Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - A lefegyverzés kérdése a Népszövetség elött

/Vasárnap, 192S junius 24. sajtóorgánum, mely két éven keresztül szófiai tudósítások alapján rendszeresen és komolyan foglalkozóit a bolgár eseményekkel. Sztambulinszki diktátori intézkedései, törvénysértései, erőszakoskodásai alapján állandóan hangoztattuk, hogy az elfojtott, de ki nem MARTAK KÜbFDblTIKti irtott holgár nemzeti érzés még véresen meg fogja bosszulni magát, mert ez a kormányzás ilyen eszközökkel és ilyen célok érdekében tartós nem lehet. A bekövetkezett események álláspatt* tutikat mindenben igazolták. Sztambulinszky pályája A Szlavovice körült erdőségekben három napig bujkált az egykori diktátor, hol harcolva, hol menekülve, mig pályájának egy talán nem is egészen eltévedt golyó végetvétett. Szülőfaluja szélén halt meg szédületes emelkedés után. A végzet visszasodorta oda, ahonnan elindult. Negyvenhárom évvel ezelőtt született Szlavovicében, mint kisparasztszüiök gyermeke. A tanítóképzőt végezte és falujában akart néptanító lenni, de a hatalmas szál fiatalembert megszerette a falu leggazdagabb parasztlánya s hozzáment feleségül. A tanítói állas most már nem elégítette ki, hanem tanulni akart és külföldre is került. A hallei gazdasági főiskolán, majd Berlinben tanult, de tanulmányait nem végezte be, mert erőszakos természete komoly összeütközésbe sodorta a rendhez szokott német hatóságokkal, ugy hogy kénytelen volt akarata ellenére elhagyni Németország területét. Ezt a kellemetlenséget soha el nem tudta felejteni és németgyülölete csak halálával aludt cl. Hazatérve, b Németországban lclszcdett agrárszocialista eszméket kezdte terjeszteni és a környékbeli parasztsápot agrárpártba szervezte. A párt lassan nőtt, de orgánumot teremtett magának Szófiában, a Zemledelszko Zname-t s ennek vezércikkírója és irányitója lett a fiatal uépvezér. Újságírói működését miniszterelnök korában is folytatta és szokott Sztambol aláirásu cikke még halála előtt két héttel is. jelent meg e lap hasábjain. A háború előtt a párt nem sok vizet zavart a parlamenti életben. Mindössze öt tag képviselte ezt a szobranjéban. Nagyobb szerepet a Törökország elleni háborútól kezdve kezdett játszani. Sztambulinszki már 1912-ben hangoztatta a paciiizmust, csakhogy senki nem vette komolyan. A világháború kitörése után hallatlan agitációt kezdett Németország ellen és 1915-ben már a köztársaság érdekében izgatott a német származású uralkodó ellen. Midőn Bulgária a központi hatalmak oldalán belesodródott a háborúba, a parlamentben foglalt 'állást pártja nevében a háború ellen. Álli' lólag ezt a beszédét Csezniedzsiev, a szocialisták vezére irta. Királyi kihallgatásra is jelentkezett, s az uralkodót azzal fenyegette meg, hogy ebben a háborúban koronáját is el fogja veszíteni. A Badoszlavov-konnány ezért a beszédéért és még inkább köztársasági izgatásaiért letartóztatta és királysértés és hazaárulás címen elitélte, Az egész háborút börtönben töltötte.s csak 1918 elején szabadult ki, amnesztia folytán. De rögtön megkezdte az öszszeesküvést a uralkodócsalád és a kormány ellen, propagandát kezdett a hadseregben a fegyverletétel és a köztársaság kikiáltása mellett. Sikerült is fegyveres lázadást szítania, melyet azonban a kormány elnyomott s Sztambulinszkit újra bezárták. Második fogságából már csak az összeomláskor került ki, de az általa megindított agitáció azalatt fel is bomlasztotta a bolgár hadsereget. A forradalom után rövid ideig a Teodorov-féle nemzeti, majd a Malinov demokrata kormány vitte az ügyeket, de az 1920. évi választások a közben széles alapokon megszervezett parasztpártnak olyan .tömegét vitte be a szobranjéba, hogy koalíciós alapon kezébe kerítette a ; kormányt. Többsége igen gyenge volt még és igy csak lassan törhetett Sztambulinszki nagy tervei felé. 1922ben már megszerezte önállólag a többséget és az utolsó esztendő a legkíméletlenebb terror ideje volt, mellyel a hatalmat pártjának véglegesen bizlo-. sitani akarta. Sikerült eddigi koalíciós társait, a kommunistákat igen sok kerületből kiszorítania, a paraszttöniegc. get hólabdarendszer szerint hatóságilag szervezte meg. Katonai ereje nem volt,, mert a rendes hadseregre nem támaszkodhatott, ennek nagyrésze nemzeti alapon állott. Fölfegyverezte tehát a parasztság proletár rétegét és mindenre kész gárdákat szerzeit bennük. A rendes hadsereg nem sokáig volt útjában. Az entente nem adott tovább haladékot, le kellett szerelni a hadsereget és a sorozási rendszer helyeit a zsoldos hadsereg-intézményére áttérni. Sztambulinszki azonban az engedélyezett 30.000 helyett mindössze 7000 íönyi zsoldos hadsereget toborzott, hogy a katonai erő ítészen parasztgárdái kezébe menjen át. Amellett az entente képviselői elölt állandóan hangoztatta, hogy 'az ország védtelen, nem lehet kellő számú zsoldost találni, igy á kormány nein állhat útjában a macedón menekültek határszéli becsapásainak. A másik fegyveres erőt, melyre szintén nem támaszkodhatott, a Wrangel menekült orosz hadsereget szintén sikerült leszerelni. Azon a címen, hogy a polgári pártokkal egyetértésben összeesküvést szil az orosz tisztikar, letartóztatta a vezetőséget és internálta a legénységet. Így korlátlan ur maradván az országban, ^eljes erővel nekifogod vetélytársai kiirtásához. A Hadoszlavov-kahinet tagjait már korinányrakcriilésekor letartóztatta. Most azlán egy külön összeállított törvényszékkel halálra, majd népszavazással számkivetésre és vagyonelkobzásra ítélte őket. Azután letartóztatta a polgári ellenzék az úgynevezett történelmi pártok vezetőit, mindazokat, akik 1912 óta Bulgária kormányán voltak, köztük a teljesen entente-barát Malinov-kormány tagjait is. A letartóztatások a törvényes formák teljes mellőzésével történtek. Fegyveres parasztsággal egy népgyűlésen történt foglyulejtésük. Ezeket is ugyanúgy akarta elitéltetni, mint a Radoszlavov-kormányt. Közben a politikai gyilkosságoktól sem tartózkodott. Grekovot, a Szlovo szerkesztőjét. Cankov mostani miniszterelnök legjobb barátját ő ölelte meg, mindenre kapható titkos rendőrségével. Más már nem állt útjában, mint a ma-/ eedon menekültek tábora. (Folvl. kö\0 >><x>ooo<><>o<>oo<><>o<><><><>ooooc><>< A védöbizottsftgnak közreadott kiáltványa olyan állapotokra mutatott rá, amelyekké! a cári Oroszország legreakciósabb ideiében sem találkozhattunk. A vörös terror ujabb ténykedéseiről az orosz baloldali forradalmi szocia' lista és a menseviki párt bizottságának a világ proletárságához intézett kiáltványából értesülünk. ..Május végén negyedszer kerüli fogságba M. Spiridonowa és A. Ismailovics, — írja a kiáltvány — akik az utolsó két év alatt, tekintettel Spiridonowa betegségére, otthon rabságban éltek. Tudomásunk szerint Szibériába fogják mindkettőjüket száműzni, ami pedig számukra nem jelent egyebet, halálos Ítéletnél. Ez tehát a bolsevista kormánynak a felelete arra a sokszor megismételt követelesünkre, hogv Spiridonowának külföldre való utazását engedélyezze. Ugyancsak elfogták egyidejűleg Moszkvában .1. Maioiöffot. aki csak pár hónapja szabadult börtönéből, ahol három évet töltött a Mibach elleni merénylet hünrészességének vádja alatt. Ugv J. Maioroff. mint W. Trutovszki, sorsának osztályosa, aki ártatlanul szenvedett fogságában öngyilkossági kísérletet kövelett cl. a Tibet melletti és a vasul vonaltól hatszáz kilométerre cső Psrewalskba száműzetett, amely veszedelmes maláriás vitték. A pétervári cseka azonkívül tizenkét baloldali forradalmi szocialistának tÁvolfekvő helvre való száműzését határozta cl. Ezek a szocialisták ch«é#. sztrájkot kezdetlek és kijelentették, hogv három nap múlva, minden lehető módon öngyilkosságot fognak megkísérelni. Valamennyi mimkájszervezetet H munkást felhívunk, elvtársaink életét és szabadságát vegyék védelmükbe és minden rendelkezésükre álló eszközzel kényszerítsek ki Spiridonowa Oroszországból való kiutasításának engedélyezését. — Helyreigazítás. A szállítómunkások konferenciájáról jrott tudósításunkba, a hamburgi kongresszusra *,aló utalással, tollhibából került be Garami Ernő neve. mert Magyarország ellen a kirohanást nem 6, hanem Garbni Sándor intézte. o<xxx>oo<x><><><>o<><><x><x>« A lefegyverzés Kérdése s Népszövetség előtt A moszkvai szocialista-üldözések Akkor, amidőn a szov jetkormány szócsövei az egész világot a különböző államokban folyó kommunisla-üldözésekkel harangozzák tele. Moszkvában nem lankadó hévvel dühöng a vörös terror. Ez a terror nem csupán a régi burzsoáziának minden megmozdulását tiporja vérbe, de nem kíméli azokat a forradalmi szocialista szervezeteket sem, amelvek a bolsevista rendszer visszaéléseivel nincsenek megelégedve és az oroszországi állapotokat nem tudják összeegyeztetni azokkal a tanokkal, amelvek a szocialista világrendről egészen mást hirdetlek, mint a mai népbiztosok. Nem inult el azóta sok idő, hogv beszámoltunk arról a nagy perről, amelyet a vörös törvényszék a forradalmi szocialisták vezetői ellen folytatott s amely több halálos ítélettel is végződött, bár a világ proletárságanak egységes felzúdulása miatt ezeket az Ítéleteket a szovjetkormánv nem merte végrehajtani. Emlékezetes még Vanderveldének és a forradalmi szocialisták védőiül kiküldött szocialista vezérek beszámolója a fogadtatásról, amelyben őket Moszkvában részesítették, hogy a forradalmi törvényszéknek minden emberi jogot meghazudtoló magatartása miatt védői szerepükről lemondani s Oroszországból visszatérni-voltak képy telének. A1 Népszövetségnek n fegyverkezések leszállítása táromban alakított bizottsága június 4-től június 7-éia tartolta gyűlését Genfben Schanzer volt olasz külügyminiszter elnöklete alatt. Érdekesnek itartiuk ez alkalommal, hogy a Népszövetségnek a lefegv.vierzés kérdésében eddig kifejtett működését röviden ismertessük. A fegyverkezéssel kapcsolatiban a Népszövetség két bizottságot alakított. a fegyverkezések leszállításának bizottságát, melyet a tanács 1921 február 25-én Páirisiban tartott ülésén létesített és a fegyverkezést ellenőrző állandó bizottságot, amely. katonai, tengeri és légi bizottság néven működik. A mult év szeplenxberében Genfijén tartott közgyűlés hosszasan foglalkozott a lefegyverzés kérdéséivel és e kérdésben tötbb határozatot is hozott. A közgyűlés kiemelte annak szükségességét, hogv a jóvátételi kérdés és a nemzetközi kölcsönök kérdése mielőbb edinlözést nyerüenek. mert ezek elintézése Pgv békésebb atmoszférának alapfeltétele. Kimondotta továbbá annak szükségességét, bo2v kölcsönös garancia-szerződés készíttessék elő. amely az egyes államoknak kellő biztonságot nvwlana a fegyverkezéseik leszáll.tása esetén is. A közgyűlés kifejezte azon óhaját is. hogv a washingtoni tengerészeti egyezményben ' kimondott elveket azon államok is fogadják el, amelyek a konferencián nem vettek részt. A tanáicsot felhatalmazták, hoev alkalmas időpontban intézkedjen a fegyverek magánfelek általi gyártása és a fegyverekkel vaió kereskedelem nemzetközi ellenőrzése ügyében" összehívandó konferencia megtartása iránt. A tanács 1923 ianuur végen tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel, kimondotta, hogy a garancia-szerződés kérdésével csak akkor fog érdemben foglalkozni, ha a technikai részletkérdések tanulmányozása befejezést nyert. A washingtoni konferencia határozmányainak kiterjesztése ügyében tartandó konferencia összehtTfcáról a tanács későbben fog határozni és meghívja azon érdekelt államokat is. melyek nem tartoznak a tagállamok közi\ A tanács egyúttal felazólitotla caoB államokat, melyek a fegyverkezésre vonatkozólag, töKik kért adatókat eddig még nem sxoícáltatták be, hogy ezt sürgősen tegyék meg, A február 0. cs 12-e között a fegyverkezés leszállításának opours bizöfísága által tartott ülés legfontosabb tárgya a Lord Róbert* Cecil által benyújtott és a lefegyverzés alapelveit tartalmazó 4 pontból álló határozati javaslattervezet volt. Ezen javajs- , latban Lord Róbert Cecil többek közölt azt a meggyőződését fejtetteaki, hcc.v á kormányok a fegyverkezések nagyobb arányú leszállításába csak azon esetben egyezhetnek bele. ha eziziel seemben államuk biztonsága megfelelő garancia-szerződés áhal lesz megvédve. A bizottság a 'javaslatot sn állandó bizottságnak adta át tárgyalás végett, egyúttal közölte ae eeyeS kormányokkal is; az állandó bizottság jelentésének bővebb áttanulmányozására pedig külön ialbizottségot aiakitott. A bizottság foglalkozott még) ez alkalommal a közgytü lésnek a kffteevwjrzésre vonatkozó több,' határozatával is. twdoinásul vette az 1922 decemberében S'zovjet-Oroszocszág. Finnország. Esetország. Lettország. Lengyelország és Litvánia részvéletéVel Moszkvában tartott lefegyivterzési Wonferencferót szóló jelentést és a- chilei kormanyiielentését a márciusban tartandó pánamerikai koníefeiKaárot. Végfii a bizottság- munkáktagjai fefolvastak egy deklarációt, amely a nmnbásságnak a lefegyverzés kérdésében elfoglal* álláspontját tartalmazza. A1 bizottság, létesített egy külöir albiz'otíság'ot Lord ' Róbert Cecil elnöklete alatt, melynek; feladata annak a kérdésnek tanulmányozása, hogy egy jövendő háborúban milyen szerepet játszanának * kémia I ujabb találmányai Ez a bizottság az egyes országok1 legkitűnőbb szaííSríöi- ] nek bevonásával működik. A tanács április 2l-én tartott ülésén: megbízta elnökét, hogy. tudakozódjon, aa Egyesült-Államok kormányánál azon irányban, hajlandó-e ecvüttiűöfcödnS a többi kormányokkal QI fegy* ' verek magánfelQk által ratő gyártása-: nak és a velük való kereskedelemnek nemzetközi ' ellenőrzése érdekében. Ugyancsak ezidőben április 16. ét 23-ilca között tartottá Genfben ütését I a katona? tengeri ^és téfii dSartdő 6i'