Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - A lengyelek és a csehek

Vasárnap 1923. május 13. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 •6» Romániát &s)(fl»zzék rábírni, IIOKV addÍ2 is a két ország tárgyaljon egymás "közölt. Végül kimondotta. IIORV u kővetkesBÖ tanácsülésen, amelyen ezt az ügyet tárgyalják, az érdekelt leteknek szavazata nom lesz. Szociális mozgalmak A belga szociáldemokrata pártkongresszus — a női választójog ellen Ismeretes annak a hosszú, szívós küzdelemnek folyamata, amelyet a belga szociáldemokrácia éveken át folytatott az általános, egyenlő választói jog érdekébén Érmek a küzdelemnek csak az 1920. évben mutatkozott meg M igazi eredménye, amidőn a szociális roozsalmak erőteljes feléledésének nvomüa alatt. a. T»r5ament a férfiak egyenlő választói jogát tető ala hozta. A vonatkozó parlamenti tárgyalások megkezdése előtt azonban a parlament klerikális csoportja egyezséget kötött a szociáldemokrata pártnak huszonnyolc képviselő tagjával arra nézve, hogy az egyenlő választói jog megszavazása ellenében elö fogja segíteni azt a törekvéséi, hogy az 1035. évben megtartandó választásokig a nőkre is kiterjedő választói jog törsényerórz juthasson. Ezt, az egyezséget a szociáldemokrata pártvezelöség is niegerösitette. Ugyanakkor azonban, midőn az egyenlő választói jogot biztosító törvényt hozták, a női választói jogot a községi életben mar előre megvalósították. Az eddig megtörtént községi választások, a női szavazatok közreműködése folvtán, a szociáldemokraták számára azután valóban Meglepő eredményeket mutatnak. Charleroi-ban, a legutóbbi községi választáson huszonötezerrel kevesebb s/avazat esett a szociáldemokrata párlállásu jelöltekre, mint a parlamenti választásokon, viszont ugyanennyivel többet kaptak a klerikáfis jelöltek. Belgium 2638 közswre WVuöl 1800-ban nem választottak meg egyetlen szociáldemokrata jelöltet sem, holott a parlamenti választás eredményéből egészen más valószínűség volt következtethető. Hainauf megyében a parlamenti választásokon az összes szavazatoknak 53. 2 százalékát képezték azok, amelyeket a szociáldemokrata jelöltekre adtak, mig a községi választásokon ez a százalék csupán 43 6 volt. Megállapították, hogy a szociáldemokrata munkások feleségei és leányai igen nagy számban klerikális jelöltekre szavazlak. Ezek a meglepetések okozták azt, hogy a belga szociáldemokrata pártban váratlanul megerősödött a női választói jog ellen lábrakapott irányzat, amely a most megtartott kongresszuson kenyértörésre vitte a dolgot és 369. 213 szavazattal 258. 259 sza\ azat ellenében a női választói jog behozatala ellen nyilatkozott meg. Hiába ?zólalt fel a pártnak több iégi vezetője: Vandervelde, Ansecle, de Brouckére és hivatkozott a megkötött egyezségre, valamint a szociáldcmokráfjüinak a női válaszlói jog 1ügycben elfoglalt elvi álláspontjára, a többség ragaszkodott nézetéhez és azt győzelemre is juttatta azzal az érveléssel, hogy a nőket előbb fel kell világosítani s Ceak ha ez megtörtént, altkor szabad rála»ztóiogosultfá tenni őket, A belga szociáldemokrata lapok egyáltalán nincsenek megelégedve a határozattal és igen nagy taktikai hibának tartják azt. amennyiben a nő politikai leKilágosiiására legtöbb eredménnyel jár az, ha mód nyílik számukra a politikai küzdelmekben való részvételre. Attól tartanak, hógy a klenkalfemüsrtak n nőkre való " hatása ' erősbödni fog, amennyiben az, mint a női előjogok harcom jelenik meg szemükben, ellentétben a szociáldemokratákkal, akik most hozott ha tározatnkat tekintve, elnyomókként terepeinek előttük. Mindenesetre kellemetlen helyzetben van a belga szociáldemokrata párt, hiszen a kongresszus ugy a párt parlamenti csoportját, mint a pártvezetőséget dezavuálta és lehetetlenné teszi számukra az egyezség megtartását és ezzel kapcsolóiban a belga szociáldemokrácia ellenségeinek munkáját könnyíti meg, nem is szólva arról a — jogosan — feltámadó bizalmatlanságról, amely a szószegést minden irányból követni fogja és lehetetlenné teszi jóidőre a más irányzatokkal való együttműködést. Ezeket a következményeket jól látja a pártvezetőség és enyhítésükre mindent megtesz, azonban azon a keserű tényen már változtatni nem lehet, hogy 369. 213 belga m un kassza vázat ellenzéki hadállásból támad intenciói ellen és nem ismer kíméletet vele szemben ott sem. ahol becsülelét kénytelen a vásárra vinni A szociális biztosítás szervezetének kiépítése Csehországban A cseh népjóléti miniszter bizottságot küldött ki, melynek feladatává telte, hogy a szociális biztosítás meglévő ágazatainak kibővítésére vonatkozó törvénytervezetet dolgozson ki A törvénytervezet április végérc elkészült és felöleli a rokkantsági, aggsági, özvegység! és árvasági biztosítási, ellenben a munkanélküliségi biztosításra nem terjed ki. A cseh kormánynak az az álláspontja, hogy a biztosító intézmény állami kezelésben, állami tisztviselőkkel működjék, mig a szociáldemokraták az autonómia mellett szállanak sikra és már most, mielőtt a törvényjavaslat a parlament elé került volna, erős agitációt indítottak felfogásuknál- sikerhez való juttatása érdekében. Az állami biztosítási monopólium megszüntetése Olaszországban Olaszországban az 1912. évben GioKtti kormánya hozta tető alá azt a törvényt, amely az életbiztosítást állami monopóliummá tette. A törvény alapján állami életbiztosító intézmény létesült és a mai fennálló életbiztosítási vállalatok tiz évi haladékot kaptak arra, hogy üzemüket bizonyos csökkent mértékben folytathassák. Ez a tsz évi *haladék a folyó évben lejárván, a most érkeeett Mrek szerint — az olasz kormány nem kívánt éhri a törvény által biztosított anra joggal, hogy ezentúl minden életbtetosriáM funkciót az állam jogosait kizárólagos joggal keresztül vinni és a monopólium megszüntetésével a magánbiztosító társaságok jogait elismerte. Ha a hir igaz, a szociálpolitikai fejlődés minden barátjának szomorúan keH fogadni. A monopólium behozatalát annak ideien jrfeplős. szociális vívmányként üdvözölték, nem csupán azért, meri az olaszországi biidositó társaságok működését jogosem kísérte minden oldalról bizalmatlanság, lianc-rn a/ért ís, mert az első lépést látták benne a szociális, főként az aggsági és rokkan (biztosítás megvalósítása felé. A törvény létrcjöVetel'ét siettette az a körülmény, hogv abban az időben ar. olasz szocialisták harcukat az általános választó jogért egyre erősebb eszközök alkalmazásával vívlak és a kormány koncot akart csupán vetni számukra, hogv a roham erejét gyengitee. Azt ígérte ugyanis, hogy a monopólium nyereségéből a munkásság aggkori biztosító Intézményeit fogja támogatni. Mert Nitti tényleg óriási nyereséget várt a-z életbiztosítási intézmény mükódés-étöl, reményében azonban csalódott ebben u/onbau áz ügyvezetés helytetenaége mellért nugy része van a háború kitörésének is, mely a normális fejlődés lehetőségét megakadályozta. A Czas cimii krakói lengyel napilap, amely a lengyel intcilígeneia nagy táborál gyűjtötte maga koré, legutóbbi számaiban a határozott lengyel külpolitikai propramm szükse^s'égéröl tett közzé cikksorozatot, amelyben sorba vette a szomszédokkal szemben követendő magatartást s azoknak a jelentőségét Lengyelország létét illetően. A németekről, azok régi törekvéseinek mérlegelésével megállapította, hogy a lengyel nemzet ősellenségei. A szerencse az. hogy a lengyel nemzet minden tagja ezt tudja és eszerint is jár el, tehát a veszély ellensúlyozására képes. A lengyel állam srerer. csetlcnségére nem mondhat sokkal jobbat a. kele+i szomszédról, Oroszországról sem Ez annál nagyobb baj, mert az innen fenyegető veszélyöi nincs mindenki annyira meggyőződve s e te. kinletben nem olyan egységes a nemzet. Az is tény, ho^y Oroszországban, már t. i. abban, amelyik a bolsevistákat követni fogja, vannak olyan rétegek is, amelyekkel meg lehet egyezni, vagv legalább is, amelyek a meglevő állapotokhoz alkalmazkodnak. Áttérve a délnyugati szomszédra, a csehszlovák köztársaságra, a cikk a következőket mondja: Az osztrák-magyar dualisztikus monarchia. három alkotórészből keletkezett: 1, az osztrák örökös tartományokból (Öslerrekhischc Erbjanderj, 2. a cseh királyságból, 3. a magvar királyságból. A XVI. századtól kezdve ezek a részek már állandó' állami kapcsolatban állanak a Habsburg-monarchiával, idővel azonban változtatják az állani egészéhez való jogi viszonyokat. A csehek történetüknek majdnem kezdetétől fogva ezen államalakulat integrális részét alkotják és sok esetben vezető szerepel játszanak. Lengyelország irányában állandóan hóditő törekvést mulatnak. De függetlenül az állami hovatartozástól, abban az államban, amelynek a csehek nem voltak valami szerzett vagy hódított tartomány. hanem egyenrangú, sőt gyakran kiváltságos alkatrészt képeztek, a csehek feladaJ áriak olyértelmü felfogása jeleutkezik, mintha a cseh állam nemzeti szláv, állam volna és arra hivatva, hogy vezetőszerepet játszók a nyugati szlávok között. Ebben a feladatukban a csehek versenytársra találnak a századokon át növekvő Lengyelországban és ebből születik meg az az évszázados, mindig ellenérzésre támaszkodó viszonyuk a lengyel állammal szemben. A viszony mindinkább Lengyelország hátrányára fordul, épp ugy a konknrrencia, mint a lengyel politika hibái következtében, arúely Jagelló Wladislaw halála ntáff engedi a Habsburgokat állandósulni Csehországban. Valaháhyszor pedig Islémetország, melynek Csehország alkotórésze volt, ellentétbe kerül Lonös-elorsaásí árde. keivel, a csehek a németok oldafára áUnak. Még élesebben rajzolódik a csehek viszonya Magyarországhoz. Ez az egy állami szervezetben vajó együttélés eredménye és erősebben" jelentkező konkurrenciáé, mint amilyet Lengyelország jelentett. A faji és nemzeti különbözőség a magvarok és a csehek kőzött sokkal nagyobb különbséget tesz a csehek és a magyarok kőzött, mint a csehek és a németek között. Es ezek az eltérések egyenesen ellenséges alakot öltenek. Magyarország Lengyelország irányában az egész történeti időn át barátságos hajlandósággal viseltetik, sőt néhányszor az állami együttélésre bajló irányzatot mulatnak a teljes egyenjoguság alapján. Ilyen viszony volt egészen addig, míg a XVIII. században Lengyelország egy részét a Habsburgmonarchiába kebelezik. Ettől a pillanattól kezdve nagyon jellegzetes viszony kezdődik. A csehek mintha félnének az anynvira jelentős ország konkurrenciájától, a monarchia keretén belül rögtön ellenséges átíásponlol foglnlnak el a, g«tic>iai-és~í»4odoroérriti királyság ellen. .... itt centralizáció ellen, Grtktóval szentben meg! s ők Válnak ezen cciraliiáció Iefibuzgooh pionírjaivá. Es ezen áhácr>onl legrikitőbb kifejezői ai 184Ö. évi februári napok, amelyeket centrahsztikus cseh hivatalnokok vezettek ke, resztül. (Akkor a csehek buzgóbb germamzátorok voltak, mint maguk a nemitek Qk voltak a főhivatalnokok, a csendőrök, a kémek és nmi az elnyomó szervezetet alkotta. Fordító) A? 1866 után Ausztria föderalizációjának nagy folyamatában és az egye* országok és népek autonómia után -aló küzdelmében a csehek kiküzdve a magok szamára az önkormányzatot, a lengyel törekvésekkel szemben állánoldalán állanak. Galícia minden tö-i rekvése. különösen a gazdasági térem minden vívmány az oszrák parlament, ben csak a csehekkel való súlyos harc-' Cal volt megváltható, akik' viszont állandóan arra panaszoltak, hogy a len-, gyelckben hiányzik a siláv szolidaritás. A szláv szolidaritásnak pedig al cseh fogalmak szerint azon kellett volna alapulnia, hogy határozottan le-! mondanak a saját államiságukra valc* törekvésről. Mert hát itt az orosz vé-» leniényröl volt szó. Csehek az ügyes politikusok, sohasem törekedtek arra, hogy a cár birodalmának keretébe1 lepjenek be. Értették ők és megbe-j csülték saját európai államszervezetűkl értékét, saját nemzeti és tartományi1 autonómiájukat, jól ismerték az oroszj kormányzati rendszereket, amelyet? nemcsak minden autonómia megsemmisítésére törekedtek. de minden; szláv nemzeti különállóság mégsem-< misitésére is. És mégis a fegádázabS! úttörői voltak a pánszlávizmusnak, firj vok Ausztriában az ügyes diptom. Aciaí' játékuk, amely arra törekedett, bc«gy aá bécsi központi kormányzatot azzal! ijessze, hogy Ausztria romjain CkrosiJ ország védelme alatt erős szláv/ állam3 fog keletkezni. / \ Buzgó munkásai voltak a csehfckLi a lengyel-rőtén viszonyok, eJrnérgesitéJ sének. Az a német gondolat, mebrt Kctetgaiktában rőtén irredentát akart] alkotni, hogy ezáltal gátat vessen *í fcngyelek centrifugális tórefcvésewek| és a rutén elemet a lengyelek elterel fordítsa, a csertőkben voltak a lerbuz-! góbb védői és végrehajtói. Trekwvsky, i Petru&evics, Dnistrianski, Stenga-í lewtez stb. mindig a eseti körtbrzalmí-J férfíai voltak. Ennek nagyoc-előnyös eredményeij voltak a esetiekre nézve, mert egyJl részt megszerezték' a centralista nétnei] tényezők bizalmát és' e^rek settfitségével' a maguk számára különféle előnyöket! vívtak ki, másrészt pedig Oroszország-Í gal szemben mint a pánszlávizmusj cselekvő védelmezői szerepeltek. Végöfl gyengitetrélk a lengyel befolyást triában és a lengyetek helyzetét oali-'j ciában ^s egyúttal gytaölHc tették »' lengj'el nevet és álláspontot a szerbet', ' horvátok és szlovének közölt, ugy m»J falva be a lengyel képvwetetet, mintha^ pángermanreraus szolgálatában állana, A lengyel állam megalakulása utőjrj azonnal rikftöbbnn rajaolodott meg at cseb-lengyd antagonizmns, nriot baiu. ikor és legerősebb kiíejezést nyestí 1920. évben, midőn a csehek nyiltaírj szemben állt; * Lengyetersréggal ésJ határozottan az orosz támadás otdrrfárai szegődtek. A csehek mtodeoesetre fo-j lőttünk állapak az ő önuídatos céhri diplomáciájukkal, állami-faladataik tel-1 jes átértésével, amiben a cseh nemzet különbség és pjrrtettérés nélkül kivé^ telesen és példnsan egységes. Bármennyire is törekedtek a csebelf1 a-bábom idején az osztrék-magyarj monarchin széttörésére, sohasem löre-4 kvdtek az osztrák essme mégsemnti'si-; tésére, sem pedig az osztrák állam tel-' adatainak eltörlésére, amelynek ujjá-j építésében megváltozott formában, t. i. j Prágában való 'centralizációval kezdtekt most töjekedni. ök az osztrák eszme-] valódi ürökö»eivugy., amint a volt. jno-J tmrebia joteffráas- rftaét - attw«r«kS*M A lengyelek és a csehek