Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - A részvénytársasági igazgatók magánjogi felelősségének egyes kérdései

IGAZGATÓK FELELŐSSÉGE 505 mérlegeljük a felelősség szempontjából, de az individuális felelősség rendszerét nem ez a lehetőség jelenti. Az egyéni felelősség helyesen csak azt jelentheti, hogy csupán a vétkes igazgatósági tagokat vonjuk felelősségre, mégpedig tekintet nélkül arra, hogg résztvett-e az ügyvezetésben vagy sem. Az ügyvezetésben való résztnem-vétel és a kártérítési kötelezettség alóli mentesülés — az exculpatio nagyobb lehetősége miatt — sokszor együttjárnak, de a, két körülmény nem fedi egymást. Elképzelhető ugyanis az az eset, hogy az ügyvezetésben részt nem vett igazgatósági tagot kártérítésre kell kötelezni, mert az őt terhelő — s a fent idézett kúriai határozatban részletesen körülírt — csekélyebb intenzitású ellenőrzési kötelezettségnek sem tett eleget, viszont a végrehajtóbizottság tagja mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt vétkesség semmilyen irányban nem terheli. A felelősségre vont igazgatósági tagok közül tehát annak, aki a kártérítési kötelezettség alól mentesülni akar, nem azt kell bizonyítani, hogy ő az ügyvezetésben részt nem vett, hanem, hogy ő a kötelezettségének minden irányban eleget tett s így vétkesség nem terheli. Ennek a körülménynek a bizonyítása viszont — éppen az idézett kúriai határozatra figyelemmel — sokkal egyszerűbb ama igazgatósági tagok számára, akik az ügyvezetésben részt nem vetek, lévén az ő ellenőrzési kötelezettségük csekélyebb s ennek következtében a mulasztás által megvalósítható vétkes magatartás felidézésére az eshetőség kevesebb. Az 1022/1933. számú kir. kúriai határozat azonban mégis nagy jelentőségű a KT. 189. §-ának a judikaturájában,. de nem az egyéni felelősség kérdését illetően, hanem azért, mert először tesz különbséget a részvénytársasági igazgatósági tagok ellenőrzési kötelezettsége tekintetében aszerint, hogy azok a társaság ügyvezetésében közvetlenül résztvettek-e vagy sem. Bírói gyakorlatunknak ez a nagy jelentőségű állásfoglalása a Kunczféle „Tervezet" hatását viseli magán. A „Tervezet" ugyanis —a KT. szabályaival szemben, szervezeti újításként — különbséget tesz az igazgatóság és az igazgató tanács között akként, hogy az előbbi szerv feladatává teszi a részvénytársaság ügyeinek közvetlen intézését, az utóbbinak pedig az ügyvezetés ellenőrzését és irányítását utalja hatáskörébe. Minthogy a KT. ezt a különbségtételt nem ismeri, így a határozatban kifejezett álláspont tételesjogi alapokra nem támaszkodhatik; de arra figyelemmel hogy ez az újabb gyakorlat az életszerűséget tartja szem előtt és az anyagi igazság érvényesítésére alkalmas, ellene komoly aggályokat nem támaszthatunk.11 DR. KLIVÉNYI LAJOS kir. törvényszéki bíró az igazságügyminisztériumban. 11 V. ö.: Tury Sándor Kornél: Igazságellenes tényezők a jogban. 82. old.