Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 16. szám - Semmisségi panasz uzsorabírósági eljárásban

480 kutatásról sem, amely kiállná a kritikát. Pedig érdemes volna ezzel is foglalkozni, hisz Erdélynek évszázadok óta lakói a románok is, és nyilvánvalóan voltak kölcsönhatások a jogban. Egy ilyenre futólag rámutat Tárkány Szűts is, az úgynevezett fiúlánysággal kapcsolatban (fiúk hiányában a leányok öröklése minden vagyonban), amely a székely jognak egyik legérdekesebb intézménye, és a románok között is előfordul. A szerző azt a gondolatot veti fel, hogy ez valami keleti jog lehet, amely a románokhoz kún vagy besenyő hatás alatt került. Valószínű azonban, hogy a fiúlányok öröklési joga a XV. században alakult ki, és hogy efféle öröklési rend a frank birodalomban is létezett (Századok 1943. 111—113 1.). A felvetett ötlet tehát alighi lesz bizonyítható. Ismerteti a cikk a XX. század elején az igazságügyminisztérium és az O. M. G. E. által öröklési jogszokásaink tárgyában végzett adatgyűjtésnek Mattyasovszky Miklós és Baross József által feldolgozott eredményeit, illetve azok erdélyi vonatkozásait. Baross munkáját erős, de helyes kritikával kíséri, mert ennek adatai erősen eltérnek Mattyasovszkyétól. Felveti a gondolatot, hogy Baross adatgyűjtői — a körjegyzők — nem mindig szolgáltathattak megbízhaló adrtokat, és hogy Baross előre is abból indult ki, és azt kívánta bizon- ilani, hogy a törzsöröklési rend bevezetése helyes eredményekre vezetne. Helyénvaló lett volna azonban a kritika Mattyasovszky adataival szemben is, mert az ő adatszolgáltatói — a körjegyzők és járásbíróságok — nem közvetlenül tapasztalhatták a szokást, és annak jelentékeny része (pl. halál előtt élők közti szétosztása a vagyonnak) észleletük köréből jórészt kiesett. Ha tehát a mai rendszeres jogszokásgyüjtő a falukban, helyszíni adatszerzéskor a Mattyasovszky által közöltektől eltérő szokást tapasztal, ez nem jelenti biztosan azt, hogy a szokás 40 év óta megváltozott. Természetesen ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor — mint azt a szerző leírása szerint a kalotaszegi gyűjtés során tették — részletesen kikérdezték a falusiakat a régi szokások felől is, és a régi szokások megfeleltek a Mattyasovszky által közölt megállapításoknak. A cikk legérdekesebb része a kolozsvári egyetem Jogtörténeti Szemináriuma által végzett új kutatásokról szól. Adatait a szerző is csak a kalotaszegi vidékre vonatkozólag — ahol rendszeres kutatást folytattak — tartja teljesen helytállóknak, a többi — általános közkérdésre kapott — választ még ellenőrizni kellé. A jelenlegi állapot szerint általában a törvényes szabályozás (pl. fiúk és leányok közti egyenlő osztály) uralkodik, de a fiúk sok helyen ma is nagyobb részt kapnak az örökségből, sok helyen az atyai házat a legkisebb fiú kapja (Werbőczy szabálya) stb. Sok megfigyelt érdekességet is közölt, ami a jogszokásgyüjtők buzdítására szolgálhat. Kár, hogy nem ír részletesebben az adatgyűjtés módszeréről, mert a több évi rendszeres munka során legjobban bevált módszert közkinccsé kellene tenni, hogy a rendszeres országos adatgyűjtés megindultával laikus kísérletezés és kárbaveszett munka ne terhelje azt. DEGBÉ ALAJOS. A Városi Szemle 1944. (XXX.) évf. 1. és 2. számában dr. Prámer József ad közre igen terjedelmes összefoglalást „A család védelme a közigazgatási jogban" címmel. Munkája valójában a teljességre törekvés jegyében való felsorolása mindazoknak a jogszabályhelyeknek, amelyek a család és családvédelem gondolatával kapcsolatban állanak, vagy a szerző szerint kapcsolatba hozhatók. Ezeknek a körét a szerző meglehetősen tágan határozza meg, amire pl. az jellemző, hogy az anyagi büntetőjog családvédelmi vonatkozású rendelkezései között említi meg a rehabilitációs törvény rendelkezéseit is. Ennek tudható be, hogy értekezése nagyobb kört fog át annál, mint amire a munka címe utal, az összegyűjtött anyag azonban nem mindig jellegzetes, bár kétségtelenül érdekes és sokszínű. (29—125, 175—210.) Felelős szerkesztő: dr. Angyal Pál egyetemi tanár. Felelős kiadó: Baranyay Lajos vezérigazgató. 14.133 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest II. kerület, Szász Károly-ntca 3—5. — Telefon: *150—080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.