Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 22. szám - A szerb-horvát tárgyalások

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 junius 3. A szerb-horvát tárgyalások nyomán leleplezett valóság, hogy t. i. a jóvátétel kérdésében Németország ezidöszerínt aligha számolhat az angol. francia ellentéttel. A német ajánlat két lénveges féltétele a jóvátétel összegének 30 milliárdra való leszállítása, illetve a garanciális intézkedések megszüntetése volt. Ezzel az ajánlattal szemben Francia, ország álláspontját az elpusztított terűletek kára, illetve a Németország által ezideig teljesített fizetések összege. ugyszintén a" további fizetések biztositéka határozza meg. Mindkettőre nézve értékes adatok birtokában vagyunk. A francia szenátus pénzügyi bízott, sága a napokban tárgy alta le az 1923 —24. évi büdgetet. A költségvetés 382 millió fölösleggel zárul, a francia államháztartás, egyensulya tehát ujból helyre van állítva A francia költségvetés azonban nem foglalja magában azt a 80 milliárdot meghaladó összeget. amelyet Franciaország az elpusztított területek újjáépítésére. Jóvátételi kö- ' vetelése" terhére előlegezett. A francia költségvetés tehát nem nyújt kimerítő képet Franciaország pénzügvi helyzetéről, hiszen ha Németország az egész 132 milliárdot megfizetné. Franciaországra úgyis csak 52%. — azaz cca 68 milliárd aranymárka — jutna. Minthogy azonban a C kötvények beváltásáról szólni sem lehet. csupán 50 milliárd aranymárka (az A és 8 sorozatú kötvények összegei jöhet szá-, mitásba. — a francia állam tehát elsőbbségi jogainak érvémvsitése mellett is többet költött az újjáépítésre, mint i amennyire a jóvátétel révén számithat. A kiegyensúlyozott francia költségvetés igy még nem jelenti egyuttal a pénzügyi összeomlás veszélyének elmúlását is és Franciaország ezzel szemben csakis jóvátételi követelésének rideg végrehajtásával védekezettt. A 30 milliárdos ajánlatot ilyen körülmények között nemcsak Franciaország, de a szövetségesek sem fogadhatták el kielégítőnek. Németország. másrészt a garanciális intézkedések megszüntetését (a Ruhrmedence kiürítését) követelte. Hogy e követelés felett bírálatit mondhassunk ismernünk kell a Németország állal eddig teljesített jóvátételi fizetések és szoláltatások összegét. Erre vonatkoo. zólag szintén értékes adatok birtokában vagyunk, amelyek ezúttal először kerülnek a nyilvánosság elé és amelyeknek súlyát növeli, hogy mindkét oldal, ról nyertük őket. A jóvátételi bizottság ez év eleién összeállította a Németország által teljesitett szolgáltatások összegét 1922 december 31-ig. A szolgáltatások három periódusra oszlanak. Az első periódus a fegyverszünettől 1921 április 30. ig tart. Ez idő alatt tőketörlesztés nem történt; ingó- és készpénzszolgáltatások, amelyek a tőketörlesztés előlegül számíttatnak fel. továbbá szán. szállítási előlegek és a megszállási költségek törlesztése jut erre az első periódusra. A megszállás költségei ezeket teljesen felemésztenék. A második periódus 1921 május 1-töl 1921 december 14-ig terjed. Németország jóvátételi adóssága 132 milliárdban. — plus Belgiumnak a szövetségesekkel szzemben fennálló adóssága. — és minus Németország által a jóvátételi számlája javára már folyósitott összegek. A harmadik periódus tart 1921 de. cember''14-től (moratórium) 1922 december 31-ig. Németország pénzbeli és természetbeni jóvátételi szolgáltatásainak állása 1921 május 1-én: Aranvmárka A-) Készpénzfizetés 137291000 B) Lefoglalt papirmárka 429020000 C) Természetbeni szolgáltatások 1255852000 D) Fegyverszüneti szolgáltatások 1181682000 E) Kábelek 49000000 Ingó- és készpénzbevé. telek összege 3119295000 F) lngatlanok 2553905000 összesen 6673200000 Az A) B) C) D) E) szolgáltatások részben a szénelölexek fedezésére, jész>en a megszállási költségek fedezésére "ordiltattak. Az F) pont alatti szolgáltatás a tőketartozás törlesztésért szá. mutatott be. Németország a versaillesj szerződés £35- cikke értelmében 1921 máius l-ig 20 milliárd aranymárkát tartozott izetni. Ezzel szemben tizeiéit folvó fize. tések és inaó szolgáltatások — AJ B) C) D) E) — rétén 3119265000 egvéb szolgál tatások 4471)295000 összesen 7595295000 aranymárkát. Németország némbeti és természetbeni iópát^teli szolgáltatásai 1921 május 1-tól 1922 március 31-ig: Aranvmárka i) Valutafizetések 1740724000 0) Lefoglalt papixmárka 130762000 ;) Természetbeni szolgáltatások 1004368000 1) Fegyverszüneti szolgáltatások 4154000 össze3en 28800080O0 A német sioíodffotdsoA- végleoes ösztzeae 1922 december 31-én az inoatlan iktivák kivételével: 10i75309000 aranymúikn. A jóvátételi bizottság számításaival szemben á'l két, német oldalról meg-jtett számítás. Az első. amelyet 1923 januárjában Bergmann német szakÉrtő akart az időközben szétbombomlott párisi konferencia elé terjeszteni 38.822.950.000 aranymárkát muat ki a német szolgállatások értékéül. Ehhez az összeghez járulna még, Bergmann számítása szerint a „békeszerződés végrehajtása:' cimén 56.282,000 000 papirmárka. A szövetséges sajtó ezt az ulóbbi összeget természetesen eleve visszautASTtóna, hiszen a békeszerződés véfirrhajtása a jóvátételi összeget alkotó kárpótlások és nyugdijak terhére nem számolható él, Bergmann számítása, — csak ugy, mint az alábbi számítás, — nemcsak az értékelésben, de a szolgáltatások nemében ii eltér a jóvátételi bizottság számításától. így kb. 12 milliárdra értékeli Bergmann a külfoldun fejszá) moll német javakat. Ez az összeg a jóvátételi bizottság számláján két cs tél milliárddal szerepel. A 78.000 millió aranymárkára értékelt német kereskedelmi flottát, famelvbol elenyésző csekély rész: 8 százalék jutott Franciaországra. 2 millió tonnát Amerika, 700.000 tonnát Anglia foglalt lel, az e'só összeállítás nem említi. Ugyancsak hivatalos jellegű az a rémet kimutatás is, amelyet a német fcil/üfiyminíszférrum terjeszt hizlmasan a Németország által 1918 november 11-töl 1922 szeptember 30-ig teljesített jóvátételi szolgáltatásokról. Ez a kimutatás nemcsak a jóvátételi bizottság ialtal megejtett számítástól tér el, de különbözik a Bergmann-féle összeállítástól is. Szerinte Németország szolgáltatása 56.500 millió aranymárkára mg, amely összeg 100 milliárdraemelkedik, ,.ha fölszámítjuk ElszászLotharingidnak ét a német gyarmatoknak értékét, továbbá u hadsereg által a megszállolt területek kiürítése alkalmával szenvedett kárt:' E számítás 20 milliárdra teszi a lefoglalt német javak értéket. Készpénzfizetésnek 2.140,000.000 aranymárkát számit föi. ami nagyjából megegyezik a jóvátételi bizottság adataival. Belső kiadások és veszteségek ojmén azonban felszámít tíz és fél milliárdot, ami semmiképpen sem tekinthető a jóvátételi számja javára teljesített szolgáltatásnak. Végképpen elfogadható számokat ugyan e kérdésben aligha kaphtunk, hiszen a természetbeni szolgáltatások értékelése rendkívül bizonytalannak látszik mindkét oldalon, — mindamellett azt hisszük, hogy három Idézett összeállításunk közül e legutóbbi a legkevésbé tárgyilagos. Végül a jóvátételi bizottság v.uniitása alapján had álltsikk ide n német adósságok és a német szolgáltatások grafikus képét: 1921 májút t-ig Németország tartolása: 1921 május l-ig Németország 20 milliárd aranymárkát tartozott fizetni, le. vonva a német kormány által a szövetséges kormányok jóváhagyásával elszámolt élelmezési kiadások 3836000000 a megszálló rsapatoknak m uitotl természetbeni szolgáltatások 640000000 A tartozás végösszege aranvmárka. Németország fizetett: aranymárkát Készpénz 137796000 Termesz stheni szolgáltatások 2377674000 Lefoglalt papirmárka 4950200QO Szolgáltatások végösszeg* 3010000000 aranymárka. Ebben az első periódusban tehát 123U millió aranumdrkával, — tehát a tartozás 80%-ával f.ei>eseöoef /TzeV tett Németország. 1921 május 1-tól 1922 dec. St-fa: Németország tartozása; Tőketörlesztés és kamatok 44öl00000fj Megszállási költségek 4420Q0QQ0 A tartozás végösszege 48730000ÖC aianvmirka. Németország fizetett: aranymárkát Kézpénz -174486I98O0 Természetben l00438000f> Lefoglalt papirmárka 130760000 Szolgáltatások végösszege 2880000000 aranvmárka. A második periódusban Németarsfáf 1992991000 aranymárkával. — tartozásának 40%-áuat — fizetett kevesebbet. Mióta Radies a merev negáció útját elhagyta és Belgrád mint lehetőséget a horvátokkal való megegyezést akceptálta, a tárgyalások igen változatos kilátások között folynak. A kedvezőtlen fordulatok megítélésénél nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a délszláv egység mint nemzetközileg elismert valóság fennáll, fennmaradásához sok belső és külső érdek fűződik, az állami halalom megbénulásáról még korai beszélni, ig? — bármennyire is meg legyünk róla győződve, hogy a délszláv állam bomlása elkerülhetetlen. — az állam önfentartási ösztöne nem fogja megengedni, hogy ez már most bekövetkezzék. .lovánovic> parlamenti beszéde és Rádiósnak kikiildöltei hazatérése után irt cikke a tárgyalások ujabb fejezetének beharangozásai voltak. Pár napra ezek után a szkupstina ideiglenes elnöke, Peles Dusán, aki mint régi horvátországi szeTb politikus, különösen alkalmas a Belgrád és Zágráb között való közvetítésre, állítólagos magánügyekben Zágrábba ment és véletlenül lladiccsal is találkozott. A félhivatalos lapok legalább így jelentették. Feles és Rádics találkozása után Csimics zág. rábi kir. helytartó Belgrádba utazott, olt a kormány több tagjával tanácskozóit. Csimics referátumai alapján Pasics Janjiisot, a radikális párt titkárál Zágrábba küldte, amint utólag bevallották, utasításokkal Peles számára. Ezután - Csimics visszatért Zágrábba, Peles és Janjics Belgrádba és híre terjedt, hogy a tárgyalások meghiúsultak. Sztárcsevir-, Antal, a horvát lűggetlenségi eszme atyja, születésének százéves évfordulóját a horvát .parasztpárt és a Horvát Egyesülés együtt ünnepelte meg. EmléUbrszédet Sztárcsevics felett .Segvics Chenibim volt egyesüléspárU képviselő tartott, aki Rádicsot, mint Sztárcsevics utódát ünnepelte. Utána Bádirs mondott égy igen hosszú és eléggé zavaros beszédet, melyből azonban sok érdekes dolgot lehet megtudni. Jovánovics parlamenti beszédéről megállapította, hogy az a privicsevicsiánus felfogáshoz képest óriási közeledést mulat a horvátok felé. A baj az, hogy Jovánovics még mindig csal; n maga nevében beszél és nem az egész radikális párt nevében. Azután olyanokat mond, hogy a horvátok nemzeti érzés tekintetében elmaradt nemzet, meglátszik rajtuk a hosszú osztrák uralom. Tehát még Jovánovics sem látja tisztán azt, hogy a horvát nemzet egészen önálló történeti crti'nikum. melyet nem lehet szerb mértékkel mérni A radikálisok mindig külön akarnak tárgyalni vele és Koroseccel, Szpáhóról ineg hallani sem akarnak. Macedónia. Montenegró kérdését a revizionista blokk nem bolygatja, ezek intern szerb ügyek, de Horvátországéról, ideszámítva Dalmáciát is, Boszniáiul és Szlovéniáról a blokk hivatott he széhv. A radikálisok szerint Bosznia szerb föld és Szpáhóékról azért vannak rossz véleménnyel, mert ezek muzulmánoknak mondják magukat és uein szerbeknek. Jól van, ha nem szabad muzulmánoknak vallaniok magukat, a következő választásokon horvátokként fognak fellépni és Bosznia horvát főid lesz -horvát köztársasági többséggel Nem tűrjük, liogg a szerbek Boszniából egy aj Macedóniát csináljanak. A radikálisok folyton hangoztatják, hogy megegyezést keresnek a horvátokkal, azt akarják, hogy SL horvátok egyenrangúak legyenek a szerbekkel legyenek megelégedettek a déli szláv államban. Es ez előzmények után Peles utján azt üzenték neki. hogy forraulázza*meg akként követeléseit, hogy a vidovdáni alkotmány alapján létrejöhessen a megegyezés. A revizionista blokk hétszázezer szavazattal választatott meg a vidovdáni alkotmány eltörlésének programmjával s akkor a radikálisok az ö ötszázezer szavazatukkal ilyen ajánlatot tesznek. Ugy látszik, szerb részről az egész egyezkedés oiak taktika és nem politika. Beszéde második felét a külpolitikának szentelte. Támadta Franciaországot, melynek imperializmusa az európai béke veszedelme. A jövő a pacifumusé és a militarista Franciaország épp ugv cl fog bukni mint balkárii exponense, Szerbia. Ezután^ dicsőitette Mussolinit, aki szerinte ugyanazokért az ideálokért küzd. amelyekért ö. Majd Oroszországot dicsőítette, mely megsza badnlt már vámpírjaitól, bár elitéli a módszert, ahogyan. Végül kijelentette, hogy Horvátország máris köztársaság. ..Itt mindenütt humanizmus van. Horvátország olyan, mint egy paradU csom." (!!!) Rádics beszédéi Belgrád igen nagy érdeklődéssel várta. Amint ismeretessé vált, a demokrata sajtó újra beszámíthntutlannak minősítette Rádicsot, de a radikálisok is megállapították, hogy ha a beszéd a vwkomcrecihez képeit haladást mutat is, két olyan pontot tartalmaz, melyekről a -párt nem is tárgyalhat. Az egyik'nz áltamforma, a másik Bmnin kérdése. A beszéd ha. tása alatt a radikálisok és a demokraták között közeledés állott be és a radikálisok a vitás három demokrata mandátum viselőjét ugyan megfosztották mandátumuktól, de magukat a vitás listákat nem semmisítették meg, ugv hogy a pártot számszerű veszte^ ség nem érte. A radikálisod egy további előzékenysége volt, hogy a ház egyik alelnöki állását felajánlották a demokratáknak. Ezek ugvan nem fogadták el az ajánlatot, viszont a radikálisok erre megtartották ez állást maguknak, holott előzőleg szó volt . róla, hogy arra KoroseC egy hivét válasszák meg. Rádics beszédére a radikális párt egvik értekezletén Jovánovics Ljuba reflektált. Jovánovics a régi Szerbiát, mint a tökéletes szabadság hazáját dicsőilette. Akik azt hiszik, hogy a töké letes szabadság magában foglalja azt is. hogy köztársaságot csináljanak, adót ne fizessenek, azok csak azt árulják el, hogy sokáig Ausztria rabjai vol-