Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 16. szám - Semmisségi panasz uzsorabírósági eljárásban

MAGYAR FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 479 bér szabályainak az utazókra kiterjesztésével azok létfenntartási minimumát biztosítja. Az 1910—1920. M. E. sz. rendelet a felmondást a svájci törvénynél az utszóra előnyösebben rendezi. — A Gazdasági Jog 1944. évi 4. számában Bolyka János a kereskedelmi társaságok iparűzésére vonatkozó tételes jogszabályokat s ezek kapcsán az idevágó közigazgatási és cégbírósági gyakorlatot ismerteti. így foglalkozik azzal, hogy a kereskedelmi társaságok iparűzésének mi a megengedett formája, melyek a gyámszerűség feltételei, mi a szerepe a felelős üzletvezetőnek, a jogi személyiségben előforduló változásoknak milyen iparjogi kihatásai vannak s melyek az iparjogosítvány kiváltságának és a cégbejegyzésnek idevágó szabályai. A tanulmány i bírálat mellőzésével azonban gondosan és rendszeresen foglalja össze a kereskedelmi társaságok iparűzésére vonatkozó joganyagot. — Ugyané szám Zseniben Istvánnak „A vevő kártérítési igénye a mulasztó előadóval szemben a háborús jogban" című cikkét is közli. A szerző a jogszolgáltatásnak azokkal a nehézségeivel foglalkozik, amelyeket a háborúval együttjáró kötöttségek, az árszínvonal emelkedése s a pénz vásárlóerejének csökkenése okoznak. így ismerteti a kárigény megítélésének lehetőségeit, ha az áru maximális árát határozott összegben és akkor, amikor haszonkulccsal állapították meg. Figyelemmel a perelhúzással járható előnyökre, de lege fercnda annak biztosítását javasolja, hogy a vevő vétkes késedelem esetén a maximális vételár és az eladási ár közti különbözetet, illetve a megengedett haszonkulcsnak megfelelő összeget követelhesse, akár kötött v. köthetett fedezeti vételt, akár nem. K. E. A Pannónia 1943. évi 3. és 4. száma dr. Bozóky Géza „Gazdasági jogunk fejlődésének újabb irányai" című tanulmányát közli. A tanulmány szerint a gazdasági jog célja a termelt javak belföldi és nemzetközi cseréjénél uraikodó anarchia megszüntetése, a termelés elősegítése, a gazdasági okokból eredő háborúk kirobbanásának megelőzése. A gazdasági jog a keresztény világszemlélet talajából fakad, attól elválaszthatatlan, szabályainak megalkotásánál az elvont jogi szempbntokon felül figyelemmel van a föld geopolitikai adottságaira, a világpiac árukínálatára, keresletére, az uralkodó gazdasági rendszereknek a bel- és külföldi árucserére gyakorolt kedvező vagy korlátozó hatásaira. A tisztán gazdasági célzatú újabb törvények és jogintézmények száma napjainkban világszerte növekszik; szinte észrevétlenül egy új irányú és természetű jogalkotói tevékenység indult meg, s ennek következtében a polgári, büntető és közigazgatási bíráskodáson felül ma már szükség van különleges gazdasági bíráskodásra, sajátos gazdasági büntetőjogra, az általános jellegűtől eltérő gazdasági közigazgatásra, kifejezetten gazdasági célú jogelvek kodifikációjára is. A rendes bíróságnál a polgári, kereskedelmi és büntető tagozatokon felül fel kell állítani a külön rendellelésa gazdasági tagozatot is. A gazdasági büntetőjogban meg kell állapítani a termelési és forgalmi szempontból büntetendő cselekményeknek tényáüadéki elemeit, valamint az ezeknek természete szerint kiszabható büntetések nemeit és mértékét. Meg kell szervezni a külön gazdasági rendőrséget. Végül süigősen szabályozni kell a közigazgatási önkormányzati testületek mintájára szervezendő gazdasági autonómiák jogviszonyait. Ezután a szerző az utolsó évek új magyar jogszabályainak elemzésével a magyar gazdasági jog fejlődésének irányvonalait rajzolja meg, végül a világgazdaság, a világforgalom szabályozására vonatkozó terveket vizsgálja meg. Fejtegetéseinek eredménye az, hogy a jövő nemzetközi fizetési eszköze előreláthatólag az arany lesz, de az arany ezt a szerepét megfelelően csak akkor töltheti be, ha általánossá válik annak felismerése, hogy az emberiség egy óriási család, olyan közösség, amelynek minden tagja rászorul a másik támogatására, de főkép a szeretetére. M. J. A Hitel 1944. júliusi számában Tárkány Szüts Ernő írt érdekes cikket hrdély öröklési jogszokásai-ról. Vázolja a régi szokásjog szabályait, közben figyelemreméltó kísérletet tesz a történelmi „három nemzet" joga mellett az erdélyi románok magánjogi szokásjogának bemutatására is. Sajnos adata igen kevés van erről, és nem számol be olyan román jogtörténeti