Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

40 HOZZÁSZÓLÁSOK — MEGJEGYZÉSEK Egyébként azzal jól szolgáljuk a magyar nyelv ügyét, ha bírálgatjuk az idegen kifejezések és szavak használatának indokoltságát és igyekszünk helyettük megfelelő magyar szavakat találni és elfogadtatni. De azzal már igazán nem használt az ügynek Czétényi, hogy nyelvünk szép hangzatosságát annyira rontó és fülsértő „azon, ezen" nagyon kifogásolható használatát védelmébe vette. Pintér Jenő: Magyar nyelvvédő könyve (56. és 57. old.) ezt helytelennek tünteti fel. Pintér pedig igazán elfogadott nyelvésztekintély. A példa, amit felhoz: „azon melegében", szerintem nem talál, mert itt helyénvaló az alkalmazása. De csak nem akar talán ragaszkodni ahhoz is, hogy továbbra is így beszéljünk: azon embert, aki... vagy azon KŐT stb ? Dr. CZIGLÁNYI ALADÁR. Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941 :VI. tc. 1. §-ában foglalt házassági akadályokra. A Magyar Jogi Szemle közönsége köréből felmerült az a kérdés, vájjon a házasságkötésnél az 1894:XXXI. tc. (a továbbiakban: Ht.) 36. §-a szerint eljáró polgári tisztviselőnek azt a jogát, amely szerint valamelyik házasulónak az eljáró polgári tisztviselő megállapítása alapján fennálló közeli halállal fenyegető betegsége esetében a házasság megkötésében kihirdetés és felmentés nélkül is közreműködhetik, nem korlátozza-e az 1941: XV. tc. (továbbiakban: Htn.) 3. §-ának második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a Htn. 1. §-ában meghatározott tiszti orvosi bizonyítvány bemutatását az eljáró polgári tisztviselő csak akkor engedheti el, ha valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségét tiszti orvosi megállapítás igazolja? Ennek a kérdésnek a megválaszolásában mindenekelőtt annak a különleges házassági akadálynak jogi természetét kell megvizsgálni, amelyet a Htn. 1. §-a megállapított. E szerint a házasság kihirdetésének az elrendelése, illetőleg a házasság kihirdetése alól való felmentés büntető jogkövetkezmények terhével tilos akkor, ha a házasulok nem tudják bemutatni a megfelelő orvosi bizonyítványt annak igazolására, hogy nem szenvednek fertőző gümőkórban vagy fertőző nemibajban. A 3. § pedig ezt a tilalmat a polgári tisztviselőnek a házasság megkötésében való közreműködésére vonatkozólag is megismétli. Nem vitás tehát, hogy itt a törvény házassági akadályt állapított meg, minthogy az említett betegségekben szenvedők részére a házasságkötést nem teszi lehetővé. A törvényhozó voltaképen úgy is kifejezhette volna magát, hogy tilos házasságot kötni annak, aki az említett betegségek valamelyikében szenved. Ebben az esetben a Htn. 1. §-ában megszabott házassági akadály a Ht. által megállapított házassági tiltó akadályok közé sorakoznék, amint pl. azok közé sorakozik a Htn. 9. §-ában megszabott tilalom: nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalma. A törvényhozó azonban e helyett a kifejezési mód helyett közigazgatási nyelven fejezte ki magát és közigazgatási akadályokat állított a házasság megkötése elé. Végeredményben azonban ugyanezt a Ht. 121. és 122. §-a is kifejezi a Ht.-ben foglalt házassági akadályokra vonatkozólag, amennyiben érvénytelenségi ok, illetőleg tiltó akadály esetében büntetés terhével tiltja meg az eljáró polgári