Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - A lengyelek és a csehek

Vasárnap 1923. május 13. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 •6» Romániát &s)(fl»zzék rábírni, IIOKV addÍ2 is a két ország tárgyaljon egy­más "közölt. Végül kimondotta. IIORV u kővetkesBÖ tanácsülésen, amelyen ezt az ügyet tárgyalják, az érdekelt letek­nek szavazata nom lesz. Szociális mozgalmak A belga szociáldemokrata párt­kongresszus — a női választójog ellen Ismeretes annak a hosszú, szívós küzdelemnek folyamata, amelyet a belga szociáldemokrácia éveken át folytatott az általános, egyenlő válasz­tói jog érdekébén Érmek a küzdelem­nek csak az 1920. évben mutatkozott meg M igazi eredménye, amidőn a szociális roozsalmak erőteljes feléle­désének nvomüa alatt. a. T»r5ament a férfiak egyenlő választói jogát tető ala hozta. A vonatkozó parlamenti tár­gyalások megkezdése előtt azonban a parlament klerikális csoportja egyez­séget kötött a szociáldemokrata párt­nak huszonnyolc képviselő tagjával arra nézve, hogy az egyenlő választói jog megszavazása ellenében elö fogja segíteni azt a törekvéséi, hogy az 1035. évben megtartandó választásokig a nőkre is kiterjedő választói jog tör­sényerórz juthasson. Ezt, az egyezsé­get a szociáldemokrata pártvezelöség is niegerösitette. Ugyanakkor azonban, midőn az egyenlő választói jogot biz­tosító törvényt hozták, a női választói jogot a községi életben mar előre megvalósították. Az eddig megtörtént községi választások, a női szavazatok közreműködése folvtán, a szociálde­mokraták számára azután valóban Meglepő eredményeket mutatnak. Charleroi-ban, a legutóbbi községi vá­lasztáson huszonötezerrel kevesebb s/avazat esett a szociáldemokrata párl­állásu jelöltekre, mint a parlamenti választásokon, viszont ugyanennyivel többet kaptak a klerikáfis jelöltek. Belgium 2638 közswre WVuöl 1800-ban nem választottak meg egyetlen szociál­demokrata jelöltet sem, holott a par­lamenti választás eredményéből egé­szen más valószínűség volt következ­tethető. Hainauf megyében a parlamenti vá­lasztásokon az összes szavazatoknak 53. 2 százalékát képezték azok, ame­lyeket a szociáldemokrata jelöltekre adtak, mig a községi választásokon ez a százalék csupán 43 6 volt. Megálla­pították, hogy a szociáldemokrata munkások feleségei és leányai igen nagy számban klerikális jelöltekre sza­vazlak. Ezek a meglepetések okozták azt, hogy a belga szociáldemokrata pártban váratlanul megerősödött a női választói jog ellen lábrakapott irány­zat, amely a most megtartott kon­gresszuson kenyértörésre vitte a dol­got és 369. 213 szavazattal 258. 259 sza­\ azat ellenében a női választói jog be­hozatala ellen nyilatkozott meg. Hiába ?zólalt fel a pártnak több iégi vezetője: Vandervelde, Ansecle, de Brouckére és hivatkozott a megkö­tött egyezségre, valamint a szociáldc­mokráfjüinak a női válaszlói jog 1ügyc­ben elfoglalt elvi álláspontjára, a több­ség ragaszkodott nézetéhez és azt győ­zelemre is juttatta azzal az érveléssel, hogy a nőket előbb fel kell világosí­tani s Ceak ha ez megtörtént, altkor szabad rála»ztóiogosultfá tenni őket, A belga szociáldemokrata lapok egy­általán nincsenek megelégedve a ha­tározattal és igen nagy taktikai hibá­nak tartják azt. amennyiben a nő po­litikai leKilágosiiására legtöbb ered­ménnyel jár az, ha mód nyílik szá­mukra a politikai küzdelmekben való részvételre. Attól tartanak, hógy a kle­nkalfemüsrtak n nőkre való " hatása ' erősbödni fog, amennyiben az, mint a női előjogok harcom jelenik meg szemükben, ellentétben a szociál­demokratákkal, akik most hozott ha tározatnkat tekintve, elnyomókként terepeinek előttük. Mindenesetre kellemetlen helyzet­ben van a belga szociáldemokrata párt, hiszen a kongresszus ugy a párt parlamenti csoportját, mint a pártve­zetőséget dezavuálta és lehetetlenné teszi számukra az egyezség megtartá­sát és ezzel kapcsolóiban a belga szociáldemokrácia ellenségeinek mun­káját könnyíti meg, nem is szólva arról a — jogosan — feltámadó bizal­matlanságról, amely a szószegést min­den irányból követni fogja és lehetet­lenné teszi jóidőre a más irányzatok­kal való együttműködést. Ezeket a következményeket jól látja a pártvezetőség és enyhítésükre min­dent megtesz, azonban azon a keserű tényen már változtatni nem lehet, hogy 369. 213 belga m un kassza vázat ellenzéki hadállásból támad intenciói ellen és nem ismer kíméletet vele szemben ott sem. ahol becsülelét kénytelen a vásárra vinni A szociális biztosítás szerveze­tének kiépítése Csehországban A cseh népjóléti miniszter bizottsá­got küldött ki, melynek feladatává telte, hogy a szociális biztosítás meg­lévő ágazatainak kibővítésére vonat­kozó törvénytervezetet dolgozson ki A törvénytervezet április végérc elké­szült és felöleli a rokkantsági, aggsági, özvegység! és árvasági biztosítási, el­lenben a munkanélküliségi biztosításra nem terjed ki. A cseh kormánynak az az állás­pontja, hogy a biztosító intézmény ál­lami kezelésben, állami tisztviselőkkel működjék, mig a szociáldemokraták az autonómia mellett szállanak sikra és már most, mielőtt a törvényjavas­lat a parlament elé került volna, erős agitációt indítottak felfogásuknál- si­kerhez való juttatása érdekében. Az állami biztosítási monopólium megszüntetése Olaszországban Olaszországban az 1912. évben GioKtti kormánya hozta tető alá azt a törvényt, amely az életbiztosítást álla­mi monopóliummá tette. A törvény alapján állami életbiztosító intézmény létesült és a mai fennálló életbiztosí­tási vállalatok tiz évi haladékot kaptak arra, hogy üzemüket bizonyos csök­kent mértékben folytathassák. Ez a tsz évi *haladék a folyó évben lejárván, a most érkeeett Mrek szerint — az olasz kormány nem kívánt éhri a törvény által biztosított anra joggal, hogy ezentúl minden életbtetosriáM funkciót az állam jogosait kizáróla­gos joggal keresztül vinni és a mono­pólium megszüntetésével a magánbiz­tosító társaságok jogait elismerte. Ha a hir igaz, a szociálpolitikai fej­lődés minden barátjának szomorúan keH fogadni. A monopólium behozata­lát annak ideien jrfeplős. szociális vív­mányként üdvözölték, nem csupán azért, meri az olaszországi biidositó társaságok működését jogosem kísérte minden oldalról bizalmatlanság, lianc-rn a/ért ís, mert az első lépést látták benne a szociális, főként az aggsági és rokkan (biztosítás megvalósítása felé. A törvény létrcjöVetel'ét siettette az a körülmény, hogv abban az időben ar. olasz szocialisták harcukat az álta­lános választó jogért egyre erősebb eszközök alkalmazásával vívlak és a kormány koncot akart csupán vetni számukra, hogv a roham erejét gyen­gitee. Azt ígérte ugyanis, hogy a mono­pólium nyereségéből a munkásság aggkori biztosító Intézményeit fogja tá­mogatni. Mert Nitti tényleg óriási nye­reséget várt a-z életbiztosítási intéz­mény mükódés-étöl, reményében azon­ban csalódott ebben u/onbau áz ügy­vezetés helytetenaége mellért nugy része van a háború kitörésének is, mely a normális fejlődés lehetőségét megaka­dályozta. A Czas cimii krakói lengyel napi­lap, amely a lengyel intcilígeneia nagy táborál gyűjtötte maga koré, legutóbbi számaiban a határozott lengyel kül­politikai propramm szükse^s'égéröl tett közzé cikksorozatot, amelyben sorba vette a szomszédokkal szemben követendő magatartást s azoknak a je­lentőségét Lengyelország létét illetően. A németekről, azok régi törekvései­nek mérlegelésével megállapította, hogy a lengyel nemzet ősellenségei. A szerencse az. hogy a lengyel nemzet minden tagja ezt tudja és eszerint is jár el, tehát a veszély ellensúlyozására képes. A lengyel állam srerer. csetlcn­ségére nem mondhat sokkal jobbat a. kele+i szomszédról, Oroszországról sem Ez annál nagyobb baj, mert az innen fenyegető veszélyöi nincs min­denki annyira meggyőződve s e te. kin­letben nem olyan egységes a nemzet. Az is tény, ho^y Oroszországban, már t. i. abban, amelyik a bolsevistákat követni fogja, vannak olyan rétegek is, amelyekkel meg lehet egyezni, vagv legalább is, amelyek a meglevő állapo­tokhoz alkalmazkodnak. Áttérve a délnyugati szomszédra, a csehszlovák köztársaságra, a cikk a következőket mondja: Az osztrák-magyar dualisztikus mo­narchia. három alkotórészből keletke­zett: 1, az osztrák örökös tartomá­nyokból (Öslerrekhischc Erbjanderj, 2. a cseh királyságból, 3. a magvar ki­rályságból. A XVI. századtól kezdve ezek a ré­szek már állandó' állami kapcsolatban állanak a Habsburg-monarchiával, idő­vel azonban változtatják az állani egészéhez való jogi viszonyokat. A csehek történetüknek majdnem kezdetétől fogva ezen államalakulat integrális részét alkotják és sok eset­ben vezető szerepel játszanak. Len­gyelország irányában állandóan hóditő törekvést mulatnak. De függetlenül az állami hovatarto­zástól, abban az államban, amelynek a csehek nem voltak valami szerzett vagy hódított tartomány. hanem egyenrangú, sőt gyakran kiváltságos alkatrészt képeztek, a csehek felada­J áriak olyértelmü felfogása jeleutkezik, mintha a cseh állam nemzeti szláv, állam volna és arra hivatva, hogy ve­zetőszerepet játszók a nyugati szlávok között. Ebben a feladatukban a cse­hek versenytársra találnak a százado­kon át növekvő Lengyelországban és ebből születik meg az az évszázados, mindig ellenérzésre támaszkodó viszo­nyuk a lengyel állammal szemben. A viszony mindinkább Lengyel­ország hátrányára fordul, épp ugy a konknrrencia, mint a lengyel politika hibái következtében, arúely Jagelló Wladislaw halála ntáff engedi a Habs­burgokat állandósulni Csehországban. Valaháhyszor pedig Islémetország, melynek Csehország alkotórésze volt, ellentétbe kerül Lonös-elorsaásí árde. keivel, a csehek a németok oldafára áUnak. Még élesebben rajzolódik a csehek viszonya Magyarországhoz. Ez az egy állami szervezetben vajó együttélés eredménye és erősebben" je­lentkező konkurrenciáé, mint amilyet Lengyelország jelentett. A faji és nemzeti különbözőség a ma­gvarok és a csehek kőzött sokkal na­gyobb különbséget tesz a csehek és a magyarok kőzött, mint a csehek és a németek között. Es ezek az eltérések egyenesen ellenséges alakot öltenek. Magyarország Lengyelország irányá­ban az egész történeti időn át barátsá­gos hajlandósággal viseltetik, sőt né­hányszor az állami együttélésre bajló irányzatot mulatnak a teljes egyen­joguság alapján. Ilyen viszony volt egészen addig, míg a XVIII. században Lengyelország egy részét a Habsburg­monarchiába kebelezik. Ettől a pilla­nattól kezdve nagyon jellegzetes vi­szony kezdődik. A csehek mintha félnének az any­nvira jelentős ország konkurrenciájá­tól, a monarchia keretén belül rögtön ellenséges átíásponlol foglnlnak el a, g«tic>iai-és~í»4odoroérriti királyság ellen. .... itt centralizáció ellen, Grtktóval szentben meg! s ők Válnak ezen cciraliiáció Iefi­buzgooh pionírjaivá. Es ezen áhác­r>onl legrikitőbb kifejezői ai 184Ö. évi februári napok, amelyeket centrahsz­tikus cseh hivatalnokok vezettek ke, resztül. (Akkor a csehek buzgóbb ger­mamzátorok voltak, mint maguk a nemitek Qk voltak a főhivatalnokok, a csendőrök, a kémek és nmi az el­nyomó szervezetet alkotta. Fordító) A? 1866 után Ausztria föderalizáció­jának nagy folyamatában és az egye* országok és népek autonómia után -aló küzdelmében a csehek kiküzdve a magok szamára az önkormányzatot, a lengyel törekvésekkel szemben állán­oldalán állanak. Galícia minden tö-i rekvése. különösen a gazdasági térem minden vívmány az oszrák parlament, ben csak a csehekkel való súlyos harc-' Cal volt megváltható, akik' viszont állandóan arra panaszoltak, hogy a len-, gyelckben hiányzik a siláv szolida­ritás. A szláv szolidaritásnak pedig al cseh fogalmak szerint azon kellett volna alapulnia, hogy határozottan le-! mondanak a saját államiságukra valc* törekvésről. Mert hát itt az orosz vé-» leniényröl volt szó. Csehek az ügyes politikusok, sohasem törekedtek arra, hogy a cár birodalmának keretébe1 lepjenek be. Értették ők és megbe-j csülték saját európai államszervezetűkl értékét, saját nemzeti és tartományi1 autonómiájukat, jól ismerték az oroszj kormányzati rendszereket, amelyet? nemcsak minden autonómia megsem­misítésére törekedtek. de minden; szláv nemzeti különállóság mégsem-< misitésére is. És mégis a fegádázabS! úttörői voltak a pánszlávizmusnak, firj vok Ausztriában az ügyes diptom. Aciaí' játékuk, amely arra törekedett, bc«gy aá bécsi központi kormányzatot azzal! ijessze, hogy Ausztria romjain CkrosiJ ország védelme alatt erős szláv/ állam3 fog keletkezni. / \ Buzgó munkásai voltak a csehfckLi a lengyel-rőtén viszonyok, eJrnérgesitéJ sének. Az a német gondolat, mebrt Kctetgaiktában rőtén irredentát akart] alkotni, hogy ezáltal gátat vessen *í fcngyelek centrifugális tórefcvésewek| és a rutén elemet a lengyelek elterel fordítsa, a csertőkben voltak a lerbuz-! góbb védői és végrehajtói. Trekwvsky, i Petru&evics, Dnistrianski, Stenga-í lewtez stb. mindig a eseti körtbrzalmí-J férfíai voltak. Ennek nagyoc-előnyös eredményeij voltak a esetiekre nézve, mert egyJl részt megszerezték' a centralista nétnei] tényezők bizalmát és' e^rek settfitségével' a maguk számára különféle előnyöket! vívtak ki, másrészt pedig Oroszország-Í gal szemben mint a pánszlávizmusj cselekvő védelmezői szerepeltek. Végöfl gyengitetrélk a lengyel befolyást triában és a lengyetek helyzetét oali-'j ciában ^s egyúttal gytaölHc tették »' lengj'el nevet és álláspontot a szerbet', ' horvátok és szlovének közölt, ugy m»J falva be a lengyel képvwetetet, mintha^ pángermanreraus szolgálatában állana, A lengyel állam megalakulása utőjrj azonnal rikftöbbnn rajaolodott meg at cseb-lengyd antagonizmns, nriot bai­u. ikor és legerősebb kiíejezést nyestí 1920. évben, midőn a csehek nyiltaírj szemben állt; * Lengyetersréggal ésJ határozottan az orosz támadás otdrrfárai szegődtek. A csehek mtodeoesetre fo-j lőttünk állapak az ő önuídatos céhri diplomáciájukkal, állami-faladataik tel-1 jes átértésével, amiben a cseh nemzet különbség és pjrrtettérés nélkül kivé^ telesen és példnsan egységes. Bármennyire is törekedtek a csebelf1 a-bábom idején az osztrék-magyarj monarchin széttörésére, sohasem löre-4 kvdtek az osztrák essme mégsemnti'si-; tésére, sem pedig az osztrák állam tel-' adatainak eltörlésére, amelynek ujjá-j építésében megváltozott formában, t. i. j Prágában való 'centralizációval kezdtekt most töjekedni. ök az osztrák eszme-] valódi ürökö»eivugy., amint a volt. jno-J tmrebia joteffráas- rftaét - attw«r«kS*M A lengyelek és a csehek

Next

/
Oldalképek
Tartalom