Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - Spanyolország meg akarja változtatni alkotmányát

Vasárnap, 1923 április 29. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 nagy csoportra. Az igazság, hocrr a liberális pártnak csak ef>y Irancia és egv oláh lapja van, a konzervatívok pcdlu mindig csak egv lappal rendelkeztek (Steaqul, megszűnése óta ujabban a Timput). a lapok pedig gazdasági érdekeltségek szolgálatában állanak. Az Aurora. Bukarest egvik legliberálisabb szellemű lapja, szerzőnknél kimondottan antiszemita lapként szerepel. Évek óta megszűnt lapok szerepeinek a bukaresti napilapok között (Isbanda. Mnntuircn, La Roumanle). a pártok megjelölése felületes. Semmit sem tmjrvaráz meg a brassói Gazéra TratHÜtMtritéi.. magyarellenes" jelzője, sokkal fontosabb volna tudni, hogy ez a lap az oláh nemzeti párt szélső kormányellenes csoportjának lapja, egyébként a világ legrégibb oláh nvcKü lapja. Kolozsvárott _ kihagyja az Ellenzék reggeli társlapiát. Az llisúq eimü napilapot, létezőnek ielzi a megszűnt ő órai Vfsánot. a Pásztortüznél nem euiliti meg, hogv irodalmi folyóirat, a lugosi Mao; ar Kisebbséq. Jakabffv Elemér kitűnő szemléje szerinte Kolozsvárolt jefenik meg. a kolozsvári nemrég megszűnt Napkelet cimü irodalmi folyóirat a besztercei lapok közé van feli réve. A. balázsfalvi érsek hivatalos lapja az L'nirca. ami Balázsl'ahún jeleni, mec. a miiben Temesváron szerepel, nem tudja a szerző, hogv a Telcoraful Romon a nagyszebeni görögkeleti érsek hivatalos lapja. Kolozsvár 4. 7 lapja kö, zül csak tizet cmlit fel íebböl egv nem kolozsvári) megemlítésre sem érdemesíti Braila magas nivóju görög sajtóiát. vagv Czernovitz legkitűnőbb német lapjai, a Deutsche* Tanblattot. Réci irattárak szorgalmas tanulmányozására mutat azonban, hogv megment az enyészettől és létezőként szerepeltet -ét régen kimúlt erdélyi laoot a Hamantt$iiét Zcitunaot és az 1903-ban megszűnt nagvenvedi Közeidet. A délszláv* és cseh sajtóval nem kívánunk 'lövebben foglalkozni. Persze itt i« hl'myzik Belgrád egvik legfontosabb r ipüapja a Trnovinski Glasnik. - • ncn most sürgeti Magvarorvaló gazdasági kapcsolatok í eleiét. Hiányzik Uadies fő lapja, a 'Mf»~: Slobodni Dow. a belgrádi pedig nem radikális <Pm esi párti, hanem demokrata ítebái l>avi ÉÉMfcl latija). — A Práani Mnqqar Ilirlap a szövetkezett magvar pártok oráanuma s teljeserí elegendő letl volna, ha ezt irja a szerző, a.. konzerxativ lib. magyarbarát - értelmetlen megjelölés helyett. A nagvszomhati Xlovcnsko nem agrár ÍSrobar) párN. hanem tótnemzeti fDul. i) párti. A cseh és szerb megszállott területek sajtóin rropant hiányos. A nvuMti sajtó ismertetése épp ily fogyatékos. A Dailu News nem liberális-radikális, ilven pártot Anglia nem ismer, hanem Asquith Inon. t. 'hát független liberális, Ivrdemes lelt volna megemlíteni, hogv a régi Nortb. elilTe *:; jfó egyrészo fDailq Mail. Evenlnq News stb. ) ma lord Northclilfe fivére k>rd Rofhermere kezében van. Hiányzanak a vasárnapi lapok, igv a fontos Obseraer is. A francia saitó ismertetése szintén 'triásrros. A L'Action Fravcaise nem «s*k nacionalista, hanem royalista is. a L'trttransigeant sohasem s'olt Vommu; nisía, hanem egyszerűen radikális iráI nyu lap. Ar olasz sajtóban a fasclslák t kormányra jutásával bekövetkezett válfiozások folytán túlhaladott olasz adaltokkal nem foglalkozunk, de itt i» mi•kén* az angol és francia sajtónál a ileaaatnákttosabban nélkülözzük annak ' jnaaklőlését. hoav a lapok a mawnr éaavd izemben aiiloen álláspontot fon[latnai el. Annál sajnálatosabb ez. ; mert a munka pontosan számontart la !az egyes lapoknak a németek iránt ívató érzületét, oedia mégis csak fonLtosabb volna, ha ahelvcH. hogr a 'Secolo németavulölrtét emelné ki. ií mertetné a francia, angol és olasz- snitónak a magyar kérdésben elfoglalt álláspontját Nem került volna túlságos • A délszláv saitó mintaszerű ismertetését adU éppen nemrég a Manuar Külpolitika kiliinö murilMársiinkn. rk, Baj: <i LjtjfriAfiMtk • tallélxll. \ szeri. fáradtságba megjelölni, hogy a 77/buna többször hoz magvarbarát cikkeket, hoyy a Morning fost barátság"* basánk iránt, hogy a trieszti Popolo (i'ltalia. vagv a fiumei Valetta a"Itatta majdnem minden számukban felhívják a figyelmet a Magyarországgal történt igazságtalanságra stb. Sajnálatosnak tartjuk az olyan kitételeket js. „a német magvar gyűlöletben utolérhetetlen Journal de Üébats. vagv a lengve) saitó egvelörc sem Német-, sem Magvarországon nem részesülhet kedvező és főleg őszinte baráti fogadtatásban. " Barmennvire ü»iteljük és szeressük is volt szövetjeRésünket, elöltünk mécis csak a magvar problénva a legfontosabb, felesleges ezt uaég. kcmpKkálnii aszal, hog*' mi magunk kiabáljuk ki. hogv a német és a magvar kérdés szorosai) összetartozik. Az ilqcn meaáltapitásokkal csaj; cíicnséoeinJene/; használunk. Még csak azt említem meg. hogv szerzünk az osztrák sajtóval sincs teljesen tisztában, a. V. W. Tanblatt testvérlania az S Vhr Blatt szerinte az Elbemühl vállalaté, bizonyára a Wiener Alloemeine Zeilunnaal 16 Uhr Blatt I téveszti össze. A bécsi emigráns sajtót meg sem említi. Hiányzik a teseheni lengyel saitó is. Ha a török sajtóra vonalkozó részt mog akarjuk érteni, fel kell ütnünk a-z. Annunire de Presse 1922. évi kötetét, amely sorban egymásután közli a török lapokat. A tnagvar *aitókrónikás ezt a részt szóról-szóia átvette, ragasz kodva nemcsak a sorrendhez de i francia írásmódhoz, sőt a snjtóhibák hoz is (így lese Aksam = Ifc'sll b«!volt Akcham, ferdzsüman l Hakkikat — I Igazság tolmácsa) helvett Yerdjumaii i Kakkikat stb. ). Mivel a francia könyv ben az Ikdám. a törököknek rz a har minc év óta fennálló legnagyobb Úrija véletlenül nem külön bekezdéssel ízért pel, hanem egy más lappal kerül tfpi sorba, szerzőnk ezt a lapot egyáltalában nem szerepelteti. Valóban wren ese, hogv áz Annuaire líaa-ik^éví kötete került a szerző kezébe és nem az lí>21. évi, anielv mindössze hat buda ptsti lapot ismer. Hőnyik a török lapok közül a Kqqséa és Haladás párt hires lapja,, Tanin. mely 15 éve áll fenn s a francia évkönyvben csak azért nem szerepel, mert a Konstantinápolyt megszálló csapatok parancsnoksága betiltotta Hiányzanak Awrora napilapjai (Jen Hőn, Hakkimiiet i Mi[ije). ellenben szerepel néhány régen megszűnt, vas sohasem létezett Inn (Mienk. El Adil. Chark stb. ). Az amerikai magyal sajtót a könv három sorral intézi cl a kővetkezőké pen: „A kivándorolt magvarság ént keit különösen három lap képviseli, az Amerikai Mayaor Népszana. a ele velandi Szabadsnn és a pennsylvaniai Mafiffar Bánr/ászlap. " Mindenekelőtt ' Bénvászlap nem Pennsylvaniában. na nem Kentuekv-ban Himtcrmitle városban jelenik meg, de különben is. szé gven, hogv egy magyar saitókróníkás a hatalmas amerikai magyar sajtóról csak ennyit tud mondani. 85 Inprt tudnánk felsorolni, de minthogy erri itt nine*en terünk, rsark annvit emli tünk meg. hogv a keresztény. imerikni Maqtiarsáftlói a kommunista l'i Elfireifi egész csomó |np vsn (például íiridoe port. Detroiti Maaiinr Ljsáu. a pilis burgi Man»ar Híradó, a vouncstosvni Amerikai Manuar Hírlap. »x indiapai Scuth Renrf-bcn meg, ielenö l áros; fttil stb., slb. i, amelyeket meR lehetett volna említeni. Mindenesetre fontosabb lett volna, mint felsorolni a dél- es kőzépamerikai jelentéktelen városok összes lapjait, mert nem hisszük, hogv a magyar embert Medellin. Pofsi. Huehuetcnango, vagy Totonicapan >ajtója különösebben érdekelné. A könyv természetesen Kanada magyar lapjairól (Ólthon, Kanadai Maquar Farmer) sem tud A munka legsikerültebb része azonban kétségtelenül az afrikai sajtó ismertetése, melvet a szerző négy részre ősit, a franclfl. angol, portugál és az Mitölagoi afrikai holland gyarmat"!, szerint Mint jóakaratú brrdlók term. ' zetesen először tördelési hibára gondoltunk, olvasva, hogy Batávia Jáva! fővárossal afrikai holland gyarmatként szerepel. Minthogy azonban a szerző bevezetésben kétszer is hangoztatja, kell hinnünk, hogy abban a tévhitben van. hogy Afrikában ténvleg léteznek holland gyarmotok. Hasonlóképen jár az amúgy is elég nagv afrikai anfjol gyarmatbirodalom. Idekerül a löbhi közölt Ceylon. Gibraltár, Guauana, Málta és Szinqapore. (t) <; sak ezt a hihetetlenül hiányos tájékozottságot látva, tudjuk kellőképpen értékelni, milyen óriási ku!tttrmi$sziót •égzett a Mqftyttr Kúlüqvi T&rsasaq. midőn kiadta Horváth Jenőnek Modem Afrika cimü müvét. Sajnálattal nélkülözzük, hogy a könyvben (eltérőleg a külügyi könyvtár többi köteténél jól bevált rendszertol), a forrásmunkák nincsenek felsorolva. Ezzel befejeztük megjegyzéseinket. Szerény vélcménvünk szerint a Manqar Külüqqi Társasán tekintélve feltétlenül megkívánná, hogv ennek * könvvnek valamennyi peldánva azonnal eltűnjék a könyvpiacról és mielőbb ujabb. kiadás bocsáttassék ki. <Js emnal már hozzáérte szakértők bevonásával. (D. ft. M ) Spanyolország meg akarja változtatni alkotmányát A marokkói háboru - Az agrárreform — A szeparációs mozgalom Ugy látszik. Európa minden állama rájött arra. hogy alkotmányát reformálni kell. Mé« a semlegesek, melyeknek közvetlenül semmi közük sem v. dt sem a vilűstháboruho^. M: m az u{Tynewzett békéhez- H is világos jel* rmnak. mennyire megrázkódtatta az eftésa fö'dikereikaéget ez a rettenetes nőisek-harca. mel>- a s«mleges«; ket sem Mméltc. Spanyoloiszái' területbcj semmit sem váUozolt és ha alkotmányát mégis meg akarja változtatni, kénytelen ez( megtenni, hogy a háború nyomán fellépő belső elégedetlenségeknek valamennyire útját vágja. Az alkotmánvreform azon! i béke helyett még naíryobb za\art hívott az orfzignak. A kormányon levő reformpárt nem vette fel a rég, alkotmánynak, melv 1876-ban lepett életbe, azt a szakaszát, mely x katolikus s állást államvallásnak minösitl. Ezért a klerikál'sok és a s-elük szös-etséss katonsi p»rt heves tfmadásokat kezdtek a re; íormpárt ellen. A viharos parlamenti üjések arra késztették a kormány*hoyy Pedregal pinzügyminisitert. a legszélsőbb refornshtát elejtse. A kulttiiharc kitörését azonban ez már nem akasztotta meg. A Szentszák nem akarja . a lepkatolikusal* király" országának ilyen balfclé fordulását eltűrni s a spanyol papokat az-á'lam elleni harcra uinsitotla. A kormány kényte'en volt a Cortezt (nemaetgvülést'l feloszrafn. ' és április 19-éTf> uj választásokat kíimT. A nwlainent még 1920 ban ült Ö-ÍSZC a később merényletnek áldozatul esett IJato kormánva alatt. A \álo>ztásokon a Jíót verető párt: a refo-mpárl és klcrikálispárt méri* össze erejét, de nagyin szervezkednek a kommunislák is. akik itt szind'kah'sfáknak nexezil. inasukat. Ezeknek minden téríoglalásuk a koraaán^árt rovására me&v \iszont a kitollkus pártot a/, agrárkérdés osztja meg. S korm: iu>- prítgraminfálan az alkotmány r. -form keresztülvitelét, kiterje^ztétt váŰártőJoR beliozalalát. tt adórendszer rcformáfósít és a háborús köHsét-ek c'ökkentéscl hirdeti. Véres összeütközések a külfinliörö pártok kö'. t hapírejiden \annak. ami a heves d. -li \cr mellett nem Is csodálható. A klerikálisok egyik szárnya, a nemzeti katonai párt a hábora folytatását követeli. Mert Spanyolországnak hábo. rnfa folyik ínír 1921 óla Marokkóban. \ bennszültek ellen akkor espedició> liadserogct küldött, de tizezcrncl több spanyol kotona halálával végződött ez a kaland. A nemzet közvéleménye ugy felzúdult, hogv- Picasso tábornokot éá NWiTkarát vád aiá helyezték, valamint tóbb nagvállásu polcári egyént -, s. kiknek szerepe volt a háború felidézésébon. A bivnpör lefoVrt. t vádloHakat elitéltek, de ezzel még nem lehetett rendet teremteni Marokkóban. A spanyol harTsereg fegvelme nagyon gyenge tíbrrn áll. a tisztek politizálnak és nemzeti Un>'tesot alakítottak, a legénységet a szocialista tanok kezdték ki, Ugy hozv az állam kénytelen volt froncin mintára idegen lésiót azerverni minden!'é!e ország kalandoraiból a há; >oru l'olvtatM-.: ra. Marokkó pacJlkálás-ában azonban egy lépéssel sem hala* ekííre ér <em ús folvlono* harcok közt csak egv keskenv partsávon tudja tartani magát a hajóágyúk védelme alatt. A napokban Wrangel ajánlotta fel. hogy menekült hadseregével spanvol zsoldba áll és hajlandó az afrikai fcyarmaton elhelyezkedni de a kormány az uj felszerelés költségeire való tekintettel nem fogadta el az ajánlatot. Másik veszedelmes kórdése a P°i'tikai életnek az agrárkérdés. Spanvol. orsaáfiban a földbirtok háromnegyed része a főnemesek, a crand-ok kezében van. Ezeknek megmaradt az az Európában már alic elképzelhető középkori kiváltsása. hogv máig sem fizetnek adót. Az ui adójavaslat->k azonban, melyeket a kormány a választások kiírásakor a programjává tett. ezt a kir váltságot j« meg akarják sziintetnKépzelhető az a heves küzdelem, mely a reformista polgári kornwv é» a konzervatirv főnemesek között ebben a kérdésben kitört. Pedig hátra ^an az agrárreform is. mert a földmivesr proletárokat földhöz kell juttatni. M^l már hetvenként fegyveres bandákba szervezkedve, forradalmi jellegű zavargásokat okoznak. Valószínűleg a kormány bizonyos mértékig chüri. sőt talán maga idézi elő a villongásokat. E' középkori feudális állam az u jabb Jdőben nagy lépéseket lett gyáripari téren is * ennek alapján jelentékeny számú ipari proletárinlus keletkezett, melynek eg. vrésze egyesült szindika-. lista, másik része vörös szmdikalista néven mé«r egymással áll harcban. Harmadik n'Rv problémája Spans>ofországnak a szeparációs mozgalom. Spanyolországot az átlagos külföldi teljesen egvnvelvü nemzeti államnak tarfjn. A valóságban azonban egészed máskép van. A spanvol elnevezés csak svüitöttév. melv alá több külön történeti muhu. külön fejlődési és külön nvelvii nép tartozik. A spanyol irodalmi nyelv Caattlia tartomány nyelve lett. csuk a legnagyobb iparüzö tartomány. Cábttonltl lakossága teljesen külön irodalmi nyelvvé fejlesztene ^aját nyelvjárását, mely különben eredetileg is több volt tájszólásnál. Már a köz-épkorban külön nvelvntk tették. A többi tartomány kórt is sok mindenfele helyi különbség van. de egvelöre csak a eatalonok szeparatisztikus mozcsalma vesziélyes. A eatalonok, min' külön nfmzetivség. véres harcokat folytatnak különválásukért, vagy legalább is széleskörű autonómiájukért. Föválosuk. Barcelona a gyáripar központja es nemcsak gazdasági, hanem kulturális tekintetben is felette áll az orszago* lóvirosnak. Madridnak. A catíl^no. k arra hivatkoznak, hogv Spanyolország adójának háromnegyed részét az ö tartományok fizeti, tehát az ő munkájuk tartia el a körpontj kormánygépezetet és ez elmaradt agrárvidékek henye. loldesurait. Vezéiüket. Macá ezredest CaUlonia De Valeráiának hjvják ós mint a Matin barcelonai tudósriója jelenti, a eatalonok állandó érintkezést tartanak fenn az ir forTOdalrnárokkaiHa a többi tartomány megoszlott pártjaival szemben a eatalonok sátí autonómistu tömegben vonuinak be a parlamentbe. Európa nyugatim eid*-tu nwrUoeteBek következhetn«k ue