Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 18. szám - A délszláv válság - Uj jóvátételi konferencia előtt?

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 május 6. emlékeznünk, aki a belső pártpolitika merev szolgálatában fogalmazott jóvátételi tervével előbb Londonban öakott meg, — dc nemsokára azután Berlinben is. Az angol-francia megegyezés Németországban újból előtérbe fogja tolni azokat, akik az Erfüllungs-Politik, a teljesítési politika hivei és akiket elsepert a kormányról Ralhenaurak meggyilkolása. Cuuo mere\ ellenállása a megsemmisülés felé vezeti Németországot és hl ez a megsemmisülés még el nem következett, íz a Kuhr-medence polgárságának és munkásságának köszönhető. akik — amint a napokban Budapesten járt Oppejihftimer tanár mondfeá.. — értelmes és a kényszerhelyzetet helyesen megítélő viselkedésűikkel megakadályozta*, bogy a megszállás vérengzésbe fújjon, vagy az eHenalias megtorlásául a megszállás területe Németország szivéig kitenesztesséfc.. Cano politikája megbukott és a Cuno-kotméngnak távozni kel!, mert az ellenállát politikáját íz nnnol-franci a étlentttre épitette. Rsthenau és társad, akik u. n. kanHneniális politikát csináltak, túlemelkedtek az érzelmi ellentéteken és az európai helyretet. N&netejszág jövőjét Franciaországgal egyetértésben afcarták megalapozni. Cano ajonban AngSára bízta magát, szembe került Franciaországgal és mindinkább szembe kerül a liberális német pártokkal, amelyek a kancellárnál gyorsabban ismerték fel a helyzetet. Hiszen maga Stresem«n is. akinek utolsó besrédei Cuno utódját sejtetik, arról ir egyik legutóbbi dk kiben, hogy ha Loueheur utazását ujabb jóvátételi konferencia összehívása köre ti, ez az ansol-francia megegyezés Jele, amely végzetes lehet Németoi srágra. Stat sui cuKroe ríft' . Ezen az uj konferencián Angija fellépésének döntő jelentősége lesz. Amig Brüsszeltől a legutóbbi párisi konferenciáig a nemzetközi probléma az volt, hogyan lehet újjáépíteni Enrópát a békeszerződés végrehajtása mezeit? az uj konferencia előjelei arra mutatnak, hogy ott a főkérdés as lesz; hogyan lehet végrehajtani a békeszerződést, ha fix ponttá, legfőbb céllá Európa újjáépítése válik? Brüsszel 6ta azonban sok minden változott 1920 májusában, a londoni konferencia ideién nyolc centimesal jegyezték Zürichben a márkát és az amerikai, angol és francia ipar legsúlyosabb válságával küzdött, nem csekély részben éppen a nyolc centimes „olcsó" márka miatt Anglia politikája akkor kétfelé célzott: egyrészt meg akarta őrizni Németország életképességét, mert a márka túlságos árvesztesége az angol ipart, az angol kivitelt fenyegette. Németországnak eléggé erősnek kellett voma maradni az angol kivitel felvételére és a francia adósságok fizetésére, h^zen Franciaország viszont Angliának cl*őraílSU %<lé5a. Anglu csaj*% jóvátétel* fizetések esetén rémélhette a "Franciaországnak nyújtott háborús hitel meg. térulését e> e* az a fonál, améiy Angliát elválliatatjanul kötötte rraneiaorsrághoz. De másrészt Németország megerősödése csak addig szolgálhatta az angol érdeket, amig Németország a jól ftselő adót szerepét, nem pedig a rioáiit és revánsra varé legyőzöttel vállalta. E kétszínű politika kedvéért — és nem a Németország Iránt érzett szimpátiából — ajánlotta Anglia a jóvátétel le$tállitátát 124 milliárd aranymárkára a párisi konferencia (1921 február) által tervezett 350 milliárd aranymárkáról és ezért támogatta a legutóbbi párisi konferencián • Bradbury-tervezetei, amely a végérvényes 132 milliárdot 50 milliárdra akarta k. szállítani azáltal, hogy a Cl sorozatú kötvények megsemmisíttettek, illetve a szövetségesek közötti adósságok elsxá. molásánál használtattak volna. Hiszen a jóvátétel másodrangú kérdés Angiidtvik, amelynek háborús veszteségei elenyészően csekélyek Franciaországéi mellett. Franciaországnak a német megszállás és a szisztematikus német pusztítás a legenyhébb — Loucheur-féle — becslés szerint is 137 milliárdjába került, amely összeget a londoni konferencia 62 milliárdra (a jóvátételből a spaai egyezmény alapján Franciaországra jutó 52%) csökkentette. De nem védte meg a versaillesi szerződés sem Franciaországot. Angliának juttatott minden követelést, amely teljeaithető volt, ír a gyarmatokat, a német kereskedelmi flottát, stb, — mig Franciaországnak a pénzbeli jóvátételi követelés jutott, aminek behajtására már 1919-ben is kevés reménység volt! Anglia két millió tonnát és Amerika 7(10. 000 tonnát foglalt le a német kereskedelmi flottából, amelyből Franciaországnak 410. 000 tonna jutott. Ezzel szemben Franciaország, amelynek háborús vesztesége 1, 364. 000 halott és 740. 000 munkaképtelen rokkant, — amelynek adósságai 36 millárdról 221 milliárdra emelkedtek, — termelő tőkevesztesége teljesen vagy részben összerorakolt. 594 000 lakóház. 20. 000 üzem, Ö000 km. vasuü sin. 53. 000 km. közút, 757. 000 hektár termőföld; amelynek a német megszállás okozta kára a háború előtti gyapjntermése 91%-ától, aj ís mvi azjya£°k 90%-ától, az ércbán>4k 80%-4t<>l, » tuk"ii*ifuA.. *<i 70%-ától. pamutipara «0%~-áló), szene. . TáSí-ilól, villamos energiái 4558-ától, egyenes adójövedelmej 16% %-Alá] fosztotta meg, aroely tehát nouiccak « szövetségesek Kö2. pttr aidnytalafujl, de. az összes hadviselők között is a legsúlyosabb veszteséget szenvedte: ejt a Franciaországot Anglia azwl a jóvátétellel akarta kárpótolni, amely ugyan bizonytalan volt a béke megkötésakor. de teljességgel roménytelenné várt Anglia későbbi magatartása által. Ellenben a jóvátétel enyhítésével egvidöben a londoni konferencia 50 százalékos,. tax* d'exportation'-al, kiviteli illetékkel sújtotta a néuwt árukat, hogy ilyen módon megvédhessék az anasl konkurenciát Ezt az 50% -os illetéket ugyanaz ar Anglia követelte, amely a jóvátételt le akarta szállítani, ugyanaz az Anglia, amely védekezésül már végrehajtotta az u. n. artti dumptng-bill-l 1920 telén. Anglia prohibitlv intézkedései terén csak egy állomás volt a kiviteli illeték, amelyet később 26%-ra csökkentettek, és politikája betetőzéséül tavaly ősszel hozta *ctő alá a Safeguardina of Industries bilit, az ipar védelméről szóló tőrvényt. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült is Angliának megszabadulni a német ipar versenyétől, de egyúttal sikerült válságba kergetni a német gazdasági életet, sikerült fizetésképtelenné tenni Németországot és sikerült xégtil mindezért a felelősséget a világ szeme előtt Franciaország nyakába varrni. Angliának sikerült elhitetni, hogy Franciaország rossz pénzügyi gazdálkodása kényszeríti a szövetségeseket a jóvátétel végrehajtására. Lloyd George, ez a nagyszerű Proteus, aki szombati cikkeiben a francia imperializmus illatával akarja elkábítani azokat, "kik még jól emlékeznek az 1918. novemberi angol választási kampányra amikor sir Dávid, _ akkor még Anglia premierje - a hordó tetejéről Vilmos császár halálbüntetéséért lelkesedett, — e tiszteletreméltó Lloyd Georgcnak ós berlini munkatársának d Abernoon lordnak _ súlyos része van abban, hogy Németország többé nem gondol szerződéses köMezettsógei betartására. Lloyd George utasította vissza a tviesbadeni francia-rémet megegyezést, Lloyd George franciaellenes aknamunkája buktatta meg Hathanaut és Wirthet — a fnrt^ kooperáció gondolatát, — és kiivta igy közvetve hatalomra Cunot, a jóv4tétejj fizetések megtagadását, a Ruhr-nJegszállást, az elknállást, és végül — 8 német politika összeomlását Lloyd George szónokolt a rossz francia gazdáikodáMÓl e* vezéxcikkezatt a franca i oiperializmuszól. Láseuk, mit jelent et az imperlalizmus^ Az 1923. évi francia budget a polgári és katonai kiadásokra együtt 23180 millió frankot előirányoz, —. tehát 1516 millióval kevesebbet, mint 1932-b«a. Adósságokra és kamattör. lesztésra 325% van előirányozva, mig polgári kiadásokra 28% és katonai kiadásokra 19. 5% jut. A polgári kiadások 5709 millió frankja mellett tehát a katonai kiadások —- miután 1918-ban 36. 120 millióra. — 1919-ben 1818Ó millióra, — 1920-ban 7ft48 millióra, — 1921-ben 6312 millióra és 1922-ben 4920 millióra rúgtak, — a* 1923. évben nem haladják meg * 4900 milliót, ámbár a szíriai hadjárat (1920—21) költségei is ebben az évben szarepeinek. Mit látunk ezzel szemben Angliában, ahol a. budget a Geddas-Gommission, a takarékossági bizottság saigoiu mérlegelése után ka. rült az alsóház elé. ' Az 1922/23. éM budget katonai kiadásokra 138 07f). A*> fontot, vagyis 50-el szám írva a fontot (a két budget alkotásának időpontjában) 6903 millió frankot irányoz aló, tehát kb. 2 milliárd frankkaí tch^l Franciaországnál De ha nem is imperializmusról, hanem általában gazdaságosságról beszélünk, akkor is az angol budget összkiadásának 910 millió fontját, — tehát 45500 millió frankját kell szembeállítanunk a fran Levél Kínából Peking márc. 'Aki Peking utcáin M újévi vidám forgatagot látja, azt gondolja, hogy itt az élet nyugalmas keretek köeött haladt a maga utján. Pedig Kínában mindinkább részeire bomlik az állam szervezete. A központi kormányzat hatalma voltaképpen már csak a főváros területére korlátozódott. Mandzsúriában a Tsang-Tzo-tin szervezte állam mondhatnók teljesen független. Paotingfuban riváJisa Ttao Kun tábornok kormányoz hasonló körülmények között és tovább délen a még Inkább ' ismeretes Wu-Psei-fu kezében van a hatalom- Ez utóbhi a valóságban ' többé-kevésbbé mégis csak függ Tsw Aan-tóL Ezeknek a potentátoknak és | alárendelt csapatparancsnokaiknak ha- j talma körülbelül a Jangtseig terjed. j A birodalom déli része azonban állandó forrongásban él. Forradalmak ! és elteniorradairnak, a legváltozatosabb j , pártcsoportosalások váltakoznak rá mással. I«y példáol lehet, hogy a jelenleg szinte minden erejétől megfosztott Jaan Sat-Sen rövid időn belül a déli kormány élére kerül. (E~ iiőközben már meg Is törttnt. A s: rrk. ) Az sem lehetetlen ám, hogy Éstak és Dél között ismét polgárháború fog kitörni. Ezek a változások csak azért lehetségesek, mert még mindig nem tűnt fel Kina politikai látliRtárán az az ember, akiben az egész birodalom népének bizalma összpontosulna I akinek igy módjában lenne az egész_ birodalmat egy egységbe szervezni. Ez a zavaró* állapota Ktrtdnafc nemcsak pillanatnyi. Már hosszabb jdö óla kii\elik egymást a minisztériumok, mini ó»*«sl * íák hulló lomhjai. Kína állami tisztviselőit nem nyugdíjazzák. Ebből következik, hogy azok, akik hivatalba jutnak, működésük ideje alatt megengedett vagy tiltott módon igyekeznek annyi pánit harácsolni, hogy jövőjüket, sőt gyermeküknek jövőjét is anyagilag biztosítsák, így tehát a minisztériumok gyors változása egyúttal a miniszterek és hivatalnokainak harácsolási tempóis szabályozza. Ily körülmények között természetesen egy nagyobbvonalu és hosszabb időt igénylő politika megvalósítására még csak gondolni sem lehet. A kinai politikának egyetlen fix alapvonása, amelyet hiven és sértetlenül ad át egyik minisztérium u másiknak, az idegenekkel íremben tanúsított elutasító és zárkózott magalarlós. Az a gondolat, hogy Németországban és Oroszországban Kína hatalmas segítőtársat nyerhetne, még egyetlen egy kormánynak sem jutott eszébe. Ök csak akkor engednek valamely kérdésben az idegeneknek, ha a kérdés vagy követelés mögött érzik a .. páncélos öklöt". Ha ezt a., páncélos öklöt"' nem érzik, semmiféle más körulményre nincsenek tekintettel. Ezek után az előzmények után joggal gondolhatná az olvasó, hogy Kínában minden bomlófélben van. Ez mégsem áll. Az élet más irányban keveri a fejlődés lehetőségeit. Az állam gépezetét magára hagyják, működjék tetszése szerint. Az életfeltételek megjavítását társadalmi szervezetek keretében igyekeznek megjavítani. A társadalmi szervezkedés A'ír. o népének annyira sajátja és mélyen gyökeredző tulajdonsága, hogy ez most is átsegíti • legrossyabb helvzeten. Ezek a társadalmi szervezetek sok esetben pótolják az állam gépezetének hibái!. Kína ízéUjomlását egyedül a közös kultúra és a rendkívül nagy mértékben kifejlett egyövétartozósHgnak érzése akadályozza meg. Kínának ezt a kettős arculatát két képpel lehet megvilágítani. Az egyik a kővetkező: Hosszú idő után, az év vége felé sikerült egy minisztériumot a parlament jóváhagyásával az ország élére állítani. A kabinet legnagyobb része ellentétben az előző minisztériummal, tisztekből áll. A kabinetnek sikerült 7'saoKun környezetével bizonyos mértékben összeköttetést létesíteni s igy, noha egyes kérdésekben különböző véleményen vannak, elkerülhetik az eddigi kormányok sorsát, amelyet Tsaa-Kun, hivei által kénye-kedve szerint intézett. Természetesen rz a miiiisztcriunj sem bírja az egész birodalom bizalmát, de ha netalántán egy évig nyugodtan kormányozhatna, luésts megvalósíthatna egyet-mást a szükséges reformokból. (Természetesen Időközben, cz a kormány is megbukott. A szerk. ) Hogv a miniszterelnök miképpen vélekedik a helyzetről, mutatja a következő kis költemény, ame'yet hivatalba lépésekor irt: tg veled, Isten áldjon szabadság, kis madarak, s ti felhők. Visszavezet utam nmberek harca közé. íláború íáklvá iától piroslik siváran az égbolt S jaiaat, reszket a föld nyomorunk »úlva alatt Megváltást az hozhat csupán, ki feledve önérdeke súlyfi t Tart. ia a szent loboRút tevedok lelke elé. Tengerárja a bűnnek nem volt sose' ennvirc zailó: Lfnnék vmlr lélek csupán, eltiiífwn porhiivdvem. A másik kép: Az ujér alkalmával a külföldi követek meglátogatták aj einőköt. Felolvasták a különböző üdvözléseket A kő-retek államuk tekintélye szerint állottak sorba a nagyteremben, amelyet mint mondják, az özvegy királyné ivem minden irónia nélkül — mert a terem felette ízléstelen, —i azért építtetett európaiasan, hegy a* idegeneket saokott környezetében fogadhassa. flarátságos kézfogások, mosolyok.., pezsgő..., mintha mindenki a legjobb barátságban élne egymással. Fegyverszünet van. Az újévi üdvözlést az elnök február végén nagyszabású fogadóesfével viszonozta. Mintegy ezer vendéget hivott 'meg ez alkalomra ugyancsak a nagyteremben, amelyben ez alkalommal székeket állítottak' sorba egy rögtönzött színpad előtt A színpadon a főváros legkitűnőbb társulatai szórakoztattak a vendégeket akik, minthogy az estén a nemzetközi divat legújabb alkotásai az érdeklődést jórészben magukra irányitorták, amugysem uuatkoztak túlságosan. & színészek pompázó ősi öltönyöket v*. seltek. Ezek a ruhák még a császárság idejéből valók voltak. A mellékszobákban pazar büffé állt a vendégek ren, dclkezésére. Elénk, barátságos tere-! fere, szíves kézsioritésok és nevetgélések között múlt az idő. II Jnanhtwy elnök, a kinai szinházak nagy barátja családjával együtt jelent meg az estéit. Pau Pau-dsla, az előkelő udvari dáma párisi szabású kinai kosztümben fogadta az udvarlók bókjait. Jelen voltak az összes miniszterek 6* nagyrangu hivatalnokok s az est zene és tánc, színielőadás, szellemes és kőnnyad beszélgetés közben fejerfldöTl be, mintha Kínában minden a legnaRynhli rendben és békében lenne.