Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

KÖNYVISMERTETÉS 3 í kai határokhoz kell igazodnia. Külön foglalkozott az előadó a rutén görögkeletiek helyzetével az első világháborút megelőző időktől kezdve napjainkig. Kifejtette végül, hogy a görögkeleti egyházjog szerint a szervezeti kérdések rendezése az egyház és az állam közös ügye. A rendezés előfeltétele azonban, hogy az egyház és az állam között a canonoknak megfelelő viszony alakuljon ki: együttműködés a nagy emberi és örök eszmények szolgálatában. — Az elnöklő Kérészy Zoltán professzor hozzászólásában kifejtette, hogy a magyarországi orthodox egyház e felette bonyolult, illetve rendezetlen állapotának megszüntetése iránt a hazánkhoz visszacsatolt felvidéki, kárpátaljai, keletmagyarországi, erdélyi s délvidéki területek közigazgatásának szrevezési munkálatai során mindenesetre gondoskodnunk kell s különösen megfelelő tárgyalások útján keresztül kell vinnünk, hogy a magyarországi orthodox keleti püspökségek külállambeli egyházi főhatóságoktól teljesen függetleníttessenek. Ezt a törekvésünket megfelelő kánonjogi bizonyítékokkal is hatályosan alá kell támasztani. T. i. a keleti egyház régi két zsinatának (IV. egyetemes, 451. évi chalcedoni zs. és a VI. egyetemes, 691. évi trullai zs.) rendelkezései világosan kijelentik, hogy az egyház berendezésének az egyes államalakulatokhoz kell alkalmazkodnia s az ezekben bekövetkezett változások az egyház alkotmányának s igazgatásának is megfelel/' módosítását kell, hogy maguk után vonják. Rámutatott továbbá arr? hogy a hazai gör. kel. egyház újjászervezésénél a bosznia-hercegovinai Tthodox keleti autokefal egyház megalkotásánál követetthez hasonló ^'járásra, illetve módozatra volna szükség. Könyvismertetések, bírálatok. A magyar szociális jogszabályok ismertetése, kiadja a m. kir. igazságügy-miniszter; Budapest, 1943. 231 old. Lezárva 1943. május hó 1. A koreszmék természetszerűleg befolyásolják a jogalkotást is. Amikor bizonyos eszmék hatása elérte tetőfokát és egy nekik megfelelő jogrend alakul ki, amelynek sajátosságait az uralkodó eszmék határozzák meg, jogtípusról beszél a társadalomtudomány. Ilyen típus volt a hűbéri jog, a rendi, nemesi jog, avagy a szabadelvű jog. Korunk egyik uralkodója eszméje a közösségi vagy szociális gondolat, amelyet az egyénies irányzat bizonyos túltengése folytán a szellemi élet dialektikai törvényszerűsége visz diadalra. A jogtörténet bizonyítja, hogy nálunk a hűbériség, amely lényege szerint az államnak magánjogias szemléletén alapult, éppen a mi, igazi közösségi szellemből táplálkozó, erősen közjogias felfogásunk miatt meghonosodni nem tudott. A szabadelvű jogtípus és annak túlzásai sem jutottak nálunk ugyanezen oknál fogva teljes kifejlésre. Viszont bizonyos, a jogélet egészéi tekintve jelentéktelen és határozottan rendi, tehát semmiképen sem hűbéri jellegű hagyományok folytán Magyarországot ellenségei a szociális koreszméktől idegenkedő, feudális berendezkedésű középkori államnak szerették feltüntetni a világ tájékozatlanabb közvéleménye előtt, holott a közösségi gondolat egyike azoknak az eszmei, szellemerkölcsi erőknek, amelyek történelmi sorsunk kialakítására döntő befolyást gyakoroltak anélkül, hogy