Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

KÖNYVISMERTETÉSEK 521 rinte, mint ismeretes, a természeti állapot az örök harc állapota; s ha az emberek nem is, az államok még ma is ebben az állapotban vannak. Ebből egy kiutat lát: a hatalmat, amelyet egyszerűen az oksággal azonosít. Az abszolút szuverénitásról szóló tana elavult, azt az alapgondolatát azonban, no8y j°g nélkül a harc nem küszöbölhető ki, a szerző megdönthetetlennek tartja. Más kérdés, hogy ennek a jognak imperatív természetűnek kell-e lennie. Mivel Hobbes ehhez ragaszkodik, a modern pozitivizmus, az angol analitikus iskola s bizonyos értelemben az ú. n. tiszta jogtan atyjává válik, de egyben alkalmat ad Horváthnak arra, hogy előadja az imperatív jogelméletre vonatkozó s egyéb műveiből is ismeretes szellemes és meggyőző bírálatát, amelynek lényege az, hogy a jogot meztelen kardélre állítani annyi, mini tagadni. * Ez után a kitérés után az angol jogelmélet fősodrába vet bennünket a szerző. Elérkeztünk az utilitarizmus jogelméletéhez. Ennek előfutárait egy Harringtontól Blackstoneig terjedő írói csoportban ismerteti, amelynek főleg az ad jelentőséget, hogy az angol filozófia két büszkesége, Locke és Hunié is belesorozl'at ). Rajtuk kh'ül Milton, Sir Róbert Fiimer, Sidney, Bürke, Priestley és Veim jön még szóha. Magának az utilitarizmus irányzatának a középpontjában három óriás: Bentham, Godwin és Austin áll; rajtuk kívül főleg a két Mill és Spencer Herbert jelentőségére utal a szerző. Az utilitarizmus irányzatának részletes ismertetése és bírálata a munka gerince. Ennek az iskolának a tanításait a szerző három csoportban ismerteti, a szerint, hogy a jog változásával, helyességével vagy fogalmával kapcsolatosak-e. Az első kérdés az utilitarizmus szociológiája. A klasszikus közgazdaságtan (Smith, Malthus, Ricardo) társadalomszemléletétől Spencer organikus fejlődési elméletéig ez igen különböző megvilágítást nyert. A jog változásának okait Bentham az öröm és fájdalom működésének mechanizmusában kereste. Godwin szerint a jog és az emberi gyarlóság egymást tart ják fenn. Végül Austin a hasznosság belátását s az engedelmesség megszokását tartja a jog okának; a szuverént fenntartójának. A második kérdés a helyes jognak, a jog céljának a problémája. Ezt Bentham a legnagyobb boldogságnak keresésében jelölte meg. Godwin a tudatlanság csökkentése ben s a kormányzat nélküli társadalom megvalósításában, amitől Spencer felfogása sem áll távol. Végül Austin a biztonságban. Az így kialakuló jogfogalom Benthamnél a követési elmélet egyik alakja, amely a hatalmi és az intézményi jogelmélet között áll, s így nem mentes némi következetlenségtől. Austin jogfelfogása ezzel szemben tiszta imperatív elmélet, mint ilyet — a hatalom fogalmának bizonytalansága következtében — Horváth megállapítása szerint sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, mivel egyáltalán nem fogható meg. Egy azonban kétségtelen, hogy az utilitarizmus alapfelfogásával éles ellentétben áll, s ma már túlhaladottnak tekinthető. Ismeretes egyébként, hogy Austin tanítása nálunk főleg Somló Bódogra és iskolájára volt hatással. Az újabb irányokkal a szerző sokkal rövidebben végez. Legelőször a történeti és a szociológiai irányokat veszi sorra. A hisztorizmus irányához Maine, Dicey és Bryce jogelméleti jelentőségű tanításain kívül egyes jogtörténészek (VinognidoiT, Mailland^Pollock, Hoidsworth),