Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

528 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE lyozása, mert azok nem általánosítható (atypisch) jelenségek és ezért egységesen nem szabályozhatók (60—85.). A számban egyébként még Koelreutter Ottó a japán államrendszerről (Tennoismus und politische Führung in Japán) (114—151), a magyar Vecseklőy József pedig a kínai ,,mandarin-vizsgá"-ról (Das Prüfungssyslem in der chinesischen Verwaltung) írt igen érdekes tanulmányt (151—167.). Zeitschrift der Akademie für Deutsches Recht, 1944/8, 136—140. _ Prof. Dr. Volkmar, Abschied von der Verhandlungsmaxime? — A háborús viszonyok kényszere folytán a peres eljárás egyszerűsítése is elkerülhetetlenné vált. Fel kellett adni számos olyan alapelvet, amelyről eddig az volt az általános nézet, hogy biztosítékai egyenesen a jó igazságszolgáltatásnak. Ezzel kapcsolatban sok szó esett a tárgyalási elvről, amelynek értelmébe* polgári perben általában a bíró csak azoknak a tényeknek és bizonyítékoknak alapján ítélt, amelyekre a felek a per folyamán hivatkoztak. A kérdés tehát az, hogy a tárgyalási elvet fel lehet-e adni és alkalmas-e a hivatalbóliság elve arra, hogy azt helyettesítse. Lent, az Akademie für Deutsches Recht perjogi bizottságának ta^ja. a Zeitschrift d. Akad. f. Dt. R. 1936. évfolyamában értekezett erről, sőt a német Pp. 138—139. §-ainak részkommentárjában („Wahrheits- u. Aufklirungspflicht im Z. P.," megjelent A. Lutzmayer kiadó Jurjstische Praktiker Bibliothek-jének 6. száma gyanánt) a kérdés történelmi és jogpolitikai hátterét is felvázolja. Volkmar bár nagyjából csatlakozik Lent felfogásához, más gondolatmenettel dolgozik. Szerinte a végeredményben germán eredetű, a középkori olasz perjogokban is szereplő és az új olasz perrend által is megtartott tárgyalási elv főleg szabadelvű kiélezettsége folytán vált népszerűtlenné. Az 1933. évi okt. 27-iki német perrendi Novella a polgári perből az összes szabadelvű sajátosságok kiirtására törekszik azzal a meggondolással, hogy a per nem is annyira a felek érdekét van hivatva szolgálni, mint a népközösség jogbiztonságát. Ennek módja gyanánt a bírói hatalom erősítése kínálkozik a tárgyalási elv mellőzése és a korlátlan hivatalbóli nyomozás. Szerz» azt igyekszik bizonyítani, hogy a polgári peres eljárás a tárgyalási elv megszüntetésével és a nyomozati elv bevezetésével egyáltalában nem lesz egyszerűbb vagy gyorsabb és nem fogja a népi közösség jogérzetét és igazságszükségletét tökéletesebben szolgálni, mert sok felesleges munkát hárít a bíróságra és nagyobb felelősséggel terheli meg. Az igazságot is aligha derítené ki jobban. így tehát népszerűvé sem válhatik. Szerző nézete szerint helytelen álláspont a polgári pert a tárgyalási elv kizárásával mintegy államosítani. A peranyagot igenis ezentúl is szolgáltassák a felek, a feleket ellenben szorítsa a bíróság arra, hogy kimerítően és gyorsan szolgáltassák ezt a peranyagot és tartózkodjanak minden tisztességtelen magatartástól. Ha valahol a nyomozati elvet kell érvényesíteni, ott inkább a perenkívüli eljár ist terjesszük ki, a világért sem a tárgyalási elvet dobjuk ki a polgári perből. Viszont ne csináljunk elkülönített kivételeket, hanem alkossunk inkább egy generális klauzulát, körülbelül emígy: „A bíróság a felek indítványától függetlenül olyan körülményeket, amelyek a meghozandó határozat szempontjából lényegesek, hivatalból is kideríthet és figyelembe vehet, ha ezt fontos népközösségi érdekek kívánják vagy oly szempontokat kell érvényre juttatni, amelyek tekintetében a perjogi szabályok szerint is hivatalbóli figyelembevételnek van helye." A szakértők szóbeli meghallgatása például sokkal életrevalóbb perjogi reformot jelentene, mint a tárgyalási elv mellőzése, de figyelembe kell venni végül azt is, hogy porosz jogterületen a nyomozati elv már szerepelt, és alkalmatlanságáról tett tanúságot. Ezt a körülményt a perrendi reformterveknél nem szokták kellően figyelembe venni. H. J. Felelős szerkesztő: dr Angyal Pál egyetemi tanár. Felelős kiadó: Baranyay Lajos vezérigazgató. 14 238 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest II. kerúlef, Szász Karoly-utca 3—5. — Telefon- •150—080 laazsató: KULCSÁR ANDOR