szerzeit bennük. A rendes hadsereg nem sokáig volt útjában. Az entente nem adott tovább haladékot, le kellett szerelni a hadsereget és a sorozási rendszer helyeit a zsoldos hadsereg-in­tézményére áttérni. Sztambulinszki azonban az engedélyezett 30.000 he­lyett mindössze 7000 íönyi zsoldos hadsereget toborzott, hogy a katonai erő ítészen parasztgárdái kezébe men­jen át. Amellett az entente képviselői elölt állandóan hangoztatta, hogy 'az ország védtelen, nem lehet kellő számú zsoldost találni, igy á kormány nein állhat útjában a macedón menekültek határszéli becsapásainak. A másik fegyveres erőt, melyre szintén nem tá­maszkodhatott, a Wrangel menekült orosz hadsereget szintén sikerült lesze­relni. Azon a címen, hogy a polgári pártokkal egyetértésben összeesküvést szil az orosz tisztikar, letartóztatta a vezetőséget és internálta a legénysé­get. Így korlátlan ur maradván az or­szágban, ^eljes erővel nekifogod vetély­társai kiirtásához. A Hadoszlavov-ka­hinet tagjait már korinányrakcriilése­kor letartóztatta. Most azlán egy külön összeállított törvényszékkel halálra, majd népszavazással számkivetésre és vagyonelkobzásra ítélte őket. Azután letartóztatta a polgári ellenzék az úgy­nevezett történelmi pártok vezetőit, mindazokat, akik 1912 óta Bulgária kormányán voltak, köztük a teljesen entente-barát Malinov-kormány tag­jait is. A letartóztatások a törvé­nyes formák teljes mellőzésével történtek. Fegyveres parasztsággal egy népgyűlésen történt foglyul­ejtésük. Ezeket is ugyanúgy akarta el­itéltetni, mint a Radoszlavov-kor­mányt. Közben a politikai gyilkosságoktól sem tartózkodott. Grekovot, a Szlovo szerkesztőjét. Cankov mostani minisz­terelnök legjobb barátját ő ölelte meg, mindenre kapható titkos rendőrségével. Más már nem állt útjában, mint a ma-/ eedon menekültek tábora. (Folvl. kö\0 >><x>ooo<><>o<>oo<><>o<><><><>ooooc><>< A védöbizottsftgnak közreadott kiált­ványa olyan állapotokra mutatott rá, amelyekké! a cári Oroszország leg­reakciósabb ideiében sem találkozhat­tunk. A vörös terror ujabb ténykedéseiről az orosz baloldali forradalmi szocia­' lista és a menseviki párt bizottságának a világ proletárságához intézett kiált­ványából értesülünk. ..Május végén negyedszer kerüli fog­ságba M. Spiridonowa és A. Ismailo­vics, — írja a kiáltvány — akik az utolsó két év alatt, tekintettel Spirido­nowa betegségére, otthon rabságban éltek. Tudomásunk szerint Szibériába fogják mindkettőjüket száműzni, ami pedig számukra nem jelent egyebet, ha­lálos Ítéletnél. Ez tehát a bolsevista kormánynak a felelete arra a sokszor megismételt követelesünkre, hogv Spi­ridonowának külföldre való utazását engedélyezze. Ugyancsak elfogták egyidejűleg Moszkvában .1. Maioiöffot. aki csak pár hónapja szabadult börtönéből, ahol három évet töltött a Mibach elleni me­rénylet hünrészességének vádja alatt. Ugv J. Maioroff. mint W. Trutovszki, sorsának osztályosa, aki ártatlanul szenvedett fogságában öngyilkossági kísérletet kövelett cl. a Tibet melletti és a vasul vonaltól hatszáz kilométerre cső Psrewalskba száműzetett, amely veszedelmes maláriás vitték. A pétervári cseka azonkívül tizenkét baloldali forradalmi szocialistának tÁ­volfekvő helvre való száműzését hatá­rozta cl. Ezek a szocialisták ch«é#. sztrájkot kezdetlek és kijelentették, hogv három nap múlva, minden lehető módon öngyilkosságot fognak meg­kísérelni. Valamennyi mimkájszervezetet H munkást felhívunk, elvtársaink életét és szabadságát vegyék védelmükbe és minden rendelkezésükre álló eszközzel kényszerítsek ki Spiridonowa Orosz­országból való kiutasításának engedé­lyezését. — Helyreigazítás. A szállítómun­kások konferenciájáról jrott tudósítá­sunkba, a hamburgi kongresszusra *,aló utalással, tollhibából került be Garami Ernő neve. mert Magyarország ellen a kirohanást nem 6, hanem Garbni Sándor intézte. o<xxx>oo<x><><><>o<><><x><x>« A lefegyverzés Kérdése s Népszövetség előtt A moszkvai szocialista-üldözések Akkor, amidőn a szov jetkormány szócsövei az egész világot a különböző államokban folyó kommunisla-üldözé­sekkel harangozzák tele. Moszkvában nem lankadó hévvel dühöng a vörös terror. Ez a terror nem csupán a régi burzsoáziának minden megmozdulását tiporja vérbe, de nem kíméli azokat a forradalmi szocialista szervezeteket sem, amelvek a bolsevista rendszer visszaéléseivel nincsenek megelégedve és az oroszországi állapotokat nem tud­ják összeegyeztetni azokkal a tanok­kal, amelvek a szocialista világrendről egészen mást hirdetlek, mint a mai népbiztosok. Nem inult el azóta sok idő, hogv be­számoltunk arról a nagy perről, ame­lyet a vörös törvényszék a forradalmi szocialisták vezetői ellen folytatott s amely több halálos ítélettel is végző­dött, bár a világ proletárságanak egy­séges felzúdulása miatt ezeket az Ítéle­teket a szovjetkormánv nem merte végrehajtani. Emlékezetes még Vander­veldének és a forradalmi szocialisták védőiül kiküldött szocialista vezérek beszámolója a fogadtatásról, amely­ben őket Moszkvában részesítették, hogy a forradalmi törvényszéknek min­den emberi jogot meghazudtoló maga­tartása miatt védői szerepükről lemon­dani s Oroszországból visszatérni-vol­tak képy telének. A1 Népszövetségnek n fegyverkezé­sek leszállítása táromban alakított bi­zottsága június 4-től június 7-éia tar­tolta gyűlését Genfben Schanzer volt olasz külügyminiszter elnöklete alatt. Érdekesnek itartiuk ez alkalommal, hogy a Népszövetségnek a lefegv.vier­zés kérdésében eddig kifejtett műkö­dését röviden ismertessük. A fegyverkezéssel kapcsolatiban a Népszövetség két bizottságot alakított. a fegyverkezések leszállításának bi­zottságát, melyet a tanács 1921 feb­ruár 25-én Páirisiban tartott ülésén lé­tesített és a fegyverkezést ellenőrző állandó bizottságot, amely. katonai, tengeri és légi bizottság néven műkö­dik. A mult év szeplenxberében Genf­ijén tartott közgyűlés hosszasan fog­lalkozott a lefegyverzés kérdéséivel és e kérdésben tötbb határozatot is ho­zott. A közgyűlés kiemelte annak szükségességét, hogv a jóvátételi kér­dés és a nemzetközi kölcsönök kérdése mielőbb edinlözést nyerüenek. mert ezek elintézése Pgv békésebb atmosz­férának alapfeltétele. Kimondotta to­vábbá annak szükségességét, bo2v köl­csönös garancia-szerződés készíttessék elő. amely az egyes államoknak kellő biztonságot nvwlana a fegyverkezéseik leszáll.tása esetén is. A közgyűlés kife­jezte azon óhaját is. hogv a washing­toni tengerészeti egyezményben ' ki­mondott elveket azon államok is fo­gadják el, amelyek a konferencián nem vettek részt. A tanáicsot felhatal­mazták, hoev alkalmas időpontban intézkedjen a fegyverek magánfelek általi gyártása és a fegyverekkel vaió kereskedelem nemzetközi ellenőrzése ügyében" összehívandó konferencia megtartása iránt. A tanács 1923 ianuur végen tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel, ki­mondotta, hogy a garancia-szerződés kérdésével csak akkor fog érdemben foglalkozni, ha a technikai részletkér­dések tanulmányozása befejezést nyert. A washingtoni konferencia határoz­mányainak kiterjesztése ügyében tar­tandó konferencia összehtTfcáról a tanács későbben fog határozni és meg­hívja azon érdekelt államokat is. me­lyek nem tartoznak a tagállamok közi\ A tanács egyúttal felazólitotla caoB államokat, melyek a fegyverke­zésre vonatkozólag, töKik kért adató­kat eddig még nem sxoícáltatták be, hogy ezt sürgősen tegyék meg, A február 0. cs 12-e között a fegy­verkezés leszállításának opours bizöfí­sága által tartott ülés legfontosabb tárgya a Lord Róbert* Cecil által be­nyújtott és a lefegyverzés alapelveit tartalmazó 4 pontból álló határozati javaslattervezet volt. Ezen javajs- , latban Lord Róbert Cecil többek közölt azt a meggyőződését fejtetteaki, hcc.v á kormányok a fegyverkezések nagyobb arányú leszállításába csak azon esetben egyezhetnek bele. ha eziziel seemben államuk biztonsága megfelelő garancia-szerződés áhal lesz megvédve. A bizottság a 'javaslatot sn állandó bizottságnak adta át tárgyalás végett, egyúttal közölte ae eeyeS kor­mányokkal is; az állandó bizottság je­lentésének bővebb áttanulmányozására pedig külön ialbizottségot aiakitott. A bizottság foglalkozott még) ez alkalom­mal a közgytü lésnek a kffteevwjrzésre vonatkozó több,' határozatával is. twdo­inásul vette az 1922 decemberében S'zovjet-Oroszocszág. Finnország. Eset­ország. Lettország. Lengyelország és Litvánia részvéletéVel Moszkvában tartott lefegyivterzési Wonferencferót szóló jelentést és a- chilei kormanyiie­lentését a márciusban tartandó pán­amerikai koníefeiKaárot. Végfii a bi­zottság- munkáktagjai fefolvastak egy deklarációt, amely a nmnbásságnak a lefegyverzés kérdésében elfoglal* ál­láspontját tartalmazza. A1 bizottság, létesített egy külöir albiz'otíság'ot Lord ' Róbert Cecil elnöklete alatt, melynek; feladata annak a kérdésnek tanulmá­nyozása, hogy egy jövendő háborúban milyen szerepet játszanának * kémia I ujabb találmányai Ez a bizottság az egyes országok1 legkitűnőbb szaííSríöi- ] nek bevonásával működik. A tanács április 2l-én tartott ülésén: megbízta elnökét, hogy. tudakozódjon, aa Egyesült-Államok kormányánál azon irányban, hajlandó-e ecvüttiűö­fcödnS a többi kormányokkal QI fegy* ' verek magánfelQk által ratő gyártása-: nak és a velük való kereskedelemnek nemzetközi ' ellenőrzése érdekében. Ugyancsak ezidőben április 16. ét 23-ilca között tartottá Genfben ütését I a katona? tengeri ^és téfii dSartdő 6i'

Next

/
Oldalképek
Tartalom