Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

KÖNYVISMERTETÉSEK 525 nálható. Csánk Béla 1943. február 3-án az Országos Nemzeti Klubban „A jog tükröződése a köznyelvben" című előadásában kimutatta, hogy a mindennapi beszédünk milyen sok kifejezése őrzi régi bírósági eljárások emlékét. A jogi néphagyományok tanulmányozásával ezidőszerint már nemcsak jogászok foglalkoznak, hanem az ethnográfusok is. Fél Edit a „Társadalomtudomány 1943. és 1944. évfolyamában „A nagycsalád és jogszokásai Mártó son," illetve ,,A vagyon és tulajdon Martoson" címen figyelemreméltó tanulmányt tett közzé. A gyűjtők a Néprajzi Intézetnek a Győrffy idejében szerkesztett kérdő íve segítségével, de egyébként meglehetősen magukrahagyatva minden részletes irányítás nélkül dolgoztak. A minisztérium a jelentések felszaporodására tekintettel ezek egységes földolgozását és az addigi próbálkozások tapasztalatainak fölhasználásával a gyűjtés módszerének kidolgozását, valamint a kérdőív megfelelő átszerkesztését kívánta biztosítani. Evégből a beérkezett 113 jelentés egységes feldolgozásával és a módszeres alapelvek kidolgozásával Papp Lászlót bízta meg, aki ennek a megbízatásnak eleget tett, a gyűjtés eredményéről bszámolt s a további gyűjtés egységes módszerét részletesen megállapította, a kérdőívet megfelelően átdolgozta. . Ami már most Tárkány Szűcs Ernőnek a címbe tett könyvét iKeti, ez a mű a Hódmezővásárhely közelében levő Mártóly község táj- és helységtörténelmének ismertetése után Mártély népi jogszemléletét, a társadalmi rendről, törvényről, törvénykezésről, szokásról kialakult véleményt tárgyalja. A jogi hagyományokat az emberi élethez fűződő jogszokások és a vagyonnal kapcsolatos jogszokások fejezetében ismerteti, büntetőjogi vonatkozású szokásokkal, hagyományokkal nem foglalkozik. Az emberi élethez fűződő jogszokások c. fejezetében a család, „nagycsalád" párválasztás, eljegyzés, házasság, családi munkarend kérdéseit tárgyalja, míg a jogviszonyok a családon belül c. fejezetben a vadházasság, természetes gyermek, örökbefogadás, eltartás, válás, kitagadás kérdésével foglalkozik. A vagyonnal kapcsolatos 'jogszokások fejezetéből a lakosságnak a dolog- és vagyonszemléletéről, a házról, kertről, jószágokról, a yagyonvédelem formáiról, a tolvaj kiderítéséről szóló részeket említjük. Itt találunk ismertetést a családalapításkor szokásos vagyon-átszállásTÓl, a gazdák és zsellérek öröklési szokásairól, a pásztorok, béresek, napszámosok, részesek, kubikusok stb. jogviszonyairól. A szerző a jogi néphagyományok országos adatgyűjtése és összefoglaló feldolgozása előkészítésének szempontjából tanulmányában a szükségesnél több, kizárólag néprajzi vonatkozású jogi tartalommal nem bíró szokást ismertetelt részleesen. Igaz, hogy a népi jogélet kutatását néprajzi vizsgálódások, megfigyelések nélkül a jogi néphagyományokra vonatkozó adatgyűjtés, néprajzi elemek lejegyzése nélkül elképzelni sem lehet, mert ha a tisztán jogi hagyományokat minden néprajzi környezet-vázlat nélkül adnák elő, az olvasó hamis képet kapna: orvosi bonctani táblát, az eleven élet rajza nélkül. A tudomány itt is az igazságot keresi, a népi jogéletet a maga valóságában akarja megfigyelni, amint az egyes népi jogszabályok a való éleiben érvényesülnek. Ehhez pedig az életnek hű rajza is kell. A büntetőjog már régóta eljutott oda, hogy fiatalkorúak felett a bíró csak akkor ítél, ha pontos környezettanulmány áll rendelkezésére. Polgári vonalon vájjon hány ügyvéd, vagy bíró ismeri a falusi életet, azokat a kö-